Észak-Magyarország, 2005. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-17 / 192. szám
2005. augusztus 17., szerda ÉSZAK KÖRNYEZETVÉDELEM /8 RÖVIDEN • Zöld jogsegély. Minden kedden várja az érdeklődőket a Miskolci Ökológiai Intézet környezetvédelmi jogsegélyszolgálata. Az alapítvány munkatársait ezeken a napokon délután 4 és 6 óra között az intézet Kossuth utcai irodájában lehet megtalálni, avagy a (46) 352-010-es telefonszámon - bármilyen környezetvédelmi; természetvédelmi (elsősorban jogi természetű) problémával. Előadások sorozata Miskolc (ÉM) - A fenntarthatóság elveinek bevezetése a Natura 2000-es területek helyreállításába és kezelésébe című Phare Makro-program keretében, augusztus 15-23. között tartandó előadás-sorozat nyitásaként hallgathattak hétfőn előadásokat az érdeklődők. A rendezvény színhelye a miskolci MAB-székház volt, a szervező pedig az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Nem habozott Miskolc, Budapest (ÉM) - Habzik a Rába - a hírekben negyedik éve szereplő témára kérdeztünk rá a környezetvédelmi miniszternél, amikor a múlt héten az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségében vendégeskedett. Persá- nyi Miklós (képünkön) akkor a folyó mentén élőket rég foglalkoztató panaszra azzal reagált: bár szeretnének Ausztriára mint a szennyezés forrására a diplomácia eszközeivel hatni, eddig ez nem járt sikerrel. A napokban jött a hír: mégis megkíséreltek egy újabb levélben nyomást gyakorolni az osztrák társszervekre, gátolják meg, hogy egyes ausztriai ^ _ üzemek (bőrgyárak) a természetet rongálóan szennyezzék a Rába vizét. Étü Van mit gyűjteni Szemét a bércen Miskolc (ÉM) - A miskolci Bábonyi- bércen időről időre eltakarított, ám újratermelődő illegális hulladéklerakókról tartanak megbeszélést az illetékesek és érintett szakemberek nemsokára. Augusztus 31-re - lakossági panasz nyomán - a polgármesteri hivatal szakosztálya a Zöld Akció Egyesület, a MIK, a Városgazda Kht. és a közterületfelügyelet munkatársait hívta meg egyeztetésre, valamint a körzet önkormányzati képviselőjét. Holcim: kevesebb a króm Miskolc (ÉM - PÁ) - A Kyotói Egyezmény folytatásaként az EU eldöntötte, hogy 2005. január 1. és 2007. december 31. között úgynevezett „éles” kísérleti rendszert állít fel a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására - ismertette Mikita István, a Holcim Hungária Rt. He- jőcsabai Gyárának igazgatója. Minden arra kötelezett gyárnak, amely szén-dioxi- dot bocsát ki, megfelelő mérethez kötötten kibocsátási engedélyt kell kérnie. Nemzeti akkreditációs testület által visszavezethető méréssel kell igazolni, mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Az engedélyeket tavaly a hejőcsabai gyár is megkapta. Idén január 1-jétől mérnek, és minden hónapban dokumentálják, mennyi tüzelőanyagot, mennyi mészkövet használtak fel. Adalékszer hozzáadásával Az EU ez év január 17-től csak olyan cement forgalmazását engedi, amelyeknek a vízoldható krómtartalma 0,0002 százalék. Ezt megfelelő beruházás és adalékszer hozzáadásával tudja biztosítani a gyár. A beruházás több mint százmillió forintba került Hejőcsa- bán, miközben az adagolószert folyamatosan kell alkalmazni, és ez ugyancsak jelentős költséggel jár - emlékeztetett Mikita István.-•Mi a kiadáskor a meghatározott szintnek csak a felét mérjük, mivel a krómtartalmat garantálni kell egészen a cement fel- használásáig - tette hozzá az igazgató. ft Összeállításunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzatának (Kóvíco) pályázatán elnyert támogatással készült. Élővizek: havonta vizsgálat Az emberek szeretik vízközeiben tölteni a kánikula heteit - a tavak nem feltétlen „szeretik" ezt ■ Nem rossz a megyénkben állóvizek állapota; kérdéses, az emberi jelenlét mennyi kárt okoz. Balogh Attila wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A megyénk területén rendszeresen ellenőrzött felszíni vizek között csak kisebb csoportot képeznek (a folyókkal szemben) az állóvizek. Jelentősebb természetes tó nincs köztük, a környezet- védelmi hatóság bányatavakon és ivóvíztározókon tartja rajta a szemét. Szakemberei említésre méltó problémáról nem számoltak be lapunknak, hacsak a tavak vizét és partját terhelő infrastrukturális hiányokat nem említjük. Biológiai laborban is A hat nyéki, valamint a má- lyi, a sajószögedi, a csorbatelepi és az alsózsolcai (Házgyári-) tónál, továbbá a lázbérci n .............................................. A. megyénkben állóvizek állapota nem ad okol aggodalomra. Halászné Bartus Katalin Émi-KTVF .........................................19 víztározónál végeztet rendszeres, havi ellenőrzést az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Émi- KTVF; korábban: ÉKF). A szakterület két munkatársával, Halászné Bartus Katalin vízvédelmi, és Zeleiné Egyed Edit hulladékfelügyeleti osztályvezető-helyettessel beszélgettünk tapasztalataikról. A felügyelőség hagyományosan kémiai és fizikai jellegű vizsgálatokat végez. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az idén már figyelembe veendő európai uniós célkitűzés, hogy 2015-ig el kell érni az úgynevezett víztestek „jó” ökológiai állapotát. Ilyen, azaz biológiai, vagyis ökológiai vizsgálatok eddig csak kis arányban folytak. Idén, kezdésként a nyéki tavak vannak soron: negyedévente veszik górcső alá a biológiai laborban az onnan vett mintákat. A lényeg: a megyénkbeli állóvizek minősége nem ad okot aggodalomra - tartotta fontosnak hangsúlyozni Halászné Bartus Katalin. Tavak és emberek Ám amennyire nem jelent (különösebb) veszélyt az emberekre nézve a víz, fordítva már más a helyzet. A két szakember ugyan nem tudott válaszolni a kérdésre, a vizek és környezetük által alkotott ökoszisztémák valamelyikére komoly veszély leselkedik-e az odajáró fürdőzők, kirándulók által, ám arról van képük, hogy a bányatavak környékének ki nem épített infrastruktúrája (csatornázás, illetve szemétgyűjtés hiánya) gondot okoz. A tóparti szemét felderí- < tése egyébként az illetékes települési jegyzők feladata volna - ennek ellenőrzése azonban nem bevett gyakorlat. Í«HA 1,1,, [>:/femtippek.boon.hu Korábbi cikkeink a bányatavak témájában (DOC 29 kB) Jobb a helyzet a tóparton A bányatavak, legyenek műveltek vagy elhagyottak, eredetileg nem rekreációs céllal jöttek létre, azaz nem a fürdeni vágyók igényei szerint alakították ki a környezetüket. Ritka a vécé, de még a szemétgyűjtő is a parton. Némely önkormányzat ugyan már odafigyel erre, helyenként pedig önkéntes társadalmi szerveződések veszik kezükbe a part rendbetételének feladatát. A tervezetlenség magasabb szempontból nézve is tetten érhető: olykor az sem megoldott, hogy közeli szántóföldek felől az eső ne a vízbe mossa be a növényvédő szereket... Ezzel együtt igazi adatbázis nem áll a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére a tókörnyékek állapotát - különösen ökológiai állapotát - illetően. Zeleiné Egyed Edit azonban személyes tapasztalatai nyomán úgy véli: az utóbbi években, évtizedekben láthatóan javult a helyzet, csökkent a szennyezettség. Őrszolgálatért oklevél ZÖLDSÉGEK IDÉNYE Auqusztus nyári alma almaőszibarack bab- padlizsán beszter. szilvapaprika burqonyaparadicsom céklapasztinák cs. kukoricaretek cukkiniringló dinnyesárqadinnye fejes káposztasárqarépa fejes salátasóska füqeszamóca qyökérszeder qyökérzölds. szilva qöröqdinnyetök kaporuborka karalábévöröshaqyma kajszibarackzeller csemeqeszőlőzöldbab körtezöldborsó . málnazöldpaprika ■ Az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is az augusztus 20-i kitüntetettek között van. Miskolc (ÉM) - A környezet védelméért kiemelkedő tevékenységet végző szakemberek vehettek át a minap köz- társasági elnöki és miniszteri elismeréseket augusztus 20-a alkalmából. A Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kitüntetésben részesítettek között volt régiónkból Fodor Zsófia, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a fővárosban dolgozó) munkatársa, őrszolgálati nyilvántartó, aki a természet- védelmi őrszolgálat központi nyilvántartása és a kapcsolódó technikai feladatok színvonalas megoldása során végzett munkájáért kapott Miniszteri Elismerő Oklevelet. Fodor Zsófia a Természetvédelmi Őrszolgálat egyenruházati és technikai ellátásának koordinálásával foglalkozik, országos szinten. Feladata a kapcsolódó problémák megoldása, nyilvántartások készítése és vezetése, értekezletek, rendezvények szervezése. ANP-től BNP-ig Budapest (ÉM) - Tíz nemzeti park működik ma már (1973: az első nyitásának dátuma). Az év elején átalakított zöldhatóság a parkokat mentesíti hatósági feladataiktól (így a Bükki, illetve Aggteleki Nemzeti Parkokat is). Ezek így „több energiát fordíthatnak az értékek megőrzésére és a fenntartható hasznosításra”. A szaktárca szerint az Aggteleki (és a Hortobágyi) Nemzeti Parkban rövidesen megteremtik „a nemzetközi normák szerinti működés feltételeit”. Fodor Zsófia Mindent vissza: ami villamos ■ Kötelezővé tették szombattól az elektronikus hulladékok visszavételét az eladók számára. Miskolc (ÉM) - A boltoknak új elektronikai berendezés eladásakor vissza kell venniük a vevő régi készülékét. Az új rend .az elektronikai hulladékokról szóló európai uniós jogszabállyal függ össze. Múlt hét szombattól él a vonatkozó jogszabály. Az EU minden tagállam számára előírja, hogy 2009-ig évente és lakosonként legalább 4 kilogramm úgynevezett e-hulladékot gyűjtsenek be és annak 50-80 százalékát termékfajtától függően hasznosítsák újra. Nem nyereségre megy A környezetvédelmi minisztérium bejelentései szerint a visszavétellel és a hasznosítással járó költségeket az elektronikus berendezések gyártóinak kell fedezniük. A vállalkozások döntő része egy koordináló szervezetnek fizetve tesz eleget kötelezettségének. Az elemzők arra számítanak, hogy a komolyabb berendezések (hűtőgép, mosógép) fogyasztói ára 2-3 ezer forinttal, míg az apróbb termékek (például egy kompakt fénycső) ára 100 forintnál nem nagyobb mértékben emelkedik. A törvény megengedi, hogy a gyártók az új termékek árában úgynevezett elkülönített díjat A komputer-korszakban megnőtt az e-szemét mennyisége alkalmazzanak, ez viszont csak a hulladékkezelés során felmerülő költségeket fedezheti, nem képezhet nyereséget. Fejenként évi négy kiló A zöldtárca úgy kalkulál (www.kvvm.hu), hogy évente 100-120 ezer tonna elektronikus berendezés válik feleslegessé. Az egyre fokozódó fogyasztás miatt ez a mennyiség évről évre 5-7 százalékkal nő. A szabályozás szerint első lépésben az idén legalább 10 ezer-tonna, jövőre 20 ezer tonna e-hulladékot kell visszagyűjteni. Ez a fokozatosság szavatolja, hogy a 2009-es határidőig a fejenként 4 kilogrammos, azaz a teljes lakosságra viszonyítva a 40 ezer tonnás cél teljesüljön.
