Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-14 / 112. szám
2005. május 14., szombat ÉSZAK AKTUÁLIS /5 RÖVIDEN • „Diákpünkösd". Ezzel a címmel rendeznek közös pünkösdi programot a miskolci egyházi gimnáziumok május 17-én, kedden délután 4 és 6 óra között a megyeszékhelyen, az Erzsébet téren. Este 6-tól táncház, majd komolyzenei koncert következik a Kossuth utcai református templomban. Kétnapos zárva tartás Miskolc (ÉM) - A boltok vasárnap és hétfőn is zárva tartanak majd, szombaton rendes nyitva tartással működnek. Az üzletek nem készülnek a pünkösdre, legalábbis ez derül ki abból, hogy bár a legtöbb áruház és bolt bevált gyakorlata szerint az ünnepek előtti napon hosszított nyitvatartás- sal várja a vásárlókat, ezúttal nem így történik. A boltok többségében szombaton rendes nyitva tartás mellett vásárolhatunk, igaz, várhatóan a megszokottnál nagyobb forgalom mellett, hiszen a kétnapos ünnep idejére zárva tartanak. A miskolci belvárosban is bezár a boltok többsége, de kivételek ezúttal is akadnak majd, a vendéglátóhelyek túlnyomó része például az ünnep alatt is várja vendégeit. Zöld (illusztráció) Mentesítő Miskolc (ÉM) - A MÁV Rt. a pünkösdi ünnepek ideje alatt nagyobb utasforgalomra számít, erre való tekintettel mentesítő vonatokat állít forgalomba. A menetrendben annyi változás történt, hogy a vonatok május 15-én ünnepnapra, május 16-án a vasárnapra és május 17-én a hétfői napra érvényes menetrend szerint közlekednek. Megyénket érintően egy mentesítő vonat indul május 16-án 15.55 perckor Sátoraljaújhelyről Miskolc érintésével a Keleti pályaudvarra. Péntek 13-a - ez is elmúlt Miskolc (ÉM, Maxima) - Tegnap volt péntek 13-a, idén először és utoljára. Számos babonás félelem kötődik ehhez a naphoz. A Maxima című magazinban jelent meg Szántó Krisztina újságíró tollából az a péntek 13-a ismertető, amelyből az alábbiakban idézünk: „A 13-as számtól való félelem, azaz a triszkaidekafóbia az ókorba nyúlik vissza. Amerikában a felhőkarcolóknak nincs 13. emeletük, a kórházakban pedig nincs 13-as szoba. A babonásabbak azon sem lepődnek meg, hogy az Apolló 13-nak a 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es (háromszor 13) indítóállványról meghiúsult. Sokan attól is rettegnek, hogy tizenhármán üljenek egy asztalhoz, mert attól félnek, hogy közülük valaki hamarosan meg fog halni. Ezt Jézus utolsó vacsorájára vezetik vissza. A péntek — a néphit szerint — „gonoszjáró”, nem alkalmas arra, hogy házasságot kössünk, új házba költözzünk, új állást vállaljunk, vagy nagy útra induljunk. Egyes helyeken még a pénteki körömvágást is veszélyesnek hitték. A pénteki nap „gonoszságát” azzal magyarázzák, hogy Jézust is aznap feszítették keresztre...” Téveszthető növények Miskolc (ÉM) - Mérgezésveszélyre hívta fel a figyelmet tegnap az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az EU élelmiszer-biztonsági gyorsriasztási rendszerén keresztül. Egy ízletes fűszernövény, a medvehagyma ugyanis egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is. Jellegzetes fokhagymaillata miatt sokan gyűjtik a természetben. Ám a növény (főleg fiatal levelei) könnyen összetéveszthetőek a komoly, akár halálos mérgezést okozó májusi gyöngyvirág és az őszi kikerics példányaival. Az ÁNTSZ szerint megelőzhető a mérgezés, ha csak egyértelműen azonosítható növényt gyűjtünk be. Segítség lehet, ha egy levéldarabkát az ujjaink között elmorzsolunk, s jellegzetes fokhagymaillatat érzünk. Amennyiben kétségek merülnek fel, mossunk alaposan kezet, a medvehagymát szerezzük be megbízható forrásból, illetve termesszük. Lángnyelv, galamb, rózsa ■ Látványos ünneplés nincs, ám az egyház születésnapján történik a bérmálás. Hajdú Mariann _________ mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM - HM) - Az egyház születésnapját ünnepeljük pünkösdkor, tudjuk meg Berkes Lászlótól, a Mis- kolc-mindszenti plébánia plébánosától. A szentlélek eljövetelének napja ez, húsvét, azaz Jézus feltámadásának napja után ötven nappal. Innen ered a neve is, ötven - pen- tekosztész - azaz pünkösd. Pünkösdi csoda Berkes László elmeséli (Szent Lukács írja le Az apostolok cselekedeteiben), szomorúan, magukra hagyatva ültek együtt az apostolok és a Szűz- anya. Hallották ugyan, hogy feltámadt Jézus, de ők maguk ezt semmiben nem tapasztalAz egyik pünkösdi jelkép, a pünkösdi rózsa (illusztráció) (Fotó: Aj) ták. Egyszer csak heves szélzúgás támadt, s mint egy lángnyelv, ereszkedett le mindegyikükre a Szentlélek. Újra erőre kaptak, kimentek az utcákra, terekre (ünnep volt Jeruzsálemben, sokféle nemzetiségű emberekkel zsúfolt a város), és Szent Péter apostol kihirdette a történteket. Ekkor történt a pünkösdi csoda: mindenki megértette szavait’ - a Berkes László saját nyelvén. Innen számítják az egyház születését... Berkes László még elmondja, a pünkösd színe a lángnyelv miatt piros, s nem a pünkösdi rózsa színe miatt. A festményeken úgy is szokták ábrázolni a történteket, jegyzi még meg, hogy a Szentlélek galamb képében jelenik meg, vagy hogy a kép mindegyik alakjának feje búbján ott a láng.- Mint minden ünnepet, a pünkösdöt is szentmisével ünnepeljük - beszél a jelenPünkösdi jelképek Pünkösdi rózsa: E virágot szokták a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Fehér galamb: a templomokban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. ről a plébános. - Látványos ünneplés (például körmenet) nincs, ilyenkor folyik viszont a bérmálás, amikor a Szentlélek ajándékainak teljességét (bölcsességet, értelmet, tanácsot, erősséget, tudományt, jámborságot, istenfélelmet) kapja a bérmáló. Ezek birtokában, felhasználásával boldogan, vidáman tudja élni hívő életét. Bérmálás, konfirmálás Berkes László elárulja, évente egyszer, pünkösdkor 30-50 hívő bérmálkozik, ezt leghamarabb hetedikes korban lehet. A Szentlélek nekik valamiféle „heuréka” élményt ad, megértik létüket a világban. A reformátusok bérmálás helyett konfirmálnak, a szó jelentése megerősítés, a plébános szerint talán ez jobban kifejezi a lényeget. A szertartásról annyit: a püspök ráteszi kezét a bérmálóra, s szent olajjal keni meg homlokát. Új nevet kap, legtöbbször valamely szentnek a nevét. „Vedd fel a szent lélek ajándékát, jelét” - mondják neki. Pünkösd ma: táncmulatságos piknik ■ Régen a felnőttek ünnepi szokásai voltak a pünkösdiek, ma szinte csak a gyermekeké. Miskolc (ÉM - HM) - Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske..., Mi van ma? Mi van ma? Pirospünkösd napja... Ugye, ismerősek ezek a dalocskák? Igen, a mi emlékeinkben is él a pünkösdről valami, ha a nagyját sokunk már el is felejtette. Miért van ez így?- kérdeztük Tóth Arnoldot. A néprajzkutató muzeológus megjegyezte, a városokban az egyházi részén (bérmálás, konfirmálás utáni családi összejövetel) kívül a pünkösdöt nemigen ünnepük. Bár nagy az érdeklődés a népszokások iránt, sem idő, sem mód nincs a gyakorlásukra. Régen a felnőttek ünnepi szokásai voltak ezek, ma szinte csak a gyermekfolklórba kerültek át: ám hogy oda átkerültek, azt nagyon fontosnak tartja a szakember. Tiltotta az egyház- Fontos az óvodák, az iskolák szerepe - mondja Tóth Arnold. - Hogy tudjuk, mikor, mit ünnepeltünk, hogy helyre tudjuk tenni a dolgokat, különbséget tudjunk tenni ünnep és hétköznap között. No de milyen népszokások éltek pünkösdkor? Egy részük a valláshoz kötődik. Az említetteken kívül ilyen a búcsújárás is, ebből mára csak a Csíksomlyói búcsú maradt. A pünkösdhöz tartoznak a világi, profán, pogány szokások is, melyeket viszont az egyház tiltott. Feljegyzések maradtak például a XVI. századból arról, hogy ellenezték a pünkösdi király választását, később (1740) a májusfa állítását, díszítését és bevitelét a templomba, sőt, az 1960-70- es(!) években a Dunántúlon rosszallásukat fejezték ki a pünkösdikirályné-járás miatt. Majálisok, juniálisok Pünkösdi királyt a XVII-XVIII. századtól a katonaság körében, a huszárezredekben választottak, innen ered a szokás, hogy lovas versenyekkel döntik el, ki lesz a győztes. A pünkösdi királyság rövid ideig tart, egyetlen évig, ez idő alatt viszont a nyertes ingyen ihat a kocsmában, imádják a lányok, állatot nem kell őriznie, és a falu minden rendezvényére meghívják. Környékünkön dívott a pünkösdölés is, amikor a lányok köszöntőénekeikkel házról házra jártak, s ott megajándékozták őket.- A szokások az 1960-70-es évekig éltek - mondja Tóth Arnold. - Ma a városban semennyire, a falvakban nyomaiban van meg az ünnep: ritkán a májusfa állítással, gyakrabban a majálisok, juniálisok, azaz étkezős, kivonulós, táncmulatságos piknikelés formájában. [g733www.boon.hu emtippek.boon.hu \ J A pünkösdi népszokásokról. (DOC 34 kB) Rántott csirke, földiepres pite Miskolc (ÉM) - Egyes tájakon már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el, olvasható Szakái László Régi ünnepek a konyhában című könyvében. Bár ezt a népszokást kicsit már késő feleleveníteni, de a pünkösdi étel- sort bárki könnyen elkészítheti. A könyv tyúkhúslevest vagy kunsági pandúrlevest ajánl az ünnepre. Ez utóbbi idei zöldségekből készül, s három fiatal galamb vagy csirke húsából. A levest berántják, s citrommal is ízesítik. Salátával Jellegzetes pünkösdi menü a rántott csirke. Hozzá petrezselymes új- krumpli, fejes saláta vagy uborkasaláta dukál. A desszert elengedhetetlen tartozéka az idei gyümölcsből készült édesség.- Népszerű lehet a földiepres pite, vagy (bár ez az idén a korai pünkösd miatt szinte megvalósíthatatlan) a cseresznyés lepény.
