Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-27 / 301. szám

2006. december 27., szerda ¥ ÉSZAK MAGYARORSZÁG AZ ŐSZI ÁLLÁS 1. MTK Budapest 1713 22 34-1241 2. Debreceni VSC 1711 33 33-1336 3. Zalaegerszeg 1711 2 4 29-2035 4. Újpest FC 179 26 23-1529 5. FC Fehérvár179 17 24-2028 6. Diósgyőr179 17 24-2228 7. Vasas 178 2716-2126 8. Paks 176 4 716-1722 9. Pécsi MFC 17 5 6 619-2521 10. FC Tatabánya 17 6 2 928-29 20 11. FC Sopron 17 6 2915-2920 12. Győri ETO 175 5722-25 20 13. Bp. Honvéd 175 4 8 23-25 19 14. REAC 17 4 4 921-33 16 15. Kaposvár 17421116-2514 16. Vác 17 1 6 10 12-24 9 Azonos pontszám esetén először rangsorol. a győzelmek száma GÓLLÖVŐLISTA Ebben a statisztikában is Foxi Kethevoama érdemelte ki az első helyet, aki gyakorlatilag minden második ta­lálkozóján szerzett egy találatot - s nem mellesleg az előkészítésből is kivette a részét. A Tatabánya elleni harmadik diósgyőri gólt még a televíziós visszajátszás után sem lehetett egyértelműen megítélni, ám a légi­ós határozottan állította, hogy az ő lábát hagyta el utoljára a játékszer (a hivatalos jegyzőkönyv is ezt erősítette meg). A csatároknál ugyan Simon Attila „csu­pán" négyszer volt eredményes tizenhárom találko­zóján, ám a dicséret így is járhat neki, mivel alacso­nyabb osztályból, Soroksárról érkezett. Nem lehet amellett sem elmenni szó nélkül, hogy Farkas Viktor kétszer (Újpest, Győr) is a győzelemért járó három ponthoz segítette a csapatot, miközben a Honvéddal szemben a vezető találatot jegyezté. A HÁZI GÓLLÖVŐLISTA _____________________________ 5 gólos: Foxi Kethevoama____________________________ 4 gólos: Simon Attila_________________________________ 3 gólos: Farkas Viktor_______________________________ 2 gólos: Szögedi Szilárd, Binder Ciprian______________ 1 gólos: Tomislav Sztanics, Halidou Douva, Elek Nor­bert, Vitelki Zoltán, Halgas Tibor.____________________ Öngól: Benedeczki Ferenc (Paks), Csóka Zsolt (Zala- egerszeg), Filó Tamás (Tatabánya) Kethevoama a legjobb Miskolc (ÉM) - Lapunk osztályzatai alap­ján a DVTK őszi legjobbja - közép-afrikai lé­giósa - Foxi Kethevoama lett: a támadó kö­zéppályás kétszer is 8-as osztályzatot érde­melt ki játékáért (a Vác, illetve az Újpest el­len), társai közül ilyen osztályzatot csak a mögötte következő hálóőr, Szalma Pál kapott érdekes módon vesztes meccset követően, az MTK ellen nyújtott produkciójáért. A sor­rend elkészítésénél csak azokat vettük szá­mításba, akik legalább hat találkozón értékelhető teljesítményt nyújtottak, s leg­alább fél óra lehetőséget kaptak Csank Já­nostól. A legjobb hat sorrendje: 1. Foxi Kethevoa­ma 6,45 (71/11), 2. Szalma Pál 5,92 (77/13 - két mérkőzésen nullás osztályzatot kapott), 3. Sipeki István 5,81 (93/16), 4. Halidou Dou­va 5,55 (50/9), 5. Farkas Viktor 5,46 (82/15), 6. Mogyorósi József 5,35 (75/14). Magyar Mikulások: Kethevoama és Douva NÉZŐSZÁM Az ősszel tíz alkalommal játszott az Andrássy úton a Diósgyőr: lapunk tudósítóinak becslése alapján ezen összecsapásokat összesen 41 200-an látták, ami 4120 fős átlagnak felel meg. Amint az alant is látható, a legtöbben a nyitó fordulóban az Újpest, s a tizen­hetedik, „záró körben", a REAC ellen voltak a lelátókon. Ez utóbbi nyilván nem a vendégcsapat ere­jének, hanem a gárda jó teljesítményének - amit a második felében nyújtott - volt köszönhető. A tavaszi folytatás alkalmával fele ennyi meccset vívnak majd itthon Vitelkiék (jön a Sopron, a Paks, a Kaposvár, a Debrecen és a Fehérvár), s klub csak abban az eset­ben tudna az őszihez hasonló bevételt elkönyvelni, ha - értelemszerűen - megduplázódna a nézőszám. 1. forduló: DVTK - Újpest 1 -0 (0-0) 6000 néző 3. forduló: DVTK - Zalaegerszeg 1-4 (1-2)5000 néző 5. forduló: DVTK - Pécs 1-3 (0-2)3000 néző 7. forduló: DVTK - Vasas 1-2 (0-1)2200 néző 9. forduló: DVTK - Vác 1-0 (1-0)2000 néző 11. forduló: DVTK - Tatabánya 3-1 (1-1) ^000 néző 13. forduló: DVTK - MTK 0-1 (0-0) 5000 néző 14. forduló: DVTK - Honvéd 2-1 (1-0) 5000 néző 15. forduló: DVTK - Győr 4-3 (2-2) 4000 néző 17. forduló: DVTK - REAC 1-0 (1-0) 6000 néző A hetediktől a hatodikig A DVTK bajnoki helyezéseinek alakulása fordulónként Grafika és forrás: Észak-Magyaiország ÉM-INTERJÚ: Csank Jánossal, a DVTK vezetőedzőjével „Sokszor tetszett a játékunk" ■ Csank János öt vereség után sem adta fel, s a hatodik helyre kormányozta a DVTK-t. Miskolc (ÉM - MI) - Az egy­koron Békéscsabából kupa­győztest, a Vácból és Ferenc­városból bajnokcsapatot faragó ózdi mester a nyáron, alig né­hány nappal a bajnoki rajt előtt vette át a piros-fehér együttest. ÉM: Miként értékeli ezt a - nevezzük így - kalandot, legalábbis annak a felét? Csank János: Úgy tűnt, hogy szakmai szempontból nem lesz probléma, bár a keret, amit előzetesen ismertem, nem volt túl „rózsás”. Anno úgy tájékoz­tattak, hogy még három afri­kai fiú érkezik majd hozzánk, amiből a végén kettő lett. Úgy volt, hogy az első hosszabb baj­noki szünet idején már befut­nak, aztán meg úgy, hogy a másodikra. Tehát picit későn csatlakoztak hozzánk, de jó labdarúgók révén elég sokat tudtak „lökni” a csapaton, gó­lokat, gólpasszokat jegyeztek, s ezzel a kispad is erősödött. A szerződésemben célként az 1-8- ba jutást vállaltam, onnantól vagyok premizálva... Magyar- országon a futball „másik ré­sze” elég rizikós, ez akkor, a nyáron relatíve biztosnak tűnt, de időközben voltak jelek, mint például az egyik tulajdo­nos kiválása. Csank János (Fotó: ÉM) ÉM: Alighogy véget ért a sze­zon, máris többen távoztak: Szögedi, Sztanics, Mogyoró­si, és Douva, valamint Bűz visszatérésére sem ígérkezik sok esély. Csank János: Egyfajta át­rendeződés zajlik, ami nem biztos, hogy jót tesz a csapat­nak és nekem; s ha kiderül, hogy amit vállaltam, lehetetlen megcsinálni, vagy „húzós”... ÉM: Mostani állás szerint hú­zós? Csank János: Szögedi és Mogyorósi rendszeres játékle­hetőséget kapott, majd kiderül, hogy mit tudunk tenni, a ter­vek szerint biztosan lesz olyan, aki jön. Pillanatnyilag egy itt­honi futballistáról beszéltünk; túlzottan nem cifrázhatjuk a keretet, hiszen a végére elég sokan lettünk. Lesz olyan, aki felkerül a juniorcsapatból, és lehet, hogy olyan is, akit köl­csön adunk, bár erről még nem volt szó. Douvával kap­csolatban én úgy tudom, hogy vissza szeretne jönni hozzánk, otthon megpróbál mindent be­vetni, hogy ez sikerüljön. ÉM: A REAC elleni mérkőzés után lehetett olyan hango­kat hallani, miszerint Ön ismét egy - bocsánat és el­nézést a játékosoktól - „ne- vesincs” emberekből alakí­tott ki egy jó csapatot, mint Békéscsabán, Vácott... Csank János: Erre csupán azt tudom mondani, hogy ez a dolgom. Csak azért az ötmecs- cses nyeretlenségi szériáért kár, mert játékban abszolút partnerei voltunk az ellenfelek­nek. Ezen tény alapján bíztunk benne, hogy egyszer megfordul a kocka, hogy egyenesbe jö­vünk, amihez hozzájárultak az afrikai légiósok is. Hiszem, hogy nélkülük is javultak vol­na az eredmények, ám velük felgyorsultak az események. ÉM: Szóba hozta az öt fias­kót: a harmadik, a negye­dik, vagy legfőképpen az ötödik után nem gondolt arra, hogy feladja? Csank János: Egy edző so­hasem adhatja fel, harcolnia kell; tudom elcsépelt, de arról a bizonyos hajóról csak utolsó­ként távozhat. Mondhatom ma­gamról, hogy már megjártam a hadak útját, ezért aztán lehe­tett önbizalmam az ötödik ve­reség után is. Egy esetben gon­dolkodtam volna el mindezen, ha a csapattal lett volna ko­moly problémám, ám ilyen nem merült fel. Persze megint más a helyzet, ha elküldik a trénert, ha a vezetőség úgy íté­li meg, hogy váltani kell, s más többet tud tenni. ÉM: Legszebb őszi pillanatai? Csank János: Több is volt, az utolsó legszebb az újpesti, nem akárkit győztünk le. A kispadról sokszor élveztem a játékunkat, a stílusunkat. Ami még mély nyomot ha­gyott, az az MTK elleni talál­kozó, melyen kikaptunk ugyan, de jól tettük a dolgun­kat, s amely meccs után a kö­zönség reakciója olyan volt, amit Magyarországon példa­ként lehet említeni. Jól esett a csapatnak, s természetesen nekem is. ÉM: Mivel tölti január 8-ig a szabadidejét? Csank János: Nem futbal­lal, maximum a televízió előtt ülve. Aktív koromban sem fog­lalkoztam vele pihenőidő alatt, futni, kerékpározni szeretek, meg van még sok olyan hob­bim, amiket részben ismer a közvélemény. Szeretem a dzsentris életmódot, mellőzve abból a kártyát és az italt, de nekem ez így jó. Magányos ró­ka vagyok, aki abszolút jól megvan a maga kis közössé­gével, a családjával. Hatodik hely: jobb a vártnál ■ Vitelki Zoltán a maga 36 évével a piros-fehé­rek rangidőse, s nem mellesleg kapitánya. Miskolc (ÉM - MI) - Leg­inkább az ő szava számít az öltözőben és a pályán is: az „ősmiskolci” középpályás megélt már egy s mást az Andrássy úton, most például egy változatos, néhol hullám­zó, ám jól zárult őszi szezont.- Őszintén megvallva, az in­duláskor nem számítottam ar­ra, hogy a szezon befejezése­kor a hatodik helyen fogunk állni - nyilatkozta. - Kezdtünk két győzelemmel, majd belefu­tottunk öt vereségbe... Ezen félév legnagyobb pozitívumá­nak egyértelműen azt tartom, hogy abból a mély gödörből ki tudtunk evickélni. Magas szinten- Ha az ötből csupán két- három meccset döntetlenre hozunk... - folytatta. - A csa­pat kicsit nehezen állt össze, ugye közben jöttek meg az af­rikai srácok is; az új futbal­listákról általában el kell és lehet mondani, hogy a szá­mukra idegen közösségbe va­ló gyors beilleszkedést játé­kukkal érhetik el. Ezt Foxi és Douva is megtette. Az Újpest kétszeri legyőzése óriási do­log volt, ráadásul úgy, hogy nem kaptunk tőlük gólt. Á Megyeri úton olyan magas szinten, tudatosan, pontosan játszottunk, hogy nem tudtak velünk mit kezdeni. A végére éppen a nehézségek kovácsol­ták egybe a társaságot... Re­mélem, ezek az anyagi jellegű dolgok megoldódnak, az új év­re csak azt kívánhatom, hogy a klubnál mindenki nyugodt körülmények között tudjon dolgozni. Ion További cikkek! A kapitány kö szőni meg a buzaítást a drukkereknek az utolsó, REAC elleni találkozót követően. (Fotó: ÉM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom