Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-13 / 291. szám
2006. december 13., szerda HIRDETÉS /14 ÉSZAK A BÖKIK XXVIII. küldöttgyűlése Az Európai Uniós források FELHASZNÁLÁSA VOLT AZ EGYIK KÖZPONTI TÉMÁJA A BÖKIK ŐSZI KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK, A TÉMÁT Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke, Káli Sándor, Miskolc város POLGÁRMESTERE, ÉS DR. ÓDOR FERENC, a B.-A.-Z. megyei Közgyűlés elnöke fejtette ki részletesen. Káli Sándor elsősorban a regionális együttműködési keretek bővítésének lehetőségét taglalta, amelyben a helyi vállalkozások is meg fogják találni lehetőségeiket. A versenyképes gazdaság kialakításában számítanak a megyei kereskedelmi és iparkamarára, nagy lehetőséget látnak az ipari parkok s a térségi logisztikai központok bővítésében. A szakképzett munkaerő megléte sokat jelent a térségben befektetni szándékozók számára, ezért is tartják fontosnak a kamara egyik hangsúlyos törekvését a gyakorlati képzés megerősítésében, a szakképzés átalakításában. Dr. Ódor Ferenc, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a nagyobb idegenforgalmi beruházásokat a térség fejlődése szempontjából tartja jelentősnek, ám a megvalósításhoz nagyobb pénzeszközökre lenne szükség. Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke a 2000-től 2005-ig tartó teljesítményjavulás mellett megemlítette, hogy a megye forrásszerzési aktivitása eredményesnek bizonyult. Sajnálatos, hogy a gazdaság fejlesztését elsősorban segítő GVOP pályázatokban a tőkeerős, fejlett dunántúli megyék eredményesebbek voltak. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a 2007-től induló Regionális Operatív Programban viszont nem került előtérbe a közvetlen munkahelyteremtés, ezért az önkormányzatok maguk is keresték a kapcsolatosa gazdaság képviselőivel. Legutóbb a BÖKIK elnöksége úgy döntött, hogy önkormányzati szekciót hoz létre, amely erőteljesebbé teheti a pályázati szerepléseket. Szalai József, a BÖKIK alelnö- ke a küldöttgyűlés levezető elnökeként foglalta össze az elhangzott napirendi pontok között megtárgyalt témákat. A küldöttgyűlés megtárgyalta a BÖKIK és a Miskolci Egyetem újszerű együttműködési lehetőségeit. Az ITD-H és a régió három kamarája aláírta az Észak-magyar- országi Regionális Beszállítói Együttműködési Megállapodást. Ugyancsak aláírásra került a Regionális Kamarai Együttműködés a Miskolc Fejlesztési Pólus Program megvalósulásáról is. A „Kamara Napja” alkalmat ad a kiváló eredmények elismerésére is, így híven a hagyományokhoz a BÖKIK elismerő okleveleket és kitüntetéseket adott át. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kiemelkedő Gazdálkodó Szervezete elismerést kapta: Technoplast Kft. Kezdetben a cég mérnökirodaként működött, majd 1989-től a tevékenység szerszámkészítéssel, 2000- től pedig rapid prototyping alkatrészek készítésével bővült. Jelenleg a cég 80 alkalmazottat foglalkoztat. A társaság törekvése, hogy üzletpolitikájának megfelelően komplex szolgáltatást nyújtson vevői igényeinek mind magasabb szintű kielégítése érdekében a műanyag feldolgozás és a fémmegmunkálás területén. A Nyírfa-Ker Kft., egy kis, családi élelmiszerkereskedelmi vállalkozás, Mezőcsáton működik. Jelenleg hét élelmiszerboltot, valamint egy vendéglátóipari egységet működtet. A Frekvencia 2000 Kft. A társaság szakemberei több éves elméleti és gyakorlati tapasztalat alapján kiváló minőségű munkát végeznek az acéltartályok, tartálykocsik, szerelvények gumibevonattal történő korrózióvédelme érdekében. A Szemerey Transport Zrt. évek óta piacvezető a hazai hűtöttáru-fuvarozásban, és a száraz- platós üzletágban is egyre nagyobb szegmenseket hódít meg. Hét városban működtet kirendeltséget és mintegy 600 munkatársat foglalkoztat. A Gazdaság Szolgálatáért elismerést kapta: Harmati Márta, BÖKIK Vegyipari Osztály elnöke, Rózsa Edit kommunikációs vezető, Varjas László, a Borsod Tourist Kft. ügyvezetője, Simon József könyvkötő, Mestervizsga bizottság tagja, gyakorlati oktató a Szemere Bertalan Szakközépiskolában, dr. Orosz Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Elnöki dicséretet kapott: Társy József oktatási és szakképzési szak- igazgató, Firtkó Jánosné számviteli előadó. Regionális Minőségi Díj 2006 Ötödik alkalommal került átadásra a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Északmagyarországi Regionális Minőségi Díj. Az önértékelésen alapuló Regionális Minőségi DIj két HANGSÚLYOS PILLÉRE AZ ADOTTSÁGOK ÉS EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE. A díj elsődleges célja a vállalkozások minőségügy iránti elkötelezettségének erősítése, a vállalkozások felső vezetésének és az emberi erőforrások szerepének kiemelése. Az eredmények értékelésekor leghangsúlyosabb szempont a vevői elégedettség vizsgálata, miután a minőség elsődleges célja a vevők elégettségének növelése, ezáltal a vállalkozás versenyképességének fejlesztése. Az alapításkor megfogalmazott fenti alapelvek szerint 2006-ban öt díjkategóriában került meghirdetésre a díj, azaz ipari termelő ágazat nagyvállalati kategória, ipari termelő ágazat kis- és közepes méretű vállalkozási kategória, kereskedelmi ágazat, szolgáltató ágazat, és Regionális Minőségi Nagydíj kategóriákban. A díjat alapító kamarák minőségügy iránti elkötelezettsége jobbító szándékú törekvése is beérett azzal, hogy ez évben a korábbi évek mindegyikét meghaladó számú érdeklődőt, jelentkezőt regisztráltak, és számos értékes pályázat érkezett be. Az idén Gyöngyösön került sor a díjátadó ünnepségre, ahol a Regionális Minőségi Díj Nagydíját a Heves Megyei Vízmű Zrt., a Szolgáltató Nagydíjat a Miskolci Hő- szolgáltató Kft. vehette át. Szolgáltató ágazatban a GW-Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Kft., Kereskedelmi ágazatban Czank Ferenc minipalackozó, Ipari Nagyméretű Vállalkozás kategóriában a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft., valamint az Ipari Kis- és Közepes Méretű Vállalkozás kategóriában a Nordtechnik Ipari és Szolgáltató Kft. nyerte el az elismerést. A kamara fontos feladata a gazdaság szereplőinek segítése Borsod-Abaúj-Zemplén megye GAZDASÁGI LESZAKADÁSA MEGÁLLT, ÉS ERRE ALAPOZVA LEHET ÉPÍTENI AZT, HOGY A MEGÁLLÁST A JÖVŐBEN FELZÁRKÓZÁS KÖVESSE. EBBEN SOKAT TEHET A KAMARA IS. Nem tűnik közhelynek, ha azt mondjuk, a kamarák életében mindig jelentős eseménynek számít a küldöttgyűlés. Egyfelől azért, mert ilyenkor szembesül a kamara vezetése a tagságot képviselők jelentős részével, másfelől pedig azért, mert esetünkben év vége közeledik, és ilyenkor lehetőség van arra, hogy áttekintsék a hamarosan véget érő esztendőt, a jelent és a jövőt egyaránt. Mindezt előre bocsátva kezdtük a beszélgetést Bihall Tamással, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara al- elnökével, a BÖKIK elnökével. Első kérdésünk nyilván a múltat illeti, hogy ítéli meg Ön és a küldöttgyűlés a kamara idei tevékenységét?- 2006 rendkívüli évnek tekinthető az országban, a kamara nagyon felelősségteljesen tevékenykedett, mindig az alkotmányos keretek között igyekeztünk saját feladatainkat meghatározni. Reálisnak és helyesnek ítéltük a konvergenciaprogrammal kapcsolatos törekvéseket, ugyanakkor hangot adtunk véleményünknek a megszorító intézkedések kapcsán. A kamara, bár a megszorító intézkedések fontosságát nem vitatja, viszont annak az ütemezését és az ahhoz kapcsolódó kommunikációt és a reformfolyamatok beindítását esetenként hiányolta. Megyénkre lefordítva ez azt jelenti, hogy egy ilyen hátrányos helyzetben lévő régióban hatványozottabban jelentkeztek a megszorítással kapcsolatos hatások. Azért rendkívüli erőfeszítéseket kell tennünk, hogy Bihall Tamás a gazdaságpolitikai események Bor- sodot 2007-ben ne sodorják vissza nem fordítható helyzetbe.- Mindezt figyelembe véve mit tart a kamara legfontosabb feladatának azért, hogy a kis- és közepes vállalatokat szorító intézkedések kevésbé hassanak negatívan a megye gazdaságára?- Az idei esztendőben is rendre megfogalmaztuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének feltételéhez alapvetően négy fontos dolog tartozik. Az első a kutatás-fejlesztés, az innováció. Azt látjuk, hogy a globalizációban az európai uniós versenypiacon nem lesz sikeres az a vállalat vagy vállalkozás, amely, vagy aki nem tud alkalmazkodni a kihívásokhoz. Ez mindenekelőtt a kutatás-fejlesztés alkalmazkodó képességét is jelenti. Ezért is tettük a küldöttgyűlésen a Miskolci Egyetemmel együttműködési kérdést külön témaként, mert a Miskolci Egyetem tudásközpont szerepe nélkülözhetetlen a térség gazdasági fejlesztésében. Persze csak akkor, ha ezek valós gazdasági kérdésekre adnak választ. A második téma a szakképzés. Ez is kapcsolódik az egyetemhez, de szélesebb körben a középszintű szakképzést érinti. Ebben számos jogosítványa van a kamarának, és a továbbiakban még több lesz. Itt szeretném megemlíteni, hogy éppen a napokban írtunk alá Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterrel egy keretmegállapodást a kamara szakképzési feladatainak bővítésére. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a szakképzett munkaerő és a vállalatok felkészítését folyamatosan segítsük. A harmadik terület a pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. A Széchenyi kártya mintájára szeretnénk a vállalatokat olyan helyzetbe hozni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati struktúrájában a lehető legelőnyösebb feltételekkel jussanak forrásokhoz, illetve biztosíthassák saját likviditásukat. A negyedik pedig a kereskedelem fejlesztése. Cégeinknek piaci pozíciókra van szüksége. Véleményünk szerint itt egy 50-80 kilométer sugarú körben kívánunk még szorosabban együttműködni a vállalatok érdekében, lehetővé téve azt, hogy számos olyan programot valósítsunk meg, amely üzleteket, piacokat jelent a térségben lévő kis- és közepes vállalkozásoknak.- Ez a jelen, de máris kapcsolódik a jövőhöz. Éppen ezért adódik a kérdés, mi volt a véleménye a küldöttgyűlésnek a jövő feladatait illetően?- Az teljesen egyértelmű, hogy a kamarának a vállalatok napi működését kell segítenie. A küldöttgyűlés hangulata egyébként fegyelmezett és bizakodó volt, már ami a kamarai tennivalók hatékonyságát illeti. Ugyanakkor a jelenlévő küldöttek nem rejtették véka alá, hogy rendkívül nehéz gazdasági helyzet előtt áll valamennyi vállalkozó, és e tekintetben egyértelmű volt az a fő üzenet, hogy a tartalmi együttműködés nélkül nincs kiút ebből a nehéz helyzetből. Ezért különösen fontosnak tartották a küldöttek, hogy a technopolisz, tehát a Fejlesztési Pólus ügyében Miskolc város polgármestere, a Megyei Közgyűlés elnöke a kialakított együttműködés mellett tette le vok- sát. De jelen volt az egyetem vezérkara is, így együttesen megpróbáljuk a korábban említett gondolatokat megvalósítani. Ehhez egy dolgot szeretnék még hozzátenni, mégpedig azt, hogy megkezdtük az önkormányzatokkal, a kistérségi polgármesterekkel is az együttműködést felépíteni. Ennek az első lépése az volt, hogy Sajóecsegen csaknem 40 polgármesterrel tartottunk fórumot. Itt azt próbáltuk áttekinteni, hogyan tud a térség önkormányzata a gazdaság szereplőivel még hatékonyabban együttműködni.- Mindezek szem előtt tartásával a kamara hogyan zárja a 2006-os évet, figyelembe mindazt, amiről az előbb szó esett.- Nagyon bonyolult és nehéz évet hagyunk magunk mögött, éppen ezért nagyra értékelem, hogy a kamara tagsága a nehéz gazdasági folyamatok mellett sem csökkent, megőriztük a háromezerhez közeli taglétszámot, de az is rendkívül pozitív, hogy a kamara mint szervezet gazdasági stabilitása tovább erősödött. Ehhez hozzájárultak a tag- díjfizetések és azok a pályázatok, amelyeket rendre megnyertünk. Úgy látom, hogy mindez a kamara társadalmi tisztségviselőit és a tagságot arra inspirálják, hogy még nagyobb odafigyeléssel és összefogással próbáljunk segíti a gazdaság szereplőinek helyzetén - mondta befejezésül Bihall Tamás. Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói Klaszter A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Miskolci Egyetem - Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK) szervezésében, a Nógrád és a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint mintegy félszáz szervezettel MEGALAKULT AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Autóipari Beszállítói Klaszter (NOHAC), s a résztvevők EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST IS KÖTÖTTEK. Az Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói Klaszter előkészítésén már hosszabb ideje dolgozik a BÖKIK és a Miskolci Egyetem, amelynek eredményeként egy igen komoly együttműködési lehetőséget alakítottak ki az arra alkalmas beszállítói partnerek között. A klaszter létrehozásának alapvetően az volt a célja - amely egyezik a kamara legfőbb törekvésével is -, hogy növekedjen a fejlett technológiával dolgozó üzemek, vállalkozások száma a régióban, s ezzel együtt erősödjön a térség gazdasága. A Miskolci Egyetem jelenléte biztosítja az elméleti tudásbázison felhalmozott ismeretek gyakorlati megvalósítását. Az Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói Klaszter hídképző szerepet kíván betölteni a térség tudományos központjai, valamint a térség gazdasági és kereskedelemfejlesztő szervezetei között. Külföldi példák is igazolják, hogy sikeresek a klaszterek és az euA szerződés aláírása rópai uniós politikában is egyre inkább előtérbe kerül a K+F-re és az innovációra épülő hálózatos együttműködés kialakítása - mondta dr. Nikodémus Antal, a GKM főosztályvezető-helyettese. A beszállítói napon több előadásra is sor került, így dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora a tudományos eredmények átadásának fontosságát hangsúlyozta a klaszter létrehozásával kapcsolatban, Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke pedig a versenyképesség egyik motorjának tartotta a klasztereket, és arra számít, hogy a gépiparon kívül több más iparágban, így például az idegenforgalomban is létrejönnek majd hasonló hálózatok. Dr. Fórián István, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elsősorban az autógyárak elvárásairól és követelményeiről tartott előadást, amelyben szólt arról, hogy a Suzukinak 374 beszállítója van, amelyből 71 cég magyar. Dr. Szilágyiné Baán Anna, a BÖKIK titkára előadásában a térség gazdasági helyzetének elemzésekor elsősorban azt emelte ki, hogy a gazdaságfejlesztésnek a kisvállalkozások irányába kell fordulnia, mert nélkülözhetetlen a legkorszerűbb technológiák meghonosítása ahhoz, hogy képesek legyenek a biztos piacot nyújtó beszállítói feladatok ellátására. Deák Csaba, az ImKKK igazgatója a klaszter létrehozásának történetével kapcsolatban szólt arról a nagy érdeklődésről, amely a vállalkozások részéről nyilvánult meg. Az előadásokat a közvetlen tárgyalások követték, s a tárgyalópartnerek között képviseltették magukat többek között a Volkswagen AG, a Róbert Bosch Energy and Body System Kft., a Róbert Bosch Power Tool Kft., az ITD Hungary Kht., a Michelin Gazdaságfejlesztési Kht., a Pannon Autóipari Klaszter, valamint a Continental TÉVÉS Magyar- ország Ipari Kft. vezetői is. A kamarai díjazottak A Regionális Minőségi Oij
