Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-23 / 118. szám

Gazdasági és Közlekedési minisztérium Esélyegyenlőség a pályázatokban Környezeti fenntarthatóság a pályázatokban Az Európai Uniós fejlesztési alapokra, az ún. Strukturális Alapokra vonat­kozó szabályozás két olyan elvárást említ, amelyet minden pályázat terve­zése, elbírálása és végrehajtása során horizontálisan figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a környezet- védelmet. Az esélyegyenlőség tekintetében ez azt jelenti, hogy minden uniós társfinanszíro­zással megvalósítandó projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosí­tásához: a nőknek, a roma és fogyaték­kal élő emberek esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projektjellegé­től és témájától. A pályázó azonban azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőség elvárásának, ha nem alkalmaz diszkriminációt. A pá­lyázó feladata ugyanis az, hogy a projekt adottságainak és saját lehetőségeinek megfelelően megtalálja azokat a meg­oldásokat, amelyekkel elősegítheti a fen­ti csoportok esélyegyenlőségének elő­mozdítását. Ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy a pályázó hatékonyan elérje őket a projekttel kapcsolatos információkkal, javítsa hozzáférésüket a már létező szol­gáltatásokhoz, azaz biztosítsa, hogy a fen­ti csoportok nagyobb számban vehessék igénybe az új és már meglévő szolgálta­tásokat. A pályázó két területen tudja erősíteni az esélyegyenlőséget: saját menedzsment­jében, azaz szervezetének működteté­sében, illetve az általa a támogatásból nyújtott szolgáltatás során. A menedzs­mentben azzal tudja érvényesíteni az esélyegyenlőséget, ha figyel arra, hogy nagyobb esélyt kapjanak a nők, a roma és a fogyatékkal élő emberek a munka- vállalásra és az előmenetelre. A szolgál­tatás nyújtása során a pályázónak arra kell törekedni, hogy az említett csoportok tagjai minél nagyobb számban kapjanak információt, illetve részesüljenek szolgál­tatásaiból, tevékenysége javítsa a hátrá­nyos helyzetű csoportok versenyképes­ségét, helyzetét, életkörülményeit. Fontos és általános követelmény, hogy minden projektnek törekednie kell az esélyegyenlőség minél erőteljesebb ér­vényesítésére. Ha tehát egy pályázó utat épít vagy fűtést korszerűsít, akkor is fi­gyelnie kell arra, hogy kiket alkalmaz, hol, miként javíthatja minden eszközzel a környéken élő nők, roma és a fogyaték­kal élő emberek életminőségét, szolgál­tatókhoz való hozzájutását. Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósí­tásának minden szakaszában érvénye­síteni kell, így a projekt tervezésében, a megvalósításban, és a projekt eredmé­nyeinek működtetésében is. Ennek meg­felelően a támogatásokat kezelő intéz­mények is több fázisban vizsgálják az esélyegyenlőség követelményének való megfelelést: a benyújtott pályázatok elbí­rálása során, a projektmegvalósítás mo­nitoringja során, valamint az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. Az esélyegyenlőség biztosítása elő­nyökkel jár a gazdasági vállalkozások, civil szervezetek számára egyaránt. Egy gazdasági vállalkozás, vagy nem profitorientált szervezet számára hosszú távon előnyt, értéket jelent az, ha mun­kavállalói a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból kerülnek ki. Ráadásul vál­tozóban van a szolgáltatások fogyasztói­nak magatartása. Egyre többen veszik tekintetbe azt is, hogy az általuk vá­lasztott terméket, szolgáltatást kik, milyen körülmények között, hogyan állították elő. Nem szívesen vesznek igénybe olyan szolgáltatást vagy termé­ket, amelyről tudják, hogy a környezet károsításával, az emberi-munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyásával állítot­ták elő. Ráadásul az érintett csoportok a társadalom jelentős részét képviselik, így jelentős piacot is jelentenek, amelyet ma még sokkal könnyebb elérni tudatos stratégiával. Fontos, hogy a szolgáltatók megértsék: az ő érdekük is a ma még hátrányokkal küzdő, széles társadalmi csoportok igényeinek felmérése és szá­mukra szolgáltatások biztosítása. (Forrás: Esélyegyenlőségi Útmutató EU támogatásokra pályázók számára, 2005, Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság) Az Európai Uniós fejlesztési alapokra, az ún. Strukturális Alapokra vonatko­zó szabályozás két olyan elvárást em­lít, amelyet minden pályázat tervezé­se, elbírálása, végrehajtása és értéke­lése során horizontálisan figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet. A környezetvédelem esetében ez azt je­lenti, hogy minden uniós társfinanszíro­zással megvalósítandó projektnek kör­nyezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit: a kör­nyezeti szempontokat a projekttevékeny­ség minden fázisában szem előtt kell tar­tani, függetlenül a projekt jellegétől és témájától. Már a projekt tervezésekor gondoskodni kell arról, hogy a jelentős környezeti ha­tásokat felbecsüljük, s ha ilyeneket meg­határoztunk, akkor azokat elkerüljük, csök­kentsük, vagy kompenzáljuk. Ennek módja alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. A tervezés során kell gondoskodni a nyilvánosság tájékozta­tásáról, érintettségének felméréséről, vé­leményének figyelembe vételéről is. A projekt kivitelezése során a projekt me­nedzsmentnek érvényt kell szerezni a tervben szereplő környezetvédelmi in­tézkedések megvalósulásának. Nem­csak a létesítés közvetlen, hanem köz­vetett környezeti hatásaira is figyelni kell, pl. anyagbeszerzések, szállítási útvona­lak, stb. Végül, a projekt működtetése során gon­doskodni kell a kitűzött környezeti célok megvalósulásáról, a jogszabályi előírá­sok betartásáról (pl. kibocsátási határér­tékek). Itt is figyelembe kell venni a köz­vetett hatásokat, pl. nem elég egy termé­ket nagy környezeti gondossággal előál­lítani, ha maga a termék károsítja, terhe­li a környezetet. Az életciklus szemlélet betetőzése, hogy már a tervezésnél gondolunk arra, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha felfüggesztjük a projekt tevékenységet (pl. mi lesz az infrastruktúrával, mi lesz egy elhasználódott termékkel?). A projektciklus különböző szakaszaihoz igazodik a támogatásokat kezelő intéz­mények tevékenysége is, amelyek több fázisban vizsgálják a környezeti követel­ményének való megfelelést:- a tervezés eredményét a benyújtott pá­lyázatok elbírálása során,- a projekt kivitelezést a megvalósítás mo­nitoringja során,- a projekt eredményeit az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. A pályázó a környezetvédelem szem­pontjait alapvetően két területen tudja erősíteni: egyrészt saját menedzsment­jében, azaz szervezetének működteté­sében, másrészt a megvalósítani kívánt projekt során. A környezeti szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetőek a projekt költ­ségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti gondosság növeli a jó hírne­vet, segít elkerülni az esetleges szankci­ókat. A környezeti érdekek megvalósulása tár­sadalmi jólétünk egyik alapvető pillére. Az uniós társfinanszírozással megvaló­suló projektek nagymértékben hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy a társadalom min­den tagja részesülhessen a források nyújtotta lehetőségekből. A környezetvé­delem elveinek érvényesítése hosszú tá­von előnyöket jelent a helyi közösségek és az egész ország számára is. (Forrás: Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók számára, 2005, Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság) Újrahasznosítják az építési-bontási hulladékot A tervek szerint a jövő év májusában kezdi meg működését az a bodrogke- resztúri üzem, ahol építési-bontási hulladékot dolgoznak majd fel. Miskolc, Bodrogkeresztúr (ÉM) - fél- milliárd forintos beruházással épül fel egy építési-bontási hulladékot feldolgozó üzem a bodrogkeresztúri regionális hul­ladéklerakó területén - tudtuk meg Lengyel Attilától, a beruházást koordináló Zempléni Hulladékkezelési Közszolgál­tató Kft. környezetvédelmi főmérnökétől, projektmenedzsertől. A költségek 75 szá­zalékát az EU Struktúrális Alapok, 20 százalékát pedig a magyar kormány biz­tosítja a Környezetvédelem és Infrastruk- túrális Operatív Program (KIOP) keretén belül, míg 5 százalék az önrész. Példaszerű összefogás Az üzemben - amelynek építéséhez 66 zempléni önkormányzat adta támogató nyilatkozatát - sokféle építési-bontási hulladékot dolgoznak majd fel, többek között beton, tégla, kőzet, föld és vegyes törmeléket, a kinyert anyagokat pedig új­rahasznosítják. A várhatóan 10-15 em­bernek munkát adó üzemben az út és Lengyel Attila végül elmondta, hogy pél­daszerű az az összefogás, amelyet a te­rület önkormányzatai megvalósítottak. A ZHK Kft. maga is 40 zempléni önkor­mányzat tulajdonában van, a mostani üzem pedig - amelynek építkezése áp­rilis óta folyik - Tokaj város gesztorsága és Bodrogkeresztúr partnersége mellett épülhet meg. épület bontásoknál, építéseknél keletke­ző hulladékot fogadják majd, évente mintegy 50-150 ezer tonnát. A hulladék feldolgozó már sokadik lépése lesz az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítésének, amely 2001-ben a bodrogkeresztúri hulladéklerakó átadá­sával kezdődött, folytatódott a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével, és várhatóan 2010- re épül ki telje­sen, a tervek sze­rint többek között komposztáló te­leppel, vegyes hulladék válogató, és bio­gázüzemmel együtt. Lengyel Attila (A cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom