Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-09 / 288. szám
2006. december 9., szombat ÉSZAK SÉTA /6 Van már egészséges is Évek óta allergiától szenvedek és elég kevés ételt fogyaszthatok, oda kell figyelnem, nehogy tartalmazzon allergén anyagokat. Mikor meglátogattam az iskolai büfét, a legnagyobb meglepetésemre gyümölcsöt is lehetett vásárolni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hozzám hasonló allergiások is bátran fogyaszthassanak finomságokat a büféből, de nemcsak nekünk kellene így táplálkoznunk, hanem az összes diáktársamnak is, hogy egészségesek maradjanak. Néhány iskolában járva azt tapasztaltuk, hogy fejlődtek a büfék. Több egészséges ételt árulnak, például salátát, rozskenyeret, gyümölcsöt. Az árakat tekintve elmondhatjuk, hogy elég mélyre kell nyúlnunk a pénztárcánkba, hogy egy jót reggelizhessünk. Iván Georgina Andrássy Gyula Műszaki Középiskola Kárt okoznak Sok gyerek graffitizik. Ezzel kárt okoznak más embereknek. Mire jó ez? Számukra buli, másnak pedig kár. Amilyen köny- nyen készül, olyan nehezen tüntethető el. Nem veszik figyelembe azt, hogy az országnak milyen sokba kerül a helyreállítás. Nem csak ez az egyetlen fajta rongálás ma. Ha például elkészül egy emlékmű, legtöbb esetben egy hét múlva már alig van belőle valami, de ha nem is törik össze, akkor ráfestenek, és ezzel megint nagy kárt okoznak. Talán fékezi az ilyen eseteket, hogy ezek a rongálok büntetést kapnak, persze, ha elkapják őket. Tóth Leila Szepsi Csombor Márton Gimnázium Levegőt Vajon lesz jövőnk? És ha nekünk igen, mi lesz gyermekeinkkel? Arról csak mi tehetünk, ha utódainknak küzdeniük kell a mindennapi levegőért, elviselhető hőmérsékletért és viszonylag tiszta vízért. Sorra dőlnek meg a melegrekordok. Egyre ritkább az ózonréteg, a vizeinket is szennyezzük. Gondoljunk csak a hőerőművekre, gyárakra és a közlekedési eszközökre. Még ma tenni kell a Föld jövőjéért! Kádas András Kandó Kálmán Szakközépiskola Gyógyít és szeret Az ember már régóta figyeli a delfineket, hiszen már az ókori görög mítoszokban is fontos szerepet kaptak. Másodpercenként körülbelül 800 irányított hangot bocsátanak ki, amelyet ultrahangnak nevezünk. Ez az emberi fülnek észrevehetetlen. Ez nagyon fontos a tájékozódásukban és a vadászatukban is. Mozgékonyságuk és úszósebességük meghaladja legnagyobb ellenségükét, a cápákét. A delfinek, annak ellenére, hogy vízben élnek és testük éppoly áramvonalas, mint a halaké, és úszóihoz hasonló farkukkal hajtják magukat előre a vízben, mégsem halak, hanem tengeri emlősállatok. A delfinek vonzódnak az emberhez. Ennek a furcsa jelenségnek az okát eddig nem sikerült kideríteni. Aki találkozott már szabadon élő delfinnel, nyilván tapasztalhatta ezt. A delfinek telepatikus lények. Pontosan tudják, az adott pillanatban milyen lelkiállapotban vagyunk. Féktelen életörömük átragad az emberre. Megszabadítanak bennünket érzelmi korlátáinktól, mély érzelmi hatást gyakorolnak ránk. Tehát nemcsak szép, szerethető állat, hanem hasznos is a delfin. Simonfalvi Laura Szepsi Csombor Márton Gimnázium DIÁKÚISÁGÍRÓINK j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j Iván Georgina Andrássy Gyula Műszaki Középiskola_________________ Tóth Leila Szepsi Csombor Márton Gimnázium _________________ Simonfalvi Laura Szepsi Csombor Márton Gimnázium__________________ Budavári Anna Diósgyőri Gimnázium_______________________________ Horváth Viktória Diósgyőri Gimnázium______________________________ Nemes Anita Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Barati Enikő Diósgyőri Gimnázium______________________________ Alföldi Szandra Diósgyőri Gimnázium Négy gyertya, adventi hetek Holnap már a második gyertyát gyújtjuk (Fotó: Kőhalmi Péter) ■ A karácsony méltó megünneplésének, az előkészületeknek része az advent. Az advent varázslatos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat. Például koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha nem múlik el. Úgy tartották, hogy ha ilyen „szent” koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket. Ősi rituálé Ezek az ősi rituálék azonban szép lassan feledésbe merültek. 1838-ban Johann Hein- rich Wichern protestáns lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Erre a csillárra minden egyes istentisztelet alkalmával egy gyertyát tűzött. Ez a kedves szokás hamar követőkre talált, de csak 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra. A gyertya- gyújtás a keresztény mitológiában annak a fontos eseménynek a része, amely Jézus eljövetelét jelenti. Minden újabb gyertya meggyújtásával egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz. Kalendárium Ezeket a várakozással teli heteket régen szigorú böjttel töltötték az emberek, eljártak a hajnali misére, amit Szűz Mária tiszteletének szenteltek. Az advent másik fontos kelléke az adventi naptár, a meglepetés kincsesháza. Ezt a szokást egy édesanya találta ki a fia vigasztalására. A fiú minden este azt kérdezgette, hogy mennyit kell még aludnia, hogy megjöjjön a Jézuska. Anyukája ezért egy kartonlapból huszonnégy ablakot vágott, és az ablakok mindegyikére egy bonbont akasztott. Később a fiúból felnőtt lett, és nemhogy nem felejtette el ezt a fSIAK „.,;,.„^UBoek.boo«.h:---------Karácsonyi népszokások (PDF 43 kB) kedves ajándékot, hanem az adventi kalendáriumok árusításával maga is több millió gyermeknek szerzett örömet. Budavári Anna Diósgyőri Gimnázium Az lenne az igazi karácsony ■ A legnagyobb ünnep a karácsony. Nemcsak a gyerekek, a felnőttek is várják. Az ünnep csalhatatlan jele az advent. A november 30-i András nap utáni vasárnap advent első vasárnapja. Ez a nap már a készülődés jegyében telik. Feldíszítjük a lakást és elkészítjük az adventi koszorúkat. Ez mindenki számára izgalmakat jelent, mert ez már csalhatatlan jele az ünnep közeledtének. Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. A mi családunkban az a hagyomány, hogy ebédnél történik meg az első gyertyagyújtás. Áhítattal figyeljük a remegő lángocskát, és közben megfogalmazzuk álmaikat, vágyainkat. Visszagondolunk a tavalyi ünnepre, és abban reménykedünk, hogy az idei is legalább olyan szép lesz. Fehér hótakaró Nemcsak a lakásban teszünk rendet, hanem a lelkűnkben is. A gyertya lángja békességet, szeretetet hoz a szívünkbe. A négy adventi vasárnap sok mindenre nyújt lehetőséget az ember számára. Elegendő időnk van arra, hogy lélekben felkészüljünk a karácsonyra, de arra is, hogy meglepetése készítsünk szeretteinknek. Nálunk az a szokás, hogy óvodás korunk óta készítünk saját kezűleg is ajándékokat. Mikor kicsik voltunk, agyagoztunk, gyurmáztunk, majd ahogy ügyesedtünk, gyöngyöt fűztünk, üveget festettünk. A felnőtteknek ezek az ajándékok voltak a legkedvesebbek. Minden vasárnap meggyújtunk egy*egy gyertyát, s ahogy fogynak a gyertyák, úgy közeledik a karácsony. Az utolsó gyertya már az ünnepet, az áhítatot hozza el a szívünkbe. A lakást betölti a mézeskalács illata, és ez elhozza az ünnepi érzést is. Mire eljön a téli szünet első napja, reméljük, a természet is fehérre változik. Úgy lenne igazi a karácsony, az tenne koronát az adventi készülődésre, ha mindent beborítana a fehér hótakaró. Horváth Viktória Diósgyőri Gimnázium Legszebb ünnep Az emberek legszebb, hagyományaiban leggazdagabb, legbensőségesebb ünnepe a karácsony. Az ősi hagyományok és Jézus születése körüli szertartások ma már szerves egységet alkotnak, összeolvadtak az egyházi ünnepkörrel. A karácsonyt megelőzi az Advent, az eljövetel, érkezés. A karácsonyi ünnepkör az Adventtel kezdődik. Az Advent a várakozás időszaka, amikor a sötétség felől a világosság felé haladunk. Régebben ilyenkor már tilos volt a zenés, táncos szórakozás, a hangoskodás. Barati Enikő Diósgyőri Gimnázium Mezőcsáti Kiss József-napok ■ Harmadik alkalommal rendezték meg iskolánkban a Kiss József- napokat. Tanáraink rengeteg vetélkedőt szerveztek számunkra, a diákok pedig örömmel vettek részt a versenyeken. Ez a hagyomány kihagyhatatlan az iskola életéből, és minden osztály hatalmas lendülettel és szorgalommal készült a kihívásokra, kiállításókra és a tanirodai vásárra. A rendezvény- sorozatot egy rövid műsorral és a Kiss József-emléktábla koszorúzásával nyitották meg. Szinte minden tantárgyban, csapatonként 3-4 diák versengett, és próbálták megoldani a feladatokat legjobb tudásuk szerint. Az osztályversenyek az Európai Unióhoz és az illemtanhoz kötődtek. Akik nem vettek részt a versenyeken, szívesen készítettek a természet fontosságát hangsúlyozó plakátokat a kiállításra. Ez a hónap mozgalmas életet jelentett iskolánk mindennapjaiban. Tanáraink és a diákok is nagyon jól érezték magukat. Dobogós helyek A záróünnepségen rengeteg díjat adtak át. Remélhetőleg senkinek nem okozott csalódást a versenysorozat. Bízom benne, hogy jövőre is hasonlóan remek és mozgalmas Kiss József-napokban lesz része iskolánk tanulóinak és ideérkező vendégeinknek. Nemes Anita Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 163 éve született Mezőcsáton 1843. november 30-án született Kiss József lapszerkesztő, költő, a századforduló magyar irodalmának egyik jeles képviselője. Mint lapszerkesztő hamar ismertté vált, párhuzamosan pedig kibontakozhatott irodalmi pályája is. A Nyugat nemzedékének árnyékában méltánytalanul háttérbe szorult lapszerkesztőt és költőt Mezőcsát városa próbálja „rehabilitálni”. A „Kiss Jó- zsef-kultusznak része, hogy a város közoktatási, illetve kulturális intézményei sorra vették fel Kiss József nevét. Kinek nem inge... ■ A divat: a felnőtteknek és a gyerekeknek különböző stílusuk van, más áll nekik jól. Megfigyeltem, hogy a korombeliek bátran használják a színeket, míg az idősebbek szemérmesebbé válnak, vagy legalábbis kevésbé mernek színpompás ruhákat felvenni. A nők, ha vörösbe öltöznek, eléggé kihívóvá válnak. Sok ember napjainkban szürkét vagy barnát hord, ami mindennapi viseletté vált. Ha az embert valami csalódás éri, más színekben látja a világot. Az ősi egyiptomiak és az észak-amerikai indiánok gyógyításra használták a színeket. Olvastam, hogy a sárga szín könnyíti a tanulást, oldja a depressziót és a szomorúságot. A narancs- sárga elősegíti az étvágyat, serkenti a mozgást, valamint mozgásra utasít. A zöld a természet színe, segít az érzelmek felszabadításában. A kék nyugtató, hűsítő szín. Energiát és lelkesedést nyújt. A rózsaszín a nőknek elősegíti a gyerVan, aki a merészebb ruhákat szereti (Fotó: ÉM-archív) mekvállalást és a nekik való szeretetnyújtást. Különbözőség Sok fiatal lány már nemcsak az öltözködésben próbálja ki magát, hanem a haja formájában, színekben és stílusában. Alföldi Szandra Diósgyőri Gimnázium
