Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-21 / 93. szám
2006. április 21., péntek ÍSZAK ORSZÁGBAN-VILÁGBAN / 2 RÖVIDEN • Újabb szavazat-ellenőrzést követelt Silvio Berlusconi leköszönő olasz miniszterelnök. A római legfelsőbb semmítőszék megerősítette szerdai ítéletében a Berlusconi vezette jobbközép koalíció választási szabálytalanságokat hangoztató kifogásait. Erre reagált a kormányfő az újabb szavazat-ellenőrzést követelő felhívásával. Guantánamói lista először Washington (MTI) - Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta a guantánamói támaszponton jelenleg vagy korábban fogva tartott személyek első hivatalos listáját. Több száz „ellenséges harcosnak” minősített személyt tartanak, tartottak fogva évekig az amerikai fegyveres erők e kubai területen lévő támaszpontján. A foglyok túlnyomó része ellen még vádat sem emeltek hivatalosan. A Pentagon által közölt lista 558 nevet tartalmaz. A listán szereplő személyeket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez és az afganisztáni tálibokhoz fűződő feltételezett kapcsolataik miatt zárták el a támaszpont szigorúan őrzött fogolytáborában. A megnevezettek Afganisztánból, Szaúd-Ará- biából és 39 további országból származnak. Hamászi üdvözlet Gáza (MTI) - A Hamász szélsőséges muzulmán fegyveres csoport vezette palesztin kormány üdvözölte Jacques Chirac francia elnök (képünkön) kijelentéseit a palesztinoknak szánt segélyek fenntartásáról. „Úgy véljük, jó álláspontról van szó, amely pozitív orientációt tükröz - jelentette ki a palesztin kormány szóvivője, s hozzátette: - Reméljük, hogy ez a megközelítés a palesztin népnek nyújtott segélyeket leállító, a politikai kapcsolatokat megszakító Európa álláspontjának változásában nyilvánul majd meg." Közösen egyesíteni majd a nemzetet ■ A választás utáni összefogást sürgette a koalíciós nagygyűlésen Gyurcsány Ferenc. Budapest (FH) - Gyurcsány Ferenc szerint a választások másnapján a győztesnek kezet kell nyújtania a vesztesnek, és közösen kell egyesíteniük a nemzetet. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje tegnap az MSZP és az SZDSZ közös nagygyűlésén a budapesti Városligetben beszélt. Az ország érdeke A miniszterelnök mellett beszédet mondott Kuncze Gábor, az SZDSZ és Hiller István, az MSZP elnöke, Kóka János gazdasági miniszter. Gyurcsány Ferenc beszédében hangsúlyozta, hogy lehetnek a politikai riválisok között viták, de mindenkinek meg kell értenie, hogy magyarnak lenni azt a felelősséget is magában hordozza, hogy össze kell kapaszkodni a nemzet dolgaiban. Kuncze Gábor szerint azért kell elmenni szavazni vasárnap, mert minél többen támogatják az SZDSZ-t, annál több valósulhat meg a párt programjából. Hiller István azt hangsúlyozta, hogy azért nyerhet az MSZP és az SZDSZ, mert a Fidesszel ellentétben nekik van programjuk. Kóka János szerint ha a koalíció nyer, arra mindenképpen vigyázni kell, hogy a konzervatív szavazók ne érezzék úgy: rosszabbul jártak. Gyurcsány Ferenc, Horn Gyula és Kóka János (balról) az MSZP budapesti kampányzáró nagygyűlésén (Fotó: mti) Bőd Péter Ákos (balra) és Orbán Viktor a Fidesz kampányzáró nagygyűlésén (Fotó: mti) „A kormánypártok becsapták saját híveiket" ■ Orbán Viktor a kormányváltás melletti voksra buzdított a Műegyetem rakparton. Budapest (MTI) - Orbán Viktor azt kérte a Fidesz tegnapi budapesti nagygyűlésén, hogy akik az első választási fordulóban a Fideszre szavaztak, a vasárnapi második fordulóban tegyék ugyanezt, azok pedig, akik az első fordulóban a kormánykoalíció pártjaira voksoltak, a másodikban válasszák a Fideszt. Utóbbi kérését azzal a kijelentéssel támasztotta alá, hogy a kormánypártok becsapták saját híveiket, hiszen az első forduló előtt eltitkolták a közvélemény előtt a magyar gazdaság valós helyzetét. Szerinte ha nem lesz kormányváltás, akkor megszorító intézkedések következnek. Mi a valóság? A magyar gazdaság aggasztó helyzetéről és a valós statisztikai adatok kormányzati eltitkolásáról beszélt Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a gyűlésen. Úgy fogalmazott: a költségvetési hiány eltitkolása egyértelműen a rendszerváltás előtti időket idézi fel. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt években egyre több értetlenkedő véleménnyel találkozott Brüsszelben Magyarország kapcsán. POLITOLÓGUSOK A VÁLASZTÁS MÁSODIK FORDULÓJÁRÓL ÉS AZ ESETLEGES KÖVETKEZMÉNYEKRŐL Mi dönt a második fordulóban? Vérhatók-e utcai megmozdulások? Lesz-e szomólyi következmény? Gyulai Attila, a Political Capital poli||^(PBWÓ|^. Jl Sok függ attól, hogy milyen hatékonysággal lesz képes mozgósítani a Fidesz a vidéki szavazókat, akiknek meggyőzésére a párt láthatóan nagy hangsúlyt helyez. Az országos kampányban a Fidesznél a gazdasági helyzet romlásáról szóló üzeneteket állították középpontba annak érdekében, hogy olyan szavazókat is meggyőzzenek a második fordulós részvételről, akik április 9-én otthon maradtak. Az MSZP és az SZDSZ közös kampányának célja az volt, hogy azokat a szavazókat mozgósítsák ismét, akik az első fordulóban melléjük álltak. A kormánypártok inkább az első fordulót követő pár napban üzentek azok felé is, akik korábban nem őket támogatták. Lehet ilyen következmény, csak politikailag nem biztos, hogy hasznos. A négy évvel ezelőtti demonstrációk következménye a Fidesz népszerűségvesztése és az önkormányzati választáson való veresége volt. A választások utáni bármilyen ilyen típusú esemény ugyanakkor a konkrét eredményektől, a győzelem vagy vereség szorosságától is függ. Személyi következmények elsősorban a vesztes oldalon valószínűéit, bár a győztesnek is meglesz a lehetősége arra, hogy párton belüli ellenlábasait háttérbe szorítsa. Vereség esetén mindkét nagy pártban felmerülhet a vezető felelősségre vonása, akik azonban taktikai lépésekkel elkerülhetik a politikai bukást. .elly^ Egyértelműen a mozgósítás, vagyis az, hogy melyik oldalnak sikerül hatékonyabban mozgósítania a híveit, s hogy ez a részvétel mellett elégséges-e, főként a billegő körzetekben. Mind a két oldal erőteljesen mozgósít. Az MSZP ideológiamentes kampánya több embert képes megszólítani, de erre senki nem merne azért mérget venni. Helyben akár egy szimpátiaszavazásként is felfogható, hogy melyik tábor képes több résztvevőt mozgósítani. Ugyanakkor az is döntő lehet a fellépések hatékonyságában, hogy kinek sikerül jobban mozgósítania a helyi médiát. Miután igen szoros eredményre számítok, ez elképzelhető. Azonban most látom azt a hangulatot, mint négy éve. Szerintem, ha a baloldal nyer most és ősszel is, akkor inkább az ‘56-os forradalom most októberben esedékes 50 éves évfordulóján lehet számítani ilyen akciókra. De egy-két hét, és elmúlik: a forradalom érdeklődés hiányában elmarad. Minden bizonnyal. Ha a baloldal nyer, akkor Gyurcsány Ferenc a pártján belül megerősödik, és a „tankönyv szerint” magához kellene hogy vonja a pártelnöki pozíciót. A másik oldalon a vereség a valószínűbb; ez esetben kiderül, hogy a mostani vezetővel, Orbán Viktorral nem lehet a bizonytalanokat megnyerni. Szerintem is reális az az elképzelés, hogy ebben a helyzetben két párt alakulhat ki a jobboldalon. Egy érték-konzervatív párt, melyben továbbra is vezető lehet, és egy pragmatikus gyűjtőpárt, amelyben ő már nem fér el. Két dolog. Egyrészt, hogy melyik tábor érzi kevésbé fontosnak, hogy elmenjen szavazni a második fordulóban. Másrészt nagyon lényeges, hogy a második fordulóban már nem szereplő pártok szimpatizánsai hogyan szavaznak. Kisebb lesz az országos átlagos részvétel, annak ellenére is, hogy a mozgósítás mindkét oldalon folyamatos volt. A médiát a jobboldal belső vitája töltötte meg, az MSZP-ről alig hallottunk. A baloldal veszélye tehát az, hogy választóik nem vesznek tudomást arról, hogy még dolguk van. A jobboldalé az, hogy a torzsalkodás vagy Orbán Viktor névleges kiszállása kedvét szegték szavazóik egy részének. Idén némiképp gyengébbnek éreztem a csalás-narratívát, mint négy éve. Ez persze abból is eredhet, hogy a fideszes szavazókat a mostani kudarc nem érte olyan váratlanul. Négy éve értetlenséget és dühvei keveredett csalódottságot okozott a vereség. Természetesen. Ha van vesztes, ilyenkor a felelőst is meg kell nevezni. Orbán Viktor politikusi karrierjét nagyban befolyásolhatja a választási eredmény. Én azonban sokakkal ellentétben nem számolok azzal, hogy ő egy vesztes választás esetén eltűnne a politika színpadáról. Oka sincs arra, hogy messze a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként háttérbe vonuljon.-:-~S Fontos, hogy a táborok milyen arányban vesznek részt a szavazáson. A felmérések szerint a két koalíciós párt támogatói nagy arányban átszavaznak majd a másik párt jelöltjeire. Kérdés, hogy a koalíció képes-e hatékonyan kommunikálni, hogy a második forduló tétje nem kisebb, mint az elsőé, s ennek hatására támogatóik újra elmennek-e voksolni. A Fidesz szerint legfőbb tartalékait azok jelentik, akik az első fordulóban nem szavaztak, azaz leginkább a falvakban élők. Kérdés, sikerül-e őket most mobilizálni, illetve, hogy az MDF-szavazók mekkora részének támogatására számíthat a Fidesz. A négy évvel ezelőtti kampány eltért a mostanitól, gondoljunk csak az SMS-hadjáratra, ami most nem játszott nagy szerepet. További eltérés, hogy a nagygyűlés mint politikai eszköz megjelent a baloldalon is. Elképzelhető, hogy a 2002-es választások utáni hangulat egyszeri volt és nem megismételhető, de ez nagyban függ a végeredménytől. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a Fidesz már a választások előtt csalásokról beszélt, és a jobboldalon hangzott el az a mondat is, hogy a baloldal csak csalással nyerhet, ami növelheti majd az eredményt megkérdőjelezők utcára vonulási kedvét egy Fidesz-vereség esetén. Mivel jelenleg a Fidesz győzelmi esélyei kisebbek, így már most sok a találgatás Orbán Viktor jövőjére vonatkozólag. A Fidesz elnöke lemondott ugyan a miniszterelnök-jelöltségről, de ez nem jelenti, hogy a politikából való távozás gondolatával foglalkozna. Kijelentései, miszerint „nem hagyja cserben” azokat, akik bíznak benne, illetve, hogy „alul vagy felül, de marad”, elképzelhető, hogy már a választások utánra szólnak. Személyi változást jelenthet továbbá a most Fidesz élvonalába emelt, kívülről érkezett személyek eltűnése.