Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-06 / 81. szám

2006. április 6., csütörtök {SZAK KARRIER / 9 JEGYZET Itthon is kellenek a marsallok Marschalkó Ildikó ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Napóleon azt mondta, hogy minden baka a hátizsákjában hordja a marsallbotot. Azaz: mindenkiből lehet marsall, az esély adva van az utolsó baka számára is. Nos, Napóleon is tudta, hogy ez kegyes hazug­ság - hiába voltak körülötte valóban olyan marsallok, akik a bakából lettek parancs­nokká. Eló'ször is nem csekély tehetség és bátorság, majd pedig óriási szerencse is kellett ahhoz, hogy a mondás egy konkrét baka esetében igazzá váljon. Vajon a megyénkben, régiónkban fellel­hető' tehetségek sorsa milyen ma? Legalább azoknak ott van valóban a marsallbot a tás­kájukban, akik az átlagnál jóval okosabbak, kreatívabbak? Odáig már eljutottunk - és ez óriási dolog, európai mércével mérve is -, hogy ha van tehetség az iskolapadban, ad­dig, amíg azt nem hagyja el, nívós képzési program támogatja, segíti érvényesülését. De mi lesz azután? Marsai Iá csak egy léte­ző', működő ármádiában lehet valaki. Sike­res, a tehetségét kamatoztató munkavállaló meg csak színvonalas munkahelyeken. És ez utóbbiból régiónkban óriási a hiány. Ezért lesznek túl kevesen a tudás mar- salljai itthon, a régiónkban. Nélkülük pedig soha nem fogjuk legyőzni a szegénység, tu­datlanság és fejletlenség hadait... A Miskolci Egyetemen végzettek többsége, vagy lehetőségek hiányában, vagy a jobb ajánlatok miatt sajnos nem megyén­ket választja. (Fotó: Illusztráció) A régió fejlődése érdekében Miskolc (ÉM - MA) - A Tehetségneve­lés Európában című konferencia részeként Tóth László, a Bay-Logi kutatóintézet vezetője tartott előadásában a tehetséggon­dozás fontosságáról beszélt.- A tehetséggondozásnak különböző cél­jai vannak, egyik lehetőség, hogy a régiónk, amely az európai összehasonlításban 249. helyen áll, a fejlődése érdekében támogas­sa és felkarolja a fiatal szakképzett munkaerőt - hangsúlyozta Tóth László. Az utóbbi másfél évtizedben a fiatalok többsége elment ebből a régióból, ezért - az intézmény vezetője szerint - a tehetség- gondozás egyik fő célja a fiatalok elván­dorlásának megakadályozása, a szakembe­rek képzése, és helyben tartása. A műsza­ki területeken 50 főt foglalkoztató Bay-Lo­gi non-profit kutató intézetet 1993-ban ala­pították, éves bevételük meghaladja az 500 millió forintot.- Örömmel kapcsolódtunk a megyei tehetségfejlesztő hálózatba, hiszen nem utol­só sorban önmagunknak is akarunk után­pótlást biztosítani - mondta Tóth László. Intézményük a tehetséggondozást a ki­válogatástól egészen a munkahelyteremté­sig vállalja, kiegészítve monitoring és men- torálási programmal. Tehetséggondozás Európában A tehetségfejlesztés térségi hálózatának kiépítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében \ A hálózati programban közreműködők: felsőoktatási intézmények (a Miskolci és a Debreceni Egyetem) megyei bázisintézmények: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc Bolyai János Tehetséggondozó Informatika Tagozatos és Általános Iskola, Szerencs Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Tiszaújváros Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak Váczi Mihály Gimnázium _________ társulások_________________________ önkormányzatok megyei tehetségfejlesztési koordinációs fórum kistérségi tehetségfejlesztő tanácsadó központok (megyénkben 12 működik) pedagógiai szolgáltatók munkaközösségek telepü ■ A tehetségfejlesztés fiataloknak esély és le­hetőség, a régiónak a jövő kulcsa lehet. Miskolc (ÉM - MA) - „Te­hetségnevelés Európában” címmel az Európai Unió ösz- szes országából meghívott, a tehetséggondozással foglalko­zó szakembereinek hazai ta­nácskozást rendeztek április 3-6. között, Budapest után szerdán megyénkben is. A nemzetközi konferencia fő té­mája az európai szempontból is modellértékű B.-A.-Z. me­gyei tehetséggondozó hálózati program bemutatása. A fejlődés kulcsa A megyei önkormányzat dísztermében tartott szerdai előadásában Kormos Dénes, a megyei közgyűlés alelnöke, bemutatta, milyen céllal és milyen feladattal hozták lét­re a B.-A.-Z. megyei Tehetség- gondozó hálózati programot.-A tehetségfejlesztés az is­kolából indul, de a tehetségfej­lesztés az egész társadalom feladata, a régió feladata is, hiszen lehetőségeket kell ad­nunk ahhoz, hogy itthon ma­radjanak tehetséges fiatal­jaink, hiszen ők lehetnek fej­lődésünk kulcsa - hangoztat­Decentrumok A hálózat másik fő ge­rince á decentrumok mű­ködtetése, amely képzése­ket, továbbképzéseket szervez, segítséget nyújt a tehetség azonosításában és tehetségfejlesztési programok kidolgozásá­ban, a programban részt vevők fejlődésének nyo­mon követésében, egyéni tehetséggondozó szaktá­borok szervezésében. ta beszédében Kormos Dénes. Az 1998/1999-ben indult kez­deményezés, elsőként egy a te­hetséggondozás megyei és miskolci helyzetét feltérképe­ző háttétkutatással. Ezt a pe­dagógusok képzése, az iskolai programokba való beválogatás szakmai, pedagógiai kérdései­nek tisztázása követte. Behálózva a megyét A tehetségfejlesztő progra­mok kidolgozása és bevezeté­se, a már működő programok felkarolása, az egyes progra­mok összehangolása adta ge­rincét a megyét átszövő háló­zati programnak.- Mindemellett meg kellett teremtenünk az anyagi erőfor­rásokat is az egyes támogatá­sok összehangolására, amely összefogja az állami, megyei, helyi és pályázati forrásokat, a gazdasági élet szereplőinek, illetve a magántőke támogatá­sát - fejtette ki. 2002-re felépítették a tehet­ségfejlesztés egységes hálóza­tát a megyében, amely a 12 közoktatási ellátási körzetből és 15 többcélú kistérségű tár­sulás feladatellátási hagyomá­nya alapján jött létre. A me­gyei hálózat többek között: a Miskolci és a Debreceni Egye­tem tudományos hátterével, a megyei pedagógiai intézet mint szakmai szervezettel, ci­vil szakmai szervezetekkel, a megyei térségfejlesztő szak­mai fórum támogatásával jö­hetett létre.- Ezekhez kapcsolódnak a bázisintézményeink, olyan is­kolák, műhelyek, amelyek a tehetségfejlesztés területén évek óta kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el. A bázisintéz­mények évente egymillió fo­rint támogatásban is részesül­nek. De működnek iskolán kívüli tehetségfejlesztő köz­pontok is, és körzeti tehetség- fejlesztő és tanácsadó közpon­tok, amelyek feladata a tehet­ség azonosítása és támogatása - hangsúlyozta Kormos Dénes. Megyénk minden térségé­ben működik körzeti pedagó­giahálózat, illetve települési és településközi műhely ­W ..................... A tehetségfejlesz­tés az iskolából indul, de nem­csak az iskola, hanem a régió feladata is kell hogy legyen. Kormos Dénes ................................................M ahol gyakorlati képzés folyik. A hálózatba bekapcsolódtak azon programok is, amelyek már régóta sikeresen működ­nek térségünkben. (Pl.: Arany János Program, Teleki Tehet­séggondozó Program, körzeti programok, helyi programok.) Összefoglalva megyénk nem­csak az oktatásban, hanem a megye fejlődésében, az itt élők lehetőségeinek javításában alapvetőnek tekinti a tehetség- fejlesztést. Nem elegendő a te­hetségígéreteket megtalálni és fejleszteni, hanem minél több beteljesülő tehetségre van szükség. A program lényege: a fiatalok valós feladatot, valós lehetőséget kapjanak, hogy itt, ebben a térségben maradjanak és ezt fejleszthessék tovább. További információk! MEGKÉRDEZTÜK A RÉSZTVEVŐKET: Mi a véleményük a tehetséggondozásról? S kandináv szemmel nézve nekünk van még mit tanulni a te­hetséggondozásról. Az Önök programja kiváló és követendő példa le­het nekünk is, a tehet­séges gyerekek képzésé­ben. A lsó-Ausztria tehet­séggondozási prog­ramjáért vagyok felelős A tehetséggondozás fon­tos. Nagyon jónak tar­tom az Önök program­ját, így vendégségbe hívtam a borsodi gyere­keket hozzánk. N agyon fontosnak tartom a tehetség- gondozást. Az újonnan csatlakozott országok­nak talán még inkább fontos lehet a tehetséges gyerekek helyben tartá­sa, hiszen ez lehet a gazdaságának motorja. A tehetséggondozás olyan lehetőségeket biztosít a fiataloknak, ahol képességeik szerint tudnak alkalmazkodni az élet adta kihívások­nak. Nekünk is fontos, hogy ezen fiatalok pá­lyáját itt segítsük. Ö rülök annak, hogy a megyei hálózat ilyen jól működik, de kell a megtartóerő is ahhoz, hogy a különbö­ző helyeken végzett fia­talok ne a Dunántúlon, hanem itthon kamatoz­tassák tudásukat. Rista Hotulainen Finnország Bernhard Seyr Ausztria Lubara Chernova Lettország Pozsonyi Márta Tiszaújváros Polner Erika Miskolc a zrínyi nona uimnazium a Tehetségnevelés Európában című konferencia részt­vevői számára a miskolci oktatási intézmények közül egyedüliként mutatta be az intézmé­nyükben folyó tehetséggondozó munkát. (Fotó:Kőhalmi Péter) Angolul a „torit" Miskolc (ÉM - MA) - A miskolci Zrínyi Ilona Gimná­zium képzési palettájában már tradicionálisnak mond­ható a művészeti oktatás. Az iskolában emelt szinten folyik történelem, rajz és műalkotá­sok elemzése, dráma, biológia és matematika oktatása. A diákoknak lehetőségük van angol nyelven tanulni a törté­nelmet, biológiát, francia nyelven pedig a földrajz és történelem tantárgyakat a két tanítási nyelvű osztályokban. Mindemellett több mint 15 éve szerveznek teheségkutató céllal történelemversenyt me­gyénk általános és középisko­lái számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom