Észak-Magyarország, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-27 / 148. szám

2006. június 27., kedd ÉSZAK GAZDAFICYELŐ / VIDÉKFEJLESZTÉS /7 RÖVIDEN • Borászati üzem létesítésére új, nagy hoz­záadott értékű tokaji bőrtermékek előál­lítására, a borkészítmények feldolgozottsági szintjének emelésére nyert AVOP-támogatást a bekecsi LAVERANDA Borház Mezőgazdasá­gi és Borászati Rt. Intenzív szőlőtermesztést, ezáltal minőségi nagyborok előállítását segítő gép- és eszközbeszerzés valósul meg támo­gatásból a szomolyai Vincze Borászatnál. Kivágási elképzelések Tokaj (ÉM) - Az EU radikális szőlőkivágási elképzeléseivel szemben a magyar szaktárca egy ideiglenes kivágási terv mellett teszi le javaslatát, így az ország szőlőterü­leteinek idetartozó részei nem veszítenék el örök­re az újratelepítési jogot. Ez azt jelentené, hogy a termelő négy-öt évre ki­vonná területeit - mint­egy ugaroltatást - a sző­lőtermelésből. A Hegy­községek Nemzeti Taná­csa nem tartja elfogadha­tónak a szőlőterületek elparlagosítását, ez több mint 13 ezer olyan pincé­szetet érintene, amelyek árutermelő bort hoznak forgalomba és érintené azt a mintegy 60 ezer szőlőtermelőt, akik a pin­cészeteket alapanyagok­kal látják el. Tolcsvai fejlesztés Toksva (ÉM) - A Tokaj Kereskedőház Rt. tolcsvai üzemé­ben egymilliárd forin­tos fejlesztés valósul meg, amihez az AVOP-ból is nyertek támogatást. Mint ar­ról beszámoltunk, az első ütemben 2004- ben 10 ezer hektoli­teres kültéri tárolót építettek, tavaly pe­dig átadták a korsze­rű szőlőfeldolgozót erjesztőt és az újabb, több mint 10 ezer hektoliter, irányított erjesztésre alkalmas tárolóteret. A projekt utolsó részében idén további tárolóteret alakítanak ki. Költséges a bemutatkozó Mezőzombor (ÉM - SFL) - A Tokaj Re- naissance a történelmi borvidék nedűinek hírnevét igyekszik terjeszteni.- A Tokaj Renaissance te­vékenységének meghatározó hányadát teszi ki a kommuni­káció, ami nagyon költséges. Ehhez meg kell találni azokat az embereket, akik meg tud­ják fogalmazni az elképzelése­ket, ismerik az adott piac sa­játosságait - mondja Mészá­ros László, a szervezet soros elnöke, a ta­valy „Év Pincészete” címet elért Disznőkő Szőlőbirtok vezérigazgatója. - Kidolgoztunk egy középtávú marketingtervet, több ország­ban tervezünk bemutatókat, kóstolókat. Mint megtudtuk, idén a Tokaj Renais­sance volt már Stockholmban, Londonban, s terveznek New York-i, jövőre pedig ka­nadai és belgiumi bemutatót. Túl vannak egy sikeres olasz bemutatkozáson, Nápoly­ban séfek és vendéglősök találkoztak toka­ji nedűkkel, november-decemberben pedig Milánóba készülnek. Mészáros László Fontos a marketingmunka Sátoraljaújhely (ÉM - SFL) - A bor vi­lágpiaca kettéosztott, manapság nem csak a vállalkozások, az országok, hanem a földré­szek is versenyeznek. Ennek a fő jellemzője, hogy az EU az el­múlt tíz évben húsz százalékot veszített piaci részesedéséből, ezt az újvilági borászatok nyerték meg. Mit kell tenni, hogyan tudjuk felvenni a ver­senyt ezekkel az országokkal, milyen módosításokat kell betenni az EU-s borpiaci rendszabályokba, és mit képvisel­jen Magyarország, most ezek a kérdések - fogalmaz Kiss László, a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának elnöke, majd a választ is megadja. - Maradjon meg a szerkezetátala­kítási támogatás, és lehetőleg legyen diffe­renciált. Ahol magasabbak a telepítési költ­ségek, ott többet kell adni, ahol alacsonyab­bak, kevesebbet, másrészt a pénzek döntő ré­sze ne a termelés szabályozására fordítód­jon, hanem a marketingre. Készült erre egy magyar javaslat, ez szakmai konszenzuson alapszik. Ezt ismerik a tárcánál, tudnak ró­la az EU illetékes bizottságának magyar tag­jai is - jelezte lapunknak Kiss László. Az összeállítás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályáza­tán elnyert támogatással valósult meg. Szőlő mellett ribizlibor ■ A dél-abaúji község azon ritka helyek közé tartozik, amelyek pince­faluval rendelkeznek. Újraéled a borászat a Turul lábánál Aszaló (ÉM - SFL) - A ki­vételes adottság idegenforgal­mi szempontból való kiakná­zása nem elvetendő, lévén megmozdult valami a Bükkal- jai Borvidékhez tartozó köz­ségben. Egyre többen telepíte­nek szőlőt, próbálják vissza­hozni a már-már csak törté­nelmi emlékekből ismert it­teni bor hírnevét. Tóth József vállalkozó, a Borona Kft. vezetője közéjük tartozik, és bár nincsenek tíz hektárra rú­gó szőlőterületei, nyugodtan kijelenthető, jelenünk borász­kodásában letette itt az alapo­kat a szó legszorosabb értel­mében is. Egy merész gondo­lat után pályázatot nyújtott be az AVOP keretein belül, és mintegy tizenhárommilliót nyert szőlőfeldolgozó üzem és palackozó kialakítására.- Nagyrészt Blauburgert te­lepítettünk - sorolja Tóth Jó­zsef -, ezen a környéken, illet­ve Szikszó határában - a Tu­rul-alján - a kék szőlő a jellemző. Mivel komolyabb szőlőfeldolgozó nincs a szúkebb pátriában, úgy gon­doltam, nem árt, ha lesz egy. Nem csak szőlőből- A Blauburger osztrák típus - mondja Tóth József az eg­ri kutatóintézet ezt a fajtát ja­vasolta telepítésre, korai érésű, a Kékoportóból és Kékfrankos­ból nemesítették. A borával már vettem részt nagyobb ver­senyeken, és remek eredménye­ket értem el, gondolok itt Nagy­arany minősítésre. Persze nem ragadunk le kizárólagosan a szőlő mellett, próbálkozunk gyümölcsborokkal is. A fekete ribizlivel vannak sikereink, az ebből készített kisebb tételek ugyancsak begyűjtötték az aranyérmeket, de ami ennél fontosabb, igény mutatkozik rá a fogyasztók között. Komoly beltartalmi értékekkel bír, gon­dolok itt a vasra, vitaminokra, ásványi anyagokra. Előbb legyen piac A vállalkozó arra a kérdés­re, hogy nem gondoltak-e a szőlőből és a ribizliből nyert bor házasítására, a követ­kezőket válaszolta: Most, hogy mondja, érdekes az elképzelés.- Persze egyelőre azon fára­dozunk, hogy a ribizkebornak is legyen piaca, hiszen sokan Háttér: A csodaszer Egykor a nagyváradi káptalannak voltak birtokai Aszalón és környékén. Feltételezhető, hogy a bortermeléshez kedvező volt itt a klíma, nem lehet véletlen, hogy papi szőlőterületekről írnak a történelemkönyvek - mondja az aszalói vállalkozó.- Az államosítás után eltunyult az agráriumnak ez az ága, elhanyagolták, parlagon maradtak a területek, nem kis munkába került a felújításuk, tele­pítésük. Visszatérve a ribizkéhez, anyósomnak volt egy komoly, daganatos megbetegedése, s rendkívül rossz volt a vérképe. Már a kórházban tartóz­kodott, amikor vittem neki a ribizliborból. Két decit ivott meg minden nap, és az orvosok legnagyobb csodálkozására helyrejött, rendben a vér­képe, azóta ismét régi a hangulata, életvidám. Még egy érdekesség: az aszalói pincék klímája hasonlíthat a tokaj-hegyaljaiakhoz, ugyanis a boros környezetben nemespenész-foltok jelentek meg a boltozaton, illetve a le­fektetett palackokon. (Fotó: Serfőző László) termelik ezt a gyümölcsöt, és nem lehet arról beszámolni, hogy túlzottan jó lenne a ke­reslet iránta. »...................... Nekünk csak két hektárnyi sző­lőnk van. a fel­dolgozó viszont ellátja majd a pátria igényeit. Az új, számítógép vezérelte szőlőfeldolgozó és palackozó segíthet ezen a gondon, szü­retre már túl leszünk a pró­baüzemen, el tudjuk látni a feldolgozási igényeket - tette hozzá. *5**1Z^b00t,hú' Blauburger. Amit a szőlőfajtáról tudni kell. (PDF 24 kb) Tóth József vállalkozó Hazai borútnehézségek ■ A Magyar Borutak Szövetsége pénzhiány miatt nem tud kellő marketinget folytatni. Tárcái (ÉM - SFL) - A for­ráshiány azokat az elképzelé­seket korlátozza, amelyeket a borturizmus fejlesztése érde­kében kívánunk tenni - mondja Pataky Sándor Ákos tarcali polgármester, a szövet­ség országos elnöke. Összefogás kellene Mint mondja, a borutak megpróbálják kiaknázni azo­kat a lehetőségeket, amelye­ket a kormányzat ígérete sze­rint a Bormarketing Kht. hi­vatott elosztani és felhasznál­ni. Mindezt annak reményé­ben, hogy az megfelelő módon hasznosul és beépül a ma­gyarországi borvidékek struk­túrájába.- A probléma az, hogy na­gyon sok a szervezet, közöttük nem megfelelő a koordináció. Előfordul, hogy egy-egy borvi­déken több borút is működik, ami zavaróan hat a fogalom meghatározásában, az egysé­ges és közös fellépésben. Az együttes és szakmailag meg­alapozott állásfoglalások hiá­nyában a kormányzat sem tudja, hogy kinek adjon pénzt elosztásra. Az összefogás kel­lene, hogy megfogalmazódjon, ugyanis az anyagiakat csak olyan célokra adják, amelyek­re jellemző a közmegegyezés - fogalmazott az országos elnök. Reformok Tokaj (ÉM) - Az unió közel 1,5 milliárd eurót költ évente a borágazatra. A jövőben megszüntetnék az exporttámogatást, nem fizetnének a lepárlásért, a raktározásért, s ötödével csökkentenék az EU-s sző­lőterületeket, ami kihat Tokaj-Hegyaljára is. Mint az Brüsszelben elhangzott, sok szőlősgazda lesz kény­telen kivágni tőkéit, nekik az EU támogatást ad, hogy mást termeljenek, de ezt a tagállamoknak még el kellene fogadniuk. Font Sándor, az EU mezőgaz­dasági bizottságának tag­ja szerint ez az elképzelés a tőkeerős világcégeket erősítené, s ellentétben áll azzal a hagyományos, csa­ládokra szerveződő terme­lési kultúrával, ami ha­zánkra is jellemző. Reklámra márpedig szükség van (Fotó: Serfőző László) Egymást erősíti a francia, az argentin és a tokaji ■ Nagyszabású fejlesz­tésbe kezdett a Bodrog- parti Dereszla Kft. borá­szati vonalon. Bodrogkeresztúr (ÉM ­SFL) - Új beruházásokat lehet felfedezni a településre vezető út két oldalán, egymással szemben. Kalocsai Lászlótól, a borászati cég vezetőjétől meg­tudtuk, a két beruházás mag- valósulása uniós pályázati pénzeknek köszönhető. A Sapard felé még a csatlakozást megelőzően adták be igényü­ket, ez elsősorban technológi­ai fejlesztésre, illetve egy meglévő épület belső felújítá­sára, modernizálására fóku­szált durván százmilliós érték­ben. - Ami most van folyamat­ban, azt közel 350 milliós ér­tékben valósítjuk meg az AVOP keretein belül. Új fel­dolgozóüzemet létesítünk, egy helyre kerülnek a munkálatok a szőlőfogadástól a palackozá­sig - mondja az igazgató. Privatizáció után... A cég belekezdett egy lo­gisztikai központ kialakításá­ba is, az adminisztrációs lé­tesítmények mellett. Az igaz­gató készséges egy kis vissza­tekintésre.- A Dereszla tulajdonképpen egy dombot jelent, erről kapta a cég a nevét, a pincészetet an­nak idején az első körben pri­vatizálták, egy francia szövet­kezet, a Cana vásárolta meg. Akkoriban nem volt különö­sebb elképzelés, egy ideig ve­getált, szemben más külföldi befektetésekkel. Majd a millen­niumi évben egy másik fran­cia érdekeltségnek, a pezsgő- gyártásukról ismert Daulan családnak adták el, akik később létrehoztak egy boros csoportot, kiépítve termelő­bázisokat Argentínában, Bor- deauxban, illetve Hegyalján. A pincészet olyan speciális hely­zetben van a többihez képest, hogy nagyon magas az export­nak az aránya - öszegezte. Egymást kiegészítve Mint mondja, ez annak köszönhető, hogy nem önálló borospinceként jelenik meg a piacon, hanem portfólióban erősíti egymást a francia, ar­gentin, tokaji bor. Ennek megfelelően az árbevétel mintegy nyolcvan százaléka az exportban realizálódik, ez egyedülálló Tokaj-Hegyalján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom