Észak-Magyarország, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-20 / 221. szám

VÁLSÁG / 4-5 l » A Parlamentet körülvevő kordon Alkotmány Kossuth L. tér iKá'm?nJ A rendőri erők közlekedésének iránya iBáthoryj Vértanúk téretM Megrongált emlékmű [GaribaJ.^'^u Felgyújtott autók Kigyulladt épület Szabadság] Várakozó mentők, tűzoltók, rendörök Elakadt vízágyú Kedden kordonnal lezárták a Szabadság teret Széchényi1 Száznál több sérült Budapest (MTI) - Százkét rendőr sérült meg hét­főről keddre virradóra Budapesten, a Szabadság téri tüntetés és az annak felszámolására tett kísérletek so­rán. Egyikük súlyos, életveszélyes állapotban van, koponyaműtétet hajtottak végre rajta - közölték az Országos Rendőr-főkapitányságról kedden egy tévémű­sorban. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szó­vivője közölte: összesen százhuszonöt sérültet láttak el a mentők, de a kisebb sérülésekkel együtt ez a szám százötven fölé becsülhető. A fővárosi Honvéd Kórház­ból származó értesülés szerint a súlyosan megsérült rendfenntartó általános állapota kielégítő, a beteg ma­gánál van, hajnalban műtét során kiemelték a kopo­nyájába fúródott csontszilánkot. Tűzoltók: csak oltanak Budapest (MTI) - A tűzoltóság nem vett és nem vesz részt erőszakos karhatalmi intézke­désekben - közölte Dobson Tibor, az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő­je. Elmondta, keddre virradó éjszaka elterjed­tek hírek: a tűzoltóság bocsátott vízágyúkat a karhatalmi erők rendelkezésére a tüntetések szétoszlatására és ezt kívánja ezúton cáfolni. Dobson Tibor közölte továbbá, hogy a főváros­ban csupán néhány esetben riasztották a tűzoltókat, vidéken viszont nem voltak ilyen esetek az éjszaka folyamán. Ugyanakkor a Pol­gári Védelem sebesülteket szállító autóbuszt küldött a Magyar Televízió székházához. Hétfőn éjfél után, az MTV épületének ostroma közben(Fotó: EPA) ■ Nem lehetett volna le- higgasztani a tömeget, ha az MTV illetékese „az elején" átveszi a petíciót? Budapest (ÉKN - SzK) - A köztelevízió ostromához állítólag az vezetett, hogy az MTV nem ol­vasta be a tüntetők petícióját. Kérdésünkre az MTV hírigazga­tója, Kert Attila elmondta: az „elején” nem követeltek semmit, így annak eleget sem tehettek.- Előbb törtek be az épületbe, nem volt semmiféle hoz­zánk intézett kérés. Éjjel 1 óra 20 perc­kor evakuáltuk az épületet. Az utcán tartózkodtam, ami­kor a rendőrség utánam szólt te­lefonon: talán lehiggaszthatná a tömeget, ha egy felelős vezető át­venné tőlük a petíciót. Vissza­mentem, de senki sem tudta, ki adja át a papírt. Tanácstalanul, riadt szemmel néztek egymásra, egymást bökdösték. Végre valaki átadta, azzal, hogy olvassuk fel a tévében. S bár közöltem, hogy nem vagyok rá felhatalmazva, át­vettem a követeléseket, s mond­tam, hogy a közléssel kicsit elkés­tek, mert már jó ideje nem va­gyunk képes adásban. Kert Attila Grafika: Észak-Keleti Napló Ha amúgy nem tenné Tömegben kijön az emberből ■ A tömegpszichózis, bár működik, korántsem hat mindenkire egyformán. És függ a körülményektől is. Miskolc (ÉKN - SzK) - A tö­megpszichózisról a tüntetések, s főképp a Magyar Televízió épü­leténél történt erőszak, rongálás, tettlegesség okán kérdeztük dr. Vaszily Mária pszichiáter főor­vost, elmeorvos szakértőt. helyzetben képes hasonló szemé­lyiségeket befolyásolni. Négy-öt ember már képes felkorbácsolni egy egész tömeget. Márpedig tö­megben olyan dolgok is kijönnek az emberekből, amikre egyéb­ként lehet, hogy gondoltak, de másoknak nem mondanának el. Viszont egyet biztosan állíthatok: tettlegességig, erőszakig nem megy el egy intelligens, érzelmi­leg stabil ember. Nem reagál, nem gyújtogat a tömeg hatására, ha egyébként nem tenné.- Nézve a mostani, tévészékhá- zas felvételeket, az az érzésem, jobbára - talán a legjobb szó rá - huligánok támadásaként érté­kelhető az esemény.- Ha a tömegpszichózis hatá­sát mérlegeljük, az előzmények sem mellékesek - vetette előre a szakember. - Választások előtt vagyunk, folyik a kampány, szél­sőséges indulatokat gerjesztve. Egy érzelem- és indulatlabilitás­ra hajlamos személyiség ilyen Berúgták az ajtót (Fotó: EPA) Miért nem olvasták be? a Borsod Online-ról (Fotó: EPA) engeteg privatizációs pénzt, sikkasztot- : agyba-főbe. Tessék, mutassák meg, gy ők igenis, oda mernek állni, és vár- a büntetésüket. (Anonymus) ★ ★★ nak ellenére, hogy volt az a felvett tganyag - amit énszerintem összevág- nem ingott meg a bizalmam az ZP-ben! Ha jobban belegondolna a : hőbörgő, ők akarták az EU-t meg az ót. Akkor kérem, ne hőbörögjenek. gy debreceni ultrákat visznek fel Pest- No comment. (No name) ★ ★★ mészetes, hogy változtatni kell. De n így...! Szégyellem, hogy magyar va- ikl Ne a rendőr jusson kórházba, ha- n mind, amelyik ott van! Gyújtsa fel a_ it autóját! Az EU meg röhög rajtunk, ez a megoldás? (...) pesti nép! Szé-, nt hoztatok az egész országra. És ha lemond Gyurcsány? Akkor mi lesz? megváltó? A helyében már csak azért mondanék le, én se. ★ ★★ Miért van az, hogy egyedül a HírTv mehetett be közvetíteni a „tüntetők zé, úgyhogy közben nem érte a kát támadás? MiközbeYi a TV2 még sem ért, de már az autójukat Ezek szerint a jobboldalnak válóban volt semmi köze az egészhez?! Ui.: Ott a Szabadság téren, ha akartak olvasni egy állítólagos miért nem tették meg a HírTv előtt, az MTV közvetítése „csak" gos? (név httpv forum.boon.hu Mondja, el a véleményét! a kórházban JELENTŐSEBB KELET-EURÓPAI TÉVÉOSTROMOK 1989 ÓTA A tömegmegmozdulások, a mo­dern kori forradalmak, illetve puccsok legfontosabb célpontjai közé tartoznak a tömegkommu­nikációs eszközök. A rádiók és a televíziók ostroma általában az aktivisták első dolga. Különösen akkor volt ez így, amikor még csak egy-egy központi rádió­vagy tévéállomás volt az adott országban. Budapest, 1956 _________________ 1956. október 23-án a fegyveres harc a Magyar Rádió előtt kez­dődött (tévé akkor még nem működött, bár kísérleti adások már zajlottak). Itt voltak az első halálos áldozatok is. A felkelők ostroma 24-én sikerrel járt: a Szabad Kossuth Rádió ezután a forradalom egyik szimbólumává vált. Bukarest, 1989_________________ Az 1989-es romániai forradalom (amelyet sokan csak puccsnak tartanak azóta is) szintén kulcs- fontosságú mozzanata volt a té­vé irányításának megszerzése de­cember 22-én, hiszen akkor egész Romániában ez volt az egyetlen audiovizuális média. Vilnius. 1991 Á Szovjetuniótól függetlenedni próbáló Litvánia már 1990-től egyre önállóbbá vált, különösen akkor, amikor a Sajudis nevű mozgalom megnyerte a választá­sokat a balti köztársaságban. A litván függetlenséget azonban végül a nemzetközi tiltakozás „vívta ki", miután 1991-ben a szovjet katonák 13 fegyvertelen tüntetőt öltek meg Vilniusban. A vilniusi tévétoronynál demonstrá­ló függetlenségpártiak végül er­kölcsi győzelmet arattak, a nem­zetközi felháborodás nyomán. Osztankino, 1993_______________ Oroszországban, a Szovjetunió jogutódjában is történt halálos in­cidens tévétoronynál. 1993. októ­ber harmadikán, a Borisz Jelcin el­leni keményvonalas puccskísérlet idején az osztankinói tévéadóban és környékén 25 ember halt meg az összecsapásokban. Belqrád és Újvidék, 1999________ A NATO bombázásai, amelyek a szerb fővárost, illetve a Vajdaság székhelyét érték, több halálos ál­dozatot is követeltek. A központi tévében 16-an haltak meg egy NATO-rakéta becsapódásakor 1999-ben. Forrás: www.index.hu MEGKÉRDEZTÜK Mi az, ami most Magyarországon történik? Kicsit hasonlít a forradalomhoz a ki­alakult helyzet, de nem az. Inkább kormányválságnak nevezném. Várha­tó volt egyébként ez a tömegmeg­mozdulás, de semmiképpen sem he­lyeslem. Akik kivonultak az utcára, a térre, azok-csalódottak, de bizonyára nem volt más eszközük a tiltakozásra. Azt azonban nem hiszem, hogy a Fidesz van a háttérben. Maczkó Jánosné (55), nyugdíjas Én az eseményeket szélsőjobbos fut- ballhuligánok tombolásának nevez­ném. Biztos, hogy akciójuk nem hoz megoldást. Elolvastam a miniszterel­nök beszédének teljes szövegét, és ami a médiában megjelent, csak ki­ragadott mondatok. Hogy kinek lesz jó a tüntetés, azt nem tudom. Bárki kijöhet belőle jól, még talán maga a miniszterelnök is. Kerekes Csaba (33), kereskedelmi vezető Lázadás van ma Magyarországon, amit a kormánnyal szembeni elége­detlenség szült. Azt helyesnek tar­tom, hogy az emberek kifejezik nemtetszésüket, de a durva eszközö­ket elítélem. Gyurcsány beszédét meghallgatva az fogalmazódott meg bennem, hogy a miniszterelnök közönséges, hazáját, és annak állampolgárait nem tisztelő ember. Bondzsér Ernőné (78), nyugdíjas Lázongásnak tartom a tegnapi és a ma hajnali megmozdulásokat. Az emberek Gyurcsány Ferenc megszo­rító intézkedései miatt háborodtak föl. Túlzás forradalomnak nevezni az eseményeket. Ha forradalom lenne, fegyverrel harcolnának az egymással szemben állók. Szerintem a miniszterelnöknek mennie kell, az lesz a vége, hogy leváltják. Szász Krisztián (19), tanuló Gusztustalan dolog, ami a főváros­ban történt. Nem így kellett volna hangot adni az elégedetlenségnek. Sok igazság van a tüntetők követelé­seiben, de nem kellett volna törni- zúzni, gyújtogatni. Nem hiszem, hogy megoldódnak a problémák, de hátha ezek után elindul valami. Gyurcsánytól nem volt szép, hogy trágár szavakat használt. Kollár Flórián (45), felszolgáló Nem helyeslem a tüntetők randalí- rozását, nem ez az útja-módja a problémák megoldásának. De mit tehetünk? Ilyenek az emberek Ma­gyarországon. Gyurcsány beszé­déből kiragadtak egy-egy mondatot, és félreértelmezték azokat. Ha vala­ki végigolvassa az egész szöveget, hem tűnik durvá­nak. Bűnbakot mindenképpen fognak keresni a tör­téntek miatt. Oláh Ildikó (27), közgazdász Abszolút nem érdekel ez az egész. Maguknak csinálták az emberek. Azok vonultak a térre és az utcára, akik korábban a szocialistákra sza­vaztak. Semmi megoldást nem hoz, ha verekednek és gyújtogatnak. Ez senki hasznára nem válik, senki nem jön ki belőle jól, csak vesztesei lehetnek az ehhez ha­sonló lázongásoknak. Teljesen feleslegesnek tartom az egészet. Garabacz Erzsébet (21), operátor LAPSZEMLE FRANCÉ INFO HlRRÁDIÓ: A hírrádió szavai szerint „a puskaporos hordóban a szikrát az a nyilvánosságra került hangfelvétel jelentette, amelyen Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök beismerte, hogy a választások megnyerésé­nek céljából hazudott az ország gazdasági helyzetéről". LE FIGARO: Több ezer, többségében szélsőjobboldali tüntető az állami magyar televízió ellen indított támadást a miniszterelnök lemondását követelve. A kommuniz­mus bukása óta Magyarországon nem volt ehhez hason­ló erőszakos megmozdulás. DÉR STANDARD: Magyarország miniszterelnöke sokkol­ja a nemzetet című egész oldalas összeállítást közölt a lap a budapesti eseményekről, amelyek sorában hirt adott arról: a rendőrség hétfő este könnygázt használt a tüntetőkkel szemben a közszolgálati televízió székházánál. KURIER: A napilap beszámolt arról, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetőkkel szemben, akik meg akarták ostromolni a televízió épületét. NEUE KRONEN ZEITUNG: A szocialista-liberális kormány erőszakra is kész ellenfelei megostromolták a televízió székházát, és az évtizedek óta legsúlyosabb zavargá­sokban legalább ötvenen megsebesültek. CORRIERE DELLA SERA: Szélsőjobboldali és huligán­akciónak nevezte a Corriere delta Sera olasz napilap inter­netes kiadása kedden a budapesti tv-székház ostromát. LA REPUBBLICA: A római napilap ugyancsak internetes portálján emlékeztetett arra, hogy az 1989-es rend­szerváltást megelőző tiltakozó akciók óta ezek voltak az első utcai összecsapások Magyarországon, néhány héttel az 1956-os „tragikus események" 50. évforduló­ja előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom