Észak-Magyarország, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-29 / 229. szám
2006. szeptember 29., péntek ÉSZAK HIRDETÉS /15 Miskolc megújult, emberközelibb város lett MISKOLC SOKSZÍNŰ, IZGALMAS VÁROS. AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA PÁLYÁZAT KAPCSÁN KIBONTAKOZOTT ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYEKÉNT ÚJ „MISKOLCISÁG" SZÜLETETT, A VÁROS ÚJRAFOGALMAZTA ÖNMAGÁT. EZ A MISKOLC MÁR NEM AZ A MISKOLC, AMI ÉVEKKEL EZELŐTT VOLT. MEGÚJULT, MEGSZÉPÜLT, KEDVESEBB, EMBERKÖZELIBB VÁROSSÁ LETT. AZ AVASI KILÁTÓ MÁR MESSZIRŐL HÍVOGAT: ÁLLJ MEG UTAZÓ, PIHEND KI MAGAD, NÉZZ KÖRÜL. SOKAK MEGFOGADJÁK EZT A TANÁCSOT. A város zajától kissé elhúzódva kezdtük a beszélgetést Káli Sándorral, Miskolc Megyei Jogú Város polgármesterével múltról, jelenről, jövőről. Mindenek előtt egy személyes kérdésre kerestük tok, mint például az OTP-szék- ház. De igen fontos a Széchenyi utca is, mert hirdetjük, hogy Európának ez a leghosszabb főutcája. De ez a szakasz ezen belül is szép. Ahogy megújulnak a homlokzatok, az visszahat az üzletekre, és így elérjük azt a hangulatot, amit korábban csak európai nagyvárosokban láthattunk.- A miskolciak ma jobbnak ítélik meg a város fejlődési esélyeit, mint az országét. Miként lehetséges ez?- Közösen fejlesztettük a várost. A miskolciak véleményt mondtak azokról a projektekről, amik elkészültek. A városlakók kezdeményezésére kerültek visz- sza olyan kicsiny, de hagyományőrző elemek,' mint például a Villanyrendőrnél lévő óra. Következésképpen a miskolciak látják a fejlődést, ugyanakkor azt •is, hogy az a pénz, amit a városra költünk, a fejlődést szolgálja.- Nem nyertünk a kulturális- főváros-pályázaton, mégis nyertünk a városban valamit, ami maradandóbb egy címnél. Miért lehetett egyfajta fordulópont a kis híján elért győzelem? Megvalósult a fedett jégcsarnok létesítése a választ, hiszen a polgármester tősgyökeres miskolci. így adott a kérdés: tíz évvel ezelőtt sétálva a kissé csúnyácska városban, milyennek képzelte el Miskolc jövőjét egy évtized múltával?- Az ember a csúnya városát is szereti, de jobb egy szép városban élni. Én azt a hangulatot akartam visszahozni, ami fiatalkoromat jellemezte, amikor a találkozások, a szerelmek, a sörözések, a nagy beszélgetések egy kellemes városban játszódtak le, ezért álmodtam, kezdjük el a Villanyrendőrnél, és hozzuk vissza azt a hangulatot, amit szemmel láthatóan a miskolciak is egyre jobban várnak.- Leszámítva a ’ 60-as, ’70- es évek erőltetett lakótelep-építését, soha nem épült egyszerre a városnak ennyi pontján Miskolc, mint napjainkban. A város látképéhez hozzátartoznak a toronydaruk. Ha idegent vezetne a városban, mit ajánlana, mit nézzenek meg?- Ez a kérdés ma már nagyon gyakorlati. Örülök annak, hogy napjainkban a Palotaszállóba érkező vendégek is szeretnék megnézni Miskolc belvárosát. Úgy érzem, van mit nézni. Személyesen kötődöm a Villany- rendőrhöz és a Szinva teraszhoz, amely a város egyik látványossága lett. De úgy gondolom, hogy lássák a színházat, a Déryné utcát, és szép lesz a Hősök tere, és sorolhatnám tovább. De a leglényegesebbnek azt tartom, hogy ezt nemcsak az önkormányzat építi, hanem egyre jobban felismerik a vállalkozók is, hogy érdemes Miskolcon befektetni. Fontosnak tartom azt is, hogy a kereskedők mekkora energiát fektettek abba, hogy szebbek legyenek az utcai portálok, miközben olyan nem belvárosi projektek is épültek, amelyek a kérdésben említett toronydarukhoz tartoznak. Lesznek irodák illetve intézményi közpon- Sokan abban sem hittek, hogy Miskolc elindulhat egy ilyen pályázaton. Az, hogy olyan városokat előztünk meg, mint Budapest és Debrecen, a miskolciak önbizalmát növelte. Ekkor alakult ki először az a nagy összefogás, ami a pályázatírástól egész az internetes klikkelésekig a különböző kérdésekre adott válaszokban tükröződött. Ez azt jelenti, hogy ebben a pályázatban töDb ezer miskolci vett részt, akik elkezdtek hinni a városukban.- Hosszú évek óta azt halljuk, hogy a kultúra háttérbe szorult a mai üzleties világban. Miskolcon mintha valami más történne, jelesül a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet.- Miskolc történetére az jellemző, hogy sokszor erőn felül vállal kulturális beruházásokat, hiszen amikor 1823-ban a 15 ezres városban elkezdték az ország első kőszínházát építeni, bizonyára rajtuk is sokan mosoKáli Sándor, polgármester lyogtak. Minket is megmosolyogtak, amikor azt mondtuk, hogy a kultúra várost épít. Ma már látjuk, hogy a kultúra igenis visszahat a város fejlődésére, ezáltal nemcsak rendezvényeket teremt, hanem szinte megköveteli azt, hogy új épületek sora jöjjön létre. Ezekből engedtessék meg egyetlen példa, a Művészetek Háza.- Végighaladva a városon, megannyi útfelújítást láthatunk. Ha ezek nem történnek meg, valóban „bedugul" Miskolc város közlekedése.- Miskolcon ma már csúcsidőben azt kell mondani, bedugul a közlekedés. Ezért is készítettük el azt a belvárosi projektet, ami a Corvin és a Szent- páli utca négysávosítására irányult. Ezen kívül ami a város határában történik, az a leglényegesebb építkezés: az úgynevezett Bosch-út megteremti azt, hogy az észak-borsodi teherforgalom, és reméljük, hogy a személyautós forgalom egy része is azonnal rácsatlakozik az autópályára, elkerülve a belvárost. Ezzel kis lélegzethez jutunk. Nem lehet ezt befejezni, mert előttünk áll még a miskolci körgyűrűnek a befejezése, ami lényegesen megkönnyít a belváros életét.- Gyakran halljuk , Miskolc a kereskedők, üzletemberek váA*Szinva terasz, a város egyik közkedvelt létesítménye rosa volt sok évszázadon át. Hogyan látja ma a polgármester a miskolci vállalkozó réteg városfejlesztő szerepét?- Nagy csatákat vívtunk, de úgy érzem, a kereskedők elfogadták azt. hogy csak korszerű, szép portálok mögött, jól kialakított üzletekben, jó minőségű áruval válhatnak versenyképessé. Ezen kívül az üzletemberek irodaházakat építenek, szállodákat terveznek, de a leglényegesebb az, hogy Miskolc a kutatás- fejlesztés városa lesz a jövőben, mert az ideérkező nanotechnoló- gia, mechatronikai projektek már egy új miskolci ipari bázis létrejöttét szolgálják. És mindehhez nagyban hozzájárul az egyetem tudásbázisa.- A közelmúltban mintha gyökeres változás következett volna be a befektetői érdeklődésből. Világcégek jelentették be letelepedési szándékukat Miskolcon. Minek köszönhető az, hogy napjainkban már ügynökök és közvetítők helyett valódi befektetők érkeznek a városba?- Kezdettől fogva az volt az elképzelésem, hogy a miskolci fejeknek és kezeknek találjunk megfelelő munkát. Ebben a kormányzat támogatása, az úgynevezett Miskolc Pólus program nagyon sokat segített. Elsősorban olyan cégek érkeznek hozzánk, akik a kutatás-fejlesztést is idehozzák. Ebben az első fecske kétségtelenül a Bosch volt, amely tanszéket is alakított a Miskolci Egyetemen, példázva a gazdaság és az egyetem kapcsolatépítését is. De a ZF Hungária, amely Miskolcon a hibrid sebváltóknak a gyártását kezdi el, az is sokat jelent. Vagy a Group Zetir precíziós öntödét kíván létrehozni, vagy a szolgáltatásukban jelentős szerepet játszó új Zsigmondi úti logisztikai központ. De megemlíthetném a Sykest, akik idehozták az ÉMÁSZ és a MÁV telefonos ügyfélszolgálatát. Jelentős kereskedő cégek is érkeztek, ezek mindösszesen csak az elmúlt három-négy hétben mintegy 700 új munkahelyet teremtettek, és szerdán jelentette be a CATELL1 Holding S.p.A tagvállalata, az Amidonn Kft., hogy 5 projektet indít Miskolcon, .1880 főnek munkát adva, és a járulékos alkalmazottakkal együtt a- Más téma. Mit hozhat Miskolc számára a régióközpont szerepkör, hogyan osztozhat ezen a másik két megyeszékhely?- Jó lenne, ha nem a Budapest példát ismételnénk meg, mert Budapest gondjainak nagy része abból adódik, hogy mindent ott koncentrálnak. Én hiszek abban, hogy az üzletet csak akkor lehet jól megkötni, ha minden érintettet, tehát a régióhoz tartozó három megye ebből jól jön ki. Ez nem csökkenti, hanem éppen növelheti Miskolc szerepét. Miskolcról látják, hogy korrekt partner, tapasztalják hogy Miskolc fejlődik, a régióhoz tartozó többi megye- székhely is korrekt partnerrel tud tárgyalni. A decentralizáció, a régió szerepkörének erősítése akkor érdekes, amikor a régiók majd egyszer létrejönnek, és tényleges pénzek is ide juhiak.- Ha már a pénznél tartunk, mit kíván tenni a városvezetés a A felújított, korszerűsített miskolci sportcsarnok Miskolc számára megnyíló EU-s fejlesztési pénzekkel?- Legfontosabb projektnek az úgynevezett tudományparkot tartom. Hiszen egyidejűleg akarjuk idehozni a kutatás-fejlesztési és a gyártóüzemeket. Jelentős része ennek a más pénzekből épülő nano- teehnológiai központ, ugyan-akkor fontosnak tartom a város infrastruktúrájának a fejlesztését, ami jelenti a villamospálya felújítását, a belvárosi körgyűrű építésének a folytatását, az elővárosi vasútépítést Ezen kívül az Európa kulturális fővárosa pályázatunkban is szereplő történelmi Avas megújítását.- Technopolisz, Miskolc Pólus program, gyakran hangzik el ez a két kifejezés. Hogyan tudja mindenki számára elérhető módon megfogalmazni azt, hogy mit hozhatnak ezek a programok Miskolcnak?- Mi büszkék vagyunk arra, hogy ebben a városban több mint 200 éve jelentős ipari tevékenység van. Ezt az ipart azonban meg kell újítani. A Technopolisz azt jelenti, hogy Miskolcot az új kutatás és fejlesztés északi fellegvárává tesszük. Ezek a programok Miskolcnak munkahelyeket teremtenek, a városnak adóbevételeket hoznak, és reméljük olyan befektetőket is találunk, akik a miskolci vállalkozásokkal együtt hozzájárulnak a város kulturális, sportéletének fejlesztéséhez.- Milyen szerepkör várható e téma kapcsán az egyetemnek?- Ma már látszik, hogy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó befektetők elsősorban a Miskolci Egyetem kapcsán érkeznek. Az egyetemnek a szakembergárdája, az oktatás színvonala magával hozza azt, hogy minél közelebb szeretnének kerülni a kutatás-fejlesztést illetően az egyetemhez. Ez nyugati befektetőknél nagyon egyértelmű, ugyanakkor szeretném azt, hogy ezek a cégek, miként a Bosch, közreműködnének a Miskolci Egyetem oktatásának a fejlesztésében, adott esetben a finanszírozásában is - mondta befejezésül Káli Sándor, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere. teljes komplexum megépülésével a cég összesen 4600 munkavállalót alkalmaz majd.- Ha már a gazdaságnál tartunk, ide kívánkozik, hogy Miskolc túl sokáig halogatta az ipari park létrehozását, mely történhet zöldmezős beruházásban, vagy alig működő iparterületek átalakításában, barnamezős beruházásként. Adódik a kérdés, Miskolcnak mely területen vannak reális esélyei a fejlődésre?- Ma elsősorban zöldmezős beruházást keresnek a befektetők. Ezért is vásárolt a város mintegy 200 hektárnyi területet a Cora térségében, illetve a repülőtér egy részének ipari célú felhasználásra. Én korábbi koncepcióktól eltérően fontosnak tartottam, hogy a Zsigmondi út térségében, vagyis a város északi részén ipari parkot hozzunk létre. Ilyen vonatkozásban sok város lényegesen megelőzött minket. Az, hogy olyan iparterületet kínáljunk a befektetőknek, amely infrastruktúrával ellátott, reális elvárás. A bamamezős ipari parkban is jelentős fejlődés indult meg, itt új tulajdonosi kör működik.
