Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-07 / 286. szám

2006. december 7., csütörtök ÉSIAK VIDÉKFEJLESZTÉS /7 AZ AVOP CÉLJAI Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Prog­ram céljai, ahogy azt a neve is jelzi, a mező- gazdaság modernizálásának és hatékonyab­bá tételének megvalósítása részben a terme­lési technológiák, részben a termékfeldolgo­zás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése. Piaci kínálat. A behozott déligyümölcsök mellett ilyentáját már háttérbe szorulnak a hazai gyümölcsösök termékei. (Fotó: b. t.) V_______i ____________________________________________________________________________ j Segít a falugazdász Budapest (ÉM) - Bo­nyolult adminisztráció helyett egyszerűbb támo­gatási igénylőlap - ez az, ami a Nemzeti Vidékfej­lesztés Terv támogatásai­nak megszerzéséhez nél­külözhetetlen. Igaz, nem szabad azért félvállról venni a dokumentációt. Mellékletként ugyanis olykor gazdasági naplót, olykor tápanyag-gazdál­kodási tervet vagy mást várnak el a támogatást kérő gazdálkodótól. A kiegészítő dokumentu­mokat pedig nem kön­nyen töltik ki a gazdák a szakemberek tapaszta­latai szerint. Az egysze­rűbb adminisztráció elle­nére gyakorta becsúszik egy-egy hiba, ami miatt könnyen előfordulhat, hogy le kell mondania az anyagi segítségről a gaz­dálkodónak. Ez a tapasz­talatok szerint általában minden tizedik esetben fordul elő, ezért általában jól jön a falugazdász se­gítsége! AZ INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSRÓL jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj j j j Jjjjjjjjjj jj'j j j j j ’j j j j j'j j' j’j j j.. Az NVT integrált ültetvény célprogramja keretében az integrált gazdálkodás a nemzetközileg is elismert elve­ken és gyakorlati eljárásokon alapul. Ennek keretében a mezőgazdasági tevékenység prioritásai közé a környeze­ti szempontból előnyös, vegyszertakarékos gazdálkodás­ra való átállás. Azaz különösen a műtrágyák és növény­védő szerek csökkentett, optimalizált használata, továb­bá a veszélyes anyagok körültekintő (korlátozott) alkal­mazása is ebbe a körbe tartoznak. ___________________ Ez a mezőgazdasági termelési módszer - mivel környe­zetkímélő és élelmiszer-biztonsági szempontból is kívána­tos - annyira megfelelő, hogy a szakemberek szerint a jö­vő szabványos termelési rendszerévé is válhat. Az integ­rált gazdálkodást Magyarországon a Nemzeti Agrár-kör­nyezetgazdálkodási Program bevezetéséről szóló kormány- határozat tette lehetővé 2002-ben. A program a gazdál­kodókat az integrált gazdálkodási módszerek használa­tára, a szigorúbb környezetvédelmi szabványoknak meg­felelő termelésre, a műtrágyák és növényvédő szerek al­kalmazásának optimalizálására és a „gondos gazdálkodá- si módszerek" széles körű felhasználására ösztönözte. Az integrált gazdálkodási rendszeren belül a művelési mó­dok, a tápanyag-gazdálkodás, a szintetikus növényvédő szerek - például rovarirtók és műtrágyák - optimális, kor­látozott alkalmazása nemcsak talajvédelmi, vízvédelmi szempontból, hanem a biológiai sokféleség szempontjá­ból is előnyös. Az integrált gazdálkodás azon túl, hogy pozitív hatást gyakorol a talaj tápanyag-egyensúlyára, op­timalizálja növényvédőszer-használatot, és csökkenti a ta­lajokra, a vízre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat is. Változás Budapest (ÉM) - Szakértők szerint nem kell már sokat várni arra, hogy érzé­kelhető legyen az életkörülmények vál­tozása a vidéki terü­leteken a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv forrásainak köszön­hetően. Az uniós kasszából származó források hasznosítá­sának szakemberek szerint ugyanis há­rom-öt éven belül le­het kézzel fogható eredménye. Szükség is van erre, hiszen Magyarországon a mezőgazdaság domi­nálta térségekben je­lenleg még általában messze van az élet minősége attól, ami a XXI. században el­fogadhatónak minő­síthető nyugat-euró­pai mércével is. Az összeállítás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályáza­tán elnyert támogatással valósult meg. Sikeres programok és fejlesztések ■ Sok agrárvállalkozó jutott támogatáshoz a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásaiból. Budapest (ÉM) - A kor­mányzat vidékfejlesztési poli­tikájának célja a vidéki térsé­gekben élő emberek életminő­ségének javítása, a vidéki tér­ségek további lemaradásának megakadályozása, a régiók fel­zárkózási esélyeinek biztosítá­sa. Többek között e cél meg­valósulását szolgálja a Nemze­ti Vidékfejlesztési Terv (NVT), amely az Európai Mezőgazda- sági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részleg intéz­kedéseit foglalja egységes ke­retbe. Erre a célra összesen mintegy 190 milliárd forintos támogatási keret állt rendel­kezésre 2004-2006 között. A legsikeresebbek A támogatási projektek vég­rehajtását mind az NVT jog­címeinek forrásaiból támoga­tott gazdálkodók, mind pedig a program végrehajtását ér­tékelő szakértők alapvetően sikeresnek ítélik. Az eltelt kö­zel három évben az NVT programok között a legsikere­sebbnek az agrár-környezet­gazdálkodási jövedelempótló támogatás bizonyult. E prog­ram megvalósításának ered­ményeként hazánk mezőgaz­dasági területének csaknem egyharmada került be a szó­ban forgó környezetgazdálko­dási projektbe. Szintén igen népszerű volt a pályázók kö­rében a mezőgazdasági terüle­tek erdősítése. A program ke­retében a mezőgazdasági hasz­nosításra alkalmatlan terüle­teken évente mintegy 10-15 ezer hektár új erdőt telepítet­tek a gazdálkodók igen kedve­ző támogatási feltételekkel. Hasonlóan kedvelt projektnek ítélték a szakértők a terme­lői csoportok tevékenységéhez nyújtott anyagi segítséget is. Ezt a dotációt azok igényel­hették, akik egy-egy termék­pálya - például tej-, sertés­vagy a gabonatermelés - men­tén szövetkeztek közös piaci fellépésre érdekeik eddiginél jobb érvényesítése érdekében. A kevésbé népszerűek Kevésbé volt népszerű az állattartótelepek környezetvé­delmi és állatjóléti előírásai­nak való megfelelés. A szak­értők szerint nem azért, mert nincs igény az ilyen típusú beruházásokra a gazdálkodók körében, hanem a tényleges okokat inkább abban kell ke­resni, hogy a támogatáshoz jutás feltételeit még nem dol­gozták ki tökéletesen. Ugyaní­gy kisebb volt az érdeklődés a vártnál a kedvezőtlen adott­ságú területek támogatására meghirdetett programra is. Ezért e területen is kisebb technikai módosítást hajtot­tak végre a szakértők. AVOP-nyertesek a megyéből (PDF 61 kB) TÉNYEK ÉS TERVEK A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ez év július közepéig az NVT támogatások különböző jogcímeire összesen több, mint 50 milliárd fo­rintot utalt át a gazdálkodóknak. Legnagyobb arányú, 43 milliárd fo­rintot meghaladó összegű támoga­tást fizettek ki az agrár-környezet­gazdálkodási célok megvalósítására. Támogatták még mintegy 2, illetve 3 milliárd forinttal a kedvezőtlen adott­ságú területeken gazdálkodókat, va­lamint a mezőgazdasági területek er­dősítését. A félig önellátó gazdasá­gok dotációja valamivel több, mint 300 millió forint volt, míg a terme­lői csoportok támogatására 2,3 mil­liárd forint jutott. Az uniós standar­doknak való megfelelés segítésére csaknem 40.0 millió forintot utalt ki az MVH. Az EU új költségvetési időszakában - 2007-2013 között - a vidékfejlesz­tési célok támogatása tovább folyta­tódik az Új Magyarország Vidékfej­lesztési Terv keretében. A mezőgaz­„ , jj! j‘ /j yj j j,, j, jjjÉÉTthí* j z j dasági és vidékfejlesztési célok segí­tésére 2007-13 között összesen mint­egy 1200 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. Ez a szakértők sze­rint közel 50 százalékos forrásbővü­lést jelent az agrárium számára. A vidékfejlesztési támogatásokból a kö­vetkező 7 évben, azaz 2013 végéig a szakértők számítása szerint legalább 50 ezer magyar agrárgazdaság része­sülhet. Az első pályázatokat várha­tóan jövő év március-áprilisában le­het benyújtani. Az ónodi vásáron sok kis malac „talál” új gazdára. (Fotó: ÉM) 8? ifi ^ 1 É.'-m Jz ’ —ÚL ^----­Kaposvári szőlősgazda Miskolc (ÉM) - Először egy több mint 10 millió forintos borászati beruházást valósí­tott meg a Sapard program tá­mogatásával a Szent Benedek Submontanum Szőlészeti és Borászati Kft. Azután a Nem­zeti Vidékfejlesztési Terv Ag­rár-környezetgazdálkodási in­tézkedésének támogatási rend­szerébe kapcsolódott be a cég.- A Sapard program forrá­saiból egy feldolgozó gépsort vettünk, ami egy présből, egy zúzó-bogyózóból, két darab tartályból és egy szivattyúból áll - jelezte Farkas Géza, a kft. tulajdonosa. Hozzáteszi: azóta megtörtén­tek a helyszíni ellenőrzések is és mindent rendben találtak. A kft. székhelye Kaposváron van, ám a társaság Tállyán műkö­dik. Itt van a borászat, ahol egy1 1700-as évekbeli pincével, valamint egy borházzal is ren­delkeznek. Hegyalján vannak saját tulajdonú szőlőik is. A szőlő termőterület jelenleg csak 12,2 hektár, de van még telepítésre váró további mint­egy 6-8 hektár, ami „minősé­gét tekintve teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket jó mi­nőségű bort adó szőlőterülettel szemben támasztani lehet”. A „legrugalmasabb" támogatás ■ Rugalmasságával tű­nik ki az NVT-ből a ked­vezőtlen adottságú terü­letek támogatása. Budapest (ÉM) - A kedve­zőtlen adottságú területek tá­mogatását öt esztendőn át ve­hetik igénybe az arra jogosult gazdák. Valamennyi támoga­tási forma közül ez a legrugal­masabb - vélik a szakértők -, hiszen óriási előnye, hogy nem veszíti el azt a termelő akkor sem, ha a szóban forgó évek egyikében nem felel meg a feltételeknek. A szaktanácsadók szerint ugyanis könnyen előfordul­hat, hogy a gazda egyik évben kéri a támogatást, aztán a má­sodik évben úgy látja, nem éri meg neki. Ha pedig a vetés­forgó összeállításakor tartja magát az uniós követelmé­nyekhez, ettől függetlenül azonban a harmadik, a negye­dik és az ötödik esztendőben újra kérheti a kifizetést a számlájára. AMIT TUDNI KELL Az Európai Unió két külön csoport­ba sorolja a támogatandó területe­ket: míg az úgynevezett KÁT 19-es- ben hektáronként évi 85,9 eurót kap támogatásként a gazda (azaz az idei esztendőre a megállapított 252 fo­rintos euróval kalkulálva 21 491 fo­rintot), addig a KÁT 20-asba sorol­tak évi 10,94 eurót (azaz szintén ugyanilyen árfolyammal számítva 2737 forintot) kapnak kézhez min­den egységnyi földterületre vonatko­zóan^___________________________ Fontos tudni, hogy miként különböz­teti meg a kedvezőtlen területeket az európai uniós meghatározás. A KÁT 19-esbe azok a területek férnek be­le, amelyek egyidejűleg három felté­telt teljesítenek: egyrészt alacsony ho­zamú, nehezen művelhető területek, amelyek csak rendkívül magas ráfor­dítással lennének javíthatók, és ame­lyek elsősorban külterjes állattartásra alkalmasak. Másrészt az átlagosnál ■ lényegesen alacsonyabb mezőgazda- sági leljesftményűek, harmadrészt pe­dig túlnyomórészt mezőgazdasági te­vékenységből él a lakosság és ráadá­sul egyre többen vándorolnak el eb­ből a térségből. ___________ A KÁT 20-asba azok a területek so­rolhatók, amelyek különleges hátrá­nyokat szenvedő térségek. így pél­dául ide sorolják a fokozottan sava­nyú talajokat, amelyek esetén ennek mérőszáma meghaladja a 4,5-ös PH- értéket, s ennek következtében a ta­laj termőképessége nagymértékben korlátozottá válik. Szintén megaka­dályozza sok növény termesztését az extrémen magas sótartalom, azaz ha a talaj az átlagosnál nagyobb mér­tékben szikes. Ez akkor válik kritikus­sá, ha 0,15 százalék fölé emelkedik a nátriumsók aránya: az ilyen adott­ságokkal rendelkező birtokokon ki­zárólag a nagy sótűrő képességű nö­vények képesek megmaradni. Ám ezek esetében is számottevő-termés- csökkenéssel kell szembenézniük a gazdáknak. Épp Így megnehezíti a gazdálkodást egy adott területen, ha kirívóak a vízgazdálkodási körülmé­nyek, ami a talaj gyenge vízáteresz­tő és erős vízvisszatartó tulajdonsá­gában mutatkozik meg. Természe­tesnek számit ugyanis ezeknél a föl­deknél, ha víz önti el a felszínt, ami óhatatlanul drasztikus visszaesést vált ki a termés mennyiségében. A kedvezőtlen adottságú területek kö­zé tartoznak a fentieken kívül még a sűrű agyag- és a könnyű homok­talajok is. aki a gyapjúért, van, aki a húsáért tartja, megint mások a tejért és tejter­mékekért rajonganak... (Fotó: archív) _____________________________J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom