Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-26 / 96. szám

RÖVIDEN • Kassai bemutató. Moravetz Levente ren­dezte a Dankó Pista című daljátékot, ame­lyet a Kassai Thália Színház társulata mutat be április 28-án, este 7 órától, a kassai teátrumban. Színészek, fülke-fényben Miskolc (ÉM) - Ezzel a címmel mutatják be a József Attila verseivel három színészre készült - saját műfaji meghatáro­zásuk szerint - érzékeny játékot a miskolci Játék­színben. A közönség Kriston Szabolcsot, Lu­kács Gábort és Fandl Fe­rencet (képünkön) láthat­ja és hallhatja a követ­kező időpontokban: ápri­lis 26. kedd 17 óra, ápri­lis 27. szerda 20 óra, má­jus 19. csütörtök 17 óra. Az előadás további közreműködői: Nagy Nándor (zene), Hircsu Mariann (játék­tér), Duró Gá­bor (irodal­mi munka­társ). Tokody Ilona (Fotó: V.Cs.) Jótékony gála Miskolc (ÉM) - Jóté­konysági gálaestet tart a miskolci Nagyszín­házban „A rák ellen, az emberért, a holnapért!" Alapítvány május 9-én este 7-kor. A közremű­ködők: Tokody Ilona, Káldy Kiss András, Fonyó Barbara, Geren­dás Péter, Jordán Ta­más, Maros Gábor, Kál- lay Bori, Kézdi György, Heller Tamás, Bagi Iván és Nacsa Olivér. Házi­gazda: Vitray Tamás. József Attila plusz a miskolci felolvasók Miskolc (ÉM) - Az Ifjúsági és Szabad­idő Ház a József Attila emlékévhez kapcso­lódó Szabó Lőrinc + József Attila elnevezé­sű programjának vendége volt Berka Atti­la, Török-Szofi László, Tolvaj Zoltán, Oravecz Péter, Székelyhídi Zsolt és Vass Ti­bor. A 2003-ban indult Szabó+... rendez­vénysorozat fiktív alapszituációja szerint a Miskolcon élő Szabó Lőrinc meghívásának alkalomadtán egy-egy neves író tesz eleget; Szabó 2003-ban Adyt, 2004-ben Illyést és Kaffkát látta (vagy épp nem látta) vendégül a városban - a közreműködő írók, költők írásaikkal ezeket a (meghiúsult?) találkozá­sokat is köszöntik. A Szabó Lőrinc + Jó­zsef Attila felolvasói két feladatot kaptak: az elsőben megidézték Szabó Lőrinc és Jó­zsef Attila miskolci találkozását, a második­ban Szabó Lőrinc: Ahol élőbb a Föld, József Attila: Meghalt Juhász Gyula, és Juhász Gyula: Egy halott költőnek című verseik triangulumát írták meg. Olvasók és közönségük (Fotó: Ádám János) Soma adott koncertet a közelmúltban a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Az énekes Jazz Most című műsorával lépett a közönség elé. (Fotó: Ádám János) Nagy Könyv; nagy, ■ A kötelezőket sokan ismerik, a kortársak pe­dig nem kapnak elég reklámot. Hegyi Erika ___________________ khe@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hétvégén megszületett A Nagy Könyv játék első listája, mely az olvasók szavazatai alapján a legkedveltebb száz könyvet tartalmazza. A könyvek szer­zőit és címüket böngészve rögtön szembetűnik: feltű­nően sok iskolai kötelező ol­........................ Az emberek az első igazi olvas mányélményei- ket a kötelező irodalmon ke­resztül szerzik. Ficsku Pál ................................................M vasmány került a kedvencek közé. Ennek okait próbáltuk meg kideríteni. Hiányzik a reklám Ficsku Pál író szerint ma­gyarázat lehet, hogy az embe­rek az első igazi olvasmányél­ményeiket a kötelező irodai­fi,4/l||www.boon.hu ( .................. 111 v !' ;i, ekntippek.boon.hu \-J A Nagy Könyv. Top 100 Magyar- országon (Doc 204 kB) mon keresztül szerzik. Ez per­sze nem baj, hiszen az Egri csillagok és A Pál utcai fiúk is a magyar iroda­lom kiemelkedő alkotá­sai, de egyben bi­zonyítéka an­nak, hogy a kortárs magyar Az Egri csillagok vezeti a százas magyar listát Bujdos T.) írók könyveit nem lehet kapni a boltokban, és hogy ezeknek a műveknek nincs megfelelő reklámjuk.- Azt is érdemes lenne meg­vizsgálni, hogy kik adták le a szavazatukat - tette hozzá az író. - Nyilván azok, akik sokat tévéznek, hisz ez tévés játék, és nem azok, akik sokat olvasnak.- A kötelező olvasmányok sikerének egyik magyarázata az lehet, hogy ezeket a köny­veket sokan ismerik. Azt azonban nem szabad elfelej­tenünk: ezek a művek nem véletlenül az iskolai tan­anyag részei, hiszen valóban jó könyvek - ismertük meg Szűcs Tamás, a Földes Fe­renc Gimnázium magyarta­nárának véleményét. - Olyan művek is szerepelnek a lis­tán, melyek történelmi vagy társadalmi okoknak köszön­hetik olvasottságukat. A magyartanárt nem lepte meg a lista, és örömmel tölti el, hogy a száz kedvenc könyv között túlnyomórészt szépiro­dalmi művek találhatók. Félresikerült Békési Gábor irodalmi mu­zeológus sem tartja meglepő­nek a százas listát, bár szerin­te ilyesfajta rangsor állítása félresikerült kezdeményezés. Szépirodalmi műveket egy­mással összehasonlítani fur­csa dolog - jegyezte meg -, és nem szolgálja az olvasási kedv felkeltését. A kötelező ol­vasmányok nagy sikerét azzal magyarázza a szakember, hogy az olvasók nem mernek újabb regényeket választani maguknak, megbíznak a ma­gyartanárok ízlésében.- Ott vannak a könyvhetek, -fesztiválok, író-olvasó találko­zók, dedikálások, melyek nem igazán népszerűek. Inkább ezeket a rendezvényeket kel­lene jobban népszerűsíteni - fogalmazott a muzeológus. Segélykoncert Mátrakeresztesért Miskolc (ÉM) - A Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara jótékonysági hang­versenyt ad a természet által sújtott Mátrakeresztes javára. A hangversenyen népszerű klasszikus művek csendülnek fel, ifjú művészjelöltek szólójá­tékával, zenekari kísérettel áp­rilis 28-án (csütörtökön) este 7 órakor a Zenepalota Hangver­senytermében (Bartók tér 1.). A belépőjegy ezer forint, a tel­jes bevételt a károsultak javá­ra utalják át. Talált képek Ezzel a címmel lát­ható Apáti-Tóth Sándor kiállítása, a miskolci Bor+Tárlat Borszaküzlet és Kisgaléria kiállító- helyen. Felvételünk a megnyitón ké­szült: középen a szerző, balra Kotics József egyetemi tanszékvezető, job­bra Illés László, a megnyitó közremű­ködője. (Fotó: Bujdos Tibor) OLVASÓNAPLÓ Szembejön az élet Bujdos Attila bujdos@eszak.boon.hu Az őszinteség lehet az in­terjúkötetek legfőbb erénye. Még akkor is, ha szinte soha nem tudhatjuk biztosan, hogy az önmagáról valló személy valóban őszinte: ragaszkodik-e élete tényeihez, úgy mond­ja-e, ahogyan megtörtént. Az önértelmezés persze mindig elkerülhetetlen. A megszólaló a tényeket a szán­dékokkal és a következmé­nyekkel is egybeveti. Mi mást tehetne: ez az ő látásmódja, ez és így az ő élete: saját ma­gával teljes. így az őszinteség is legfeljebb a feltárulkozás akarásaként kérhető számon. Annak vállalásaként, hogy az önmagáról beszélő ember kész kitenni magát a róla élő képpel való összehasonlítá­soknak. A feltárulkozás kockázatos, lehet miatta kínos érzése is az olvasónak: mi köze mindeh­hez. Ha viszont nemcsak az erények és a hibák leltára ké­szül, hanem az erények és a hibák az élet egészében mu­tatkoznak - nem mentegető­zésként, nem önigazolásként, hanem az elbeszélő által megélt hitelesnek tetsző válto­zatként -, igazi sors tárulkoz­hat fel az olvasó előtt. Ez a fajta őszinteség érdekessé, példaértékűvé teheti az olya­nokról szóló elbeszélést is, akiknek az élete amúgy nem különösebben tér el a hétköz­napitól. Más kérdés, hogy az olva­sót könnyebb rávenni az olya­nokkal készült interjúk olvasá­sára, akikkel kapcsolatban él benne a kíváncsiság, akikről már hallott, akik mások, mint ő. Mitől, miért? Mi következik ebből rá nézve? A Kösz, megvagyok... című kötet érdekes ember, a mély­ről jött, magasra jutott Gerard Depardieu feltárulkozása. A francia színész bevallottan mértéktelen: a sebesség, az ételek és italok, a munka megszállottja, százhatvannál több film szereplője. Élete a tempó okán akár kortünet is lehetne, de az általa leküzdött távolságok miatt mégsem az. Iskolázatlan, de tanult ember - az élet és az elszánás for­málta a jellemét: akár jót, akár rosszat hozott, soha nem tért ki előle, ha szembejött vele. Az életműve vitatható, és vitatott is. A mértéktelenség bárkitől áldozatokat követel­ne: olyan nincs, hogy a teljes­séget mindenben elérhesse valaki. Depardieu-t azért jó olvasni, mert önmagát sem ál­tatja vele, hogy ő lenne a ki­vétel, és nem próbál korrigál­ni a művön, nem mentegető­zik. Egyszerű eszmékben hisz: a barátságban, a barátságon alapuló megérzésekben pél­dául. És a saját sorsával mondja, hogy így is sokra le­het jutni. Ha a teljesítményben nem is olyan sokra, mint amennyi­re ő jutott, de az élet vállalá­sában mindenképpen: az is harmónia, ha az ember nem bán se jót, se rosszat. Ez nem sztárbölcsesség, ez a gondol­kodást, a jó és rossz felméré­sét nem kizáró, hanem igenlő életprogram. Depardieu a következetes ember képet rajzolja magáról: következetes az őszinteségben is. Nem tudható, tévedései, balítéletei esetében engedne-e a mellébeszélés, az önigazo­lás kísértésének, ha nem inter­júkötetben összegezne. De tény, a Kösz, megvagyok... nem pusztán miatta jó könyv, hanem az újságíró teljesítmé­nye miatt is. Laurent Neu­mann egyenrangú alkotótárs, jóllehet „csak" kérdez, és rit­kán engedi meg magának, hogy véleményt mondjon. Ha mégis, azzal is csak azt szol­gálja, hogy Depardieu-nek ne kelljen alakoskodnia. Nem régies, és nem unal­mas ez a ráérő alaposság, sokkal inkább reményt keltő: nem csak a gyorsan emészt­hető, nem csak a felszínes tí­pusalkotás „eladható". Az élet többet érdemel és többet is adhat ennél. Gerard Depardieu: Kösz, megvagyok (Beszélgetések Laurent Neumann-nal) (Stúdió Libri Könyvműhely, 2004)

Next

/
Oldalképek
Tartalom