Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-04 / 79. szám

2006. április 4., kedd GAZDAFIGYELŐ /14 isin GAZDAHÍR • Jelentős nemzetközi és hazai befektetői érdeklődés mutatkozik a magyar bioener­getikai piac iránt - jelentette ki Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: az elkövetkező egy évben legkevesebb 15 olyan üzemet lehet prognosztizálni, amely biodízelt'vagy bioetanolt fog gyártani. Agrárnapok Gyöngyös (ÉM) - X. Nemzetközi Agráröko­nómiai Tudományos Na­pokat tartottak március 30-31-én a gyöngyösi Ká­roly Róbert Főiskolán. A rendezvény kettős ju­bileumot ünnepelt: im­már huszadik esztende­je rendezi meg a Károly Róbert Főiskola, illetve jogelődje Gyöngyösön az agrárökonómiai szakte­rület legnagyobb hazai tanácskozását, és e szak­terület legrangosabb fo­lyóirata, a Gazdálkodás című szakmai tudomá­nyos folyóirat ötvenedik évfolyamába lépett. A plenáris ülésen előadást tartott többek között dr. Magda Sán­dor (képün­kön), a Ká- ^ roly Róbert Főisko­la rek­tora. Uniós támogatás Brüsszel (MTI) - Elő­terjesztette az Európai Bizottság azt a javasla­tot, amely alapján a tojás- és baromfiága­zat piactámogatási költségeit részben eu­rópai uniós költségve­tésből fedeznék. A legutóbbi madárinf- luenza-válság kezdete óta a baromfi és tojás fogyasztása néhány tagállamban számotte­vően visszaesett, ami az árak erőteljes csök­kenéséhez vezetett. Minapi agrárminiszteri közlések szerint a ba­romfipiacon átlagosan 30 százalék körüli fo­gyasztás-visszaesést je­lentenek, több ország az ágazat teljes ellehe­tetlenülését is előreve­títette. Magyarorszá­gon a visszaesés körül­belül 15 százalékosra tehető. Kiváló virágkötészeti alapanyag a száraz kukorica. (Fotó: Bujdos Tibor) Aggódó agrárkamarák Prága (MTI) - Aggódnak a visegrádi or­szágok agrárkamarái, mert úgy látják, hogy a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák me­zőgazdaság egyre inkább függ az európai uniós és az állami támogatásoktól - nyilat­kozta az agrárkamarák vezetőinek tanács­kozása után a dél-morvaországi Brünnben Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke. „Az eladásból származó nyereségünk egy­re csökken, s egyre inkább a támogatások tartanak el bennünket. Ez azonban 2010 után, amikor az Európai Unió a tervek sze­rint megváltoztatja az agrártámogatások rendszerét, még súlyosabb problémák kiala­kuláshoz vezethet” - fejtette ki Veleba. Együtt „szabályoznak" Budapest (MTI) - A közelmúltban elsza­porodott élelmiszerbotrányok miatt a sza­bályozás területén történő együttműködés érdekében írt alá megállapodást Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter és Seress Tibor, a Magyar Márkaszövet­ség elnöke. A miniszter elmondta: a szer­ződést a jó minőségű magyar áruk tisztes­séges versenyének segítése érdekében írják alá. Hozzátette: erre azért van szükség, mert néhány szomszédos európai uniós ország élelmiszer-ipari szabályai lényegesen eny­hébbek a magyarországiaknál. Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára az MTI-nek elmondta, a tárcával közösen előkészített megállapodással céljuk egy normális szabályozási környezet kiala­kítása és közös fellépés a piacot elárasztó rossz minőségű áruk ellen. Hangsúlyozta: az FVM által kidolgozott etikai kódexet tá­mogatják, a tárca szabályozási terveit pedig iparági oldalról véleményezik majd. A síkon a legnagyobb a baj M Néhol nagy gondot okoz a sok csapadék és (korábban) a hideg, máshol nem igazán. Garadna, Mezőcsát, Sajó- püspöki, Tokaj (ÉM) - A Hernád környékén gazdálko­dóknak nincs szerencséjük, nem tudták idejében elkezde­ni a tavaszi munkákat az el­múlt hetek csapadékosabb időjárása, valamint a bel- és árvíz miatt. Délen is késnek „Kétszázharminc hektáron termelek gabonát, napraforgót, kukoricát, repcét - mondta Németh Gábor garadnai gaz­Bőcs környékén mostanában nem a földeken van dolga a traktornak (Fotó: Bujdos Tibor) ff ...........................­Legalább egy hónapos csúszásban vagyok a mezei *( i munkákat < illetően. \' ^ Németh Gábor Wm M ....................................ff dálkodó. - Ilyenkor régen túl kellene lennünk a talaj előké­szítésén, a műtrágyázáson, sőt az árpa vetésén is. Ha levonul a víz, további három hét kell ahhoz, hogy egyáltalán rálép­hessünk a földterületre.” Molnár József, a mezőköves­di Matyó Mezőgazdasági Szö­vetkezet igazgatósági elnöke érdeklődésünkre elmondta: je­lentős késéssel tudták csak. el­kezdeni az érdemi szántóföldi munkákat az időjárás miatt.- Méréseink szerint novem­bertől februárig 170-180 milli­méter csapadék esett a környé­künkön, amelyre nagyon ré­gen volt példa - magyarázta. Mint mondja, legalább két­hetes csúszásban vannak. A fejtrágyázás első ütemével úgy-ahogy végeztek.- A gépek és a dolgozók ké­szenlétben állnak, és ha a kö­rülmények adottak, akár éj­szaka is dolgozni fogunk, hogy behozzuk a lemaradást- tette hozzá. Taskó Józsefék mezőcsáti családi gazdasága mintegy hétszáz hektárt ölel fel, ezen­kívül még két-háromszáz hek­táron bérmunkát végeznek, és van jó négyszáz hektár rét is a birtokukban. A növényter­mesztésen kívül húsmarha-te- nyésztéssel foglalkoznak. Telített a föld- Korábban fagyosak voltak, most meg nedvességgel átha­tottak a földek a könyökűnkön- mondja a gazda. - A korai növények - tavaszi árpa, bor­só - vetése csúszott vagy két hetet. Hetek óta áll a víz a rep­ce-, őszibúza-vetéseken, az oxi­génhiány miatt bizonyára ká­rosodik a termés. Ám ennek mértékét majd akkor lehet meghatározni, ha előbújik a földből. Ároktő környezetében még rosszabb a helyzet, ott még a napraforgó, kukorica vetése is csúszhat. A talaj az őszi csapadéktól telített, nem fog tudni még több vizet elve­zetni - fejezte be aggódva az értékelést a csáti földbirtokos. Lemetszettek A tokaj-hegyaljai szőlő­sökben nincs gond, itt már régen beindultak és jelenleg is tartanak a metszési munkák. Mint azt Király Enikő, a Disz­nókő Szőlőbirtok és Pin­cészet kereskedelmi igaz­gatója érdeklődésünkre elmondta, ezt a munkafo­lyamatot nem befolyásol­ja a csapadékmennyiség. A mínuszok sem okoztak problémát, Marczinkó Fe­renc, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Ta­nácsának elnöke már ko­rábban elmondta érdeklő­désünkre, nincsenek fagy­károk az ültetvényekben. Áprilisig várnak Más a helyzet az észak­borsodi területeken. A sze­szélyes időjárás eddig nem okozott gondot a sajópüspö- ki Sajó-Agrár Rt.-nél. Az társaság gépcsoportvezető­je, Farkas István elmondta: területükön szerencsére nincs belvíz. A tavaszi munkákat pedig még nem is akarták elkezdeni. A na­pokban látnak hozzá az ár­pa és a kukorica vetéséhez, addigra viszont - szavait idézve - „bizonyára meg­embereli magát az idő...” Olasz piacon a húsvéti bárányok ■ Az exportárak a tava­lyival azonosak, a pecse­nyebárányok árai alacso­nyabbak. Szikszó (ÉM - FL) - A ha­zai juh termékeivel mindig je­len voltunk az Európai Unió piacain, a gond azonban az, hogy ezzel a mennyiséggel - a piacon jelen levő áruk 1 szá­zalékát teszi ki - nem tudjuk befolyásolni a piacot - mond­ta dr. Békési Gyula, a Juh Terméktanács ügyvezetője. A hazai helyzet Ma hazánkban 1,4 millió juh van, melyből 1,1 millió anya­juh. Megyénkben a juhlétszám körülbelül 84 ezer egyed, mely­ből 65 ezer az anyajuh. Ez az egyedszám alig több mint 400 tenyészetben található, nagy létszámú tenyészet sajnos ke­vés van. Az anyajuhok számát illetően a megyék között Bor- sod-Abaúj-Zemplén az 5. helyet foglalja el. ff* .................. Az uniós követel­mények teljesíté­sére a tenyésztők és a kereskedők nincsenek felkészítve. Dr. Békési Gyula .......*.................................ff- Az évente előállított élő vágójuhot - 1-2 piaci zavart ki­véve - teljes mennyiségben ex­portáltuk. Azok az állategész- ség-ügyi, valamint az EU által Kicsi és szétszórt tenyészetek jellemzik a megyei állományt alkotott rendeleti előírások, melyek az utóbbi években (fő­leg a csatlakozás óta) megje­lentek, jelentősen megnehezí­tették és költségesebbé tették az exportértékesítést - magya­rázta az ügyvezető. Spanyol konkurencia Ráadásul a piacon a vágójuh- konkurencia tovább nőtt. A spanyol bárány jelenti a legna­gyobb vetélytársat, mert a spa­nyol juhok minőségileg jobbak és a nagyobb támogatás miatt olcsóbban tudják tenyészteni. Mint mondta, a magyar áru­alapot illetően a legnagyobb gond, hogy az anyajuhok szá­mához viszonyítva alacsony a hasznosult szaporulat, továbbá a sok és szétszórt telepekről származó vágóbárányok minő­ségileg különbözők, aminek következtében az elérendő ex­portárak is alacsonyabbak. A jövő érdekében- A tenyésztők és a juh- tartók feladata, hogy a te­nyésztési eredmények javul­janak, mert e nélkül nem lesz jövedelmező a juhászat. A juhtermékek minőségé­nek a javítása alapvető feladat, ezt megvalósítani csak úgy lehet, ha a te­nyésztők belátják, hogy kis létszámú tenyészetekkel nem tudják ezt biztosítani. Az értékesítésre össze kell fogni, termelői csoportokat alakítani, mert a nagy lét­számmal versenyképesek lesznek. Az ágazat számára továbbra is szükséges a pénzügyi támogatás olyan szinten, ahogyan azt ma a régi EU-s tagállamok te­nyésztői kapják. A szakmai szervezeteknek segíteni kell a tenyésztőket. Az egyre in­kább szigorodó állategész- ség-ügyi előírások, az állat­védők ellenállása az élő szállítás jövőjét megkérdő­jelezik, ami azzal is jár, hogy a vágott testeket mi­nősíteni kell, az értékesítés­re szánt húsnak pedig pia­cot kell keresni - összegez­te dr. Békési Gyula. AZ ÁRAKRÓL A vágójuhok exportértékesítésé­nek egyik kiemelt időszaka a hús­vét. A 13. héten a vágóbárányok kilogrammonkénti alapárai a kö- vetkezőképpen alakultak: _______ 13-16 kq teies bárány735 Ft 16-20 kq teies bárány 700 Ft 20-24 kq választott bárány 650 Ft 24-27 kq jerke bárány 580-600 Ft 27-30 kq jerke bárány 485 Ft 30-35 kq kos bárány485 Ft 27-30 kg kos bárány 525 Ft A vágóbárányokat elsősorban olasz kereskedők vásárolják fel, de az el­múlt hetekben megjelentek a gö­rögök is. Piacra készülő húsvéti bárányok a szállítójármű platóján. (Fotó: Végh Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom