Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-16 / 294. szám
2006. december 16., szombat ÉSZAK KISKERTÉSZKEDŐ /9 KISKERTI IDOJOS Itt az ideje a teleltetésnek Miskolc (ÉM) - Ősszel a kertészkedő ember egyik fontos feladata, hogy folyamatosan figyelje az időjárás alakulását és idejében eldöntse, hol lesz a téli szállása a délszaki, fagyérzékeny növényeinek. Eddig kegyes volt az időjárás a kiskertészekhez, nem nagyon volt szükség menekíteni a növényeket. Ez a probléma nem csupán a házi és hobbikertek művelőit foglalkoztatja, de a vendéglátóhelyek, a szállodák, a közintézmények és vállalatok azon dolgozóit is, akik az értékes növények átteleltetését intézik. A magánkertek művelőinek rendszerint van egy többé-kevésbé világos, megbízhatóan fagymentes helyisége, ahol némi gondoskodással a növények áttelelhetnek. Nehezebb a helyzet a nagyobb villakerteknél, az üdülők és az intézmények gyakran több mázsás pálmáinál és fikuszainál; az ő gondjaik megoldásában segítenek azok a kertészetek, amelyek bérteleltetést vállalnak. Várható időjárás a megyében °c °c Tv Szombat Erős köd Mérsékelt szél VasárnapCv Közepes felhőzet Erős szél Hétfő fs~ Közepes felhőzet Mérsékelt szél Kedd vv Felhős Élénk szél Szerda ' Szórványos hóesés Erős szél 0, +7 +3, +6 4035 *~ 25.3 20-3 +3, +9 : o, +4' m •isi-1, +3 Grafika: Észak-Magyarország TALAJISMERETI EGYSZEREGY j ^ j J /JVJ J -J J *i ■* ■> -J -J J J J J J J J J J J J-ÍJ J J J J J -J J J J J J J 1. A talaj egyes alkotóelemei szabad szemmel is kielégítően elhatárolhatók egymástól. A feltalajban levő kavics vagy kőtörmelék a talajnak passzív alkotórésze, tápanya- got nem ad, és a talaj életében sem vesz részt. __________ 2. A talajt kézbe véve nedvességtartalmát is megállapíthatjuk. Minthogy pedig a feltalaj pillanatnyi víztartalmából következtethetünk a talaj vízgazdálkodására, ezért a nedvesség is értékmeqhatározó tulajdonság._____________ 3. A talaj színe a hőgazdálkodásra ad jelet. A sötét szí- nű talajok jobban, a világosak kevésbé melegszenek fel. 4. A helyszínen győződhetünk meg a talajok mésztartalmáról is. A mésztartalmat a következőképpen vizsgáljuk meg: diónyi talajrögöt teszünk egy porcelán tányérba és háztartási ecetet cseppentünk rá. A nagy mésztartalmú talaj rövidesen erősen pezsegni kezd.____________________ 5. A területen levő növények fejlettsége tájékoztatást ad a talaj tápanyagtartalmáról. A telek közelében álló öreg gyümölcsfák vagy vadgyümölcsfák fejlettsége, mérete, termése jelzi, hogy telkünk milyen gyümölcsfajok telepítésére alkalmas. _______________________________________________ 6. Érdekes támpontul szolgálhatnak a gyomnövények. A vadon élő növények ugyanis csak a számukra optimális környezetben terjednek el tömegesen, ezért néhány gyomnövény elterjedéséből biztosan lehet a talaj tulajdonságaira következtetni. Például a lósóska a savanyú, mész- telen talajokat, az orvosi székfü (kamilla) a sziket, a me- zei zsurló és a nád a magas talajvizet jelzi._______________ 7. Rendkívül értékesek a területet jól ismerő, a termelésben régen részt vevő idős kertbarátok, őslakók tapasztalatai. Várjuk kérdéseiket! Miskolc (ÉM) - Küldjenek szerkesztőségünknek kiskertészkedő ötleteket, kérdezzenek szakértőinktől, osszák meg fénykép, levél vagy telefonhívás formájában kisker- ti örömeiket velünk és olvasótársaikkal. ÉSZAK Személyesen: Észak-Magyarország szerkesztősége (Miskolc, Zsolcai kapu 3., III. emelet.) Levélben: Észak-Magyarország (3501 Miskolc, Postafiók 178.), e-mailen: oaliat.SZamszlQffiinfQrfTl.hu, Telefonon: 46/502-900/32-92 KISKERTÉSZKEDÖK. FIGYELEM! Küldjenek képeket, hozzák be az érdekes termést! Miskolc (ÉM) - A kiskertek fái, növényei már ontják az ízesebbnél ízesebb és - ami most nem mellékes - érdekesnél érdekesebb méretű, formájú gyümölcsöket, zöldségeket. Arra biztatjuk kiskertészkedő olvasóinkat, hogy küldjenek szerkesztőségünk címére levélben (3501 Miskolc, Postafiók 178), vagy elektronikus levélben (balint.szaniszlo@inform.hu) képeket kertjükben termett különleges méretű vagy formájú termésről. Aki szerkesztőségünk (Miskolc, Zsolcai kapu 3.) közelében lakik, személyesen is behozhatja a termést Alma van, levél már nincs £f-> (Fotó: Szalóczi Tibor) Nem esik messze a fájától... Gönc (ÉM) - „Nem esik messze az alma a fájától”. Ha egyáltalán leesik. Gönci olvasónk, Szalóczi Tibor küldte be a képet, amelyen látható, hogy az általa lefotózott almafán a termés bizony még rajta van, ám a levelek - ahogy ez lenni szokott ősszel, tél elején - már lehullottak. Ez, mint írja, inkább fordítva szokott megtörténni. Az ok az átlagnál jóval melegebb, fagymentes ősznek, télelő- nek köszönhető tuduk meg megkédezett kiskertész szakértőnktől. A kellemes időben a fán lévő leszürete- letlen gyümölcsök „konzerválódnak” és megmaradnak épen, a levelek azonban - ahogy lenni szokott - szépen elszáradnak és lehullanak a földre. A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL Megsínylik a karácsonyfaságot Hl Van olyan kiskerttulajdonos, aki kertjében nevelt fenyőt visz be karácsonyfának. Miskolc (ÉM) - Több olvasónk is érdeklődött arról, hogy válassza ki a karácsonyfának valót, illetve mit tegyen, hogy saját kertjében nevelt fenyőfájából szép és tartós karácsonyfa legyen. Farkas Attila kertészmérnök, kiskertész szakértőnk a ff-....................... Visszaültetve természetes környezetébe regenerálódik, és kedvező időjárás mellett fejlődésnek indul. Farkas Attila ....................................ff következőket mondta: „A karácsony a szeretet ünnepe, amelynek egyik jelképe a karácsonyfa, annak beszerzése, díszítése és az ajándékokkal való ékesítése. A karácsonyfa, amit gondos válogatás után a lakásunkba viszünk, hosszú évek során növekszik egy számára optimális, természet által adott környezetben.” Visszaültethető „A 100-180 centiméter magas fát jobb esetben földlabdával, természetes gyökér-környezetével visszük a növény számára idegen, kedvezőtlen környezetbe. A földlabdás fenyő ezt a számára kedvezőtlen környezetet 15-20 napig kisebb-na- gyobb stresszhatások mellett elviseli. Visszaültetve természetes környezetébe regenerálódik, és ismét vegetál, szépen áttelel és kedvező időjárás mellett fejlődésnek indul” - magyarázta szakértőnk. „A tőből kivágott fenyőfa meleg, száraz szobahőmérséklet mellett elveszti testnedveit, kiszárad, és a 2-3 év alatt növekedett tűleveleit elkezdi hullatni. Különösképpen ha 2-3-4 héttel korábban vágták ki, és a fa tárolása meleg, száraz környezetben történt. A fa megvásárlásánál érdemes megnézni, hogy a tövénél a vágás felülete friss vagy már bebarnult, elszíneződött, de a gyakorlott szem már a lombozat állapotából is meggyőződhet arról, hogy a fa r— Az ezsütfenyö bírja legtovább a szobában (Fotó: ÉM-archív) üde, vagy már élete végén jár, kezdi a tűleveleit hullatni.” Életük történelem „Úgy érzem, hogy a fenyőfa a fenyőfélék, az örökzöldek fő képviselői néhány szót, visszaemlékezést megérdemelnek. A jégkorszak Európa erdeiben a mamutfenyők és mindenféle örökzöldek pompáztak. A többször megismétlődött jegesedés után még hírmondója sem maradt a fatermetű örökzöldeknek. Az éghajlat újra kedvezően alakult, a jégtakaró visszahúzódott és új erdők telepedtek a régiek helyébe. Sajnos a mai er- deinkben a jégkorszak előtti csodálatos élővilággal már nem találkozunk. Napjainkban a Földön mintegy 600 fe- nyőfajt tartanak nyilván. A növényvilág egészéhez képest ez viszonylag alacsony szám.” „A fenyők az Antarktisz kivételével minden földrészen előfordulnak. A tengerparti mamutfenyők az észak-amerikai Csendes-óceán partvidéken 500-100 évig élnek, köztük 112 méteres példányok is. Az elmúlt évtizedben a kertkultúra fejlődése, az import bővülése nagymértékben bővítette a fenyőfajok és fajták választékát. A fenyők a kertek egyedi díszeit adják. Szülés formagazdagságuk, sokirányú felhasználhatóságuk és esztétikai értékük több megbecsülést, szeretetet érdemelne. Adjuk meg a karácsonyfának az őt megillető tiszteletet, ne dobjuk ki a 10. emeletről, mert ennél még száraz állapotban is több tiszteletet és megbecsülést érdemelnek...” emf/ppeíc.boon.hu • Még több a karácsonyfákról (PDF 120 kB) Még egyszer a diólevél-vitáról ■ Újabb szakmai érvek merültek fel a diólevél komposztálhatósága mellett. Miskolc (ÉM) - Kiskertészkedő rovatunkban az utóbbi hetekben többen is elmondták nézetüket arról, hogy komposztálható-e a diófa levele? A köztudatban ugyanis az a nézet él leginkább, miszerint a diólevél „mérgez”, ezért kom- poszthalomba nem való, kizárólag az égetés a járható út. Egy interneten talált szakcikk azokat erősíti, akik ajánlják a dió komposztálását. Kétségtelen, hogy a diófalevélben levő csersav és juglin közvetlen, átalakulatlan formában növekedési depressziót idéz elő a növények esetében. A kutató azt vizsgálta, hogy milyen módon komposztálható a diófalevél, és a komposztálás hatására alkalmas-e növények trágyázására. A komposztálás adiabatikus komposztálószimulátorban történt. A komposztálószimulátorokkal a korhadás folyamatát percről percre nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag- és energiaátalakulási folyamatokat. Kicsit tudományosan A kísérlet során természetes állapotú diófalevél és a komposztált diófalevél a növényi növekedésre gyakorolt hatását elemezték. A Bundes- gütegemeinschaft Kompost (BGK) német komposzt-minő- ségbiztosítással foglalkozó szervezet módszerkönyvben leírt eljárás során a diófalevél komposztból a természetes állapotú, komposztálatlan diófalevélből és egy alacsony tápanyagtartalmú talajból (Gödöllőről származó barna erdőtalajból) készített tápközegbe tavaszi árpát vetettek. Az egyik keverék 25 térfogatszáemf/ppefc.boon.hu •Korábbi cikkeink a komposztátlásról (PDF 67 kB) zalék komposzt-, illetve dió- falevél-részt tartalmaz, a másik 50 százalékot. A négy ismétlésben előállított tápközegbe 15 szem árpát vetettek, majd klímakamrába (20 fokon, napi 12 órán át 3000 lux megvilágításba) helyeztek, 60 százalék páratartalom mellett. A tesztnövényeket akkor vágták le, amikor a komposztot nem tartalmazó kontroliban megjelentek a második levelek. Ezek eredményeit a kontrolltalajban nőtt növények kelésével, illetve levágás utáni nedves és száraz tömegével hasonlították össze. És az eredmény... A komposztálás hatására a diófalevélben levő növekedésgátló anyag átalakul, le- bomlik, így a belőle készült komposzt a növények számára nem káros. A komposztált diófalevél azon felül, hogy nem okozott növekedési depressziót, még a kontrolltalaj eredményeit is felülmúlta. Ilyen a narancseper (Fotó: ÉM) Hogyan terem? Miskolc (ÉM) - „A minap narancsepertermést találtam az avasi kilátó közelében. Kérném, hogy mondjanak valamit a szaporításáról.” A kérdés miskolci olvasónktól érkezett telefonon. Mint kiderítettük, a narancseper tavaszi magvetéssel szaporítható. Meleg és fénykedvelő, a talajra közömbös, ezért laza ültetőközegbe vessük el magjait, védett helyen neveljük. Fiatalon fagyérzékeny, ezért az első években fagymentes helyen teleltessük, és később is csak a kert meleg, napos részébe ültessük. ÉC7Afif -------------------------------------emtippek boon.hu • A narancseperrről (PDF 43 kB)
