Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-19 / 115. szám

2005. május 19., csütörtök ÉSZAK GAZDASÁG / HIRDETÉS /7 RÖVIDEN • A szállítmányozásról. A megyei keres­kedelmi és iparkamara „A szállítmányozás speciális áfa- és számviteli szabályai" címmel rendez konferenciát ma délelőtt 9 órától a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.) A rendezvényen előadást tartanak az APEH megyei igazgatóságának és a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnokságának szakemberei. Hulladékmentességgel a környezetért (Fotó: Végh Csaba) Hulladékmentesítők Miskolc (ÉM) - Tizenkét hónap alatt ti­zenkét miskolci helyszínt tesz hulladékmen­tessé a Provident Pénzügyi Rt. Környezet- védelmi programjának első lépéseként a Majális-parkot tisztította meg a cég, mun­katársai és képviselői közreműködésével. S bár nem kevés zsákkal készültek, hama­rosan azzal kellett szembesülniük: több a szemét, mint a zsák. Kamarai hír Miskolc (ÉM) - A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara „Szakmai és vizsgakövetelmények korszerűsítése 16 OKJ-s szakmában” címmel is­meretátadó, tájékoztató és konzultációs rendez­vényt szervez május 20- án délelőtt 9 órától Mis­kolcon, a BOKIK-szék- házban (Szentpáli u. 1., IV. em.) és május 30-án Kazincbarcikán, a Lito- plan Kft. irodaházában (Egressy u. 1.). Ugyan­csak tájékoztatót tarta­nak a gyakorlati szint­vizsgák bevezetéséről május 23-án Miskolcon, a BOKIK-székházban, vala­mint május 24-én Sátor­aljaújhelyen, a Marzenál Kft. irodaházában (Pata­ki u. 43.). A rendezvé­nyen való részvétel in­gyenes. Közeleg a határidő Miskolc (ÉM - OlKa) - Hamarosan lejár az szja-bevallás benyújtásának határideje, péntekig vallhatunk elmúlt évi jövedel­meinkről. Három elszámolás Három elszámolási mód közül választhat­tak a magánszemélyek. Az önbevallók a ko­rábbitól eltérő időpontig, május 20-ig kell, hogy elkészítsék és benyújtsák bevallásukat, és teljesítsék adóbefizetésüket. Sokan veszik igénybe a munkáltatójukkal történő elszámo­lást, amihez idén új lehetőségként csatlako­zott a munkáltatói adatszolgáltatás, illetve adózói nyilatkozat alapján történő adóható­sági adómegállapítás, röviden az ADAM is. A munkáltatóknak és az adóhatóságnak is május 20-ig kell elkészülnie az adómegál­lapítással, de a munkáltatók ezzel a határ­idővel még adatszolgáltatást is teljesítenek az adóhatóság felé, akinek pedig ezen idő­pontig kell postára adnia az ADAM-rend- szerben elkészített adómegállapításokat. Rendkívüli ügyfélfogadás A május 20-ai határidő miatt módosul az aznapi ügyfélfogadás rendje: este 6 óráig ki­zárólag a bevallások és az adatszolgáltatás­ok átvétele történik. A sátoraljaújhelyi, tiszaújvárosi, mezőkövesdi és ózdi kiren­deltségek pénteken 12 és 13.30 között is vár­ják a bevallás benyújtási kötelezettségüket teljesítőket. Baráth Etele Fejlesztési roadshow Miskolc (ÉM) - Lo­gisztika roadshow-t szervez a 2007-2013 közötti időszak fej­lesztéseit megalapo­zó II. Nemzeti Fej­lesztési Terv össze­függéseiről a Nemze­ti Fejlesztési Hivatal, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara és a Magyar Logiszti­kai, Beszerzési és Készletezési Társa­ság. A rendezvényso­rozat június 3-án ér­kezik Miskolcra, ahol Baráth Etele is előadást tart. 75 éve nyitott a Palota ■ Hetvenöt éves a Palo­taszálló, ami szellemisé­gében sokat változott az elmúlt években. Miskolc (ÉM - OlKa) - A szemben ülő férfi derűs, ki­egyensúlyozott, sajátos gondo­latai vannak a munkáról, ezért számára például elfogad­hatatlan az a mondat: dolgoz­ni kell mennem! Szerinte ilyen kifejezésnek nem lenne szabad léteznie, de főként ne mondjon ilyet az ember, ha a vendéglátóiparban dolgozik. Pető Béla, a lillafüredi Palota­szálló igazgatója olyan szem­léletet képvisel, ami ma igen ritka a vendéglátóiparban. ÉM: Sok év miskolci vendéglátóskodás után el­ment a városból, majd a Palotaszálló igazgatója­ként nemrégiben tért visz- sza. Megvalósultak-e azok a célok, amiért visszajött? Pető Béla: Világéletemben ezen a területen dolgoztam. A Pátria-tömbben kezdtem a vendéglátóipart '56-ban, har­minc évig dolgoztam Miskol­con, majd más városokba ke­rültem szállodaigazgatóként. A Palotaszállót 2003 novembe­» ............... Élvezettel, a vendéget szeretve lehet csak jó vendéglátást „csinálni”. Pető Béla ..........................................w rében vettem át, közben nyug­díjba mentem. Ennyi év ven­déglátó-ipari munka után már tudni kell, hogy mire van szüksége a vendégnek, ezt igyekszem kamatoztatni a Pa­lotaszálló „színeiben” is. Azt gondolom, hogy sok minden változott, s persze az előnyére. Jó úton haladunk. ÉM: A Palotaszálló koráb­ban egyfajta zárt világ­ként üzemelt, ezzel szem­ben mára látványosan nyi­tottá és fogadókésszé vált. Ez lenne az a bizonyos út? Pető Béla: Igen, ez is. Bár alapvetően egy szemléletvál­tást viszek végig, ennek egyik része a vendéglátás, a másik az üzletmenet, amik persze egymásra épülnek. Amikor idejöttem, valóban egy zárt vi­lágként működött a Palota­szálló, s csak egy szűk réteg engedhette meg azt is, hogy a Mátyás Étteremben ebédeljen. Ez az étterem a reneszánsz vo­násokat megőrizve, de új ét­lappal és olcsóbb árakkal egy tágabb vendégkört kíván ki­szolgálni, csakúgy, mint a Pa­lotaszálló, ami mára számos rendezvénynek ad otthont. Az­zal a szemlélettel jöttem ide, hogy a város, a gazdálkodó szervezetek használják ezt a házat, mára ez a folyamat is látványos javulást mutat. ÉM: A vendéglátás részé­ről milyen szemlélet érvé­nyesül? Pető Béla: Látni kell, hogy vendéglátást csak úgy lehet csinálni, mint ha az ottho­nunkba várnák vendégeket, amire készülni kell, csak ép­pen itt fizet érte a vendég, te­hát kettős a felelősség. A ven­dégnek éreznie kell, hogy őt itt minden percben kiszolgál­ják, kezdve onnan, hogy belép az ajtón. Ez az első benyomás, s fontos, hogy a vendég tud­ja, lássa, hogy várták az érke­zését. Ebben mindenképpen fejlődést akartam elérni, amit sikerült is véghezvinnem, ugyanis vallom, hogy jó ven­déglátást nem lehet a „dolgoz- Minden évszakban szép a Palotaszálló (Fotók: végh Csaba) ni kell mennem” stílusban vé­Varázslatos környezetben fek­szik a népszerű hotel gezni. Megcsinálni valamit, az egy dolog, de igényesen meg­csinálni, ahhoz már odaadás kell. Én ezt várom el magam­tól és a munkatársaimtól is. ÉM: Június 6-án lesz 75 éve, hogy megnyitotta kapuit a Palotaszálló, hogyan emlé­keznek meg erről? Pető Béla: Ezen a napon törzspai'tnereink, munkatár­saink és a szálló régi vezetőinek részvételével egy korhű megemlékezést szerve­zünk, ahol a felszolgálók öl­tözete, az étlap, a dekoráció mind-mind a '30-as évek stí­lusát idézi majd, illetve az év további részében havonta szervezünk valamilyen ese­ményt a vendégeinknek és a miskolciaknak, megemlékez­ve erről az évfordulóról. ESIfl http emtippek.boon.hu A Palotaszálló története (DOC 34 Szoftverillegalitás Budapest (ÉM) - Több éve tartó folyamatos csökkenés után tavaly 2 százalékkal nőtt az illegális szoftverek aránya Magyarországon. A jelenlegi 44 százalékos szoftverillegali- tási arány így már 9 százalék­kal magasabb az Európai Unió országaiban mért adatoknál. Rosszabb a helyzet A Business Software Alli- ance (BSA) megbízásából az International Data Corporation (IDC) elkészítette a 2004-es év­re vonatkozó illegális szoftver­felhasználással foglalkozó ta­nulmányát. A szoftverillegali- tási arány 2 százalékos növe­kedése Közép-Európában a leg­rosszabb eredménynek számít, hiszen a legtöbb környező or­szágban javult vagy stagnált ez a mutató. Az idén Magyaror­szágon mért 44 százalékos szoftverillegalitási arány az Európai Unió átlagánál 9 szá­zalékkal magasabb. Összeha­sonlításképpen, tavaly már csak 5 százalékkal voltunk ettől az átlagtól elmaradva. Nagyobb erőfeszítés Sebők Erzsébet, a BSA szó­vivője a tanulmány eredmé­nyével kapcsolatban elmond­ta: a BSA még aktívabb tevé­kenységének szükségességét jelzi, hogy a tavalyi évben - amikor visszafogottabb volt a jelenlét - jelentősen megnőtt az illegális szoftverek aránya. Ezzel Magyarország távolabb került attól a célkitűzéstől, amely szerint a csatlakozá­sunk után néhány évvel elér­jük az Európai Unió átlagát. A BSA 2005-ben ezért még na­gyobb erőfeszítéseket tesz an­nak érdekében, hogy a nem jogkövető vállalkozások legali­zálják szoftvereiket. A kamara 25 pontja a kormány száz lépéséhez A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara FONTOSNAK TARTJA A VERSENYKÉPESSÉG HELYREÁLLÍTÁSÁT. A KIS LÉPÉSEK POLITIKÁJÁVAL IS EL LEHET INDÍTANI AZ ELODÁZHATATLAN REFORMFOLYAMATOKAT. VÁLTOZÁSOKRA MINDENEKELŐTT AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN, A KÖZIGAZGATÁSBAN, AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, AZ ADÓ-, AZ OKTATÁS-, A FOGLALKOZTATÁS- ÉS A SZOCIÁLPOLITIKÁBAN VAN SZÜKSÉG. E gondolatsort a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara 25 pontos javaslatának bevezetőjéből kölcsönöztük. Ebben a programban egyfelől konkrét témák sze­repelnek, másfelől megjelölik egy-egy részterület megvalósításához szükséges forrásokat és határidőket. Mindezt előre- bocsátva kezdtük a beszélgetést Bihall Tamással, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével, a BÖKIK elnö­kével, a témáról néhány pontot általános­ságban, illetve konkrétan is áttekintve.- A kamara támogatja a kormányt, hogy minél hatékonyabb gazdaságfejlesz­tési programot valósítson meg. Azt sze­retnénk, ha a száz lépés sikeres lenne a gazdaság szempontjából úgy, hogy ez ne automatikusan a gazdaságot terhelő nö­vekedéssel történjék. Éppen ezért a ka­mara segítsége^ kíván nyújtani a kor­mányzati intézkedések kidolgozásához, hogy minél hamarabb, és minél hatéko­nyabb változások történjenek a közigaz­gatásban, az egészségügyben, az adó-, a foglalkoztatás-, és a szociálpolitikában. Úgy gondoljuk, helyes és ésszerű lépés, ha az adózók körét szélesítjük. Támogat­juk azt is. hogy a fekete- és szürkegaz­daság visszaszoruljon, de nem támogat­juk a gazdaságban kárt okozó, a vállalko­zók terheinek növelését célzó intézkedé­seket.- Melyek azok a területek, amelyek konk­rétan az Ön elképzeléseihez közel állnak?- A 25 pontban önmagában is minden pont egy-egy fejezet. Most három témát szeretnék kiemelni: az egyik a vállalati versenyképesség javítása. Ezen belül a ka­mara érdekes kérdést vetett fel, neveze­tesen az iparűzési adó fokozatos meg­szüntetését, következésképpen az önkor­mányzatok finanszírozásának az átalakí­tását. Ebben a kamara javaslatokat dol­goz ki, de nem kíván részt venni abban Bihall Tamás a vitában, hogy miként kell átalakítani az önkormányzati bevételeket. Ez kor­mányzati hatáskör. Kezdeményezzük egy államháztartási bizottság létrehozását, hi­szen a javaslatok a nagy elosztórendsze­rek átalakítása nélkül nem lehetnek ha­tékonyak. A másik téma a kereskedelem­fejlesztés. A kamarának ez hagyományos tradicionális feladata, és úgy ítéljük meg, hogy a kormányzat nem jól sáfárkodik a kereskedelem fejlesztésével. Erre egy év­ben 80 milliárd forintot költ a magyar állam. Ennek egy részével a gazdaság szereplői sokkal jobban gazdálkodnának. A harmadik téma nyilván az oktatás, a képzés. _ Úgy gondoljuk, ez személy szerint is közelről érinti Önt, hiszen a felnőttok­tatásnak a miniszeri biztosa.- A kamarában valóban hosszú ideje koordinálom ezt a munkát, és egyre erőteljesebb a kamarai jelenlét. Szerepet vállaltam miniszteri biztosként is a fel­nőttképzés megújításában. Úgy gondo­lom, a szakképzést nagyon széles érte­lemben kell megújítani. Erre az utóbbi na­pok kormányzati intézkedései is rámutat­tak. Ennek megfelelően a gazdaság igé­nyeihez igazodó szakképzést és felsőok­tatást kell kialakítani. Fontos ez, hiszen Magyarországon néhány év múlva a mai 60-80 ezerre becsült szakmunkáshiány 200-300 ezerre nőhet. Ezért elengedhe­tetlen a munkaerőimport szabályozási rendszerének újragondolása, mert a ma­gyar vállalatok versenyképessége nem képzelhető el megfelelő munkaerő nélkül. Olyan képzéseket kell folytatni, amelyek­re már ma, de holnap még inkább szük­ség lesz. Mindenekelőtt meg kell határoz­ni a hiányszakmákat, ezek az építő­szerelőipar, a CNC és NC meg­munkálógépek kezelésével összefüggő szakmák. A beiskolázási szerkezetet eh­hez kell igazítani. A képzés gyakorlati ok­tatásának felügyeletét pedig a kamarákra kell bízni. Ez vonatkozik a mennyiségi és minőségi képzésre egyaránt. De hasonló a helyzet a felnőttképzésben is, ahol a gyors válaszok területén ma még gondot okoznak a közbeszerzési eljárások.- Mennyire képes a kamara segíteni ab­ban, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelően orientálja a képzést?- Mindenekelőtt ki kell dolgozni egy olyan munkaerőpiaci kereslet-kínálat jelzőrendszert a munkaügyi központtal együtt, ami tendenciájában mutatja a vár­ható keresletet a munkaerőpiacon. Meg kell nézni, mely szakmák indítása indo­kolt, és mely nem indokolt. Ezt egyéb­ként kezdeményeztük a miskolci és a me­gyei önkormányzatnál mint két legna­gyobb fenntartónál. Alakítsunk ki egy új struktúrát, hogy ne legyenek párhuzamos képzések, vagy olyan képzések, melyek után átképzés vagy munkanélküliség kö­vetkezik.- Hogyan fordítható le ez a 25 pont tér­ségünkre? i- Javaslataink akkor érnek valamit, ha konkrét területeken, így például Borsod­ban is megvalósulnak. Nyilvánosságra ke­rült, hogy Észak-Magyarország, ezen be­lül Borsod megye Európa legszegényebb öt régiója között van. A tőkevonzó képes­sége, az innováció rendkívül alacsony az országos átlaghoz képest is. Ezért kezde­ményezzük az iparvédelmet, a kiemelt tá­mogatást, amely hozzájárul a helyi kezde­ményezések jobb támogatásához. Fontos lenne, ha a térség innovatív exportorien­tált ipari pozíciót tudna elfoglalni a gaz­dasági munkamegosztásban. Ezt támogat­ják a kutatás-fejlesztési területek, az ok­tatás, a képzés. Ezekről hamarosan szak­mai vitákat kezdeményezünk az érintet­tekkel - mondta befejezésül Bihall Tamás. HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom