Észak-Magyarország, 2005. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-08 / 158. szám

2005. július 8., péntek {SZAK KULTÚRA /9 RÖVIDEN • Zene és fény. Július 23-án tartják a miskolci Ifjúsági Ház szervezésében Tapolcán a zene és fény fesztiválját, a gyermekstrand területén. A délután fél 5-kor kezdődő és este 10-ig tartó különleges látványelemekkel gazdagított programban fellép egyebek között Molnár György harmonikavirtuóz, Szikora Róbert és az R-Go zenekar. . Indul a Hegyalja Tokaj (ÉM) - Hama­rosan kezdődik az idei Hegyalja Fesztivál. Jú­lius 13-a és 17-e között immár hatodik alkalom­mal rendezik meg Tokaj tőszomszédságában, a rakamazi kempingben, ahol újabb fejlesztések­kel készültek fel a vár­hatóan ötvenezerre tehe­tő zenerajongó fiatal fo­gadására. A könnyűzene kiválóságai mellett a Program szerint a feszti­vál vendége lesz egye­bek közt Faludy György költő, Vágvölgyi B. And­rás író, újságíró, Török Gábor és Giró-Szász András politológus, Mesterházy Attila állam­titkár, Nyíró András, a magyar internetezés út­törője. Világsztárok ezúttal is szín­padra lépnek: az Asian Dub Fundation, il­letve a Trans- global Under- ground nevét emelhetjük ki a műsorból. A könyvtárban Nyáron máshogy Miskolc (ÉM) - Július 4-től nyári nyitvatar­tási rend szerint mű­ködik a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (Miskolc, Görgey Artúr utca 11.). Július 4-től 23-ig hétfőtől péntekig 8-16 óráig, augusz­tus 8-tól szeptember 2-ig hétfőtől pénte­kig 8-16 óráig tart nyitva. Július 25-től augusztus 7-ig zárva lesz. A kölcsönzés a nyári nyitva tartás alatt is zavartalanul folyik, szeptember 3- tól visszaáll a szoká­sos nyitvatartási rend. Az olvasók az alábbi számon érdeklődhet­nek: 412-011. Az Északkal a moziba Miskolc (ÉM) - Sokan küldték vissza azokat a kitöltött kuponokat, amelyekkel a szerencsések premier előtt tekinthetik még Angelina Jolié és Brad Pitt új filmjét Mis­kolcon. A Mr. és Mrs. Smith című alkotást július 20-tól vetítik a hazai mozik, de lesz belőle premier előtti vetítés Miskolcon is, július 13-án, este 8 órától a Cinema City mo­ziban. Hogy ki vehet ezen részt a miálta­lunk kínált lehetőség részeként, hamarosan eldől - a kuponokat máig lehetett visszakül­deni. 50 darab, kétszemélyes mozijegyet sor­solunk ki. A nyertesek nevét a július 11-i újságban közöljük. A nyertesek július 11-12-. én vehetik át nyereményüket a szerkesztő­ségben. Viszockij versei magyarul: Farkasösvényen Miskolc (ÉM - HM) - A saját útját jár­ta, mondja Vlagyimir Viszockijról versei­nek egyik fordítója, Cseh Károly, ezért lett a kötet címe: Farkasös­vényen. Egy időben ha­talmas kultusza volt a költő-énekes-színész- nek. Nemcsak hazájá­ban, a Szovjetunióban, hanem Magyarorszá­gon is. Hogy miért? A fennálló rend ellen lé­pett fel, de nem ellen­zékiként, inkább magá­nyos lázadóként. (Vi- szockijt emlékezetes Hamlet-alakítása miatt az orosz vagy a gitáros Hamlet néven is em­legették. „Két végén égette a gyertyát”, így alig 42 évesen meghalt 1980-ban.) A pangás idejéről A kötet zömmel a brezsnyevi pangásidő­szak orosz embereinek kor- és kórrajzát, lírai látleletét igyekszik felmutatni, visszaadni. Zömmel dalokra épül az összeál­lítás, a hétköznapokra hangolódó versek ezek, sok szlenggel, argóval. Központi témá­ja az ivászat, a nőcsábászat. A válogatás da­rabjai még nem jelentek meg magyar nyel­ven. (Érdekessége, hogy megyénkbeli költő is van a fordítók között: az említett Cseh Károlyon kívül Katona Kálmán és Dudás Sándor.) Indul a bakterház a színházban ■ Miskolcon is Indul a bakterház, Bende- gúzzal, Szabó bakterrel és a banyával. N. Szántó Rita rita.szanto@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - „Büdös ba­nya.” „Szép színe van magá­nak, szép sárga” - ki ne ismer­né ezeket a mondatokat. Per­sze, hogy az Indul a bakter­ház, az az alkotás (Rideg Sán­dor regénye, majd a belőle ké­szült film), amely nem egy ge­» ..................... Az Indul a bakterház elgondolkodtató, mint ahogyan minden jó darab. Halasi Imre ■M neráció, hanem egy ország kedvence lett. Mindenki jól is­meri Bendegúzt, a bakterház kis lakóját, aki túljár a felnőt­tek eszén, és ízes mondásai, A TÉNYÉK Rideg Sándor: INDUL A BAKTERHÁZ falusi burleszk két részben Átdolgozta: Tímár Péter Bakter: Bakai László Toppancs: Szatmári György Bendegúz: Újhelyi István Banya: Szirtes Gábor ________ Borcsa: Bodor Németi Gyöngyi Rozi: Müller Júlia Marhakereskedő: Szegedi Dezső Buga Jóska: Homonai István Csendőr: Keresztesi László Csendőr: Molnár Sándor Tamás Rozi apja: M. Szilágyi Lajos Rozi anyja: Molnár Anna Rendező: Halasi Imre volt rám hatással, mint az írásmű. ÉM: A darab hasonlít a Portugál című előadáshoz, hiszen a közönség ott is először röhög a történeten, de ha belegondolunk, ko­moly mondanivalója van a darabnak. Halasi Imre: Elgondolkodtató, mint minden jó darab. Az el­ső élmény valóban a szórakoz­tatás, de beleásva érdekes összefüggések, mondanivalók bukkannak fel. Rideg Sándor nem humoros műnek szánta, További előadások Nyári színház 2005. július 9„ 10., 16., 17. ­este fél 9. ÉM: A kö­zönség nagyon várja a Nyári színház Indul a bakter­ház be­mutatóját. Ennek elsősor­ban az az oka, hogy Ben­degúz megfilmesített törté­nete már egyszer sikert aratott. Nagyobb a felelős­sége ilyen esetben a szín­házi rendezőnek? Halasi Imre: Persze, hiszen ilyenkor nagyobb a darabbal szembeni elvárás is. Örül­nénk, ha a mi változatunk is megütné a közönség által el­várt, megszokott mércét. Na­gyon készülünk a bemutató­ra, csakúgy, mint a publikum, hiszen - ha jól tudom - a nyá­ri előadásokra már nem lehet jegyet kapni. ÉM: Buta kérdés: látta a filmváltozatot? Halasi Imre: Igen, de nagyon régen, és csupán egyszer. Be kell, hogy valljam, kevésbé nagyon kellemes, de szomo­rú történet, valójában szocio- regény. ÉM: Bendegúzról mindenki­nek a filmbeli 10 év körüli fiú jut az eszébe. Miskol­con Újhelyi István, a szín­ház egyik fiatal táncosa játssza ezt a szerepet, ő pe­dig húszéves is elmúlt. Halasi Imre: Ez egy külön csa­var lesz a miskolci változat­ban, talán az a legtalálóbb: ott felejtették a történetben. Ké­szülünk még egy meglepetés­sel a közönségnek, de ez csak az előadás első perceiben de­rülhet ki. http;, hirek.boon.hu További hírek! szófordulatai már mindenna­pi beszédünkbe is beépültek. Nos, Bendegúz ezúttal Miskol­con is „elindítja” azt a bizo­nyos bakterházat. A Nyári színházban ugyanis július 8- án mutatják be Rideg Sán­dor regé­nyének színpa­di vál­toza­tát, Halasi Imre színház­igazgató rendezésé­ben. Jelenet az előadásból (Fotó: Teszárovics Natália) ELKEZDŐDÖTT: A kamarazene nyara ■jA'.-.'J'.-W- w‘------------------- „ V W W - W ----------------------~ - W -£ - V - V V - h Szerdai lapzártánk idején tartották a miskolci Európa Házban az idei Miskolci Kamarazenei Nyár nyitó hangversenyét (Fotók: Ádám János) SZÓLÓ Szó és szaxofon Bánhegyi Gábor banhegyi@eszak.boon.hu Arról ismerszik igazán a közönség, vagy sokan érzik egyszerre, menniük kell, vagy kevesen, ez utóbbi eset­ben a nem menni akarás a sokak érzése. A tolcsvai ős Kaján étterem kertjében jú­lius első' hétvégéjén sokak gyűltek össze, az idó'ben ér­kező' alig talál helyet. Mind­egy az, idénykezdet miatt-e, mert most kezdődik a hat előadásos Boldogság a kert­ben sorozatból az első, vagy azért, mert Esterházy Péter és Dés László interpretál. Esterházy olvasásához ve­selkedni kell. Nem tipikusan az a műfaj, amit este hét óra­kor az első mondatnál mint­egy szellemi felüdülésképpen beindítunk, hogy aztán ránk virradjon, mikoron az utolsó írásjel is végigfutott az ideg­pályákon. Különösen ha sze­mélyes jellegű, vagy abba ta­kart mondatokról van szó. Nem a mi mondataink, szük­séges hozzá egy hangtulajdo­nos, aki a pusztába kiáltotta volna, ha még időben papírra nem veti. Esterházy hangja magyarázza, ironizálja, szeret­teti Esterházy írásait. Étvágyat gerjeszt, vágyunk a harsogó leírásokat, habos poentúrákat, a zaftos otrombaságokat nem­csak itt és most, hanem az otthon magányában is befo­gadni. Jó misszió Esterházyé, talán tudja, talán csak sejti, kell ez, mert az ő rekedtes, a berzseraki öngúnyt helyén ke­zelő hangja után újra szétné­zünk a polcon, uram bocsá' a padláson, hol is van, amit an­nak idején elkezdtünk, aztán a negyvenkettedik oldal után félreraktunk azzal az önámí­tással, holnap majd innen, az­tán azóta sem, de most már biztos, mert agyunkba rögzült ez a hang, ami segít végigve­zetni. Kell is, mert itten játék történik a magyar nyelvvel, ami jó, mert olyasvalaki teszi, aki bízvást megteheti, mert birtokolja azt annyira, hogy megtekerhesse kicsinykét (vagy nagyonkát). Biztos így van ez, mert egyre többet mosolygunk, majd kacarász- gatunk, nevetgélünk, eseten­ként becsúszik egy vérmesebb röhögés is, de jól van ez így. Közben Dés László kö­szöni szépen, jól érzi magát. Nyoma sincs itt a spontanei­tásnak, a váz szigorú és adott, de azért beillan néha a pillanat, hogy könyörtelenül átvegye a hatalmat. Többször tetten érhető a zenész azon állapota, amikor ha ez a délí- rium, hát legyen, miközben azért jó tudni, ez azért még­sem egészen az, de igen kö­zeli állapot, maradandó ká­ros utóhatások nélkül. Ilyen­kor a zenész alkotó, célszer­szám, befogadó, műértő és felhőtlenül mosolygó felkent kritikus egy személyben. Nincs igazán szükség közön­ségre, az igazi történések a szorosan vett intimszférában zajlanak, még ha kifelé hallik is. Ilyenkor kell egy idő után nagyon észnél lenni és amúgy münchhauseni módra saját grabancnál fogja kirántódni, mielőtt az örvény túlhúz az elég határán. Dés okos mu­zsikus, a háttérben ott figyel a kőrutin és időben közbe­lép, mert azért mégiscsak ér­tünk van minden. Hogy leg­közelebb is ott legyünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom