Észak-Magyarország, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-19 / 220. szám
2006. szeptember 19., kedd ÍSZAK MÁD 15 Az összeállítás Mád önkormányzata támogatásával valósult meg. Érdekességek Mád (ÉM) - A Mádra látogatók megtekinthetik a kőzetgyűjteményt, valamint a szőlészetiborászati eszközök kiállítását. Mindkét tárlatnak a Batthyány tér 2. sz. alatti Római Katolikus Plébánia ad otthont. A műemlékek sorában a Római Katolikus Templomot, a Református Templomot, a Zsinagógát és a Rákóczi Aspre- mont Kastélyt említhetjük. Szálláshely és étterem a községtől 1 km-re, a Sós Borház Panzióban található, ahol 20 fő szállásolható el. A település természeti adottságai szőlőtermesztést és borászati tevékenységet tesznek lehetővé. A község 900 ha szőlőterülettel rendelkezik. Az ásványbányászatban a zeolit, a bentonit és a kaolin a meghatározó. Főbb termelő és szolgáltató tevékenységei elsősorban e két ágazathoz kapcsolódnak. Ásványok és a bor Mád (ÉM) - A XX. század második fele az ásványi nyersanyagok kutatásának, bányászatának, feldolgozásának reneszánszát hozza meg. Az ipar központja Mádon alakult ki, melynek határában ma is 19 ásványi nyersanyag előfordulását tartják nyilván. Kutatások bizonyítják, hogy a méltán világhírű mádi bor ízét, zamatét a magas nyomelemtartalmú, különleges ásványokból, vulkáni kőzetekből nyeri. A mádi zsinagóga A zsidóság szerepe Mád (ÉM) - A község élete szorosan kapcsolódik a zsidók életéhez, akik a XVII. század elején jelentek meg először Mádon. Galíciából érkeztek és kapcsolódtak be a szőlő-, illetve borkereskedelembe. 1771-ben már volt zsidó parókia Mádon, templomuk pedig 1795-ben épült fel, mely egyike az ország legrégibb és legszebb zsinagógáinak. A mádi zsidóság élete a XX. század elejéig volt nyugodt, hiszen ezt követően több deportálást is el kellett szenvedniük. 1945- ben többen visszatértek, majd 1956-ban újra sokan elhagyták mádi otthonukat. 1972- ben még volt egy zsidó család a településen, de 1994-ben meghalt az utolsó állandó mádi zsidó lakos is. A zsinagóga és a rendbehozott temető ma is vonzza az egész világból mindazokat a zsidókat, akiknek Mádon vannak gyökereik. Tovább építeni Mád jövőjét Az általános iskola épülete ■ A történelmi borvidék részét képező Mád látványos fejlődést produkált az elmúlt négy évben. Mád (ÉM) - A mádiak komfortérzetét és a turizmust egyaránt szolgáló munkálatok persze nem fejeződtek be, azokat a következő négy évben is tervszerűen folytaüii szeretnék.- 2002. november 3-án tartott alakuló ülésen a testület elfogadta a ciklusprogramot, ami a település fejlesztését, fejlődését állította a középpontba - tudtuk meg Galam- bosi Imrétől, Mád polgármesterétől. - Programot állítottunk össze, terveket készítettünk annak érdekében, hogy több sikeres pályázatot nyerhessünk a helyi infrastruktúra korszerűsítésére, környezetünk szebbé tételére. ÉM: A programnak, illetve a sikeres pályázatoknak köszönhetően milyen eredményeket sikerült elérniük az elmúlt négy esztendőben? Galambosi Imre: Pályázatok útján több mint 2,5 milliárd forintot sikerült elnyernünk. Ebből a pénzből kiépítettük a szennyvízhálózatot a községben. A beruházás befejezése után elvégeztük a település szinte teljes úthálózatának aszfaltozását. Sikerült megépíteni az európai uniós elvárásoknak is megfelelő 500 adagos konyha-étkezőt az általános iskolában, amely korszerűbb ellátást biztosít a gyerekeknek, időseknek és a szolgáltatást igénybe vevő felnőtt lakosoknak egyaránt. A településen áthaladó elviselhetetlen kamionforgalom csökkentésére megvalósítottunk egy közlekedési lámpás útkereszteződést. Korszerűsítettük a közvilágítást, továbbá a római katolikus templom, a református templom és a zsinagóga díszkivilágítását is kiépítettük. ÉM: Bizonyára tudja folytatni a felsorolást. A fejlesztések közül melyek irányultak a lakosság és a Mádra látogató vendégek komfortérzetének emelésére? Galambosi Imre: Személyszállító gépjárműveket vásároltunk, melyeket több funkcióra is használunk. Különböző munkák elvégzésére alkalmas erőgépet vettünk, amivel sokkal tisztábbá, otthonosabbá változtathatjuk a lakóhelyünk környezetét. Szociális támogatottak körét és nagyságát is emeltük. A fiatalokat első lakáshoz jutását célzó támogatás összegét megemeltük és Galambosi Imre, Mád polgár- mestere bevezettük a „babakötvényt” is. A Mád gyönyörű részén található Szilvás-fürdőben 52 millió forintos beruházással szabadidőparkot alakítottunk ki. A zsinagógát 2004-ben újítottuk fel, tavaly pedig folytattuk a zsidó iskola és a rabbiház felújítását. A szélsőséges időjárás ráirányította a figyelmet a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, melynek kivitelezését megkezdtük. Nem utolsósorban sok út-, térés parkszépítő, átalakító munkát is elvégeztünk, hogy nyu- godtabban, kellemesebben érezhessék magukat a településen élő emberek és az ide látogató turisták. ÉM: Milyen szintű pályázatoknak köszönhetik a látványos fejlődést? Galambosi Imre: Valamennyi beruházásunkat annak köszönhetjük, hogy az országos mellett sok megyei és regionális pályázaton is sikeresen szerepeltünk. Külön köszönetét kell mondani a megyei ön- kormányzatnak és természetesen mindenkinek, aki segített nekünk. Ők valamennyien felismerték Mád, a volt mezőváros történelmi, építészeti, műemléki értékeit, és részesei voltak annak a folyamatnak, hogy községünk mind szebbé váljon. ÉM: A munka persze nem ért véget. Felsorolna néhányat a távlati elképzelések közül? Galambosi Imre: Természetesen távlatokban is gondolkodunk, kész terveink vannak a további fejlesztésre is. A tervek közül a régi kisvárosi hangulatot idéző Főutca rekonstrukciója kiemelt helyen szerepel. Ezen túlmenően a község belterületén található patakmeder burkolását is szeretnénk megvalósítani, de egy sportterem építése is terveink között szerepel, csakúgy, mint önkormányzati épületek, ingatlanok közművesítése, fedett buszmegállók kialakítása. Reményeink szérint a település lakosai értékelik majd az elmúlt négy év munkáját és lehetőséget adnak arra, hogy az építő beruházásainkat to- vábbvihessük. Adottságait már az őskorban is felfedezték ■ Árpád vezér is gyönyörködött Tokaj-Hegy- alján, sőt ő lehetett Mád névadója is. Mád (ÉM) - Mád község nevének eredetéről többféle teória is kialakult. A monda szerint honfoglaló őseink vezére, Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: „Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tárcái vezéreknek!” így született a „ma ád”- ból a Mád, „szerencsét”-ből a Szerencs, „tájon”-ból a Tállya elnevezés, helységnév. Ond és Tárcái természetesen a honfoglaló vezérek nevét őrzik. Az a hegy, ahol Árpád állt, az Isten-hegy nevet kapta. A régészeti leletek bizonyítják a tényt, miszerint már az őskor embere is felfedezte a helyiség kedvező éghajlatát, fekvési viszonyait. A pattintott, csiszolt kőeszközök, ob- szidián használati tárgyak, valamint őskori edénytöredékek engednek következtetni a település ősi múltjára. Történelmi mozaikok A középkorban Mád hosszú ideig királyi birtok volt. TörA Mádi Kúria Hotel és Étterem Mád térképe ténetében nagy szerepet játszott a török hódoltság kora. A XVI. század második felében Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése volt, az évszázad végére pedig mezővárosnak nevezik. II. Rákóczi Ferenc több ízben tartott gyűléseket Mádon. A település múltja összefonódott a világhírűvé vált tokaji bor termelésével, ott volt a borértékesítés egyik központja ebben az időszakban. Virágkorát a 17-18. században élte. A településen számos emléket őriznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakáról, a kiegyezés idejéről is. 942568