Észak-Magyarország, 2007. szeptember (63. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-18 / 218. szám

ERŐMŰ KONTRA VILÁGÖRÖKSÉG /4-5 I Aranyospuszta: ide energiatáro zót terveznek Hollóháza 1 Tokaa világ -i terüli Pálháza Sátoraljaújhel] Felsővadász jtO '* Sáros- * Erdöbénye Patak ■' jBoarpqkisfalud Uodrogkeresztúr Cigánd jTállya M Rátka Isi Megy aszó r-; ? Szerencs +Á Mezözombdri .Tárcái , Taktaharkány Tiszálúc ÉBL Tiszavirág-életű világörökség? Tokaj (ÉM) - A tokaj-hegyaljai borászok min­dent megtesznek a világörökségi terület megóvá­sáért. Miközben aláírásgyűjtési akcióba kezdtek a védett pátriáért, levélben fordultak az UNESCO- hoz a történelmi borvidék védelméért. A megúju­ló energiaforrások kapcsán három erőmű esetle­ges megvalósítása fenyegeti a környéket, közöt­tük a szerencsi szalmatüzelésű, amely ellen eddig hiába tiltakoztak a borászok. Azonban a remény hal meg utoljára, bár a BHD Hőerőmű Kft. már jogerős építési engedéllyel és egységes környezet- használati engedéllyel is rendelkezik. Jogászok vizsgálják, hogyan lehetne jogi úton megakadá­lyozni az erőmű építésének elkezdését. Tokaj-Hegyalja körzet területe Tokaj-Hegyalja világörökségi terület központi magja ' ''VÍV Grafika: fszak-Magyarország Aszú csak Hegyalján terem Tokaj (ÉM - SFL) - A tokajiak tartanak at­tól, hogy a szerencsi szalmaerőmű negatív ha­tással lesz a pátria turizmusára, borászatára, mert nincs ismeret arról, milyen negatív ha­tást gyakorol a történelmi borvidék aszúter­mést meghatározó mikroklímájára. A tokaj-hegyaljaiak díszvendégekként vet­tek részt a közelmúltbeli Budapesti Borfeszti­válon, a fővárosi esemény alkalmat adott a til­takozás kapcsán támogatók becserkészéséhez, mert ahogy megfogalmazódott, szalmatüzelé­sű erőművel szinte mindenütt lehet energiát termelni, tokaji aszú azonban csak Tokaj- Hegyalján készülhet. Terítéken a megújuló energia! Szerencs határában ide épülne az erőmű ■ Az energiatermelésben a megújuló energiaforrások felhasználása egyre növek­vő tendenciát mutat. Szerencs (ÉM - SFL) - A szak­értők szerint a megújuló energia- források kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatá­suk lényegesen alacsonyabb a fosszilis energiahordozókhoz ké­pest. Megújuló energiaforrások­nak tekinthető a nap, a víz, a szél, a biomassza (mezőgazdasági fő- és melléktermékek). Magyarország természeti adott­ságaiból kiindulva a növényi ere­detű biomassza hasznosítása ké­zenfekvőnek látszik. A magyaror­szági energiafelhasználásnak je­lenleg mindössze 3,2-3,6 százalé­ka származik megújuló energia- forrásból, ebből a növényi erede­tű biomassza 2,8 százalék, amely­nek túlnyomó részét az erdeink- ből kitermelt tűzifa biztosítja. Biomasszából... A mezőgazdaságban nagy mennyiségben jelentkező növé­nyi melléktermékek közül a gabo­naszalmából évente 4,0-4,5 millió tonna keletkezik, ebből az állat­ÉSZAK emtippek.boon.hu •Fűtőérték tanulmány (PDF, 125 kB) tartás és az ipar 1,6-1,7 millió ton­nát használ fel, a maradék 2,4-2,8 millió tonna gabonaszalma jelen­tős része energiatermelésre lenne alkalmas és évente 28-34 PJ ener­gia állítható elő belőle. A szerencsi erőművi projekt - a beruházó szerint - a mezőgaz­dasági melléktermékeknek kínál hasznosítási lehetőséget. A villa­mos erőmű évente mintegy 330 ezer tonnát használ fel a növény- termesztésben megtermelt bio­masszából - mezőgazdasági hul­ladékból. A biomasszából előállí­tott villamosenergia-termelés so­rán a villamos erőmű káros- anyag-kibocsátása sokkal kedve­zőbb, mint a most működő szén- tüzelésű erőműveké. A felhasz­nált tüzelőanyag megújuló ener­giaforrásnak számít. A kultúrnö­(Fotó: Serfőző László) vények növekedésük során meg­kötik a levegőből a szén-dioxidot (COJ, és így égetésük során csak az a szén-dioxid-mennyiség kerül újra kibocsátásra a levegőbe. A szén-dioxid-körforgás miatt az erőmű nem növeli a szén-dioxid kibocsátását az energiatermelés­kor. Az elégetés során keletkező hamut (salak, pernye) műtrágyá­nak dolgozzák fel és visszajuttat­ják a gazdákhoz a jövő évi ter­més tápanyagának utánpótlása érdekében. Az áramtermelés hasznosítja a melléktermékeket és tiszta villa­mos energiát nyer. A hamu mű­trágyává történő feldolgozásával és talajba történő visszajuttatásá­val csökken a növények fajlagos energiafelhasználása, csökken az import és nő a termésátlag. Energiafű 1 millió hektáron? ■ A gyengébb minőségű szántóföldeken mindenkép­pen érdemes energianö­vény termesztésébe fogni. Miskolc, Szarvas (ÉM) - A szaktárca tervei szerint mintegy 200 ezer hektár gyenge minőségű szántóföldön fognak bele az ener­giacélú növénytermesztésbe, a végső cél (2015-ig) az egymillió hektár. Ehhez nagy fűtőértékű, az Alföld szikes területeiről, il­letve Közép-Ázsiából begyűjtött növényanyagok keresztezésével kialakított energianövényt - „Szarvasi 1” - néven sikerült ne­mesítenie a szarvasi Mezőgazda- sági Kutató-Fejlesztő Kht.-nak. A ÉSZAK emtippek ‘joon.iiu •Az energianövény termeléséről (PDF, 112 kB) növény fűtőértéke megközelíti, illetve meghaladja a nyár-, a fűz-, az akácfa, valamint a magyaror­szági barnaszenek értékeit. A ne­mesített energiafű évelő, hosszú ideig termeszthető, a tavaszi te­lepítést követő évtől teljes ter­mést ad. Elkezdődött a telepítés A cég több mint 50 helyszínen telepítette a növényt, és kidol­gozták a feldolgozási technoló­giát is. Az energiafűből készített tömörítvény eltüzelése esetén a kéndioxid-kibocsátás mértéke minimális. A növény a rossz ter­mőképességű talajokon, kevés csapadék esetén is jó ered­ménnyel termeszthető. Az ener­giafű két méter körüli magassá­gú, a hagyományos felszereléssel jól betakarítható. ITT ÉS OTT A megújuló energiaforrások felhasz­nálásának megoszlása Magyarorszá­gon és Németországban (%) Magyarországon- 77,8 tűzifa, aprítékfa és egyéb bio­massza ______________________- 9,6 qeotermiális energia__________- 8,1 növényi és egyéb szilárd hul­ladék ___________________- 3,0 víz- és szélenergia______________-1,5 biogáz- és szemétégetés_______- 0,2 napenergia Németországban- 50,5 száraz tüzelőanyag (tűzifa, ap­ritékfa, egyéb bioszármazék)_________- 17,5 szélenergia_____________________- 14,7 vízenergia______________________- 7,7 bioüzemanyaq_______________- 6,3 biogáz _________________________- 1,8 napenergia______________________-1,1 qeotermiális energia____________- 0,3 egyéb urevrnnraqraiv mBioiUkniifiiA i (fii Ön hasznosnak tartja egy bioerőmű megépítését? Csak a hírekből hallottam a tervezett erőműről és annak kapacitásáról. Ha ez nem ártalmas, akkor meg kell valósíta­ni, hiszen a beruházás munkahelyeket teremt. A Boldvához közel lévő sajóke- resztúri ipartelepen is fel lehetne egy erőművet építeni. Ez persze az ottani önkormányzat és az ott lakók döntése. Csabai Gyula, Boldva Kellő információval nem rendelkezem a témáról, csak az újságokból, rádióból és a tévéből értesültem róla. Munkahelyte­remtésre mindenütt szükség van, de a szerencsi erőműnek megvan a maga pi­kantériája, hiszen a város Hegyalja ka­puja. Hogy mennyiben érintheti ez a to­kaji bort és a világörökséget...? Balogh Edina, Putnok Jó lenne egy ilyen erőmű, az energia­árakat is kedvezően befolyásolná. A csáti mezőgazdasági területek is bevon- hatóak lennének az energiafű-terme- lésbe, ha kiszámítható, korrekt piaca alakulna ki. Jelenleg kisebb szélerőmű működik a település határában, de már feltűnnek a napkollektoros megoldások. Kovács József, Mezőcsát Engem a Bodrogközben inkább az fog- r-^i lalkoztat, hogy a terebesi erőművet j megépítik-e. Szerencsére egyelőre úgy HE, alakulnak a dolgok, hogy ez az építke- HP™*) **■ zés elmarad. A szerencsi erőműről túl sokat nem hallottam, a környezetre !a " Jf Ián nem is közvetlenül lehet káros, de a UHBsSHKLlI megnövekvő forgalom tönkreteheti az utakat. Dolgos Ferenc, Tiszakarád Két erőmű közé kerülhetünk, ha a sors úgy akarja, hogy mindkettő megépül­jön. A magam részéről azért szurkolok, hogy a szlovákiai építkezés el se kez­dődjön, a szerencsi „áldásait" ezen a környéken nem fogjuk annyira érzékel­ni, inkább a környékbeli települések szenvedhetik majd el a hirtelen megnövekvő forgalmat. Megyeri Sándor, Olaszliszka Az Észak-Magyarországból értesültem a tervezett erőműről. Én támogatandó­nak tartom, amennyiben összhangban van a természettel, nem szennyezi azt. Azért is fontos lehet egy ilyen erőmű, mert esetleg olcsóbb áramot állíthatna elő. Én személy szerint leg'mkább a szél­erőműveket támogatom'. Veréb József, Vatta A felzárkóztatás jegyében Szendrő (ÉM - KT) - Az edelényi kistérség (is) pályázik megújuló energia-előállító üzem felépítésére. A cél a többszörösen hátrányos helyzetű Cserehát településeinek felzárkóztatása. Szaniszló János (képünkön), az Edelényi Többcé­lú Kistérségi Társulás elnöke el­mondta: az elképzelések szerint fát, fahulladékot és a mezőgazda­ságban keletkező mellékterméket dolgoznának fel. A beruházás sokat javíthatna több település foglalkoztatási mutatóin, ugyanis „első lépcső­ben” mintegy ötven, többségében képzetlen munkaerőnek (betanított munkásnak) adna na­pi elfoglaltságot. Az üzem teljes bekerülési költségét mintegy 250 millió forintra becsülik, ez az összeg tartalmazza a gyártás és a tároló- épületek költségét is. Az üzemben hőt és meleg vizet állítanának elő és ezzel látnák el az ön- kormányzatok fűtési rendszerét, fMMNI&mtíppek.baon .hu •Szendrő közelebb került a világhoz (PDF, 40 kB) idők is... ;S: Lakossági fórum a bioerőműről Jtek a „bio" iránt Megbeszélés Biomassza Tiszapalkonyán Tiszapalkonya (ÉM) - A Tiszapalkonyai Hőerőmű­ben jelenleg 60 százalékban biomasszát, 30 százalékban jó minőségű import feketeszenet és mintegy 10 száza­lékban földgázt használnak. Az átalakított kazánokban a biomassza különböző fajtáit, köztük elsősorban fű­részport, faaprítékot, napraforgómag-héjat, energiafü­vet, kukoricacsutka-darálékot, szalmaszecskát, árpa­héjat és mákgubó-őrleményt tüzelnek el. Az átalakítá­sok során a kazánokhoz kapcsolódó elektrosztatikus pemyeleválasztók is felújításra kerültek, ami nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőmű 2005. ja­nuár 1-je óta be tudja tartani a nagyon szigorú európai uniós és magyarországi környezetvédelmi kibocsátási határértékeket. A technológiai átalakításnak és a tüze­lőanyag-váltásnak köszönhetően a kén dioxid- és por- kibocsátás 90 százalékkal, a nitrogén-oxid-kibocsátás 60 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékkal csökkent a. korábbi évek kibocsátásaihoz képest. A megújuló villamosenergia-termeléshez szükséges biomassza tüzelőanyag közúton és vasúton érkezik az erőműbe. Közúton érkezik be a fa- és bútoripari, vala­mint az erdészeti tevékenység melléktermékeként ke­letkező fűrészpor és faapríték, illetve az egyéb mező- v gazdasági hulladék. Tüzelőanyag-ellátás Fatüzelésü erőmű működése IMUyítT- . -űm Vasúti fogadás Közúti fogadás JM Fa, fahulladék Villamosenorgia-értékesités * a ' Mintavételezés, nedvessegmérés Fa, fahulladék (£>' / Mobilizált rakodó Energiatermelés Faapríték Hőenergia értékesítés Elektrofilter Fluidtüzelésü kazán Fahamu elszállítás (hasznosítás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom