Észak-Magyarország, 2006. május (62. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-12 / 110. szám

2006. május 12., péntek EMASZ Jövőre újra Séta Az idei tanév Séta-programja a héten vé­get ért. Az utolsó turnusban több mint 2000 diák ismerkedett az újságírással. A legjobb írásokat önök is olvashatták. Szeptember­ben újra „sétálhatnak” a diákok. Felújítják Az utóbbi hónapok­ban megkezdték a Diós­győri Gimnázium felújí­tását, többek között a di­ákok és a tanárok nagy örömére. A felújított is­kola a Kilián városrészt is jelentősen szebbé va­rázsolja majd. Az intéz­mény új épületszárnnyal és tantermekkel is bővül. A tanulók legin­kább a tornaterem felújí­tásának örülnek, mivel már elég rossz állapotba került az évek során. Ám nemcsak előnye, ha­nem hátránya is van en­nek a nagy építkezésnek. A legnagyobb gond a munkagépek zajával van, mivel nagyon za­varják a tanítási órákat, és sokak bánatára az is­kola előtti régi fenyőfákat is kivágták. Juhász Enikő Diósgyőri Gimnázium Az álla­tokért Számtalanszor látok elütött állatokat az utakon. Persze ez nemcsak az autósok hibája. A legtöbb őz, vaddisznó éjszakai életet él. A macskák egerészése is gyakran torkollik halálba. Most az árvíz idején nemcsak a vadem­lősök, hanem az el­hagyott kutyák is ve­szélyben vannak. Ha egy árva háziállatot megláttok, cseleked­jetek szívetek szerint. Urszin Alexandra Szepsi Csombor Márton Gimnázium DIÁK ÚJSÁGÍRÓINK A mai oldal összeállításában jeleskedtek: Losonczi Dóra Bárdos Szabolcs Életkor: 15 éves Érdeklődési kör: zene iskola: Bocskai István Gimnázium Felkészítő tanára: Köllő Helga Életkor: 19 éves Érdeklődési kör: zene Iskola: Európa Szakképző Iskola Felkészítő tanára: Molnárné Vaszil Nóra Pogány Alexandra Életkor: 15 éves Érdeklődési kör: zene Iskola: Bocskai István Gimnázium Felkészítő tanára: Köllő Helga Életkor: 16 éves Érdeklődési kör: sport, olvasás Iskola: Szepsi Csombor Márton Gimnázium Felkészítő tanára: Víghné Kiss Éva Aletta ÉSZAK SÉTA /5 Lesz ránk szükség diplomával? ■ Mire befejezzük ta­nulmányainkat, és kike­rülünk a „nagyvilágba", lesz állásunk? Vajon mire mi befejezzük tanulmányainkat, és a diplo­mával a kezünkben kikerü­lünk a nagyvilágba, lesz-e igény a tudásunkra, a mun­kaerőnkre? - sokan teszik fel maguknak ezt a kérdést, főleg a most egyetemre járók, az egyetemre készülők és azok a középiskolások, akiknek ha­marosan dönteniük kell a jövőjükről. Mindenki számá­ra fontos döntés ez, hiszen egy életre szóló elhatározást kell hoznunk, hogy mit is fo­gunk csinálni az elkövetkező 30 évben. Az sem kizárt, hogy találkozik majd a munka­erőpiac a képzett munkaerő­vel, mire mi oda érünk. Vannak, akik megpróbál­nak olyan hivatást választani, amiből soha nem lesznek ele­gen - ilyen például az orvosi pálya. De ha mindenki orvos­nak készülne, akkor egy idő után velük is Dunát lehetne rekeszteni. Természetesen olyan szakmát nem szabad választani, amiben nem leljük örömünket. Mindenkivel, leg­főképpen magammal elhitet­tem, hogy én a jövőben a ké­miával szeretnék foglalkozni, de rá kellett döbbennem a magánórák alatt, hogy az nem az én világom. Akkor mit is válasszak? Nagyon, nagyon Nem tartom kizártnak, hogy mire odakerülünk, már az én korosztályomnak is gondja lesz az elhelyezkedés­sel, mivel már a mostaniak­nak sem könnyű. Sok friss diplomás hosszú keresgélés után sem talál számára megfelelő munkát, és inkább belevágnak egy második vagy egy harmadik diploma meg­szerzésébe. Én optimista va­gyok, bízom benne, hogy min­denki ott, és úgy tud majd el­helyezkedni, ahol és amit sze­retne, mert az ember csak úgy lehet boldog, ha azt csi­nálja, amit szeret, de akkor azt nagyon. Losonczi Dóra Szepsi Csombor Márton Gimnázium ■pás www.boon.hUi S Mondja el a véleményét! Vajon mit válasszak...? (Képünk illuusztráció) Egy középiskolás diák gondolatai Új óceán Afrikában Az Afrika keleti „szarvát” határoló Afar- síkságnál tavalytól több száz hasadék keletke­zett. A legtöbb helyen mintegy 100 méterrel süllyedt a felszín. Ugyanakkor a kutatók azt is megfigyelték, hogy a hasadékokban az óceánaljzat képződése­kor jellemző bazaltos magma is megjelent. Már nem kell sokat vár­ni arra, hogy a Vörös­tenger benyomuljon a hasadékba, megkezdőd­jön az óceánképződés. Bárdos Szabolcs Európa Szakképző Iskola ■ A középiskola rengeteg dologban különbözik az általános iskolától. Nagyobb épületbe járunk, sokkal több diák között va­gyunk, és az élet is zajosabb, pörgősebb. Milyen furcsa ér­zés, hogy nem is olyan régen még mi voltunk az általános iskolánk legidősebb tanulói, és most a Bocskai István Gim­názium legifjabb diákjai va­gyunk. Eleinte félve léptük át középiskolánk kapuját, de a barátságos épület és a vidám környezet erőt adott nekünk. A tanárok és az idősebb di­ákok szeretettel köszöntöttek minket, osztályfőnökünk pe­dig bizalommal fogadott. Rög­tön a szívünkbe zártuk ked­ves és nyílt mosolyát. Hamar összebarátkoztunk osztálytár­sainkkal és sok új barátság szövődött. A diáktársainkkal rengeteg közös programot ter­vezünk, hogy még jobban megismerhessük egymást. A tanulás mellett kirándulások, séták és mozidélutánók szere­pelnek terveink között. Szép emlék Iskolánk által szervezett partikon és bálokon örömmel veszünk részt. Sportolási lehetőségeinknek köszön­hetően fittek és egészségesek maradunk. Minden diáknak van alkalma úszásoktatásban részt venni. Ezen kívül te­niszpályák, műfüves futball- pályák és különböző labdajá­tékok pályái állnak a tanulók rendelkezésére. Nagyon él­veztük, amikor Klausz tanár úrral ellátogattunk a Buda­pesti Futófesztiválra. Külön élmény volt számunkra, ami­kor a tanár úrnak szurkol­tunk, aki a negyvenöt kilo­méteres futáson vett részt jó eredménnyel. Az eredményhirdetés után különböző programokat és koncerteket szerveztek a fia­tal sportolóknak. Az eddig el­töltött gimnáziumi időt na­gyon élveztük és reméljük, hogy a következő évek is ugyanilyen emlékezetesek lesznek számunkra. Gergely Aletta - Pogány Alexandra Bocskai István Gimnázium Együnk sok vitamint ■ A tavaszi fáradtság ellen együnk sok vita­mint, pihenjünk sokat, relaxáljunk. A tavaszi fáradtság egyik oka, hogy télen szervezetünk felélte az előző nyáron felhal­mozott energiatartalékait, rá­adásul a kevés téli fénnyel na­gyobb alvásigény is együtt jár, amit ha nem elégítünk ki, előbb-utóbb kimerülünk. Tes­tünk fáradtságát tovább fokoz­zák az időjárási frontok és a stressz, ami szintén rengeteg energiát vesz ki belőlünk. A stressz és az idegeskedés ugyanis jelentősen csökkenti a szervezet szerotonin-szint- jét. Ha ez csökken, hangula­tunk romlani kezd, borúsan látjuk a dolgokat, és elural­kodhat rajtunk a félelem és a depresszió. A legfrissebb ku­tatások szerint ez a „hangu­lathormon” nagymértékben felelős a tavaszi fáradtságért. Leküzdeni A szerotonin előállításához szervezetünknek szénhidrátra és fehérjére van szüksége. Ellenállóképességünk javítása és jókedvünk érdekében fo­gyasszunk tejtermékeket, ha­lat, hüvelyeseket, banánt, bur­gonyát, diót, müzlit, rizst, zöldségeket, salátákat, tenger gyümölcseit. A változatos, vi­taminokban és ásványi anya­gokban gazdag, természetes táplálkozás és a sok folyadék­bevitel mellett fontos a fris­sítő gyógyteák - zöldtea, ginzeng, csalán, csipkebogyó, citromfű - fogyasztása, a sok alvás és pihenés, a szabad le­vegőn mozgás, a relaxáció és a meditáció. Sokat segít a sza­una és a masszázs, valamint a rendszeres frissítő fürdő vagy váltott zuhany. BAtry Bettina Szepsi Csombor Márton Gimnázium Fontos a sok gyümölcs Emelkedik a középhőmérséklet ■ Az egyre több gáz okozza a Föld hővisz- szatartó képességének növekedését. Az elmúlt években ren­getegszer hallottunk a glo­bális felmelegedésről a hír­adásokban. Szinte már sa­ját bőrünkön érezhetjük az igencsak megváltozott idő­járás hatásait. Tudósok szerint a víz a gleccserek olvadásával terjeszkedik, ezáltal megemelve a víz­szintet, s ennek következ­ményeként felerősíti a hur­rikánokat tápláló energiát, így a jövő viharai még pusztítóbbak lesznek. Pusztító viharok Az egyre több gáz okoz­za a Föld hővisszatartó ké­pességének növekedését, ami hosszabb távon globá­lis klímaváltozáshoz vezet. A globális felmelegedés jelentősen gyorsulni lát­szik: az elmúlt 100 évben mintegy 0,6 Celsius-fokkal nőtt a földi légkör átlaghő­mérséklete, az északi félte­kén azonban ebből 0,15 fok az utolsó évtizedre esik. Ugyanitt az utóbbi 40 év­ben 10 százalékkal csök­kent a hótakaró felülete. Számos európai országban sorra dőlnek meg évszáza­dos hőmérsékleti rekordok. Özönvíz Ázsiát özönvíz és 50 fok feletti hőség egyaránt sújt­ja, világszerte kiugróan magas a pusztító viharok száma. Magyarországon a világátlagnál gyorsabban emelkedett a közép-hő­mérséklet az elmúlt évszá­zadban: ötven éve nem ta­pasztalt szárazság sújtja a mezőgazdaságot. Ha nem teszünk valamit a globális felmelegedés el­len, hamarosan nem lesz Földünk, ahol élhetünk. Flaskó Adrienn Diósgyőri Gimnázium Vándorló tengeráramlások (PDF 40 kB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom