Észak-Magyarország, 2006. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-28 / 175. szám

TTZ 2006. július 28., péntek ÉSZAK EM-VITA /10 ŐK MILYENNEK LÁTNÁ? Az Észak-Magyarország sokadik olyan fórumát rendezte meg, amely a belváros aktuális ügyeit érinti. Ezúttal is ki­derült, ki mit akar: a vendéglátósok és a város több te­raszt, a hivatalnak pedig legfőképp a szabályok lebegnek a szeme előtt, egyben mindenki érdeke egy önkormány­zati szabályozás. Szintén fontos kérdés azonban: az itt la­kók mit szeretnének és mit tartanak fontosnak, hogy él­hetőbbnek, hangulatosabbnak lássák a belvárost. Várjuk tehát véleményeiket: milyen belvárost látnának szívesen? Egyébként: nem hagyomány Miskolc (ÉM) - Paszternák István képe­ket mutatott a régi Miskolcról, magyaráz­va: ilyenné kell a várost visszaépíteni. A je­lenlevők megkérdezték: a képek bemutatá­sával mit akar bizonyítani? A válasz: a jó­kedvű Miskolchoz nem tartozott hozzá a kiülős, teraszos vendéglátás. A hivatalvezető beszámolt arról, hogy a fel­földi mezővárosok kultúrájához nem való a mediterrános berendezkedés, amit a teraszok is jelképeznek. A vendéglátósok erre úgy rea­gáltak: úgy látják, a hivatal nem támogatja a taraszok létesülését. Mire a hivatalvezető: nem jól látják, nem arról van szó, hogy ne legyenek, hanem arról, hogy a fentiek tük­rében minden esetet egyedileg kell megvizs­gálni. Egy másik vendéglátós erre: Miskolc nem mediterrán város ugyan, de az élet meg­követeli a teraszokat, ha nincs az a néhány, ahova most be lehet ülni, akkor szürke és unalmas a sétáló. Egy másik szakmabeli Egert hozta példának, ahol a várba alig le­het felmenni a sok kiülőtől, de egy közeleb­bit is mondtak: a Déryné utcának milyen jót tett az átalakítás, még este 10-kor is van élet. Ez kell Miskolcnak - szögezték le. Paszternák kontrázott: Kassán alig van kiülő, mégis élményekben gazdagon térünk haza. Azzal zárta, kell, de nem mindegy, milyen. KIRAGADOTT MONDATOK Nem kérem, hogy legyenek türelmesek. Igazuk van, hogy partnereket várnak, s ha nem ezt tesszük, hibázunk. Bernáth Attila ★ ★★ Ha egy mód van rá, ne legyen reklámokkal teletűzdelve az egység. Értem én, hogy finanszírozási kérdés, de engem nem a gazdasági tárca küldött, nem arról kell mesélnem... Paszternák István ★ ★★ És még azok is gáncsoskodnak, akik a mi adónkból kapják a pénzüket. Dulibán László ★ ★★ Nem olyan színűre festettük le a pékséget, mint szerettük volna, hanem amilyenre az örökségvédelmi hivatal javasolta, mire az egyik felügyelő a véleményezésnél megkérdezte: mi ez a ronda szín? Pál Renáta ★ ★★ Ha a reklámfeliratos ernyő az egész országba jó, akkor ide miért nem? Knefély Péter Kirakatban. Hogy milyen színű és kinézetű legyen egy főutcai kirakat, azt nem elsősorban az üzemeltető akarata dönti el... (Fotó: Bujdos Tibor) Napernyős miskolci sétáló ■ Ahhoz, hogy a sétá­lón több kiülős terasz le­gyen, egy önkormányzati szabályozás is jól jönne. Miskolc (ÉM - OlKa) - Kell- e több terasz a miskolci sétá­lóra? - vetődött fel a kérdés, amiről vitafórumot rendezett lapunk, bár a fő kérdés nem is az volt, hogy kell-e, sokkal in­kább az: hogyan? A belváros­ban működő vendéglátósok akarják, Miskolc lakossága is szeretne több hangulatos „elő­teret”, sőt, mint kiderült, a vá­rosnak is ez a célja. Az ügy mégis fennakad, főként a véle­ményező hivatalnál, ahol nem azt értékelik, hogy kell-e több kiülő vagy sem, pusztán azt veszik figyelembe: a 2004-ben ideiglenes határozattal műem­lék jellegű területté nyilvání­tott belvárosba milyen kiülő való és milyen nem. A legtöbb ff ........................ Nem érezni a hatóság részéről a partnerséget, sőt, mintha az egész rendszer a vendéglátósok ellensége lenne. Dulibán László ....................*..................ff teraszterv nem felel meg a kö­vetelményeknek, a vendéglátó­sok ezért az örökségvédelmi hivatalra mutogatnak. A város akarja A témát fórumra bocsátot­tuk, az Avasi Sorházban szer­dán megtartott rendezvényen jelen volt Bernáth Attila, a MIK Zrt. városfejlesztési igaz­gatóhelyettese, Paszternák Ist­ván, a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal miskolci irodájá­Eió'adóink mondataira rögtön Jött a kontrázás a vállalkozók részéről (Fotó: Kocsis Zoltán) nak vezetője, Sárközy Sebes­tyén műemlékvédelmi felügye­lő, valamint a vendéglátósok. Bernáth Attila biztosította a résztvevőket: a város vezetése kívánatosnak tartja több terasz létrehozását. Dulibán László, az egyik vendéglátós nyomban fel is szólalt: kérik ebben a város segítségét, mert lehet, hogy ez az akarat, de még sem tudnak kitelepülni. Majd a hivatali hozzáállást kifogásolta, több vendéglátós szerint az örökség­védelmi hivatal mindig csak az mondja: ez vagy az nem jó, de azt nem, hogyan lenne megfe­lelő, érdeklődésükre nem kap­Legyen több kiülő Bernáth Attila ismertette a főutca három szakaszát: hivatali rész, vigalmi ne­gyed, kereskedelmi terület.- A vigalmi negyed a színháztól a Szemere utcáig terjed - mondta az igazga­tóhelyettes. - Ide minél több vendéglátóst kíván Miskolc városvezetése, aki­ket szeretne ösztönözni a kitelepülésre, hogy minél több élményt szolgáltassa­nak, ezáltal is jól érezzék magukat a városlakók és az ide látogatók. A Főutca pláza projekt keretében ez az ösztönzés meg is történt: a színvonalas vendéglátó- egységek ugyanis 30 száza­lékkal kevesebb díjat fizet­nek, a hosszabb nyitva tar­tásért pedig újabb 10 szá­zalékkal kevesebb bérleti díjat kell fizetniük az üze­meltetőnek - tette hozzá. nak konkrét választ. Megfogal­mazták: nem érzik a hatóság részéről a partnerséget, sőt, mintha az egész rendszer a vendéglátósok adójából (is) élő, fizetett ellenség lenne. Paszternák István, a hiva­tal miskolci irodájának veze­tője a felvetésekre válaszolva úgy fogalmazott: „nyakunkba szakadt ez a feladat, próbá­lunk megfelelni”. ÉSZAK“ emtippek.boon.hu Tanulmány arról, hogyan fejleszthetnek egy várost a kiülős teraszok (Pdf 55 kB) BESZÉLJÜK MEG Ha Önt, kedves Olvasónk érdek­li, érinti a cikkünkben olvasható téma, írja meg véleményét, kér­déseit az Olvasószolgálatnak! Szerkesszük együtt a lapot! Az olvasószolgálat telefonszámai: Beregi Mária: 46/502-900/3926- Kiss József: 46/502-900/3241 e-mail: eszakolvasoszolq@inform.hu Levelezés: 3501 Miskolc Pf. 351 A hcHICJUlcItOS teraszoknak (is) köszönhetően élet „költözött* a megyeszékhely főutcájára (Fotó: Bujos Tibor) A BORSOD ONLINE FÓRUMOZÓI ÍRTÁK A www.boon.hu fórumozóínak véleményei a témában. Hozzászóló: Anonymus_________________________________________________________ Azt is kérdezhetnénk, hogy szükséges-e több munkahely Miskolcon?! De ez nem is kérdés, azt hiszem. Valahogy a terasz sem kérdés. Már hogyne lenne szükség több teraszra?! Nem is értem az ilyen kérdéseket, komolyan! Hozzászóló: Géza_______________________________________________________________ A sétálóutca azért sétáló, hogy az emberek sétáljanak rajta. Nem véletle­nül hívjuk így és nem ücsörgőnek. Különben is, vannak padok, oda le le­het ülni, ha valaki elfáradt. Hozzászóló: Szaffi__________________________ ________ (...) egy teraszon jó ülni a nyári napsütésben, az ember szívesen megiszik egy hűsítő koktélt, vagy eszik egy finom sütit. A városvezetés pedig vegye számba, hogy manapság a vendéglátósok egyre nehezebben élnek meg. A terasz jó időben pedig vendégvonzó. És mellesleg a városnak sem mind­egy, hogy meddig tudja egy üzlettulajdonos fizetni az adókat. A válasz: a szép terasz a jó terasz ■ Legyen szép! - ez az instrukció a vendéglátó­soknak. Milyen az a szép, ami engedélyt kap? Miskolc (ÉM) - A vendég­látósoknak felvázolták: miért, e szigor a teraszok ügyében.- A ’90-es években a város próbált visszatalálni az identi­tásához, egy olyan élhető vá­roshoz, amilyen a ’60-as évek­ben is volt - kezdte előadását Paszternák István, utalva arra hogy az egykor pezsgő várost „otromba módon szétszabdal­ták”, elég csak a Pátriára, a Centrum területére gondolni. Az utóbbi években viszont megkezdődött a visszaállítás, a ’80-90-es évek felújításai során mindenféle színűre festett bel­városi épületek eredeti színeit próbálják visszaadni.- Tetszik, vagy sem, hogy védjük a belvárost, a város- vezetés így döntött! - tette hozzá. - Ennek eredménye az is, hogy a hivatal végzi a te­raszok építésének bírálatát. Ennél az döntő, hogy a léte­sítmény mennyire illeszkedik az utcaképbe, s azon belül is az adott épület(ek)hez. Ne takarja el... A belvárosi épületek külön­böző elbírálás alá esnek. Mi­lyen az épület értéke, anyag- használata, kialakítása, mű­emléki-e, s ha igen egyedi jel­legű? Vagyis számos kérdés, ami eldönti, elhelyezhető-e te­rasz, s ha igen, milyen lehet. Fontos szempont, hogy a te­rasz ne fedje el az épület ér­tékeit, kialakítását tekintve ne legyen épületszerű, vagyis ne úgy nézzen ki messziről, mintha bővítmény lenne, mert ez az épületet nyomná el. Kerülni kell továbbá a sab­lonos megoldásokat, van olyan város, amelyik megtil­totta a műanyag székek kihe­lyezését műemléki területre. Meg kell vizsgálni, hogy a környezet elbírja-e a reklá­mot, ha egy mód van rá ne le­gyen - például a napernyő­kön. A vendéglátósok körében ez utóbbi nemtetszést váltott ki, mondván, ha maguk vesz­nek meg bizonyos napernyőt, darabja 800 ezer forint. Knefély Péter (a vendéglá­tósok részéről) elmondta: az szeretnék elérni, hogy ha be­mennek a hatósághoz, hogy te­raszt szeretnének, akkor elma­gyarázzák, mi a teendő. Elme­sélte kálváriájukat is egy újon­nan megnyitott egység ügyé­ben, amikor is senki nem tud­ta megmondani, hogy milyen lehet például a kirakat, annak színe. A többi vendéglátós egyet értett, a legtöbb instruk­ció, amit kapnak: legyen szép a terasz! A lényeges szempontok Paszternák István válaszul közölte: „könyörögve kérem a várostól, hogy készüljön egy erre vonatkozó szabályozás, amely szempontok alapján a főutcai vállalkozók megvaló­síthatják terveiket, s ami alapján a hivatal más szem­pontok figyelembevétel is tud véleményezni”. Szabályozatlan terület A fórum végére egy bizto­san kiderült: ez a terület meglehetősen szabályozat­lan, az irodavezető szerint jogos a vendéglátósok gond­ja, miszerint megfelelnének, de hogyan és minek? Ma a magyar jogszabályok meg­engedik, hogy egy város ezt szabályozza, s teszi is ezt a legtöbb önkormányzat. De a miskolci nem, pedig alkal­masint házról házra kellene ezt szabályoznia egy közte­rület-rendezési tervnek, ami a minőséget meghatározná, a színeket, az anyaghaszná­latot és egyebeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom