Észak-Magyarország, 2006. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

2006. március 9., csütörtök ÉSZAK AKTUÁLIS / HIRDETÉS /5 RÖVIDEN • Átadják. A Phare 2003 a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése támogatási program keretében létrehozott létesítmények (új lift, rámpák, más akadály- mentesítési eljárások) átadása ma délben 12 órakor lesz a Miskolci Egyetemen, az A/4-es épület régi aulájában. Diákok az APEH ügyfélvárójában (Fotó: v. Cs.) APEH ügyfélfogadás: csak diákoknak Miskolc (ÉM) - Diákok adóismereti felké­szítését, tájékoztatását tartotta kedden a me­gyei adóhivatal, ugyanis a miskolci And- rássy Gyula Műszaki Középiskola végzős diákjai „foglalták el” a Kazinczy úti hivatal ügyfélterét. A fiatalok a kora délutáni láto­gatás során főként az adóhivatal munkájá­nak gyakorlati oldalát tekinthették meg, ami kiegészítette a korábban szervezett, főként az adózási kötelezettségre irányuló elméleti ismereteket. A tájékoztatót Mátyusné Edit és Kertészné Simon Gabriella munkatársak tartották, akik elmondták: ezen programo­kat a Junior Achivement Magyarország Ok­tatási és Vállalkozási Alapítvánnyal való együttműködés keretében szervezi az adó­hivatal az érdeklődő középiskolák, illetve azok diákjai számára. Kertészné Simon Gab­riella, a jogi és tájékoztatási önálló osztály ügyintézője a program előnyéről beszélve úgy vélte: fontos, hogy a nagybetűs élet előtt a diákok egy oldott hangulatú rendezvény keretében találkoznak először az adóhivatal­lal, pusztán a tájékozódás céljából. Zemplént is támadhatja a cián? A Bodrogot is környe­zeti katasztrófa fenye­getné, ha megnyitják az imregi aranybányát. Sárospatak, Füzérrad- vány, Telkibánya (ÉM - BG)- Egy kanadai cég a szlovákiai Körmöcbánya és Imreg térsé­gében kíván olyan aranybá­nyát nyitni, amelyből a hír­hedt cianidos eljárással kíván­ják az aranyat kitermelni. In­formációk szerint az imregi bánya közelében tizenegymil­lió köbméteres zagytározót lé- ’ tesítene a cég. Ezekre hívta fel a figyelmet minap Sárospata­kon Illés Zoltán, a leköszönt parlament környezetvédelmi bizottságának tagja. „Nem le­het kész tényként kezelni a bá­nyák megnyitását - mondta Il­lés Zoltán -, de Magyárország- nak mindent el kell követnie, hogy megakadályozza a kana­dai Tournigan Góld Corpora­tion tervezett beruházásait.” Sokszorosa fenyeget „A romániai ciánszennye­zéskor egy 200 ezer köbméte­res zagytározóból került cianid a Tiszába - mondta Illés Zol­tán. - Ennek a mennyiségnek az ötvenötszöröse fenyegetné a Bodrogot. Imreg húsz kilomé­terre van a magyar határtól. Egy esetleges ciánszennyezés megsemmisíthetné a Bodrog élővilágát, beláthatatlan káro­kat okozna a Bodrog partján fekvő településeken és a Tiszát is fenyegetné, hiszen Tokajnál a két folyó egyesül.” Egy direktíva értelmében 2008-tól az EU-tagországokban nem lehet olyan aranybányát nyitni, ahol cianidos techno­lógiával dolgoznak. Éppen Brehov Egy kanadai cég arany­bányákat akar nyitni Szlovákiában Sátoralja újhely árospatak Nagyhalász Ibrány Grafika: Észak Magyarország í$m A Tournigan Gold Corporation honlapja: fSlAK emtippek.boon.hu Újabb ciános aranybánya (DOC 31 kB) Aranyos II / Zemplén ^ ,, Telkibanya q Szerencs ezért látszik fontosnak, hogy az ilyen bányák addig se kap­hassanak működési engedélyt és azután is csak akkor, ha a környezetre nem veszélyes technológiával termelik ki az aranyércet. Tíz éve holtponton Mint emlékezetes, koráb­ban érdeklődés mutatkozott két magyarországi aranybá­nya nyitására is a Zemplén­ben, Telkibánya és Füzérrad- vány térségében. „Füzérradvány határában valóban folytak próbakutatá­sok a kilencvenes évek köze­pén egy esetleges aranybánya nyitására” - mondta érdeklő­désünkre Czili Mátyás, Füzér­radvány polgármestere. Czili Mátyás hozzátette, az elmúlt tíz évben egyetlen megkeresés sem érkezett az önkormány­zathoz. A helyiek nem is örülnének egy ilyen bányanyitásnak, hi­szen a környezetrombolás, az idegenforgalom elriasztása 99 ....................... Füzérradványnál folytak próbaku­tatások a kilenc­venes évek köze­pén egy aranybá­nya nyitására Cziu Mátyás POLGÁRMESTER ..............................................99 nem biztos, hogy arányban állna azzal, hogy munkahe­lyek teremtődnének a térség­ben. „Ilyen áron nem hiszem, hogy akarnánk egy bányát” - jelentette ki a füzérradványi polgármester. Nem éri meg Mester Lászlóné, telki­bánya polgármestere nem hallott a településhez köze­li aranybánya nyitásának tervéről: „1996 és 2000 kö­zött egy angol cég végzett kutatásokat. A kutatásokat két évvel meghosszabbítot­ták, majd sajnálattal megállapították, hogy bár kitermelni nagyon jó minőségű arany­érc van Telkibánya térsé­gében, de olyan mélyen ta­lálható, hogy nem lehet gazdaságosan kitermelni. Jelenleg is érvényben van a kutatási engedély a tér­ségünkben, de egy érdeklő­dőről sem hallottunk az utóbbi négy évben.” Virágos Magyarországért „Vegyük észre: gyönyörű országban élünk!" Az Entente Flóráié Europe nemzetközi versenyhez Magyarország 1990-ben csatlakozott, a hazai turizmus akkori „gazdája”, az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatásával, és - mint Kol- ber István regionális fejlesztésért és fel­zárkóztatásért felelős tárca nélküli mi­niszter hangsúlyozta - az 1994-ben meghirdetett országos verseny kezde­ményezője ugyancsak a turisztikai szakma volt. Azóta 3 arany, 12 ezüst és 7 bronzérmet szereztek magyar telepü­lések a nemzetközi versenyen. « Aranyérmet nyert Siófok, Géderlak, Ka­posvár, ezüstéremben részesült többek kö­zött Tata Balatonszárszó, Makó, bronz el­ismerést szereztek Sárvár, Ivánc, Rúzsa települések. Ez a verseny mindmáig a legjelentősebb támogatást a turisztikai szakmától kapja, és erre a jövőben is számíthat. Ennek leg­frissebb bizonyítéka, hogy a miniszter ál­tal felügyelt Magyar Turisztikai Hivatal kü- löndíjat alapított. Ezt a jövőben azok a települések kapják, amelyek abban az esztendőben a legtöbbet tették a vendég­váró környezet megteremtéséért, hiszen ez javítja a turizmus feltételeit, növeli von­zerejét, magyarán: gondozott, szép környezetben szívesebben pihennek az emberek. A díj egymillió forintos pénzjutalommal jár majd. Az összege! a település szépítésé­re kell fordítani, jutnia kell belőle a műem­lékek, fürdők, és más vendégváró és ven­dégvonzó nevezetességek környezetének ápolására, gondozására, szebbé tételére is. Az a település, amely elnyeri a díjat, ezen felül még promóciós támogatásban is részesül. A Nagy ízutazás kampányá­hoz és a Virágos Magyarországért ver­senyhez kapcsolódva - régiónként egy-e- gy díjat ajánlanak fel azoknak az ét­termeknek, amelyek a legtöbbet tették a kulturált, rendezett, növényekkel és virá­gokkal díszített, vendégváró környezet ki­alakításáért. A versengésbe azok az étter­mek kapcsolódhatnak be, amelyek részt vesznek a Nagy ízutazás programban. A Virágos Magyarországért mozgalom legfőbb értéke azonban az a mozgósító erő, amely az abban résztvevő települé­sek apraját-nagyját „csatasorba” állítja. Mindenkinek akad ilyenkor munka, aki va­lóban tenni akar saját környezete eszté­tikusabbá, tisztábbá tételéért. A legörven- detesebb tény, hogy a mozgalomhoz csat­lakozó települések száma évről-évre lát­ványosan nő. Az idei évre kiírt versenyrefelhívás letölt­hető a www. virágos, info.hu honlapról. A jelentkezési határidő 2006. május 15. A kormányban Kolber István felügyeli a tu­rizmust. A tavalyi, rekordot hozó esztendő eredményéhez véleménye szerint sokat tett hozzá a fejlődő falusi turizmus is. A mi­nisztert ennek jelenéről, jövőjéről, lehető­ségeiről kérdeztük.- Az elmúlt hónapokban a közvéleményt egyik leginkább foglalkoztató kérdés a munkahelyteremtés. On többször is azt nyi­latkozta: a vidék számára kitörési pont le­het a falusi turizmus.- A vidéken élő emberek jövedelmének túl­nyomó része még ma is a mezőgazdaságból származik. Kevés azonban a mezőgazdasá­gon kívüli munkalehetőség: hiányoznak a megtermelt zöldség, gyümölcs, méz, bor és biotermékek közvetlen értékesítő helyei, és ki­építetlenek az értékesítés közvetlen formái. Meggyőződésem, hogy ezek mind-mind mun­kahelyet, megélhetési forrást jelentenek. A tu­rizmusnak ezért van kiemelt jelentősége a vi­dékfejlesztésben. Másodsorban úgy vélem, ma még nem hasz­náljuk ki megfelelően a táj, a természet, a kör­nyezet kulturális értékeit. Pedig a turizmus számos kiegészítő és alternatív jövedelem- szerzési lehetőséget, tevékenységet kínál az itt élő emberek számára. Munkahelyeket te­remt, méghozzá helyben. Nagy előnye, hogy a fogyasztót, a turistát is a helyszínre hozza.- A munkahelyteremtésen kívül miért ér­demes ma a falusi turizmusba fektetni?- Nagy a népességmegtartó ereje, és segít a regionális egyenlőtlenségek felszámolásában is. A falusi turizmus hazai adottságai igen jók. Az egyedülálló természet, a hazai tájak, a vi­déki életforma, a hagyományok, régi mester­ségek, a kulturális és az épített örökség egy­re több olyan hazai és külföldi turistát vonz, akik szeretnek tiszta levegőn, nyugodt környe­zetben pihenni. Vegyük észre: gyönyörű or­szágban élünk!- Az utóbbi években az állam jelentős for­rásokat áldoz a falusi turizmus fellendíté­sére. A területet a kormányban ön felügye­li. Milyen fejlesztési elképzelései vannak a jövőre nézve?- Jelenleg mintegy hétezren foglalkoznak fa­lun szállásadással, s a közeljövőben rendelet szabályozza a kiegészítő szolgáltatások egy­re bővülő körét. Ilyenek a falu hagyományt^, ra épülő rendezvények, például a szüreti mu -y, latságok, lakodalmak, továbbá a kézműves ha- i gyományokat őrző műhelyek, és a bennük dol­gozó, munkájukat szívesen bemutató fazekas, fafaragó, textilműves mesterek. Mindezek mel­lett máris népszerűek a vidéki élet jellemző te­vékenységeit, eseményeit - a fejést, a kenyér­sütést, az aratást, a szüretet - bemutató gaz­daságok, élményporták. Ha ezek tevékenysé­gét jogilag is szabályozzuk - erre vonatkozó­an már korábban egyetértési nyilatkozatot ír­tam alá Gráf József miniszter úrral -, a falusi gazdaságokat sikerrel lehet bevonni a turiz­mus vérkeringésébe. Ez a „falusi és agrotu- risztikai szolgáltató tevékenység” segíti a fa­lusi gazdaságok több lábon állását.- Mit takar az ön által többször is említett „falusi vendégasztal” kifejezés?- A turisták bizonyára a mostaninál hosszabb időt is örömmel eltöltenek egy-egy faluban, ha a felsoroltak mellett falusi vendégasztal várja őket, hiszen szívesen kóstolják meg a helyi ízeket, ételeket a házaknál, ahol azokat a há­ziasszony saját termelésű alapanyagokból, ha­gyományos módon készíti el. Ez a külföldön már bevett - és jogi keretbe foglalt - szokás számos családnak biztosít plusz jövedelmet, és különlegesség a turisták számára is. Ez­zel nemcsak a hazai turisztikai kínálat válik szélesebbé, színesebbé, vonzóbbá és változa­tosabbá, de gazdagodik vidéki térségeink turisztikai értéke és vonzereje is. HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom