Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

2005. április 30., szombat ÉSZAK KARRIER /8 Nemek egyenjogúsága Miskolc (ÉM) - A gender mainstar- ming igen gyakran használt kifejezés a ne­mek egyenjogúságát, a nemek egyenlő ará­nyú jelenlétét, azonos hatalommal való fel­ruházását jelenti. A fogalom az ENSZ 1985- ös, Nairobiban tartott konferenciája után jelent meg mint új koncepció. A main- streaming szó magyar fordítása fősodrást jelent, tehát tekinthetjük úgy, mint a ne­mek kérdésnek fősodorba terelését. 1986-ban fogadta el az ENSZ azt a határozatát, amely­ben rámutat, hogy ezeket a stratégiákat mind a szociális, mind a gazdaságfejleszté­si programba integrálni kell. ENSZ-szakértó'k is vizsgálták Az 1995-ös ENSZ szakértő csoport az aláb­bi definíció mellett határozott: a gender mainstarming politikai eljárások szervezé­se, tökéletesítése, fejlesztése és értékelése annak érdekében, hogy a nemek közti egyenlőség perspektívája beépüljön minden politikába, minden szinten és minden stá­diumban, olyan szereplők erőfeszítései ál­tal, akik egyébként is részt vesznek a poli­tikában. így megváltozott a hagyományos eljáráshoz képest a célhoz vezető út: a már létező politika a cél, és nem egy új politi­ka létrehozása. így az esélyegyenlőség kér­désével az oktatáson vagy környezetvédel­men belül kell foglalkozni, és nemcsak egy külön intézetben. Megváltoztak továbbá az eljárás résztvevői is, hiszen ilyen módon nemcsak egy minisztérium bizonyos osztá­lyán, hanem annak minden osztályán szük­séges ezzel foglalkozni. Nőképviseleti Tanács Miskolc (ÉM) - A kormány döntéseit elő­készítő konzultatív, vé­leményező, a nemek kö­zötti esélyegyenlőséget elősegítő cselekvési programok végrehajtá­sát és annak ellenőrzé­sét koordináló testület a Nőképviseleti Tanács. Tagjai a kormányzat, a nők helyzetének javítá­sáért dolgozó civil szer­vezetek, a nők érdekkép­viseletét ellátó országos hatáskörű társadalmi szervezetek képviselői, és a nők és férfiak esély- egyenlőségével kapcso­latban kiemelkedő tudo­mányos tevékenységet végző személyek. Nőpolitika Miskolc (ÉM) - Elké­szült az ENSZ 4. nőkről szóló világkonferenciá­ján, 1995-ben Pekingben elfogadott Cselekvési Program hazai végre­hajtásáról szóló. országjelentés, mely számba f vette eddig mi- { lyen nőpoli­tikái dön­tések szü­lettek ha­zánkban. Egy csapatban Nem cél Miskolc (ÉM) - Készült egy vizsgálat hazánkban az Inter­national Social Survery Programme amely az 1988-as, 1994-es és 2002-es adatfelvételén alapul. Ezek mindegyike or­szágos reprezentatív mintán tudakolta a felnőttlakosság néze­teit a nemi szerepek, a család, a gyerekvál­lalás, a család és a munka összeegyez­tethetőségének kér­déseiről. Sok nő szá­mára nem saját, ha­nem férje munkaerő­piaci pozícióvesztése vezetett ahhoz a vé­leményhez, hogy sa­ját munkavégzésük káros lehet a gyere­kek fejlődésére, a család egészére. Az Ilyen asszonyok a dolgozó férjjel ren­delkező nőkhöz ké­pest jobban hittek abban is, hogy állás­ban lenni csak má­sodlagos cél a nő számára. Férfiak véleménye ■j Nők véleménye i i ...■ 1 f I rí Ma isi JWJ 4.0 3,9 3,8 3.7 3.6 3.5 3.4 3,3 3,2 3.1 ■ 3,0 1 2,9 2.8 2.7 2.6 2.5 1988 Az oldal az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Pályázati támogatása révén jött létre. Javuló megítélés Egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet gyerekeivel, mint egy olyan anya, aki nem dolgozik Az egyetértés mértéke, 1=egyáltalán nem, 5=teljesen 1994 2002 Grafika: észak-Magyarország, forrás: KSH Nők, férfiak esélyegyenlősége Ej Nők és férfiak elvá­laszthatatlanok, de mi­lyen esélykülönbségeik vannak a Csereháton? Marschalkó Ildikó ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A témáról, vagyis a kirekesztés társadal­mi nem alapú gyakorlatáról nagyszabású kutatás készült az elmúlt évben a Miskolci Egyetem Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központ­jában. .............................................. Az interjúkból kiderül a nőknek rend­kívül alacsony fi '•*§>- vi|£1 az elhelyezhetié- f \ », si képessége... Pető Andrea EGYETEMI DOCENS nyei így fontos kérdésekre vi­lágítottak rá, már ami a nők és férfiak esélyegyenlőtlen­ségét illeti - hangsúlyozta kutatásában dr. Pető Andrea. Nők elhelyezkedése A társadalmi nemek egyenlőtlenségének egyik leg­fontosabb problémája, hogy míg a női szerepek gyökeres átalakuláson mentek át az el­múlt száz évben, a férfiszere­pek nem változtak. Ezt még nehezíti a térségre jellemző kilátástalan munkanélküli­ség is.- Ahogy az interjúkból kiderült, a nőknek rendkívül alacsony az elhelyezkedési ké­pessége, mert ha van közmun­ka, abban elsősorban férfiakat alkalmaznak, s csak a gyere­két egyedül nevelő nőnek van elvben elhelyezkedési esélye - magyarázta írásában a szak­ember. natkozóan.- Az első: a családi kötelezettsé gek miatt megvál­toznak a választási lehetőségei a női munkavállalónak, a második a tár sadalomban •ff Női szegénység Pető Andrea egyetemi do­cens a kutatás egyik szakértő­je az elmúlt évben megjelent írásában eredményeiket, ta­pasztalataikat teszi közzé.- A vizsgált térség, a Csere­hát számtalan program célte­rülete volt, amelyek többsége megbukott, a kutatás eredmé­A kutatást végző szakember három okot sorolt fel elem­zésében a Cserehát térségé­ben élő nők szegénységére vo­http:vforum.boon.hu Mondja el a véleményét! A családos anyáknak nehezebb meglévő egyenlőtlenségek kö­vetkezménye, a harmadik pe­dig a társadalom gazdasági változásaival függ össze - világított rá dr. Pető Andrea. A fentiekből világosan kitűnik, ami nem csak erre a térségre mondható alapigaz­ság, hogy a női életmódmo- dellek átalakítása a társadal­mi kirekesztés elleni harc egyik legfontosabb eszköze, hiszen a nők szerepéről (Fotó: EPA) kilakitott sztereotípiák jelen­tik a változás legfontosabb akadályát. A családi kötele­zettségek egyenlőtlen elosztá­sa, a választási kényszer a munka vagy család között nagy megterhelést ró a nőkre. A munka és az állás kettéválasztása, melyben az állás jelent anyagi hasznot, függetlenséget és társadalmi elismertséget, különösen hát­rányos a nőknek. MEGKÉRDEZTÜK: Önök szerint mennyiben kiegyenlített a nők és férfiak bérezése? S zerintem nem kiegyenlített a bé­rezés. Közalkalmazott­ként dolgoztam egé­szen nyugdíjazásomig, és érezhetően alacso­nyabb volt a hölgy kollégáim fizetése, mint a férfi társainké. Tóth Miklósné (58) nyugdíjas K épesítéstől függően hol kiegyenlített, hol nem a két nem bé­rezése. Van olyan terü­let, ahol egy férfi keres jobban, és úgy gondo­lom, van olyan terület is, ahol a női szakem­ber keres többet. Bordás Csaba (36) vendéglátós S zerintem kiegyenlí­tett a férfiak és nők bérezése, persze azt is látni kell, néhol a férfi többet bír dol­gozni, mint egy nő. Jobb a fizikai állapo­ta, gyorsabban megcsi­nálja a munkát, ezért kaphat többet. Kalotai Bertalan (32) SZAKMUNKÁS M indenki arra pa­naszkodik, hogy a nők kevesebbet ke­resnek jóval, minta férfiak, ez nem min­den esetben igaz. Min­dig mérlegeljünk, mely területeken milyen bérezések vannak. Üveges László (49) SZAKMUNKÁS A kislányomon ta­pasztalom, nincs egyáltalán kiegyenlít­ve a nők és férfiak bé­rezése, nyoma sincs az egyenjogúságnak. Én nyugdíjas vagyok, de lányomon keresztül tapasztalom, nincs egyenlőség. Boldizsár KArolyné (85) NYUGDÍJAS Pályázatok a felzárkóztatásért ■ Két nagy értékű uniós pályázat, ahol min­denkor kötelező a nők 50 százalékos részvétele. Kovács István istvan.kovacs@eszak.boon.hu Farkaslyuk (ÉM) - Alter­natív Foglalkoztatási Szolgál­tatások Farkaslyukban néven indult el a napokban egy pro­jekt, amelyet januárban nyert meg a Közszolg Kht. Rajtuk kívül részt vesz a programban az ÉRÁK és a helyi általános iskola. Felkészítés, képzés A HEFOP-pályázat 20 mil­lió forintot biztosít a helyi hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatására. A képzés több részből áll, az alapkép­zés keretében felújítják a résztvevők az általános isko­lában tanultakat, ezért ma­gyar, matematika, technika és informatika tantárgyakat ismételnek. Ennek befejezése jogosít fel az OKJ-s tanfolya­mon való indulásra. A pro­jekt fontos része a személyi­ségfejlesztő tréning és a munkaerő-piaci felkészítés. Jelentkezhettek a 18-62 év közötti tartós munkanélkü­liek, ám a kiírás szerint 80 százalékuknak a cigány la­kosságból kellett kikerülni, és összességében 50 százalék­ban nőket lehetett felvenni a képzésbe. Folyamatos kiválasztás Az előkészület és a kivá­lasztás folyamatosan zajlik, az első csoport június 1-jétől in­dul 20 fővel, míg november­ben a második 30 fővel. Szigo­W............................................... Aki nem teljesíti a szerződés fel­tételeit, annak visszafizetési kötelezetsége van. Holló Olivér PROGRAMVEZETŐ rú megkötések vonatkoznak a teljesítésre, mert csak 15 szá­zalék lehet a lemorzsolódás, 30 főnek részt kell vennie OKJ-s képzésen, ugyanakkor havi 25 ezer forintot kapnak. Aki nem teljesíti a szerződés feltételeit, annak visszafizeté­si kötelezettsége van - tudtuk meg Holló Olivér programve­zetőtől. A résztvevők egyéb­ként hét szakma közül dönt­hetik el, hogy melyik felel meg a csoport számára. Esélyteremtés Egy másik, szintén EU-s pá­lyázaton 100,5 millió forintot nyertek közösségfejlesztésen alapuló második esélyterem­tésre. Futamideje 22 hónap, a résztvevők száma pedig 36 fő. Itt befejezhetik a nyolc általá­nost, majd kőműves, szoba- festő-mázoló és parkgondozó szakmák közül választhatnak. Mindkét projekt utófinanszí­rozott, a Közszolg Kht.-nak kell ahhoz hitelt felvennie, hogy hozzájuthasson az el­nyert pénzhez. A végrehajtás­hoz a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium­mal kötnek támogatási szer­ződést. mmm http://forum.boon.hu Szóljon hozzá! Bánásmód Miskolc (ÉM) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló. 2003. évi törvény kiemelkedő jelentőségű. Célja, hogy hatékony jog­védelmet biztosítson a hátrányos megkülönböz­tetést elszenvedőknek. Tiltja - többek között - a nemi alapú megkülön­böztetést, és meghatároz­za a közvetlen/közvetett diszkrimináció, zaklatás általános fogalmát. A hatóság véd A törvényben foglaltak alapján alakult az egyen­lő bánásmód hatóság. Amely 2005. február else­jével kezdte el működé­sét. A faji vagy etnikai alapú diszkriminációs sé­relmet elszenvedett ál­lampolgár korábban csak bírósági eljárásban ke­reshetett jogvédelmet. So­ronkívüliség is lehetsé­ges, például ha a kiskorú sértett vagy ha az eljá­rást ombudsman vagy ügyész kezdeményezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom