Észak-Magyarország, 2005. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

2005. július 7., csütörtök ÉSZAK UTÁNAJÁRTUNK / SZÓLÁSTÉR /6 JEGYZET Mellékhatások tekintetében... Kiss József _______________________ jozsef.kiss@eszak.boon.hu Öreg és bölcs orvos ismerősöm szerint ha egy gyógyszernek nincs mellékhatása, akkor főhatása sincs, így fenét sem ér, (nem pont ezekkel a szavakkal mondta). Ezért óvatosak a gyógyhatású izék reklá­mozói, egy bariton hang minden alkalom­mal felhívja a figyelmünket, hogy a mel­lékhatások tekintetében kérjük ki gyógy­szerészünk, orvosunk tanácsát. A mellékhatásokkal sajnos számolni kell, és nem csak az embergyógyászat, ha­nem a szó szerint értendő természetgyó­gyászat területén is, amikor az ember Goethe varázslóinasa módjára próbálja helyrehozni a természetben azt, amit avatatlanul összekavart. Szélmalomharcban megfáradt természet- és környezetvédők szerint a helyzet annyi­ra rossz, hogy általában az a jó megoldás, ha nem teszünk semmit. Utóbb ugyanis mindig kiderül, hogy a gondok le­küzdésére kiötíött lépések csak újabb bajokat okoztak, majd az ötletlavina foly­tatódik, és az eredményt saját bőrünkön érezzük. Eddig például az összes, rovarok ellen folytatott háború az ember vereségével végződött: sőt sikerült létrehozni rezisztens fajokat (mellékhatásként). Feltehetően (ez az én laikus véleményem) gyapjaslepkéből is kell valamennyi, sőt az is lehet, hogy tíz évenként rengeteg kell ahhoz, hogy az általunk át nemigen látott egyensúly helyreálljon. Ha pedig olykor tényleg tennünk kell valamit, akkor legalább gondoljunk a mellékhatásokra is, és e tekintetben kérjük ki ökológusaink véleményét... Természeti csapás, vagy nem? Friss helyzetkép: már petéznek a gyapjaspillék (Fotó: Kiss József) ■ A gyapjaslepke-invá­zió - a látványos károk miatt - az idén a hírek állandó szereplője. Miskolc (ÉM) - A kár­tevők tömeges előfordulása esetén (szak- és laikus) embe­rek első reakciója a kemény és hatékony ellencsapás, hi­szen tenni mégiscsak kéne va­lamit. Borsodban erdőgaz­dasági területen (Északerdő Rt.) kereken 160 hektáron vé­geztek repülőről permetezést, 20 millió forintos költséggel. Mozgalmas epizód Pedig a természet „fel van készülve” az efféle ügyekre, a nagy körforgásban csak egy mozgalmasabb epizód az ilyen gradáció, amit mi, emberek katasztrófaként értékelünk. Erről kérdeztük dr. Gyulai Iván ökológust: „Aki látta a kártételt, a helyzetet kritikusnak gondol­hatja, s újabb okot láthat a természet rendjébe való be­avatkozásra. Pedig a jó meg­oldás valószínű csak egy van: megvárni, amíg a gradáció magától összeomlik. Részben elfogy a táplálék, részben pedig felszaporodnak a gyap­jaspille természetes ellenségei a parazitáktól kezdve egészen az erdei egérig, amely a fatörzsekre is felkapaszkodik a petecsomókért. Lesznek túlélők A természetes ellenségek mondhatni „mellékhatások nélküliek”. A helikopteres er­dei permetezés hatékonysága kérdéses, a lombok védelmé­ben sok hernyó átvészeli, így gyakorlatilag kitolódik a gra­dáció, hiszen a túlélőknek több táplálék jut, azaz később pusztulnak éhen. Ami a kártételt illeti, a fák évgyűrűvizsgálatából jól lát­szanak a stresszes időszakok, a száraz és a hernyórágásos évek. Érdekes azonban, hogy a kieső növedéket hosszabb távon pótolhatják a követ­kező, kedvezőbb évek. A her­nyók ürüléke a talajra jut: az ürülék kiváló trágya (jobban hasznosul a lehulló lombnál), gyorsabb talajerő-utánpótlás, ez pedig visszaköszön a kö­vetkező nedvesebb évek növe- dékében. Elég egyszerűen be­n ................................................... Talán a legkevesebb bajt a bölcs várakozással okoznunk. Dr. Gyulai Iván ökológus ...........................................................................................ff látható, hogy a bölcs várako­zás még mindig kevesebb bajt okozna, mint az, amikor jó sok pénzért növényvédő-sze­reket veszünk, s toxikus anyagokat juttatunk ki a kör­nyezetbe, és helikopterek tankjait töltjük fel, égetjük el a bennük lévő nem kevés üzemanyagot. A gyapjaslepke-ügyben fi­gyelmet érdemel azonban az a tény, hogy az általában nyol­c-tíz évenként jelentkező gyap- jaslepke-gradáció által érintett terület egyre növekszik, s az idén várhatóan meghaladja majd a 100 ezer hektárt. En­nek okáról egyelőre még csak feltételezések sincsenek. Nincsenek távolságok Láttam ugyanakkor, hogy a Borsodi Hőerőmű udvarán feldolgozásra várakozó farön­kökön a petecsomókat. Ezzel jár a felgyorsult mobilitás: ahogy nő a szállítás, s ahogy a közutak behálóznak min­dent, az ember széthurcolja az egyébként életciklusának 9-10 hónapját helyhez kötöt­ten peteként átvészelő fajt. A tavaszi erdőben jövőre kike­lésre várnak a petecsomók. Vajon mi lesz a történet foly­tatása?” í£T7iTlw ww.boon.hu emtippek.boon.hu \-U A gyapjaslepke (Lymantria dispar) jellemzői, károsítása. (DOC 78 kB) Kártételével az országban bárhol találkozhatunk Lymantria dispar károk területi eloszlása (az ÁESZ-igazgatóságok szerint) Grafika: Észak-Magyarország OLVASÓINK LEVELEIBŐL (Fotó: Teszárovics Natasa) SZÓLÁSTÉR Az égig nőttek Olvastam a fák irtásá­ról, mivel vannak helyek a városban, ahol már veszélyessé válnak, ki­váltképpen a Miskolc, Tátra utcát kellene először megtisztítani illetve baleset-mentesíteni mert a jegenyefák az égig nőttek, szinte félelmetes végigmenni az utcán. Név és cím a szerkesztőségben Mi az a HTA? A kórházak rangsorá­nak felállításakor módsze­rek, intézmények és egy­azon szolgáltató különböző időpontokban fennálló tel­jesítőképességét informá­ciószintézissel vizsgáljuk és hasonlítjuk össze. Értékbecslés Az eljárás betűszavas neve HTA (Health Tech­nology Assessment). A közvélekedés ez utóbbit is­meri, mert világossá tette, hogy hazánkban a bioló­gia oktatása átlagos, a ma­tematikáé és a szövegérté­sé ennél alacsonyabb szín­vonalú. A kulcsszó mind­két esetben az assessment, melyet legszemléleteseb­ben értékbecslésnek fordít­hatunk. A szívinfarktusról A HTA célszerven vég­rehajtott beavatkozásra, esetünkben a szívinfark­tus kezelésére vonatkoztat­va egyesíti a bizonyíték­alapú orvoslás, a műszer- technikai és metodikai ké­szenlét, továbbá avulás, valamint a kortörténet és a költséghaszon-keresés adatait. A nemzetközi gya­korlatban költséges, vagy vitatott teljesítményű beavatkozásokat vonnak információszintézis alá. Napjainkban többnyire szűrővizsgála­tokat elemeznek, és az eu­rópai egészségbiztosítási kártya használatát készí­tik elő. Stratégiai döntés Fejlett egészségügyek stratégiai döntéseit HTA előzi meg, mert a tel­jesítőképesség teljes körű felmérése a teljesítményé­vel ellentétben nem mani­pulálható. A beteg és keze­lőorvosa számára a kór­házválasztás stratégiai döntés, melyet az intéz­mény százalékban kifeje­zett teljesítőképessége a teljesítménynél megbízha­tóbban segít. A lap 2005. március 5-ei számának 3. öldalán feltett kérdésre (Mit szól a kór­házi rangsorhoz?) azt kell válaszolnunk, hogy szük­séges és fontos, de csupán az, amely információszin­tézis használatával ké­szült. Dr. Szántó Dezső, Miskolc Szűnjön meg Újságjuk sokszor foglal­kozik a környezetvédelem­mel, én magam évek óta küzdők hogy lakókörnye­zetemben, utcánkban, a Kossuth utcában megszűn­jön a jelenlegi állapot. Mégis mellé Kossuth Lajos utcánk a Bódva-parttal párhuzamo­san terül el, valamint a tornanádaskai vonat itt Kényszerkaszálás Június 30-a volt a végső határidő, ameddig a tulajdonosoknak le kel­lett kaszálniuk a magán- területüket. Ettől az időponttól kezdve az ille­tékesek elrendelhetik a kényszerkaszálást. Az első ilyen kaszálás ked­den volt Miskolcon, még­pedig a Bornemissza- Balaton utcák sarkán. A lista Az olvasóink által kül­dött címek (közül azok, amelyeket lapunkban még nem közöltünk): Szervezet utca 31. szám alatt, a hátsó kert, Ta­polca, Trencsényi út, a Kisvadász étterem fölötti rész, Nagyváthy u. 38. előtt van egy nagy terü­let ahol a telefonáló vág­ja a füvet, de a járda túl­oldalán, az utca felőli fronton magasan nő a parlagfű (Nagyváthy u. 34-38-ig terjedő sávban). Már szólt emiatt az ille­tékeseknek, de nem tet­halad el. Szégyen, hogy előttünk szenny, piszok mindenütt. A polgármes­ter kérésemre kitetetett egy szemétgyűjtőt, de az utca távolabbi részéről mégis a gyűjtő mellé rak­ják a rettenetesen büdös szemetet. A KÖJÁL-t is megkeres­tem e miatt, de nincs vál­tozás. Én már csak abban bízom, ha az ügyet kite­szik az újságba, hogy szé­gyen lenne a község számára. Orbán Sándor, Szendrőlád Folyik a kényszerkaszálás tek semmit. A levágott füvet bele szokta tenni egy régi típusú kukába, de azt nem viszik el a kukások, ha nem fizet nekik (Tanoda Sütöde környéke). A Kis-Avas első sor, a Templom utcán egy 5 m x 10-15 m-es rész, Szarkahegy utca 86. „Mit hoz a múlt” Az újságban (III. 2.) vi­szont azt olvasom Jászi Oszkárról, hogy a Tanács- köztársaság elől külföldre emigrált, majd fölütöttem az 1968-as kiadású kislexi­kont: .....a Tanácsköztár­saság bukása után emigrá­cióban élt.” Az „elől” és „után” között igen nagy a különbség. Ezer és egy, ilyen és hasonló - önma­gában talán jelentéktelen­nek tűnő - „apróság” idéz­te elő azt a helyzetet, szám alatt található te­lek, Harsányi utca bal oldalán (Miskolcról kife­lé haladva bal oldalon), Venyige utca két végén (a Szent Ferenc Kórház mellett, illetve a Korányi Sándor Iskola kocsibejá­rójánál. a Napfürdő utca szinte végig. A SZERK. hogy napjainkban a múlt hozadékán meditálunk. Pláne, ha időnként még rá is teszünk egy lapáttal. A jelen szemével 1961-ben jelent meg az „500 kép Magyarországról” c. kiadvány. Előszava sze­rint: „Megismertetni ha­zánkat de úgy, hogy a múltját a jelen szemével lássuk, s a jövő képei is elénk vetüljenek.” íme két példa szűkebb pátriánkból: „Néhány év még, és a dél felé nyújtózó Kazincbarci­ka és az észak felé ter­jeszkedő Miskolc összeér­nének egymással.”(175. ol­dal) „A Keleti-főcsatornát 100 km hosszú és 50 km széles területsáv öntözésé­re használják fel.” (Sic!) A két város azóta is 20 km- re van egymástól és aszály idején a kukorica változat­lanul „furulyázik” a csa­torna mindkét partján. Hiteles, tanulságos Bármilyen nehéz is tu­domásul venni: a történe­lem a megtörtént esemé­nyek hiteles és tanulságos leírása. Ami pedig a listá­kat és az ügynökmúltat il­leti, voltak különböző rá­hatással beszervezettek, akikben valójában soha­sem bíztak meg. Ilyen volt Erdei Ferenc is, aki Veres Péter jobb keze, és helyet­tese volt a Nemzeti Pa­raszt Pártban. Szegény Pé­ter bá haláláig nem jött rá, hogy kígyót melenge­tett a keblén. Az a cir­kusz, ami itt folyik, ez utóbbiakról akarja elterel­ni a figyelmet. Kiss József, Miskolc Parlagfű-vonal Bejelentéseiket ügyfél- szolgálatunk 40/424-424 he­lyi hívásdíjjal hívható kék számán fogadjuk, hétköz­napokon reggel 7-től este 7-ig, szombaton reggel 8- tól délután 3-ig. (Munka­idő után üzenetrögzítő funkcióra kapcsolunk át.) mmmmm emtippek.boon.hu A parlagfű története. (DOC 29 kB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom