Észak-Magyarország, 2007. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-21 / 67. szám
2007. március 21., szerda ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 RÖVIDEN • Villámlátogatás. Egynapos munkalátogatásra utazik Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök március 22-én Moszkvába. Találkozik Vlagyimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével is. A megbeszéléseken elsősorban az orosz elnök magyarországi látogatása óta eltelt év tapasztalatait, az együttműködés továbbfejlesztésével összefüggő újabb feladatokat tekintik át. A zsinat vezetői nem tudtak Irving látogatásáról Budapest (MTI) - A Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetése nem tudott Dávid Irving brit publicista, történész magyarországi látogatásáról, s ezért a zsinat vezetése vizsgálatot kért ifjabb Hegedűs Lóránt egyházi felettes hatóságaitól az ügy tisztázása érdekében - tájékoztatta a zsinat lelkészi és világi elnöke kedden az MTI-t. Mint Bölcskei Gusztáv püspök és Nagy Sándor főgondnok közleményében olvasható, megdöbbenéssel értesültek Thomas Hennefeld, az osztrák református egyház főtanácsosának a médiában is közzétett levelében szereplő állításról, miszerint Dávid Ir- ving, „Európa egyik legaktívabb történelemhamisítója”, elítélt holokauszttagadó ifj. Hegedűs Lóránt jóvoltából magyar református egyházi fórumon tarthatott előadást. Csáky Pál Csáky Pál jelölteti magát Pozsony (MTI) - Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke kedden hivatalosan is bejelentette, hogy a március 31-én esedékes tisztújító közgyűlésen az eddigi egyetlen jelölttel, Bugár Bélával szemben megpályázza a szlovákiai magyar párt elnöki posztját. Csáky tíz napja még határozottan tagadta, hogy ilyen szándéka lenne. Miután azonban Csákyt a párt érsekújvári és a lévai járási közgyűlése is jelölte, a politikus úgy döntött, hogy él a tisztújító közgyűlés kínálta alkalommal. Fodor Gábor programja: a megújulás élére állna Budapest (MTI) - Fodor Gábor az SZDSZ elnökeként szakítana a párt elmúlt tíz évét jellemző sodródással, és a megújulás élére állna. A pártelnökjelölt erről keddi sajtótájékoztatóján beszélt, ahol bemutatta teljes politikai programját, amelyet a változás programjaként jellemzett. Fodor Gábor hangsúlyozta: a március végi küldöttgyűlésen nem örököst kell választania az SZDSZ- nek, hanem elnököt, és ő ezen a poszton arra törekedne, hogy a liberális párt meghatározója legyen a politikai közgondolkodásnak. Pártelnökként áttekintené a koalíciós szerződést a kormányfővel, ugyanakkor továbbra is Kóka Jánost látná szívesen a gazdasági tárca élén, de' kiállna Molnár Lajos egészségügyi miniszter mellett, és a liberálisoknak fontos a környezetvédelmi tárca is. ÉSZAK emtippek. boon.hu • Dokumentum. Fodor Gábor programja (PDF, 2 MB) Fodor Gábor 1WWJ Közpark lesz. Április 2-ával adja át a Kossuth tér használati jogát a főváros az Országgyűlésnek - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester. Körülbelül egy év múlva készül el az új közpark a Parlament körül. (Fotó: mti> Kordon helyett erős korlátozás ■ Mi lehet a demonstráció sorsa? Elemzőink szerint súlytalanná vált a tüntetés. Budapest (ÉKN - SzP) - Újra tüntetnek a Kossuth téren a kormány ellen: a Magyar Nemzeti Bizottság április 30- ig minden este öttől kilencig demonstrál. Lapzártánkig, kedd kora este a téren pár száz fős tömeg verődött össze, mely a szokásos jelmondatokat skandálta. Van-e súlya? A kérdés, hogy mi lehet az erős korlátok közé szorított, résztvevőit tekintve közel sem egységes demonstráció sorsa. Mennyien állhatnak mögöttük, nem üresedtek-e ki időközben az eredeti célok? Van- e még politikai súlya, szerepe mindennek? A szervezők vezetője szerint a kormány illegitim, ezért továbbra is céljuk, hogy az ellene tüntetőkkel összefogva lemondassák. Gonda László becslése szerint pár százan, esetleg pár ezren csatlakoznak a mozgalomhoz, de szerinte „nem a szám a fontos, hiszen az országot is a Tüntető a téren kis létszámú MSZP irányítja”. Hozzátette azt is, hogy komoly értelmiségi bázis áll mögöttük, és nem tartotta kizártnak, hogy később pártot alakítanak majd. „Az úgynevezett Kossuth tériek tavaly ősszel egy különösen feszült politikai időszakban kezdték meg demonstrációjukat, vagyis létük egy rendkívülinek nevezett periódushoz kötődik, de ez már véget ért” - mondja Szomszéd Orsolya, aki szerint bár a légkör most is feszült, március 15-én is voltak zavargások, a hangulat azonban mérsékeltebb, mint ősszel volt, ami meghatározza az új demonstráció intenzitását is. Elkötelezettek „A tiltakozás súlyát az is befolyásolja, hogy a Kossuth tériek tavaly sem voltak egységesek, mára vélhetően többen lerílorzsolódtak, így csak egy elkötelezett, de szűk csoport folytatja az akciót.” A ÉSZAK emtippek.booni.hu •Jogszabály. A gyülekezési törvény (PDF, 1 MB) (Fotó: Szegő Péter) Vision Consulting politológusa szerint a keretek is megváltoztak, korábban éppen a n .............................. Jelenlétükkel azt üzenik, nem szűnt meg a tiltakozás kiváltó oka. Szomszéd Orsolya ...................................ff téren uralkodó kaotikus állapotok, a sátortábor-hangulat miatt volt látványos és figyelemfelkeltő a demonstráció, most szabályozottabb lesz a tüntetés. „Jelenlétükkel mégis azt üzenik, nem szűnt meg a tiltakozás kiváltó oka, a szerintük illegitim kormány még mindig a helyén van.” AZ ELEMZŐ SZERINT Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője: A Kossuth téri demonstráló csoportok politikai jelentőségét nem a céljaik, vagy a 2006 őszén sem létezett tömegtámogatottságuk adta tavaly, hanem a politikai környezet, amelyben megnyilvánulásaik a nyilvánosságban összekapcsolódtak a kormány stabilitásának megrendülésével, az utcai zavargások képeivel, és más, valóban jelentős támogatottságnak örvendő kormányellenes demonstrációkkal, így például a Fidesz akkori Kossuth téri tüntetéseivel. Most annyiban más a helyzet, hogy a Kossuth tériekből kinőtt szervezetek március 15-re végképp több különböző kisebb csoportosulásra estek szét. Mindezek következtében az önálló politikai erőként való megjelenés lehetőségét a Kossuth tériek nem tudták megteremteni március 15-én. A lanyhuló médiafigyelem és az aktív tüntetők számának csökkenése miatt ez a következő időszakban sem várható. Terhelhető kár, „zöldpriusz" Budapest (MTI) - A károkozó vagyonára terhelhető jelzálogjog intézményének bevezetése az egyik legfontosabb eleme a környezetvédelmi törvények módosításának - hangsúlyozta Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára a javaslat keddi parlamenti vitájában. Az MSZP vezérszónoka „zöldpriusz” bevezetését javasolta, az ellenzéki felszólalók szerint a jogharmonizációs célú előterjesztést korábban kellett volna beterjeszteni. S Magyarország 2008. január 1-jén csatlakozhat a schengeni övezethez. Budapest (MTI) - Ezt Hor- váthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára jelentette be az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. Decemberben döntés A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007. december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés - mutatott rá a külügyi képviselő. A schengeni határokon belül teljesen megszűnik az ellenőrzés a személyforgalomban, azokban az esetekben, ahol ellenőrzésre van szükség, valószínűleg növekszik majd a várakozási idő - mondta az államtitkár. Horváthné Fekszi Márta arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Magyarország a legjobb eredményt érte el a csatlakozás előtti uniós monitoringvizsgálaton. A legnagyobb hiányosságok továbbra is Lengyelország és Szlovákia esetében vannak - tette hozzá. A csatlakozás után továbbra a határon is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt, amiért fizetni is kell. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi átlag 1-2 euró lehet - tette hozzá. Az összeg visszafizetésére nincs lehetőség - húzta alá az államtitkár. TUDOTT RÓLA? A huszonkét éve aláírt schengeni egyezmény azt a jogot tartalmazza, hogy a résztvevők között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja azt is, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosad_____________________________________________________________________________________ 1985. június 14-én még csak öt EU-tagállam - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - írta alá az egyezményt a nagyhercegségnek a szerződés nevét adó kisvárosában, egy hajó fedélzetén. „Cél: megteremteni az esélyegyenlőséget" ■ Kistérségi járóbeteg-ellátó központok építését tervezi a kormányzat. Budapest (MTI) - A kistérségi rendszert fejleszteni kell, ebben egyetértés van a kormány és az önkormányzati érdekszövetségek között - hangsúlyozta Lamperth Mónika, a kistérségi rendszer jelentőségéről és továbbfejlesztésének irányairól szóló keddi budapesti műhelybeszélgetésen. Húsz helyen Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter rámutatott, a közigazgatási rendszer reformjának a közepén tartunk, eddig létrejött 168 kistérségi társulás, valamint létrejöttek regionális állam- igazgatási intézmények. ff .........Az a cél, hogy a kistérségekben is megteremtsük az esélyegyenlőséget. Horváth Ágnes ........................................ff Horváth Ágnes, az Egészség- ügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszerben zajló nagyon komoly átalakítás érinti a kistérségeket is. Kiemelte, hogy az egészségügyi tárca több mint 20 kistérségben járóbeteg-ellátási központok építését tervezi. Ezekben a kistérségekben az ott élők számára nem elérhető a járóbetegszakellátás, „az a cél, hogy ezen a téren is megteremtsük az esélyegyenlőséget”. Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter azt mondta: foglalkoztatáspolitikai téren biztosítani kell, hogy helyben minél több eszköz álljon rendelkezésre. Ezért a régiókba decentralizálták ezek jelentős részét. Szociális téren az a célkitűzés, hogy a települések jellegétől függetlenül elérhetőek legyenek az alapvető szolgáltatások, például az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. „Patyomkin"társulások Budapest (MTI) - „A kistérségi társulások részben Patyomkin-társu- lások” - mondta Kovács Zoltán fideszes parlamenti képviselő Lamperth Mónika szavaira reagálva. Mint fogalmazott, az önkormányzatok nem elsődlegesen szakmai alapon, hanem anyagi megfontolásból álltak össze. A fideszes politikus úgy fogalmazott: „ma káosz van az államigazgatásban, a különböző politikai lobbiknak engedve kerülnek ide-oda regionális központok”.
