Észak-Magyarország, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-09 / 212. szám

2006. szeptember 9., szombat SZABADIDŐ /8 A füzéri sasfészek A füzéri Várhegy dácitkúpján egy om­ladozó, ám romjaiban is csodálatos vár ékeskedik. A hegyek koszorújá­ban büszkélkedő sasfészekkel tájképileg egyetlen magyar vár sem veheti föl a versenyt. A Nagy-Milic déli lábánál ma­gányosan kiemelkedő, meredek sziklafalú hegykúp tetején állnak Fűzér várának romjai. Legkorábbi Árpád-kori erősségeink egyike, melyet a várat közel kétszáz évig uraló Perényiek építtettek ki. A kor­nak megfelelő védművekkel látták el a többszintes épületet, s ekkor emelték a gótikus kápolnát is. A kápolna alsó helyiségeiben rejtegette a Mohácsi vész után egy évig, Perényi Péter koro­naőr nemzeti ereklyénket, a Szent Koronát, majd azzal együtt török fogságba esett. A vár számos tulajdonosai : közül az utolsó Thököly Imre - volt; felkelésének leverése után, 1683-ban a császári csapatok fölrobbantották a várat, így a Rákóczi szabad­ságharc idején már nem volt jelentősége. A szabálytalan alaprajzú vár falainak jelentős része áll, legépebben kétemeletes, szép, gótikus kápolnája maradt meg, melynek tető- szerkezetét felújították és zsíndelyborítással látták el a közelmúltban. Régészeti feltárása és többi részének felújítása jelenleg is folyik. A vár alatti körülbelül 19 hektárnyi természet­védelmi területen több ritka növényfaj él. Egy apró gyöngyszem A Hernád völgyétől az országhatá­rig húzódó Zempléni-hegység (vagy ahogyan pontosabban nevezni kellene, az Eperjes-Tokaji-hegység) három önálló tájegységre bontható. Az északi rész a Milic-csoportot foglalja magában, a középső a Telkibánya, Pálháza, Háromhuta és Regéc között levő tömb, végül a harmadik az ettől dél­re eső vidék. Az északi és a középső hegycso­port közé mélyen ékelődik be széles, U alakú árkával a Hegyköz.Telepü­léseinek gyöngyszeme Füzér, a Nagy-Milic, a Tolvaj-hegy és a Vas-hegy karéjában megbúvó aprócska falu. A településen és környékén számos felfedeznlvaló és szállás várja a vendégeket. Szpplwtöftl VV . 1 «„d.. ' bányánk* ^' 'A * // J V S Október 22. és november 19. Füzéri fonó Hagyományok felelevenítése: tollfosztás, kukoricamorzsolás Nyári időszakban: 10.00- 18.00 óráig Téli időszakban: 10.00- 15.00 óráig Füzérét Alapítvány Füzér, Rákóczi út 2. Telefon: (47) 340-345 Várgondnok: (30) 663-8802 Rendezvények: (47) 540-047 Grafika: Észak-Magyarors2ág KITEKINTŐ Királyhelmec (Královsky Chlmec), Csonkavár: __________ A több mint 700 éves városban a Perényiek építettek vá­rat a tatárdúlás után, amely azonban csak három évszá­zadig állt, 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Ké­sőbb I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, Lo- rántffy Zsuzsanna kastélyt építtetett a vár helyén, s itt is halt meg 1660-ban. A kastély a kuruc harcok idején pusz­tult el, napjainkra csak néhány falmaradvány emlékez­tet a reformációt támogató egykori úrnőre. PROGRAMAJÁNLÓ „Úton a Világörökséghez" - Vili. kerékpáros körtúra az Aggteleki Nemzeti Park területén és környékén, 2006. szeptember 16.______________________________________ Az immár nyolcadik alkalommal megrendezendő kerék­páros körtúra célja: az EU tagállamaiban meghirdetett „autómentes" naphoz való csatlakozás, illetve a nemze­ti park természetes, épített és kulturális környezetének bemutatása. A beérkezést követően a túrán résztvevő környékbeli ál­talános iskolás csapatoknak játékos természetismereti és bringás ügyességi vetélkedőt szerveznek. Rajt: 9.00, cél: kb. 14.30 - Aggtelek, Baradla-barlang előtti fogadótér Útvonal és indulási időpontok:_______________________ 9.00 Aggtelek, Baradla-barlang előtti foqadótér_______ 9.20 Trizs, buszmegálló______________________________ 9.35 Ragály, Imolái elágazás__________________________ 10.05 Imola, Református Templom előtti tér__________ 10.35 Kánó, buszmegálló____________________________ 11.30 Teresztenye, Református Templom előtti tér (temp­lom megtekintése)___________________________________ 11.45 Szőlősardó, buszmegálló_______________________ 12.10 Egér-völgyi elágazás_______~___________________ 12.50 Perkupa, Tájház előtti tér (Tájház megtekintése) 13.05 Kenyérgyári elágazás___________________________ 13.20 Szin, iskola előtti tér______________________ 13.35 Szinpetri, buszmegálló_________________________ 13.55 Jósvafő, Főtér_________________________________ 14.30 Aggtelek, Baradla-barlang előtti fogadótér (játé­kos természetismereti és bringás ügyességi vetélkedő) Távolság: 50 km, de a körtúrához bármely megadott he­lyen és időpontban lehet kapcsolódni Részletes információ: Tourinform-Aggtelek tel.; 48/503- 000 , e-mail: aggtelek@tourinform.hu Zöldségfesztivált hétvégén Szirmán. rendeznek ezen a (Fotó: magánarchívum) Szüreti vigadalmak egykor és ma (Fotó: Serfőző László) ■ A szőlő betakarítása kapcsán sokan gondol­ják, hogy a szüret csupa öröm, mulatozás. Hegyalja (ÉM - SFL) - Az elmúlt évszázadokra vonatko­zóan soha nem volt népünne­pély, inkább fárasztó munka. Nem voltak vigalmak, felvo­nulások, viszont amikor ki­forrt az újbor - december-feb­ruár táján - akkor igen. A ‘80- as években még tartották az évszázados hagyományokat, a szüreti felvonulásnak szigorú szabályai voltak településen­ként is, bár az időpontok már jócskán előretolódtak október­re, szeptember végére. Csak reklámmal lehet Egykoron csak akkor ren­deztek mulatságokat, ha jó volt a termés, volt minek örülni, ma már mindegy. Egész Tokaj- Hegyaljára jellemző a települé­sek szüreti vigassága, hol ko­rábbi, hol későbbi időpontban, de mind inkább szeptember­ben tartják, mert ekkor még bízvást lehet számítani a nap­fényes időre, ebből adódóan pe­dig a sok érdeklődőre. Erre lett szükség, a sokadalomra, ugya­nis a mulatságok hátterében az üzlet, a reklám áll. Már nem érdekes, hogy a vigasság megelőzi a betakarítást. Egy villanás a közelmúltból A pénz dönt a nívóról, a színvonalról. Amelyik önkor­mányzat úgy érzi, hogy van rá fedezete, nagy bulit hoz össze, ha nincs, szerényebbet. Persze a központban a bor áll, és újabban a gasztronómia. Tra­díciós helyi és nem hagyomá­nyos, hozott ételek, hozzá ita­lok. Ma ott tartunk, hogy a te­lepülésnek el kell adnia magát, kiugrási lehetőséget jobbára csak az idegenforgalom adhat, viszont az ismertség eléréséhez kellenek a jó programok, ha már sokadalmat, hímévvivést akarunk. Vannak települések, ahol a bor jó hírét nem csak ( szüretkor próbálják öregbíteni. Nem szüreti fesztivál az elne­vezés, hanem például borna­pok, mustnapok, sőt van, ahol majális a címszó. Ebből adó­dik, hogy az időpontok lassan \ átszövik az év négy évszakát. Nincs ebben semmi kivetniva­ló. Kell a cégér. Az megint más kérdés, ha valahol kilóg a ta­karó alól a dugó. Mindegy. Il­letve nem, mert szokták mon­dani, hogy a bőség után böjt jöhet. Hejehuja és hopp. Pá a búnak, vigadjunk! Hiszen ezért találták ki. Végül is tényleg olyan élményben lehet része mind a helyieknek, mind a messzi földről érkezettnek, amit nem kapnak meg, csak itt, Tokaj-Hegyalján. Bacchus - Baksus kultusz A borvidéken a Bacchus- kultuszhoz köthető ünnepek egykor a farsang idejére es­tek. Az 1700-s évektől a szü­reti allűr erőteljesebbé vált, főleg Erdőbényén, Mádon és Olaszliszkán. Az ősi szoká­sokhoz évről évre újabb né­pi elemek tapadtak, így Er­dőbényén a kádártánc, Má­don a török menyecskerab­lás, a mádi zsidó, Rátkán a lakodalmas, Tokajban és Tarcalon a kisbíró és a szü­reti bál kultusza. Ezek együt­tes hatása alakította ki a szü­reti felvonulás képét. Ezeket egyes helyeken kapás- és fák­lyástársulatok, ipartestületek rendezték. Érdekesség, hogy Tokaj-Hegyalján soha nem római istenként, hanem nemzetiszínű hordón ülő hu­szárként ábrázolták Bac- chust, Baksus Pajtásnak ne­vezték, ezt bizonyítják a To­kaji Múzeum kőből és textil­ből készített Bacchus szob­rai. A történelmi borvidéken így vált Bacchus Baksussá. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPÚK - 2006. SZEPTEMRER 16-17. Szent László-templom - Mezőkövesd, Szent László tér 28. ___________ A templom a XIV. században épült Szent László tiszteletére. Bordás bol­tozaté szentélye napjainkig fennma­radt, mint a jelenlegi templom oldal­kápolnája. 1898-ban készült el a kar­csú templomtorony, ezt 1956-ban le­rombolták. A megmaradt toronycson­kot 1960-ban újjáépítették, Takács István mezőkövesdi festőművész 1961-ben festette át freskóit. Program:__________________________ Vezetett séta 16-án: 10 óráig gyüle­kező a sétához a Szent László-temp­lom bejáratánál. Az épület bejárása és történeti ismertetése után kb. 11-kor indulás a Városi Temető Kálvária épü­letéhez, ahol a látogatók megtekintik További programok a Kulturális Örökség Napok eseménysorozathoz kapcsolódóan (PDF 348 kB) Mezőkövesd nevezetes sírhelyeit. Matyó Múzeum - Mezőkövesd, Szent László tér 8. ____________________ Szeptember 16-án 10 órakor nyílik Kulcsár Géza „Épített örökségünk" - Magyarország népi műemlékei című fotókiállítása. A tárlatot megnyitja: Sárközy Sebestyén, a Kulturális Orök- ségvédelmi Hivatal műemléki szak- felügyelője. A Kulturális Örökség Nap­jai országos rendezvényhez kapcsoló­dóan a Matyó Múzeum és a Timp Kiadó szeptember 16-17-én kedvez­ményes könyvvásárt tart a kiadó kö­teteiből. A Matyóföld rózsái című újonnan megjelent néprajzi album szintén kedvezményesen vásárolható meg. Kisjankó Bori Emlékház - Mezőkö­vesd, Kisjankó Bori u. 22. ______ Szeptember 16-án és 17-én 10-16 óráig a Kisjankó Bori Emlékházat in­gyenesen tekinthetik meg a látoga­tók. Ezen a hétvégén matyó viselet­ben fogadja a tájház gondnoka az ér­deklődőket! Tájházak Tárd, Béke u. 55-57._______________ A tájházak a múlt őrzői, melyek al­kalmasak hagyományőrző rendezvé­nyek megtartására. A paraszti élet­mód, a '30-as évek bútorai, mező- gazdasági eszközök, a tardi matyó népviselet, szőttesek színes, gazdag darabjait láthatja az idelátogató. Az első napon avatják fel az új Hagyo­mányőrző Központot. Mindkét nap 15 órától Vendégség - Hagyomány- őrző bemutató. Nyitva szombat és vasárnap: 11-18 óráig. Vezetés, információs anyag lesz; mozgáskorlátozottak által láto­gatható. Oszterman Fanni (8) Vigyázz rám is!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom