Észak-Magyarország, 2007. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-11 / 109. szám

2007. május 11., péntek ÉSZAK KUUrÚRA /* nr: RÖVIDENÉM-INTERIÓ: Fandl Ferenc színművésszel • Elnökváltás. Csizmadia Tibor egri színházigazgatót (képünkön) választotta a Magyar Színházi Társaság elnökévé a szervezet köz­gyűlése. A Magyar Színházi Társaság elnökségének tagja Halasi Imre, Novák János, Hegedűs D. Géza, Rába Ro- land, Novák Eszter és Solténszky Tibor. Premier. Tasnádi István Finito avagy a Magyar Zombi című verses ko­médiáját mutatja be május 12-én, szom­baton este 7 órától a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház, Tóth Miklós rendezésében. Az előadást ebben a hó­napban 13-án, 14-én, 15-én, 18-án, 19-én, 26-án, 29-én és 30-án láthatja a közön­ség. (Fotó: Sipeki Péter) HÁTTÉR Nem hagy az álom... Nem hagy nyugodni bennünket az álom - mondta Bereményi Géza a kazinc­barcikai rendhagyó irodalomórán, ahol többet beszélt az álomról, mint az élet­ről, jóllehet az ébren töltött időszak a fon­tosabb. Igen, utóbbi állapotban csinál­juk azokat, amelyek feltétlen szüksége­sek az élethez, ekkpr étkezünk, dolgo­zunk és tanulunk. Álomban nem tanu­lunk semmit, akkor tehát felesleges? - kérdezte. A fizikusból lett biológusra, a Nobel-díjas Francis Crickre utalt, aki felépítette a DNS-modellt, ő a XX. száza­dot az agykutatás évszázadának nevezte, majd álomkutatást folytatott. Azt vizsgál­ta, hogyan alszanak a normálisan élő em­berek, és összefoglalta eredményeit. Megállapította a szabályos (tehát nem másnapos illumináltak) alvásról, hogy periódusok, menetek váltakoznak benne. Az első másfél óra forgolódással telik el, laza testtel és felszínes alvással. Utána megmerevedünk, görcsbe rándulunk, a szemgolyónk vibrál, cikázik, e befolyá­soltság 5 percig tart, ez a RÉM fázis. Megint másfél órás lazulás következik, hogy aztán ismét megérkezzen az 5 perc RÉM fázis, amikor az agyból elektromos impulzusok bombázzák a látóidegeinket. Ez lényegében az álommunka, mely álomképet okoz. A mozifilmben is ezért a legideálisabb idő a másfél óra, mert ha több, minden perc ólomsúlyú. (Bereményi tudhatja, hiszen forgató-* könyvíró és rendező is.) KIRAGADOTT MONDATOK A nagyanyám jutott hirtelen az eszembe. Ez biztosan az álommal kapcsolatos, mert ő tanított meg engem álmot fejteni gyerekkoromban. A jövőt nem ismerjük, a tudattalanunkban rejtezik. Sok­kal többet raktározunk, mint amiről tudomásunk van. Előnyünk az állatvilággal szemben az agyvelőnk, de ez lehet a vesztünk is, mivel a dolgokon való állandó töp­rengés kegyetlen állattá teszi az embereket. A képzel­gés életveszélyes - állítják egyesek. Rengeteg mindent elfojtunk, eltüntetünk magunkban: képzelt, látott eseményeket. Amit el tudok képzelni, az létezik, ez az álomlogika. A régiek szerint ez a lélekbe kerül, ma úgy mondják, a tudattalanba. Enyém, de nem tudom hová jut. Bereményi Géza Mutogatnivaló évad M „Erős" színházi évről, a műfaj háttérbe szoru­lásáról beszélgettünk Fandl Ferenccel. Balogh Attila wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Generáció­jából, a most harminc-negy­ven közöttiek közül talán ő kapott leghamarabb, már jópár évvel ezelőtt, kiemelke­dő (fő)szerepeket. Kortársai némelyike napjainkban esik át hasonló „léptékváltáson”, ám hogy közben immár hol tart Fandl Ferenc, azt kívül­ről nem könnyű megítélni... ÉM: Hol tart? Fandl Ferenc: Heteken belül vége az évadnak, most már kijelenthetjük, ez egy szak­mailag nagyon erős év volt. Ha fogalmazhatok így: muto­gatnivaló előadásokkal. Csak sorolni tudom: Legenda a ló­ról, A vihar kapujában, aztán nagyszerű lett az opera- előadás, a Hoffmann meséi, a Váratlan találkozások is, utóbbiról elmondhatom, hogy régen élveztem valamit ennyi­állunk. re nézőként. Műfajilag is sok­színű volt ez a szezon. ÉM: Minden szép és jó... Fandl Ferenc: Be kell vallani, a társulat hiányos. Magyaror­szágon egyébként mind az, egy sincs, amelyik ' mindent el tudna játszani. Ami az én generációmat illeti, vannak jelek, amik azt mutatják, fel­nőttünk bizonyos feladatokhoz. Ha nagyobb terület adódna a meg­mutatkozásra, könnyebb lenne összehasonlítani az ország többi színházával, hogy Egyértelműbben tűnne ki, hogy ez egy nagyon erős évad volt. Ritka, hogy egyetlen esz­tendőben négy-öt olyan előadás szerepeljen, ami ennyire erős. ÉM: Kiolvasható-e mindeb­ből valamiféle pozitív fo­lyamat? Fandl Ferenc: Folyamat? Azt mondanám: jól álltak a csilla­gok... A társulat nem válto­zott. A rendezők igen, de az se nagymértékben. Két új rende­ző volt - de két fecske nem csinál nyarat. Bár jelentős ré­szük van benne. Fontos a „tár­sulatkovácsoló” hatás: csak akkor lehet jó színház, ha mi szeretjük csinálni. Visszatér­ve „az én” generációmhoz. Nem mondanám, hogy létezik ilyen. Vidéki színház lévén: itt mindent kell játszani. így élet­korban is széles a paletta. Nem látok olyas­mit, hogy feltö­rekvőben len­ne egy új színészgeneráció. In­kább azt, hogy mindenki ma­ximálisan élni tudott a lehető­séggel. A korombeli színész­nek - vagyunk jópáran - ha jó szerepeket kap, jót tesz a szak­mai munkájának, fejlődésé­nek. Ugrásszerű fejlődésről nem beszélhetünk. Áz ember minden egyes mondattal új tu­dást szed fel. A harminc-negy­ven közöttieket illetően: most van mindenki olyan szinten, hogy bátran hozzá lehet nyúl­ni bármihez. ÉM: Ismét kérdezném: mind­ez mit jelent a miskolci színházra nézve? Opera és rock egy színpadon ■ Az idei Operafesztivá­lon lesz egy különleges, műfajokon átnyúló kon­cert is. Miskolc (ÉM) - A Bar- tók+Párizs 2007 . Miskolci Nemzetközi Operafesztivál rendezvénysorozata az idén is magas színvonalú előadásokat ígér. Akik tüzetesebben átnéz­ték a programsorozatot, észre­vehettek egy különlegesnek ígérkező koncertet is. Június 16-án, szombaton este 8 órától ugyanis a miskolci Jégcsar­nokban a svéd Therion együt­tes ad koncertet a Miskolci Nemzeti Színház zenészeivel és énekeseivel kibővített Reményi Ede Kamarazenekar­ral, illetve a miskolci Bartók Kórussal. Nemcsak rajongóknak A Therion a szimfonikus vagy más néven opera-rock úttörő zenekara, a muzsiká­juk kifejezetten egyedülálló: ugyanis dallamos, de igazi rockzenei alapra építik fel a kórussal és operaszerű ének­témákkal megírt számaikat, amelyek élőben várhatóan bombasztikusán szólnak majd. A műsorban négy ope­raszólista is közreműködik: egy amerikai énekesnő mel­lett a miskolci V. Molnár Ju­dit is színpadra lép, a két te­nor szerződtetése a napokban várható. A program összeál­lításánál gondoltak azokra is, akik nem a Therion rajongói, csupán az igazán ritka zenei csemegét szeretnék meghall­gatni: ők többek között Verdi, Wagner, Mozart és Dvorák műveit élvezhetik az összesen több mint száz muzsikust színpadra állító koncerten. IS7AK Az Operafesztivál honlapja a világhálón: www.operafesztival.hu Fandl Ferenc, x a Vihar kapujában \ című előadásban (Fotó és videó: Bujdos Tibor) é*cs: \ m Fandl Ferenc: Ami a színhá­zakkal történik, országosan, az nem jó. Olyan emberek döntenek a színházak feje fe­lett, akik nem értik. Nem is. Inkább: nem érzik. Halljuk, színházakat zárnak be. „Lu­xuscikké” vált a színház. Hosszú ideig az volt a feladat, hogy az emberek szeressenek színházba járni. Most az, hogy járjanak egyáltalán... Itt Mis­kolcon szeretnek. Szerencsére nem nagyon kell izgulnunk, hogy kevesen lesznek-e. jl . bloa.boon.hu , írások Fandl Ferenc alakítá­sairól: alakuloter.blogging.hu Szólista. A különle­ges fesztiváli Therion- koncert szólistája lesz V. Molnár Judit „A bennünk lévő képek tornyosulnak halomba" ■ Egy nagyon jó köny­vet mindenki tud írni. Ez nem műveltségi kérdés - állítja Bereményi Géza. Kazincbarcika (ÉM - B. Gy.) - A sokoldalú alkotó - író, film- és színházi rendező - a Barcikai Irodalmi Órák (BIÓ) rendezvénysorozat kere­tében Álom az irodalomban címmel tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást a Ság- vári Endre Gimnázium diák­jainak. Az elhangzott szemé­lyes és irodalmi vonatkozású mondatokból idézünk. Keressük a szavakat A versek a költők tudatalat­tijából jönnek elő. Aki ír, azt nagy műveltségű, tapasztalt embernek képzeljük el. De egy nagyon jó könyvet min­denki tud írni. Ez ugyanis nem műveltségi kérdés. „Gon­doljatok csak arra, hogy egy írástudatlan is képes dikta­É3ZAK emf/ppe/r.boon.hu •Dokumentum. Mit tehetünk a nyugodt álmokért? (PDF, 134 kB) fonba mondani az életét. Ke­ressük a szavakat, s a tudat­talanból elő is húzzuk” - fo­galmazott Bereményi Géza. A poéták, írók nem tudatosan komponálnak, még akkor sem, ha át- és kijavítják sorai­kat. Weöres Sándor A vers születése című . doktori disszertációjában ír róla: ezért vannak a rímek. Először a ritmust érzékeljük, és nem a témát. Előfordul persze for­dítva is, az alkalmi költemé­nyeknél. Petőfi a magyarokat akarta felrázni, ezért írta a Nemzeti dalt. Egy másik író­nak az a véleménye: a ríme­ket nem tartalmazó vers olyan, mintha háló nélkül te­niszeznénk. Megnehezíti a já­tékot a háló, igazi küzdelem­mé válik a kikényszerített akadály miatt, ez a rím a versben, a sorvégek össze- csendítése, az összecsengés, a rímkényszer. Olyan bukkan elő így a tudattalanunkból, ami egyébként nem. Előhív szavakat a ritmus is, amely szinte a semmiből keletkezik. A tudattalannal kapcsolatos az álom is. Ilyenkor a ben­nünk levő képek tornyosul­nak halomba. „Nagyszüleim kereskedők voltak. Nagy­anyám egész éjjel babot válo­gatott álmában, ébredéskor kiadta a parancsot nagyapám­nak: Vegyél salátát, mert sok pénzünk lesz! A bab álmában pénzhez hasonlított, és nem áruhoz, ezért érezte ügy: nem babot kell vásárolni” - idézte a családi történetet Beremé­nyi Géza. Hiába... Hiába jóindula- túak az álmok, mégis sokan félnek, úgy érzik: a sötétben rémek üldö­zik, kergetik őket. Bereményi Géza elárulta: vallásos neve­lést kapott, és gyónni is járt. Az egyik alkalommal szörnyű álma volt: ölt. Félt megvalla- ni, szerencséjére okos pap fo­gadta és felvilágosította: az ál­mainkról sohasem tehetünk, nem mi vagyunk. Arra való, hogy okuljunk belőle. Jogos a felmentés, mivel csak annyi a közünk hozzá, hogy mélyré­tegeinkből tör elő. Nem vélet­lenül ezek jelennek meg akko­ri állapotunkból, mely kibil­lent saját egyensúlyunkból. Az álomkép ugyanis egyen­súlyvesztés, -romlás. Az orvo­sok szerint azonban megmu­tatja, hol a baj. Bereményi Géza Kazincbarcikán (Fotó: Buzafalvi Győző)

Next

/
Oldalképek
Tartalom