Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-06 / 81. szám

2006. április 6., csütörtök ORSZAGBAN-VILAGBAN /2 ÍSZAK RÖVIDEN • Ma is vita. Tegnap rendezték meg Gyur- csány Ferenc kormányfő, az MSZP és Orbán Viktor, a Fidesz kormányfőjelöltje parlamenti választások előtti televíziós vitáját. A négy par­lamenti párt miniszterelnök-jelöltjei: Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor valamint Kuncze Gábor (SZDSZ) és Dávid Ibolya (MDF) ma folytatnak ugyancsak 90 perces polémiát a kamerák előtt. VÁLASZTÁS 2006 „Inkább a jelenlegi győzött" Budapest (EM) - Kiegyenlítettnek, kicsit a jelenlegi miniszterel­nök felé hajlónak érté­kelték a vita kimenete­lét a Magyar Televízió stúdiójában helyet fogla­ló elemzők. A politológu­sok közül Lakner Zoltán úgy fogalmazott, „Ez nem döntetlen, szerin­tem a jelenlegi minisz­terelnök” jött ki jobban a vitából, Török Gábor (képünkön) pedig így: „Gyurcsány Ferenc meg­nyerte a vitát, de nem győzött”, amivel arra utalt, bizonyos gesztu­saival, hangnemével a nyertes akár ellenkező hatást is kiválthat a né­zők körében. A vitát közvetlenül elemzők annak a véle­ményüknek is hangot adtak, hogy a két politi­kus gentleman módjára viselkedett, nagy tudás­ról tettek bizonyságot - Gyurcsány Ferenc talán nagyobb felkészültség­ről. Őt ugyanakkor ag­resszívebbnek is látták. Volt, aki szerint Orbán Viktor, szolgált ponto­sabb jövőkép­pel és ellenfe­le ütött meg kritikusabb hangot. Több pénzt Budapest (ÉKN) - Az egészségügyről egye­bek között azt mondta a Fidesz el­nöke, Orbán Viktor a tegnapi vitában, hogy emelni kell az arra fordított összeget. A kórházak rossz álla­potban vannak, eladósodtak - állapí­totta meg. Hozzátet- te: nem az a megöl- dás, hogy eladjuk a kórházakat. Ezt - emlékeztetett rá - az emberek is elutasítot­ták a népszavazáson. Úgy fogalmazott: az egészség nem üzlet. Mikola István akarta? Budapest (ÉKN) - Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök szerint bajlós, sötét progra­mot fest Orbán Vik­tor az egészségügy­ről, mint mindenről. Emlékeztetett rá: az előző kormány akar­ta privatizálni a kór­házakat, azt elsőként Mikola István próbál­ta meg. Orbán Viktor javaslata: ezt beszélje meg Mikola Istvánnal (aki Orbán Viktor kormányában az egészségügyi tárca vezetője is vott). KORÁBBI ÖSSZECSAPÁSOK A korábbi parlamenti választásokhoz kapcsolódó televíziós miniszterelnök-jelölti viták: ____________ 1994-ben a parlamenti választás első fordulója előtt három nappal, május 5-én folytatott vitát a TV4 te­levízióban Boross Péter kormányfő, az MDF, Kuncze Gábor, az SZDSZ és Horn Gyula, az MSZP listaveze­tője__________________________________________ 1998-ban május 20-án, a két választási forduló kö­zött, négy nappal a második forduló előtt vitázott egymással a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temen Horn Gyula szocialista kormányfő és Orbán Viktor fideszes pártelnök.________________________ 2002-ben a két nagy párt hosszasan folytatott „vitát a vitáról". A kormányfőjelöltek szópárbajára végül áp­rilis 5-én, két nappal a parlamenti választások első' fordulója előtt került sor a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen Orbán Viktor kormányfő és Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltjé­nek részvételével. Az április 19-re, a második válasz­tási forduló előtt két nappal tervezett második vitá­ra végül nem került sor. A nagy meccs ■ Ki győzött a két nagy párt kormányfő­jelöltjének vitájában? Újabb téma a vitára. Budapest (ÉKN - BAL, SZG) - Szoros időhatárok szabta keretek között adta elő mondandóját a két miniszter­elnök-jelölt, a Magyar Televí­zió stúdiójában, moderátorok segítségével, de a közösen megfogalmazott témakörök és kérdések mentén. Jobb ország A mezőgazdaság és a vidék ügye került először terítékre. Gyurcsány Ferenc úgy kezd­te, „hiszek abban, hogy csi­nálható egy jobb ország. Ahol a vidékiség, falura születni nem átok, hanem lehetőség.” Szerinte fontos tényező, hogy kormánya meg tudott állapod­ni Oroszországgal, azaz piacot teremtett a hazai terméknek. Orbán Viktor ehhez képest úgy látja, miközben „a gazdák tették a dolgukat, a kormány cserbenhagyta őket”. Az ő ta­pasztalata szerint a kormány az elmúlt négy évben sikerte­len volt a piacteremtésben. „Nem lehetünk Európa balek­jai - külföldiek annyi földet vásárolhatnak nálunk, ameny­nyit mi fogunk náluk. Meg fogjuk védeni a magyar ter­mőföldet” - ígérte. Miért úszunk?- Nemcsak az árvíz miatt úszunk, hanem a költségveté­si hiányban is - szólt az újabb témaindító Orbán Viktortól. - Ilyenkor, amint megszoktuk a szocialistáknál, adóemelések jönnek - vetítette előre. Fele­lőtlenségnek minősítette „ilyen adósságba taszítani Magyarországot”, és ígérte, a remélt kormányváltást köve­tően „meg kell kérdeznünk, hol ez a pénz”. Gyurcsány Fe-‘ renc viszont az ígéretek ko­molyságát vonta kétségbe, mondván, Orbánék nyolc éve 7 százalékos növekedésről be­széltek, amiből 3 lett. „Ön azt ecseteli, végveszélyben va­gyunk, ijesztget, de ahhoz ■ nem kell politikusnak lenni, elég egy sötét sarokból előug- rani” - fogalmazott. És hogy „Hol ez a pénz? Tessék körül­nézni az országban!” Jól teljesít Magyarországon nem az elosztási rendszerekkel van a fő baj - értékelte a gazdaság- politikai helyzetet Orbán Vik­tor -, hanem a termelési rend­szerekkel. Tapasztalata sze­Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor(Fotó: MTI) az oktatás Az oktatás is terítékre ke­rült. Megdöbbenve hallja - mondta Gyurcsány Ferenc (Mikola Istvánra, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-je- löltje szavaira utalva) -, hogy „körmössel kell rend­szabályozni a kisiskoláso­kat”. Orbán Viktor erre: „Kormos nem kell az isko­lában.” A szocialisták jelölt­je úgy véli, a magyarok annyit érnek, amennyit a tu­dásuk ér, a tanulást bátorí­tani kell”. Gyurcsány Ferenc azt sem titkolta, a szakterü­let felügyeletét szocialista miniszternek szánja. Az ed­digi, szabad demokrata mi­niszter tevékenységét Orbán Viktor „ámokfutásnak” mi­nősítette, mivel „azt is szét­verte, ami jól működött, még a Kádár-rendszerben is”, ígérte, a rendszert egy Fi- desz-kormány helyreállítja. rint bár Magyarország jól tel­jesít, az EU-hoz csatlakozott államok között élenjáróból se­reghajtóvá vált. „A Széchenyi- tervbe belefojtották a szuszt” - bírálta a jelenlegi érát. Egy árva számot sem sike­rült ellenfelétől hallania a gazdaságról - panaszolta Gyurcsány Ferenc: „Nem lí­ra kell, ha az ember minisz­terelnök akar lenni”. A Szé- chenyi-terv említését azzal reagálta le, nem a múltba kell révedni. A másik fél választá­si programjáról úgy tartja, a járulékcsökkentés nem terem­tene munkahelyeket. Ők a be­fektetés, beruházás, építés tö­rekvését állítják. Orbán Vik­tor szerint pártja elképzelése korántsem ígéret, hanem be­vált politika, megoldás. A la­kástámogatási, otthonteremté­si, családtámogatási témakör­ben Gyurcsány Ferenc egye­bek között azt hangsúlyozta, hogy adókedvezmény helyett a családi pótlékra építik a tá­mogatást, az igazságosság ér­dekében. Ugyanez vonatkozik - mondta - a lakástámogatás­ra: az első lakáshoz jutóknak kell adni a támogatást. Családi pótlékra Orbán Viktor maga és csa­ládja, valamint a panelban élők nevében kikérte a „panel- prolizást”. Mint mondta: meg kell kérdezni a családokat: mi­kor jutottak könnyebben lakás­hoz, az elmúlt négy évben, vagy azelőtt. Fiatalos, jókedvű, tetterős országot akar. Gyurcsány Ferenc vissza­utasította a „panelprolizás” vádját, emlékeztetve ellenfelét arra, hogy őt, Orbán Viktort idézte. AZ ELEMZŐ A VITÁZÓKRÓL Gyurcsány Ferencről: Inkább benne van a rögtönzés vágya, min­dig többet tart magáról, mint akik felkészítik... Intellektuális ké­pességei vitathatatlanok. Egyaránt várható tőle kellemes és kel­lemetlen meglepetés a vitában. Éppúgy lehet impresszív, lero­hanó, mint tépelődő államférfi figurája. Orbán Viktorról: A kampányban leginkább egy szöveggel, egy fazonnal jelenik meg, mindig ugyanazt „hozza". Neki sem a vita a kedvence helyzete, inkább előadni tud: jobban is szeret „beszélni". A begyakorolt megszólalásokban nagyon jó, meg­győző tud lenni. A vitában tőle is várhatunk meglepetést. (A személyiségrajz összeállításában közreműködött László Ferenc, szociológus) VITÁK A VITÁKRÓL-február 24. - Hétrészes vitasorozatban mérnék össze a Fidesz politikusai erejüket az MSZP-s kor­mánytagokkal. Az ellenzéki párt a két forduló között rendezendő végső, miniszterelnök-jelölti összecsapásra gondol, Gyurcsányék legkésőbb áp­rilis 5-ei dátumhoz ragaszkodnak. A kezdeménye­ző fél ekkor április 7-re módosítja álláspontját. Az SZDSZ is megszólal: Kuncze Gábor is az első forduló előtt tartott vitát szeretne. —március 1. - Ezeket a napokat a terméket­len „vita-vita" eseményei tarkítják. Kóka János miniszter például, minden jelzés nél­kül állít be egy nap a Fidesz-irodaházba, mondván, időpontot szeretne egyeztetni. Az ott talált Áder Jánossal folytatott esz­mecseréjéről tudósítva az lndex.hu hírpor­tál például így fogalmaz: „Születőben az új-Markos-Nádas duó".-március 11. - A kormány­fő április 3-án a parla­menti pártok listavezetői­vel találkozna - derül ki nyílt leveléből. Orbán Vik­torral kettesben két nap­pal később ülne a kame­rák elé. [-április 3. - Megállapodás születik a pontos időpontokról és technikai részletekről az érintettek között. Véglegesítik, hogy lesz ilyen vita is, meg olyan is. Szerdán Gyurcsány és Orbán, csütörtökön a négy lis­tavezető (véleménye) csap össze. Február J Március _L február 27. - A Fidesz egyeztetni próbált az általa javasolt vitasorozatról, ám a találkozó nem jött létre: az MSZP „ragaszkodik a Fidesz programjához", azaz hogy az ellenzéki párt is álljon elő konkrét elképzeléscsomagjával. A szocialisták ráadásul csak teljes körű (többpárti) vitát tudnak elképzelni. március 6. - A fideszes Deutsch- Für Tamás jelzi, helyesnek tar­tanák, ha a miniszterelnök-jelölti vitában Gyurcsány Ferencen és Orbán Viktoron kívül az SZDSZ és az MDF is képviseltetné magát. Senkinek nincs kifogása. március 7. - Kiderül: Gyur­csány Ferenc két vitát szeret­ne. Az egyiken ő és legfőbb kihívója állnak színpadra, a másikon mind a négy párt vezéralakja. HÁTTÉR AZ ELEMZŐK, A VITA ELŐTT Nixonnal és Kennedyvel v j j J J J j v w -j -jJ j j j j út Gyulai Attila politikai elemző: A minisz­terelnök-jelöltek vitája tulajdonképpen a kampány utolsó motívuma, csúcsese­ménye. Mindkét jelölt szól a saját tá­borához, az igazi cél azonban, hogy a bizonytalanokat maguk mellé állítsák. Az előző kampányok tapasztalata mu­tatja, hogy nem az fontos, mit mondanak, hanem az, hogyan teszik ezt. Jelentősége lesz annak is, hogy a szak- politikái kérdések megválaszolásán túl milyen új ígére­tekkel állnak elő. Kumin Ferenc politológus: A vita a kampány legnépsze­rűbb eseménye, 3-3,5 millió állampolgár kíséri figyelem­mel a közvetítést. A jelöltek szereplése alapján sokan fog­ják véleményüket kialakítani. Nagy jelentősége lesz an­nak, hogy az ellenfelek a nonverbális kommunikáció milyen módjaival élnek. Aki szorongatottnak érzi magát, annak érdemes valami új ígéretet is bedobnia, olyat, ami könnyen megérthető és el­magyarázható. Az árvíz mint téma, biz­tos, hogy megjelenik a vitán. ■ Az USA-ból jött a jelöl­tek kétszemélyes tévévi­tájának szokása. De már száz éve is volt hasonló. Budapest (ÉKN - SZG) - Barát József külpolitikai új­ságírót a kétszemélyes tévévi­ta szokásáról-hagyományáról kérdeztük. Megelégelt show Megtudtuk: az Egyesült Ál­lamokból terjedt el a világ számos országában dívó, lé­nyegében a fejlett demokrá­ciákban meghonosodott tévé­vita. 1960-ban volt az „ősrob­banás”, amikor Nixon és Ken­nedy vitázott a tévében. De már száz évvel korábban is volt ilyen páros vita, Lincoln és egy bizonyos Steven Doug- las között. Ők hét, egyenként háromórás vitát tartottak kü­lönböző váro­sokban. A Ni- xon-Kennedy vitával - úgy gondolták - ezt a hagyományt folytatják, ám a különbség óriási lett. Amíg a hajdani, élő vitára azok mentek el, akik intenzíven ér­deklődtek a politika iránt, a televíziós párbaj egészen más jelleget öltött. Azzal, hogy be­ment a lakásokba, egyfajta szórakoztatóipari intézmény­Barát József nyé vált, ahol a vitatkozók személyisége, megjelenése, tetszése lett a döntő. Barát József elmondta: ez olyannyira igaz, hogy míg a rádióhallgatók körében a fel­készültebb Nixon nyert, a té­vénézők a charme-os Kenne- dyt hozták ki győztesnek. 1987 döntő változást hozott. Meg­elégelve azt, hogy a showele- mek, a körülmények, az „ügyeskedés”, az, hogy ki tud­ja a másikra ráerőltetni az akaratát, döntő szerepet játsszanak, megalakult az el­nöki vitákat szervező bizott­ság. E bizottság alakította ki azokat a „játékszabályokat”, amelyek alapján most először rendeztek nálunk jelölti vitát. március 27. - Eldől: április 5. a Gyurcsány-Orbán vita napja. Erre a dátumra aztán Dávid Ibolya, az MDF elnöke is bejelentkezik, mondván, ö is miniszterelnök-jelölt. A vita kérdéskörei Sorsolás döntött a vita témáinak sorrendjéről is, ennek értelmé­ben Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor először a mezőgazdaság, a falvak helyzete témakörben fejthette ki álláspontját. _______ Ezt követte az adó, a költ­séqvetés és államadósáq;______ a lakástámogatás, otthon- teremtés, családtámogatás; az egészségügy; az oktatás; a gazdaságpolitika, gazdaságfej­lesztés, vállalkozások támo­gatása^ a munka; a nyugdíj, bérek, árak, hetés témaköre. megél­A vitát kétperces megszólalá­sokkal kezdték, a témakörökben az eszmecserét a két politikus felváltva indította. Ezután 3-3 percük volt álláspontjuk kifejté­sére, ezt a másik fél 1 percben kommentálhatta. A vitát záróbeszédekkel fejezték be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom