Észak-Magyarország, 2007. szeptember (63. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-05 / 207. szám

2007. szeptember 5., szerda ÉSZAK UTAZÓ / HIRDETÉS /7 Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágy (ÉKN) - A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Horto­bágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Vi­lágörökség része. A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte. Az 1999-től a Világ- örökség részeként számon tartott terület ma­gában foglalja a Hortobágyot és a Nagykun­ság jelentős részét, valamint a vidék arcula­tát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete. A Hortobágy vidéke Hajdű-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvö­sebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elvi­selhetőbbé. A tíznél több halastó mellett há­rom észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-fő­csatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét. A vidék átlagos tengerszint fe­letti magassága 92 méter körüli. Legmaga­sabb pontja a Bürök-halom (105 m). A pusz­ta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok. Biciklivel is érdemes túrázni A kis Túr mentén Nyíregyháza (S. B.) - Már nagy legény voltam, amikor először - s kiderült, hogy utoljára - pecabotot vettem a kezembe. Ez a Túrnál, Túristvándiban, közel a vízi­malomhoz történt. A pecázás nem kapott meg, annál inkább a Túr, maga a folyó, a vadregényes táj, a kevésbé szabályozott me­der. Nincs olyan esztendő, hogy ne sétáljak a Túr partján, barátaimmal, vendégeimmel arrafelé menet ne álljunk meg egy röpke tíz percre. Örökre rabul ejtett a folyó. Érdemes megismerni, beszélni a folyó eredetéről, mai állapotáról. A Túr a megye keleti csücskében folyik, s bizton állíthatom, hazánk egyik legszebb tá­ja ez a maga érintetlen valóságában. Egyéb­ként a folyó a szomszédos romániai Kárpá­tokban ered, és hozzánk Garbóiénál lép be. Nagyon sok holtága van, amely több közsé­get is érint. Ezek nagy része mára kiszá­radt. Az eredeti, az Öreg Túr Sonkád előtt zsili­pen keresztül csatlakozik be. Innen eredeti medrében rengeteg kanyargás közepette kör- befolyja Kölesét, Túristvándit, majd ezután kettéágazik. Egyik ága Nagyarnál folyik a Tiszába, a másik pedig kisebb vízmennyi­séggel Vásárosnamény alatt éri el a Tiszát. A folyómedret tölgy, kőris, akác és hársfák határolják. A folyón kiváló horgászhelyek találhatók. A Túristvándi vízimalomnál pon­tyok, amurok, csukák, harcsák tanyáznak, valamint márna, kecsege, dévérkeszeg és egyéb halfaj is él a folyóban. A ragadozóha­lak közül a csúkafélék a leginkább elterjed­tek. Olyan ritka állatok is megtalálhatóak a folyó mentén, mint a keresztes vipera. A Túr lassú folyású. Az evezést sokhelyen be­dőlt fák, vízszint alá érő gyalogos hidak, vízinövények nehezítik. Valóságos zarándokhely lett „Európa közepe" (Fotó: Györke Péter) ■ Ahol a két Tisza összefolyik; igazi turis­taparadicsom a folyó forrásvidéke. Nyíregyháza-Rahó (ÉKN - Gy. L.) - Ma már egészen jó utakon lehet autózni Kárpát­alján. Igaz, a másodrendű uta­kon lehet még számítani ká­tyúkra. Nos, mi augusztus vé­ge felé a két Tisza - Fekete és Fehér - összefolyását, Eu­rópa közepét (néhány kilomé­terre Rahótól) céloztuk meg. De ha már erre jártunk, Kőrösmezőn (Jaszinya) át fel­mentünk a Tatár-hágóra is. Gyertyánligeten (Kobilecka Poljana, 10 kilométerre Nagy- bocskótól a Gyertyános-patak völgyében) szálltunk meg egy turistabázison, ahol európai kényelemmel berendezett bungalókban pihenhettük ki a kirándulások fáradalmait. Nagybocsót elhagyva a Ti­sza völgye egyre szűkül. Alig fér el az országút, a folyó, a vasút pedig ezen a néhány ki­lométeren „átmegy” Romániá­ba. Olyan ügyesen húzták meg annak idején a határt, hogy a Bátyú-Rahó vasútvonal e né- ÉSZAK evntippek.boon.hu • Munkácsy Munkácson. Korábbi cikkünk Kárpátaljáról letölthető (PDF, 396 kB) hány kilométer miatt megsza­kadt, ezért aztán nem is jár­nak vonatok csak Aknasz- latináig, majd Rahótól fölfelé. A sínek ott rozsdásodnak a túloldalon azóta is. Az Euró­pa közepét jelző, még a mo­narchia idején állított (em- lékjoszlop (latin felirat tájé­koztatja az érdeklődőt) való­ságos zarándokhellyé vált: az élelmes üzletemberek ráérez- tek a lehetőségre, nemcsak szuvenírt lehet itt kapni, de fényképeződhetünk egy gri- venyért (kb. 40 forint) a med­vével, ugyanannyiért megfúj­hatjuk a trembitát (a havasi kürtöt), de akár meg is száll­hatunk itt, s persze ihatunk- ehetünk kedvünkre. ' Innen már csak egy „ug­rás” Rahó, melynek túlsó, északi határában folyik össze a Fekete- és a Fehér-Tisza. Ál­lítólag a színük jelentősen el­tér, bár most sekély volt, le­het, hogy ezért nem tűnt fel a különbség. A hágóról a táj Mi a Fekete-Tisza völgyé­ben haladtunk fölfelé, Kőrös­mezőn (magyarok még ma is élnek itt szórványban) keresz­tül jutottunk el a Tatár-há­góig. Valamikor itt volt az or­szághatár. A csodálatos kilá­tás mellett a szőrmék, bőrök és más bazári termékek ezreit kínálják a turistáknak. Per­sze, megkérik az árát. Egy útszéli kellemes csárda­félében ebédeltünk. Megörül­tem, hogy tejfeles gomba (var­gánya) is van, étteremben még sosem ettem. De aztán meg is bántam, mint az a bizonyos kutya, mert igen erősen fok­hagymás volt. De akik mást et­tek, meg voltak elégedve. Nyírségi ízek Nyíregyháza (ÉKN) - Harmincnegyedik alkalom­mal várja vendégeit a Nyír­ségi Ősz rendezvénysorozata. Szeptember 15-én lesz a meg­nyitó a Kossuth téren, ahol változatos programok lesz­nek. Fellép a ZIZI Labor, Váczi Eszter és a Szörp, ki­hirdetik a Nyírség szépe győztesét. Este a Prognózis zenekar 25 éves jubileumi koncertjét hallgathatják meg a rajongók, majd 11 órakor Rúzsa Magdi lép a közönség elé. A gasztronómiai prog­ramban lesz Nyírségi ízek utcája, zöldségszobrászat. Kiemelkedő fejlesztések harmóniában a társadalmi változásokkal "Arra készülünk, hogy végre­hajtsuk a magyar közoktatás el­múlt fél évszázadának legjelentő­sebb tartalmi és műszaki fejlesz­tését, ” hangzott el az Oktatási és Kulturális Minisztériumban az elmúlt napokban tartott beszél­getésen. "A közoktatást olyan helyi kö­zügynek tekintjük, amelyben a minisztériumnak, önkormány­zatnak, és iskolának, valamint az iskolának, szülőnek és peda­gógusnak folyamatosan együtt kell működnie. ” - hangsúlyozta a miniszter. Nagy József A most kezdődött tanév előtt halaszthatatlanul szembe kellett nézni olyan tényekkel, amelyek ugyan ismertek voltak, de mindeddig senki sem tett lépése­ket a várható következmények kivédésére. Az általános iskolá­sok száma a nyolcvanas évek ele­jén 1 millió 180 ezer körül ala­kult, 2006 nyarán 860 ezren vol­tak, a most kezdődött tanévben pedig 823 ezer tanulót regisztrál­tak. A demográfiai adatok isme­retében 2010-re ez a szám megkö­fV; ....................-................... Célunk, hogy nyitott és sze­rethető iskoláink legyenek Miller István ........................................... zelítőleg 750 ezerre fog csökkeni. Egy ilyen nagyságrendű változás mellett képtelenség fenntartani a régi, eddigi struktúrát, oktatói létszámot, intézményhálózatot. A váltás kényszere először az okta­tásügyben érezteti hatásait, de néhány év elteltével már foglal­koztatási kérdéseket fog felvetni, másfél évtized múlva pedig a szo­ciális helyzet egyik meghatározó eleme lesz, és nyilván a későb­biekben a nyugdíjrendszer alaku­lásának egyik alapvető eleme. "Nehéz éven vagyunk túl. A gyermeklétszám csökkenéséből adódó szükséges oktatáspolitikai intézkedéseket megtettük, mos­tantól a nyugalom megteremtése és a nyitott, szerethető iskolák létrehozása a cél. Ez több mint oktatáspolitika: az együttműkö­dés új szákaszát szeretném elkez­deni, amely az előttünk álló fej­lesztési lehetőségekkel adott. A szerethető és nyitott iskolák alap­ja az együttműködés. Együttmű­ködés egyrészt a minisztérium, önkormányzat és iskola, más­részt az iskola, szülő és pedagó­gus között. Nyitottság és együtt­működés minden fél részéről.” - mondta a miniszter. A kormány a magyar közoktatás elmúlt fél év­századának legjelentősebb fejlesz­tését kívánja megvalósítani, tar­talmi és műszaki szempontból egyaránt. A minisztérium megbízásából elkészült az 1989-90-es tanév óta legátfogóbb felmérés az iskolák állapotáról és felszereltségéről, amelyben 2749 önkormányzati fenntartású iskolát vizsgáltak. A felmérésből kiderül, hogy az in­tézmények 55 százaléka részleges, míg 30 százaléka teljes felújításra szorul, annak ellenére, hogy 2002- től jelentős felújítások történtek, mintegy 270-280 intézményt tettek rendbe, annyit, mint 1990 és 2002 között összesen. A felmérés sze­rint az iskolák 4 százaléka gazda­ságosan már nem újítható fel és 11 százalékára mondták azt. hogy nincs szükség rekonstrukcióra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kö­szönhetően az iskolák 91 százalé­kában van számítógépterem, 81 százalékában könyvtárterem, il­Hiller István: Ózd környékén kitűnő társulási rendszer mű­ködik letve könyvtárszoba, 90 százalé­kot meghaladó a tornatermek vagy tornacsarnokok aránya. A legnagyobb gondot még mindig az akadálymentesítés jelenti: en­nek az igénynek csak az egyhar- madát teljesítik az iskolák. A fel­mérésekből megállapítható, hogy az iskolák épülete, infrastruktú­rája fejleüenebb, mint az utóbbi évek fejlesztéseinek eredménye­képp elért számítógépes, inter­netes ellátottság. "Az a célunk, hogy ezt az arányt harmonizál­juk.” - hangsúlyozta a tárcaveze­tő. 2007 és 2013 között uniós for- rásból 124 milliárd forint áll ren­delkezésre iskolafehíjításra, ami eddig évente 5-6 milliárd volt. Ezen túlmenően szintén uniós pénzből több mint 200 milliárd fo­rint fordítható tartalmi fejleszté­sekre. Az idei évben az ország hét régiójára 54 milliárd forint érték­ben hirdetnek meg pályázatokat. ‘ Ez kizárólag iskolafélújításokat foglal magában - hangsúlyozta a tárca vezetője. Minden iskola­fenntartó pályázhat, legyen az ön- kormányzat, egyház vagy alapít­vány. "Az esélykülönbségek csök­kentése az egyik legfontosabb feladatunk.” - mondta a minisz­ter. "Az elkövetkező évek kiemel­kedő ráfordításaival a magyar közoktatás legteljesebb, harmoni­kus korszerűsítése valósulhat meg, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a ma még meglévő hétszeres esélykülönbséget - a legjobb és a leghátrányosabb körülmények között élő tanulók között - a lehe­tő legkisebbre csökkentsük” - mondta a miniszter. A legfonto­sabb elvárás az általános iskolák­kal szemben, hogy minden gye­rek jól megtanuljon írni. olvasni, számolni és értse az elolvasott szöveget, mert minden további oktatás csak ezek birtokában lesz sikeres. Ha ez elmarad, a diák fo­lyamatosan csak pótolni fog. A miniszter hangsúlyozta: azt akar­juk, hogy mindenkinek legyen szakmája. "Modern, magyar köz­oktatást szeretnék.” - tette hozzá. Kiemelte, hogy a magyar közok­tatásunkat szélsőségek jellemzik: a problémák ellenére diákjaink kiemelkedő sikereket étnek el a különböző nemzetközi versenye­ken. A miniszter beszélt a kistérségi társulások fontosságá­ról is, amelynek példáiü Borsod - Abaúj - Zemplén, Szabolcs - Szat- már - Bereg megyében évtizedes hagyományai vannak. Ózd kör­nyékén a várossal együtt 1992. óta 29 település összefogásával kitűnő színvonalon működő tár­sulási rendszer jött létre. jffl Oktatási |nüm 0 és Kulturális fp Minisztérium OKM Hirdetés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom