Észak-Magyarország, 2005. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-04 / 258. szám
2005. november 4., péntek ÉSZAK KULTÚRA /7 SZÍNLAP Kálmán Imre: Csárdáskirálynő operett két részben Átdolgozta: Békeffi István - Kellér Dezső Cecília Seres Ildikó Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege Áron László Edvin, a fiuk Bucii Tibor / Domoszlai Sándor / Pintér Bürüs Sándor Vereczky Szilvia, sanzonéit Eperjesi Erika / Szegő Adrienn Kaucsiánó Bonifác gróf Bozsó József / Kárpáti Norbert / Újhelyi István Stázi, komtessz Teremi Trixi / Steinkohl Erika/ Kecskeméti Edina Kerekes Ferkó Kincses Károly / Molnár Erik Miska főpincér Latabár Árpád Ferdinánd főherceg Somló István Rohnsdorf tábornok Molnár Erik / Irlanda Gergely Kis, közjegyző Bodor László Gavallér I. Molnár Róbert Gavallér II. Kolozsi Balázs Lazarovics, földbirtokos Pécskay Tibor Aloise Hübner báró Márton András Kálnoky Tasziló gróf Kulcsár Imre McGrave Osváth Tibor Klementina Vekerle Andrea Krisztina Jambrik Boglárka Rendező: Halasi Imre Jászai-díjas Bemutató: 2005. november 4. A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ MISKOLCON-1. Bemutató: 1954. június 6. Cecília: Nádassy Anna Edvin: Simor Ottó Sylvia: Karácsonyi Magda Bóni gróf: Beszterczey Pál Stázi bárónő: Görög Mara Rendező: Bozóky István-2. Bemutató: 1970. május 8. Cecília: Máthé Éva Edvin: Rózsa Tibor Szilvia: Várhegyi Márta Bóni gróf: Markaly Gábor, Kanalas László Stázi grófnő: Komáromy Éva Rendező: Fényes Márta m.v.-3. Bemutató: 1980. december 19. (eredeti változat) Anhilte: Várhegyi Márta Edwin: Perencz Béla Sylva: Csonka Zsuzsa Gráf Boni: Mihályi Győző Comtesse Stazi: Igó Éva Rendező: Jancsó Miklós m.v. > r-4. Bemutató: 1992. január 31. Cecília: Komáromy Éva 1 Edvin: Németh Gábor m.v., Leblanc Győző m.v. Sylvia: Nagy Ibolya, Csonka Zsuzsa m.v. Bóni gróf: Dézsy Szabó Gábor, Szervét Tibor Stázi kontessz: Várkonyi Szilvia, Fazekas Zsuzsa m.v. Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa m.v. Forrás: Miskolci Nemzeti Színház Ez „a magyar operett" Miskolc (ÉM - SzG) - Miért a Csárdáskirálynő „a magyar operett”? Mikita Gábor színháztörténész szerint 1954-ben dőlt el a Csárdáskirálynő hazai sorsa. Addig a klasszikus operett kul- túrgiccsnek számított nálunk, és eljött a pillanat, amikor újra be lehetett mutatni. Békeffi István és Kellér Dezső alaposan átírta, beletéve egy szerepet Honthy Hannának, és ettől még reme- kebb lett. A Csárdáskirálynőben megidéző- dött az orfeumi világ, miközben a valóságban akkor szűntek meg a kávéházak. Csodás szereposztás, kitűnő darab, jó időzítés, így indult az új Csárdáskirálynő, aminek fontos miskolci vonatkozása, hogy a fővárosi bemutató előtt a Miskolci Nemzeti Színházban mutatták be, Bozóky István rendezésében. Mikita Gábor Relikviák. A Csárdáskirálynő premierjének napján, ma lenne hatvanéves Ábrahám István, a Kálmán Imre-operett egykori Ed- vinje, majd Feri bácsija.*A művész özvegye, Farkas Szilvia ajándékozta a Miskolci Galéria Színháztörténeti és Színészmúzeumának az „utolsó miskolci bonviván” relikviáit. V- __________________________________________________________________________________4 „Cecíliaként rivalizál ■ Sokat változott a világ. Régen egy előadás vagy a színház sorsa függött a primadonnától. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - „A” primadonna. Seres Ildikóról jut eszébe a nézőnek ez a szó, hiszen hosszú évekig ő játszott majdnem minden primadonnaszerepet a színházban. Most is az, de nem Szilvia, hanem „anyósjelöltje”, a hajdanvolt primadonna: Cecília. ÉM: Nem fáj? Seres Ildikó: Valószínűleg a darab rendezője, Halasi Imre is feltette magában ezt a kérdést, mert nem kényszerített bele. Megkérdezte, vállalom-e a szerepet. Nem mondom, hogy nem gondolkodom el rajta, és nem volt könnyű döntés... Sokféle rendezői koncepció létezik. Ez egy „fiatal” előadás. Miskát is idősebbek szokták játszani, mint Latabár Árpi. A második szereposztás Feri bácsija nálam is fiatalabb, és van egy pályakezdő Szilviánk és Edvinünk. Végül is sokszor játszottam már nálam jóval idősebb szerepeket. Voltam Golde, az ötgyerekes családanya a Hegedűs a háztetőnben, fiam volt Tóth Sándor, Dézsy-Szabó Gábor, Sasváry Sándor a Mária evangéliumában, Gazdag Tibor a Hamletiben. Csak hát Szilvia szerepét nagyon szerettem, ezért nehéz. ÉSZAK http //emtippek.bQon.hü A színház műsora (DOC 134 kB) Seres Ildikó: A Csárdáskirálynőben Cecília és Szilvia ellenfelek. Komoly háború folyik köztük. Egy kis féltékenység még használ is a jeleneteknek. És hogy a színésznő a színésznővel? Az eredeti Csárdáskirálynőt átíró Békeffi és Kellér úgy ismerték a színházat, a színésznők lelkét, hogy csaknem Molnár Ferenc-i darab sikeredett a fiatal és idősebb díva harcából. Cecíliaként rivalizálok, nem Seres Ildikóként. ÉM: Cecíliát Honthy Hanna játszotta hajdanán. Az eredeti Kálmán Imre-ope- rettet az 50-es években kicsit átírták,'hogy kidomborítsák benne a szerepet. Hatással volt önre? Seres Ildikó: Megnéztem az akkori felvételeket. Az a legendás előadás róla szólt, minden jelenet, minden színpadi beállítás az idős sztár sikerének volt alárendelve. A mi előadásunkban Cecília kisebb hangsúlyt kap. ÉM: Miért nincs már akkora rangja a primadonnának, mint Honthy Hanna idején? Seres Ildikó: Sokat változott a világ. Régen egy előadás vagy akár a színház sorsa függött attól, ki a primadonna. És ezzel a hatalommal vissza is éltek sokan. Ezért lett egy kis negatív felhangja is a szónak. (Meggyőződésem, hogy a kettős-hármas szereposztásokat ellenük találták ki. Hogy senki ne érezze, pótolhatatlan.) Ma már nem színészközpontú a színház. És a zenés színházban sem egyeduralkodó már az operett, hiszen a musical legalább olyan népszerű. A tv-csatornák médiasztárjai, sorozathősei pedig sokkal ismertebbek, mint a színházi színészek. ÉM: Hiányzik a csodálat? Seres Ildikó: A csodálat nem. A csodálatról lemondtam azzal, hogy normális, hétköznapi életet élek, és csak a színpadon vagyok/voltam primadonna. Egyébként sosem a szerepkört szerettem, hanem magát a Színházat! (Persze azért jólesett, amikor hallottam, hogy a hátam mögött azt mondták: ő a színház nagyasszonya.) Boldog voltam akkor is, amikor a Miskolci Nemzeti Színház 180. jubileumi gálaműsorát én rendezhettem. És végtelenül jó érzéssel tölt el, hogy minden előadás előtt az én hangom kíván a nézőknek jó szórakozást. ÉM: Muszáj megkérdeznem: rivalizál ilyenkor „a” primadonna a fiatal primadonnával? Áron László és Seres Ildikó a (Fotó: BT) PÁRHUZAMOS INTERJÚ: A Szilviát alakító két színésznővel „A virágcsokor azért hiányzik..." Szilviát, a Csárdáskirálynő primadonnáját a premieren Eperjesi Erika játssza, a második szereposztásban a pályakezdő Szegő Adrienn látható. Mindketten egyetértenek abban, hogy a Csárdáskirálynő talán a legjobb magyar operett... Velük beszélgetve arról is szó esett, hogy mi a titka a színpadi műnek, miért van az, hogy a mai napig olthatatlan az érdeklődés iránta. EPERJESI ERIKA: Úgy érzem, elérkeztem végre ahhoz a szerephez, amely belülről jön, saját jellememet, életemet adhatom. Ugyanazok az érzések motiválnak az életben is, mint Szilviát: színpadon játszik, mint én, megérinti a szerelem, mint engem, dacos tud lenni, visszavág a férfinak. Végre nem naivaszerep, hanem igazi nő! Fontos állomásnak tekinthető-e egy ' színésznőnek a pályája során ez a szerep? SZEGŐ ADRIENN: Idén végeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical osztályában. Szóval ez az első operett az éle- temben, és nagyon örülök, hogy egy ilyen fantasztikus szereppel kezdem a pályámat. Sokrétű műfaj ez, a próza, az ének és a tánc által lesz egységes egész, így mindhárom területen otthonosan kell mozogni. Akárcsak a tévében, a színpadon is a romantikus vígjátékok a legnézettebbek. Ebben az operettben pedig minden adott a sikerhez. Kálmán Imre zenéjét mindenki ismeri, még a mai fiatalok is. S maga a történet: a szerelem mindig fontos egy színdarabban. Amellett ott a humor is: a táncos-komikus pár bohókás hangulatot hoz a színpadra. Mi lehet az oka, hogy ezzel az operettel a mai napig meg lehet a színházat tölteni? Ebben a világban, amiben élünk, senki nem akar a színházban is gyilkosságokról, fájdalomról hallani. És egy ilyen operett után, amelynek a dallamait ráadásul mindenki kívülről tudja, talán jobbkedvűen térnek haza. Az a legcsodálatosabb, hogy a szeretetet és a vidámságot, amit igyekszünk sugározni a színpadról, vissza is kapjuk a közönségtől. Szép legyen, gyönyörűek legyenek a ruhái, jól énekeljen, szerelmesen nézzen. Ezek a legfontosabbak. De ma már nem állnak sorban virágcsokrokkal az öltözője előtt. Ez néha hiányzik, nem ebben a században kellett volna születnem... De azért megkapom a tiszteletet a kollégáimtól, a taps pedig nagyon fontos. Azt hiszem, ezért csináljuk... Mi ebben a primadonna szerepe? Valahogy mindenki úgy táncol, ahogy a primadonna fütyül. Ő áll a cselekmény középpontjában, mindenki jövője az ő döntéseitől függ. Pár évtizeddel ezelőtt még a valóságban is így bántak egy színésznővel, mint ahogy Szilviával a darabban. Bálványozzák, csodálják és tisztelik! Seres Ildikótól nagyon sokat tanultam. Gimnazista koromtól minden darabot vele néztem meg. (Most jövök rá, sosem mondtam még neki.) Érett primadonna, mindent tud a szakmáról. Kállay Bori segített még sokat, amikor tavaly együtt játszottunk. A primadonnaságot ugyanis nem lehet megtanulni, el kell lesni a fortélyokat másoktól. Van-e, volt-e példaképe a szerep formálása során? Nincsenek példaképeim, de mindenkitől igyekszem megtanulni azt. amiben ő kitűnik, így építgetem, fejlesztem a saját egyéniségem, adottságaimat. Láttam már a darabot többször is, de senkit sem szeretnék lemásolni. Sokkal izgalmasabb - igaz, hogy nehezebb is - a saját utam megtalálni: sokat segítenek a partnerek, valamint a rendező is.