Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-26 / 121. szám

2005. május 26., csütörtök ÉSZAK GAZDASÁG / HIRDETÉS /6 Kezdődik a vadászat! Szabadon vadászunk a világ legjobb értékpapírjaira. Különleges, új befektetési alap a maximális hozamért. MKB HOZAMVADÁSZ BEFEKTETÉSI ALAP A 1,1 Befektetési vonal: 06-40-333-666 • www.mkb.hu Nem látni a szebb jövőt „Tiszta bor a pohárba" ■ Két év múlva csak to­kaji borvidéken készült „Tokaji"-t lehet vásárolni az unióban. Tokaj (ÉM - SFL) - Eluta­sította az Európai Unió testü­leté azoknak az észak-itáliai szőlősgazdáknak a kérését a Tokaji névhasználatot illetően, akik ugyanilyen elnevezéssel szerették volna továbbra is forgalmazni italaikat. A dön­tés az unióval tíz évvel ezelőtt kötött megállapodást hagyta helyben. Ismeri a világ Pataky Sándor Ákos, a Ma­gyar Borutak Országos Szö­vetsége és a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület elnöke érdek­lődésünkre elmondta: nagy dolog, hogy egyel kevesebb „Tokaji bor” lesz a világon, hiszen mind a francia vidé­ken, mind az itáliai csizmán Pataky Sándor koccintott örö­mében (Fotó: KDA) voltak hasonló nevű nedűk. A kizárólagosság a márka védel­mét jelentheti.- Jó marketinggel ez sokat hozhat nekünk, elsődlegesen a forgalomra és az értékesítés­re gondolok. Miről van szó? Akik eddig az olasz tokajit ke­resték a polcokon, azt nem fogják megtalálni. Megvásá­rolják majd a miénket, hiszen ezt a nevet ismeri a világ. Kovács Zoltán tállyai borász stílszerűen jegyzi meg, végre tiszta bor kerül a pohárba. - Ez egy örömhír az unión be­lül nekünk, viszont a világ más országaiban, ahol hason­ló gondok vannak, nem igazán tudjuk, mire lesz jó. Egyelőre nehéz megjósolni, mennyire segít minket a döntés. A keres­kedelemben el tudom képzel­ni a fellendülést, hiszen óriási reklámról van szó, miszerint a magyarok nyertek a tokajival. Mi lesz a többivel? Földi István mádi őster­melő szerint az unió döntése egy folyamat kezdete, ugyan­is vannak például olyan fran­cia néveredetű borok, amelye­ket mi is használunk, s joggal kérhetik az egyediséget ők is.- Az olaszokra vonatkozó határozat jogos, de mi van azokkal, akik szintén használ­ják a Tokaji elnevezést és nem EU-s tagok? - kérdezi. - Sokat várok a piacon, remé­lem kedvező elmozdulást hoz. Asztalosremekek versenye ■ Múlt szombaton vé­get ért a történelmi borvidék nedűinek leg­nagyobb versenye. Szerencs (ÉM - SFL) - Marcinkó Ferenc, a borver­senyt szervező Tokaji Bor­vidék Hegyközségi Tanácsá­nak elnöke elmondta, 303 tételt vizsgáltak a szakem­berek a tizedik, jubileumi megméretésen, közülük hat­van százalékot tettek ki az öt- és hatputtonyos borkü­lönlegességek. A tíz Nagy Arany minősítésen túl az italok huszonöt százaléka aranyérmet, negyvenöt szá­zalék ezüstöt, és mintegy huszonkét százalék bronzér­met kapott. Azok a kister­melők, illetve vállalkozások, akik több kategóriában ran­gos eredményt értek el, kü- löndíjakban is részesültek. Nincs ok az örömre Kiss László, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának el­nöke elmondta, hogy a To­kaji és ezen belül a botry- tises kategória részt vett egy nemzetközi megméret­tetésen két héttel ezelőtt. A nemzetközi zsűri harminc aranyérmet osztott ki, ezek­ből huszonhármat ítélt oda tokaji bornak. A „Nagydíja­Zsurki Sándor (jobbra) lett az év borásza (Fotó: Serfőző László sok” közül az első négy he­lyezést ugyancsak a borvi­dék italai nyerték el.- Mindezek bizonyítják, Tokaj-Hegyalja borának nem ott lenne a helye a vi­lág piacán, mint ahol jelen­leg van - mondta Kiss Lász­ló. - A tokaji bor - egyes megfogalmazások szerint - munkát, megélhetést és ke­nyeret jelent a pátriában. E tekintetben vannak aggodal­maim. Ahogy a borpiaci ten­denciákat figyeljük, a bor- fogyasztás világszerte csök­kent. A belpiac zsugorodik, a borexport tekintetében 44 százalékot veszített hazánk, s jelenleg nem tapasztalható olyan pozitív jel, ami egy szebb jövőt ígérne. httn:/ emtippek.boon.hu A verseny végeredménye (XLS 87 kb) Miskolc (ÉM) - Asztalosok versenyét tar­tották nemrégiben megyénkben, ahol a szakmát tanuló diákok mérethették meg magukat. Jelentkezést hét iskola diákjai nyújtottak be, aminek nyomán olyan mun­kákkal indultak a versenyen, ami bárme­lyik otthonban, bútorkereskedésben megáll­ná a helyét. Ezek voltak a szervező Nagy István, az Országos Asztalos- és Faipari Szö­vetség megyei elnökének és Bihall Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnö­kének szavai, a munkaremekeket értékel­ve. A résztvevők láthattak tükrös szekrényt, sakkasztalt, éjjeli szekrényt, fokos tálaló- szekrényt, de ülőalkalmatosságok, így pél­dául puff is készült. Mindezek között is volt egy darab, ami megragadta a figyelmet, s nem csak azért, mert a versenyzők közül egyedüliként nevező ifjú lány készítette. Nőként a szakmában Urbán Orsolya egy intarziaberakásos asz­tallal indult a versenyen. Mint mondta, fél évig készült a darab, s látszott, maga is büszke rá. Az Eötvös tanulója nemcsak a versenyzők között, de ötödévesként is egye­düli nő a csoportban, aki ezen a területen képzeli el jövőjét. Hogy a nők által ritkán választott szakmában mennyire állja meg a helyét, az majd kiderül - vélekedett kérdé­sünkre. Munkáját a zsűri második helye­zéssel díjazta, így egyike volt azon öt leg­jobb munkát felvonultató tanulóknak, akik­nek a szervezők értékes szakmai könyveket nyújtottak át. Sok szép alkotást látohatott a zsűri (Fotó: b t.) Csodarabbik nyomában ■ Négy településen ve­zetett a megyei zsidóság történetét bemutató egész napos túra. Miskolc (ÉM - OlKa) - „Lá­togatás a megye kincsestárá­ban” névvel indult a megyei önkormányzat túrája, hogy a rejtett, kevésbé ismert, vagy elfeledett értékeinkre hívják fel a figyelmet. Ezúttal a holokauszt 60. évfordulója al­kalmából a zsidó hagyományo­kat, kultúrtörténeti emlékeit igyekeztek elénk tárni legen­dáikon, szokásaikon és lakóhá­zaikon keresztül. Az egynapos túra négy településen vezette végig az ország minden részéből érkezett újságírókat. Az első állomás a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása, a mis­kolci zsinagóga volt, ahol Ragóczki Gábor, az Izraelita Hitközség titkára és kántora szegődött idegenvezetőként a csoporthoz. Elmondta: a mis­kolci zsidó jelenlét kezdete az 1700-as évekre tekint vissza, ekkor érkeztek az első zsidó családok Gallíciából, Litváni­ából, akiket a diósgyőri koro­nauradalom fogadott be. Megerősödő zsidóság Később néhány család beszi­várgott a városba, s a mind na­gyobb számú menekültek ré­vén megsokasodtak, önálló ipa­ri-kereskedelmi egyletet alkot­tak (ugyanis a városokban nem végezhettek bizonyos kereske­delmi, ipari tevékenységet). A zsidó közösség erősödését fémjelezte, hogy a Palóczi ut­cában megépült az első zsina­góga, amit a miskolci tűzvész a földdel tett egyenlővé, míg 40 évvel később az új zsinagó­gát a nagy miskolci árvíz so­dorta el. Ezt követően épült a jelenlegi zsinagóga 1861— 1863 között, s mára minden „zsidó élet” ide koncentráló­dik. A Miskolcon élő zsidók száma (ami a deportálást megelőzően 17 ezerre volt tehető, de közülük 1700-an jöt­tek vissza) mára 500-600 főre csökkent. Hasonló a helyzet megyénk más településeit vizsgálva, ahol korábban nagy számban éltek és dolgoz­tak zsidó családok. így van ez Bodrogkeresztúron, az orto­dox és hászid zsidóság egyko­ri fellegvárában Sátoraljaúj­helyen és az egykori jelentős kóser bortermelő és bor ex­portáló Mádon is. Utunk ezen településekre vezetett tovább. Vallási szokások A látottak, hallottak érde­kességét fokozta, hogy a bu­szon utazva filmvetítés kere­tében kaptunk információt a vallásról, vallási szokásokról, ízelítőt kaptunk kóser étkek­ből, s idegenvezetőnk a mádi Steiner Saje sírhelyénél (Fotó: a szerző) zsinagógában énekelt. Az új­ságírókból álló csoporthoz út­közben Gyárfás Ildikó, a me­gyei közgyűlés elnöke is csat­lakozott, aki a résztvevőknek megyénk értékeiről, turiszti­kai sokszínűségéről beszélt. RÖVIDEN • Miskolc mint tudás alapú technológiai transzferközpont címmel rendeznek egész na­pos workshopot ma délelőtt 10 órától a Mis­kolci Egyetem Továbbképzési Központjában. A rendezvényen való részvétel ingyenes. Idegen szemmel néztük meg Miskolc I nevezetességeit, ugyanis tegnap a József Ná­dor idegenvezető osztálya buszos és gyalo­gos idegenvezetésből vizsgázott. (Fotó: ml> Agrárképzés Putnokon Miskolc (ÉM) - Ismét felsőfokú képzés indul Putnokon, amelyről 2005. május 27- én megállapodást ír alá a gyöngyösi Ká­roly Róbert Főiskola, valamint a putnoki Serényi Béla Gimnázium és Szakközépisko­la. A megállapodás értelmében agrárkeres­kedelmi menedzserasszisztens szakon felső­fokú képzés indul a putnoki intézmény ke­retein belül. Ezzel egy időben az intézmény átveszi azt a kutatási tevékenységet is, ame­lyet ez idáig a gyöngyösi főiskola folytatott. Főiskolai képzés is lehet később Különleges jelentőséget ad az esemény­nek, hogy a mezőgazdasági középfokú ok­tatás, felsőfokú szakképzés és kutatás, il­letve az 1991-ben létrejött Gömör-Bábolna alapítvány olyan komplex feltételeket te­remt az észak-magyarországi régióban (ha­táron innen és túl), amely Putnokot a tér­ség agrárfejlesztő és gazdaképző központjá­vá teheti, s a későbbiekben a Károly Róbert Főiskola kihelyezett tagozatával megindul­hat a (mezőgazdasági) főiskolai képzés is. Kívánságok a sírnál Reb Steiner Saje 80 éve hunyt el Bodrogkeresz­túron. Nem csupán a zsi­dó közösség kiemelkedő tagja volt, de a kereszté­nyek által is messze föl­dön elismert csodarabbi, akinek sírhelyéhez mind­máig sokan vándorolnak. Úgy tartják, a csodarabbi látja a jövőt, és csodákat hajt végre, ezért hitük szerint imája hamarabb meghallgattatik az Isten által, s holtában is „raj­ta keresztül” kívánha­tunk sírhelyénél. Nyug­helyét számtalan ember keresi fel kívánságokkal, amit vagy gondolatban fogalmaz meg, vagy egy papírcetlire lejegyezve a sírhelyhez helyez. Sátor­aljaújhelyen Teitelbaum Mózes sírhelyénél még egy kívánságra volt lehe­tőségünk, ugyanis szin­tén egy csodarabbi em­lékhelyénél jártunk, aki a történet szerint újhelyi gimnazista korábban meg­gyógyította és megáldot­ta Kossuth Lajost, egyút­tal megjövendölte fényes politikai karrierjét is. Bor és a zsidók A túra következő, s egyben utolsó állomása Mád volt, ahol idegen- vezetőnk ismét egy zsina­gógába vezetett minket, s arról beszélt: Mád egyfaj­ta zsidó központként működött, ugyanis míg 1738-ban nyolc zsidó csa­ládot jegyeztek, addig a 18. század végére már hitközséget alapítottak, s számuk egyre emelke­dett. Bekapcsolódtak a szőlő- és a borkereskede­lembe (ez igaz Bodrog- keresztúrra is), s vallá­suknak megfelelően ké­szítették a kóser borokat, amiből Lengyelországba is exportáltak. Mádon ma egyetlen zsidó sem él. ....................... ...... v http://eintippek.boon.hu ''vJ A miskolci zsinagógáról (DOC 26 kb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom