Észak-Magyarország, 2007. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-13 / 86. szám

2007. április 13., péntek {SZAK KULTÚRA /6 RÖVIDEN Szabadon választott. A Miskolci Nemzeti Színház közleményben tudatta: a bemuta­tó és felnőtt bérlet tulajdonosai még igé­nyelhetnek belépőket a plusz egy szaba­don választható előadásra. Választható előadások: Hamupipőke, Hajmeresztő, Anconai szerelmesek, A vihar kapujában, a Robinson & Crusoe, a Látatlan találko­zások, a Cipolla, a Legenda a lóról. Két premier van a héten az egri Gárdonyi Géza Színházban. Tegnap mutatták be a 80 nap alatt a Föld körül című zenés játékot (képünkön). Ma este 7-től Peter Shaffer Equus című szín­művét láthatja a közönség. A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: Milyen Maryről ír regényében Celia Rees? A helyes válasz: Bűbájos. Celia Rees: Vágyak évadja című kötetét Kovács Attila (Miskolc) nyerte, a könyvet a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi utca 107.) veheti át. Mai kérdésünk: Ki írta az Állítsátok meg Terézanyut című kötetet? A helyes választ beküldők között Kelemen Marianna: Nem akarok szingli lenni című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket szerda délig küldhetik be az Észak-Magyarország szerkesztőségébe (3501 Miskolc, Pf. 351.). Válasz: Név: Cím: Szecesszió, maiiga: buborékban ■ Manga jellegű törté­nelmi-misztikus képre­gényt rajzol a miskolci, telekista-földesista diák. Balogh Attila wmitty@inform.hu Miskolc (ÉM) - Egy koráb­ban háttérbe szorított és ma sem kellően elismert művésze­ti terület, a képregény azért a legutóbbi években már egy­re inkább képes elismerést ki­vívni magának: egyre több az igényes kiadvány, és a szak­ma nemrég már a III. Magyar Képregényfesztivált tartotta a fővárosban. Itt a különféle műfajú, stílusú, terjedelmű és formájú „komiksz” hazai leg­jobbjait díjazták, a profik mel­lett kezdőket és amatőröket is, köztük egy miskolci földesista diáklányt is.- A fesztivál alkalmával meghirdetett pályázatra ad­tam be, az egyik kategóriá­ban, készülő képregényem próbaoldalát, s első díjat kap­tam érte - meséli lapunk ér­deklődésére Kriston Tímea. Az említett kategória a man­ga; mint ismeretes, a japán kultúrából eredő képregény­stílus újabban rendkívül nép­szerű lett Amerikában és Eu­A többtucatnyi magyar nyelvű képregényes (honosító-magyarí- tó, hírportál, fórum, szakmai) internetoldal közül néhány: wvyyJ.eiaegeny.net halozsak.tlof.hu balucomix.atw.hu www.kepregenv.org mm, karton hu panel.wplanet.hu kepregenyakademia.bloaspot.com j no5tromo.pte.hu/~denVcomix.html j yyww,3jterix,e)kernA.hyándeiihtm répában, így ná­lunk is. A Földes gimná­zium har­madikosa azonban gyorsan hoz­záteszi: - A történet mangának in­dult, a taná­rommal úgy döntöttünk, hogy legyen va­lami eredeti. A szecesszió képi világa lett az a plusz, amivel egyedivé válhat a végeredmény. Angolszászos Két éve mutatta be a Teleki Tehet­séggondozó Kollégium diákja tanárának, Zemlényi Attilá­nak a rajzait, s kapott tőle biztatást a folytatásra.- Mindig szerettem rajzol­ni, de akkoriban kezdtem ko­molyabban foglalkozni vele - idézi fel. - A készülő mű tör­ténetét már megírtam, most beszéljük meg, hogy jó-e, hol kell rajta javítani. A cím még nincs meg, a főszereplők azonban igen, két lány és egy fiú: angolszász csengésű ne­vük Grace Herdenson, Con- stance, és Allistair. Gondol­tam magyar nevekre is, de nem hangzottak olyan jól - magyarázza a képregények világában egyébként koránt­sem szokatlan választást. Ő maga egyébként nem amerikai, inkább japán ere­detű képregényeket olvas ÉSZAK emtippek.boon.hu •Dokumentum. Amit a képregényekről tudni érdemes (PDF, 34 kB) Kriston Tímea (Fotó: Bujdos T.) (pár éve itthon is bőséggel adnak ki), de kedveli a ré­gebbi magyar kiadványokat, például Fazekas Attila raj­zait, amiket még édesapja gyűjtött össze a hetvenes­nyolcvanas években. Minimum négy-öt A milyen lesz a majdani, Kriston Tímea jegyezte képre­gény, arra ma még nincs kész válasz. Annyit tudni, hogy „történelmi hátterű, kicsit misztikus” sztori, az említett szereplőkkel. Az ifjú alkotó a tekintetben eltökélt, hogy „nemcsak egykötetes lenne, hanem minimum négy-öt”. Ám nem ebből szeretne megélni: a jövőre esedékes pá­lyaválasztásról annyit mond, eddig a földrajzot szerette, a természettudományok érdek­lik, újabban a biológia, vala­mint a restaurátori szakma. HÁTTÉR A képregény alapesetben (ettől sokféle eltérés képzelhető el, formai és műfaji gazdagságot eredményezve) olyan rajzok sorozata, amelyek idő­rendi egymásutánságukban egy történetet mesélnek el, a háttereket váz­latosan, a szereplőket (gyakran) karikírozva ábrázolva, a közöttük folyó párbesaédeket pedig úgynevezett szóbuborékokban megjelenítve. A speciális formák, egyedi ötletek száma végtelen. Van képregény szöveg (buborék) nélkül, vagy művészi, festményszerü háttérkidolgozással, realis­ta ábrázolással, de olyan is, amely - újságban megjelenő sorozatként - ugyanazt a két-három kockás képsort variálja újabb és újabb dialógusok­kal (például Dávid Lynch filmrendező visz egy ilyen nevezetes szériát). A miskolci Művészetek Házában tartott költészet napi rendezvényen irodalmárok írták szövegeiket a falra: a kortárs galériában így lett a versből és prózából - kép (Fotók: Osztie Tibor) NÉZŐTÉR Gyengéd realizmus Bujdos Attila ________ attila.bujdos@eszak.boon.hu Az érzelmek színháza Krámer Györgyé. Visszavezet az ó'szinte derű, döbbenet, elutasítás és megrendülés világába. Együtt moz­dul a tudattal a szív és a lélek. Ritka, kivételes pillanat. Krámer György aprólékos és figyelmes: az érzelmek nemcsak a kívánt hatás előidézésére valók, de elválasztha­tatlanok az alkotótól és az alkotói módszertój is. Mesél, csupa szeretettel, a mesélés szükségtelen túlzásai nélkül: a történet komoly, több­értelmű, az elbeszélő felelős. Igazságról és igazságtalanságról van itt szó. Az öreg, foltos ló végzete, hogy különbözik. A sorsa, hogy megértesse ennek az ellenkezőjét. Igazolja, amit ma­gyaráznia szükségtelen: saját létezése indokoltságát. A Legenda a lóról egyszerre szól kirekesztettségről és ennek elfogad­hatatlanságáról, az értelembe vetett hitről és arról, hogy értelemmel mennyire kevéssé érhető fel az élet. Hatalmas, drámai keret ez, csábít a dagályosságra és a vissza­fogottságra. Krámer György nem túlzó, a realizmus közelében marad: ez a megfelelő értelmezési tartomány, amelyben nem kell úgy tenni, mintha valójában lovakról szólna ez a színdarab. És megfelelő értelmezési tartomány ahhoz is, hogy egyszerre legyen látható ez az előadás a paradig­maváltás társadalmi tükörképének, örök érvényű, tehát kortalan lét­filozófiai példázatnak, erkölcsi összegzésnek. Gyengéd realizmus ez: nem ítélkezik, mert nem elfogult. A díszlet (Daróczi Sándor e.h. munkája) is értelmez: manézsban elevenedik meg Lev Tolsztoj története. Rideg, ijesztően döngő ipari környezet, rozsdás vasakból. Hiányzik belőle a cirkusz varázsa. Szembetűnővé teszi viszont a min­denkire kiterjedő bizonyítási, megfelelési kényszert. Á nagy- hangúak éppúgy részei a függőségi rendszernek, mint a foltos ló (Hu- nyadkürti István). Bár a bizonyítás kényszere min­denkit összeköt, a különbözőségek is nyilvánvalóak. A tömeg nem alaktalanul jelenik meg: egyének összessége. Krámer György kevés színészi eszközt enged, inkább a jellemző mozgások kifejező ere­jében bízik. Nemcsak akkor, amikor a ménest mutatja meg: a főszereplő születése és halála is néhány finom mozdulat csupán. A meghalást mintha rávetítené a megszületésre, mintha a megérkezés és a távozás egymásba záródó moz­dulatsor lenne: lenni, nem lenni, kezdet, vég. Miközben persze hogy nem lehet ugyanaz: a pusztulás oktalan, indokolhatatlan. Ezt az érzést fokozza a meghalás csendessége, tétovasága. Soha nem feledhető színpadi pillanata ez Hunyadkürti Istvánnak: a halál ön­magában drámai, ha tudjuk, hogy megtörténik, akkor sincs esély megérteni. Hunyadkürti István a foltos ló szerepében bizalommal teli. A tapasztalat sem teszi keserűvé: a rossz sorson túl is látja a jót, még ha a jó végleg el is múlt, de volt, elvehetetlenül. Nincs benne semmi tolakodó, csak valami mindig meglévő erő, valami ki tudja miből táplálkozó bizonyosság, hogy a különbözés nem ok a kivetettségre. Öreg és fiatal, kirekesztett és az igazság birtokosa, hívő és realista - végletekkel leírható, és roppant következetes: él, és el akarja mon­dani, hogy mi végre. A Legenda a lóról általában a foltos története, de Krámer György figyelmes értelmezésében az önsorsrontó Szerpuhovszkoj herceg legalább olyan fontos szereplővé lép elő: ő látja meg a ló értékét, és az ő szeszélye löki a végzet felé. Keresztesi László hercege ma­gyarázattal nem tartozó a szenvedélyben nem mérlegelő ember. Tartásos, amíg van mire, lassan hal meg benne a büszkeség. A Kedves és a Tiszt szerepében Lukács Gábor csábító, élettel teli, jól bánik az erejével: fiatal, de nem kizárólag az ösztönök, hanem a célratörés idejéből is. Bodor Németi Gyöngyi sokféle nőalak (Szilfavirág, Mathieu és Marié). Hitelesen szerető asszony, amikor őt választják, és hitelesen célratörő asszony, amikor ő csábít: nem enged, kérlelhetetlenül ját­szik. Fandl Ferenc apát és fiút for­mál (Tábornok, Bobrinszkij), korosztályok közötti különbségeket mutat meg: a másokra utaltsághoz való viszonyt árnyalja, azt, hogyan lesz a határozott ember belátást nem ismerő engedékenységéből belátást nem ismerő cinizmus, és hogyan hajlik a keserűség gonoszságba. Lev Tolsztoj: Legenda a lóról, a Miskolci Nemzeti Színház előadása a Csarnokban - rendezte: Krámer György, Harangozó-díjas ÉSZAK A szerz^ blogja az interneten: alakulPter.blQfl.bQQn.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom