Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-18 / 89. szám

2005. április 18., hétfő KULTÚRA /9 HÍRCSOKOR • Festmény és feledés. Elfeledett élet­művek címmel nyitják meg Meilinger Dezső festőművész emlékkiállítását a Miskolci Galéria Rákóczi-házában április 21-én, csütörtökön délután 5 órakor. A tárlat május 19-ig tekinthető meg. •Irodanyitó. Ügyfélszolgálati irodát nyit a Miskolci Szimfonikus Zenekar április 19-én, kedden délelőtt 11 órától. Új irodájuk Miskolcon, a Rákóczi u. 2. szám alatt működik majd. Jordán Tamás előadása Miskolc (ÉM) - Foly­tatódik a József Attila születésének századik évfordulója alkalmából szervezett rendezvények sora Miskolcon is. Ápri­lis 19-én, kedden este igazi csemegét ígérnek a szervezők a költő versei iránt érdeklődő me­gyénkben közönség szá­mára. Este 6 órától Jó­zsef Attila verseinek egyik legismertebb tol- mácsolója, Jordán Ta­más színművész, a Nem­zeti Színház igazgatója lép fel a borsodi megye- székhelyen. A napokban vele már találkozhattak a miskolciak a Ráadás elnevezésű bérletsorozat keretében. Mostani mű­sorát a zenész és zene­szerző Sebő Ferenccel közösen állította össze. A József Attila-est a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermé­ben lesz. A belépés díj­talan a ren­dezvény­re, amely­re a szer­vezők vár­ják az ér­deklődő­ket. Kovács László (Fotó: ÉM) Játsszunk zenét Miskolc (ÉM) - „Játsszunk zenét a Szimfonikusokkal" címmel újra megszer­vezi nagy sikerű nyílt délutánját a Miskolci Szimfonikus Zenekar kisiskolások számára. 2005. április 23-án 15.30-tól a zenekar székházába (Miskolc, Fábián u. 6/a) várják a gyerekeket szüleik­kel, nagyszüleikkel. A rendezvény célja, hogy a gyerekek kö­zelebbről megismer­jék a hangszereket, együtt zenélhessenek a zenekar művészei­vel. A délután mottó­ja: Ülj közénk és mu­zsikálj velünk! Vezé­nyel: Kovács László. Jegyek 500 Ft-os áron válthatók a Fil­harmónia Kelet-Ma- gyarország Kht. jegy­irodájában. OLVASNI VALÓ Otthon maradnak tévézni ■ „Operett, operett­világ", avagy éppen annak ellentéte, taga­dása a kiállítás? Balogh Attila wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - „Csárdáski­rály” - ezt, a látogatóban már hangzásával érdeklődést keltő, ugyanakkor nyilvánvaló asszociációkat sugalló címet választotta a Miskolci Galériá­ban csütörtökön megnyílt tár­latnak öt képzőművész. Vajon pontosan mire szerettek volna utalni az alkotók a képeikkel, a plasztikus címválasztással? Mind az ötüket szembesítettük ezzel a kérdéssel. zös szellemi identitáshoz kö­tődött: a vágyhoz, hogy rea­gáljunk arra a világra, ami­ben élünk, annak a befolyá­sára. A turbónihilista kis­polgárság által megtes­tesített gondolkodás­ra. Olyan képek ezek, amelyek kri­tikailag viszo­nyulnak a látot­takhoz. A cím valahol vic­ces, valahol torz. Min­denkép­pen provo­katív. feLu- gossy László:- Csárdás­drMáriás Béla, feLugossy László, Szikszai Károly, Urbán Tibor, Gaál József (Fotó: Kőhalmi Péter) Groteszk, furcsa Gaál József:- Groteszk, furcsa embertípu­sokat sorakoztatunk fel. A ke­let-európai identitásproblémát idézik az alakok: itt mindig kérdéses, ki hova megy és mit csinál. A konvenciókat kifor­gatva akartuk bemutatni, hogy a vígoperett és könnyedség vi­lága mellett ott a nyomottsá- gé is - a hamisság, a giccs. A monarchia öröksége, ami mély nyomott hagyott bennünk, éppúgy, mint a szocializmus. dr Máriás Béla:- A cím és az ötlet két éve született. Egy életérzéshez, kö­király: ebben benne van a vi­lág kettőssége. A férfi-nő vi­szony? Az is. Ha nem is fér­fi-nő ellentét: hiszen lehetnek csodálatos szerelmek, harmó­nia, család, gyerek. A világ olyan, amilyen. Az ember a saját környezetét igyekszik jobbá tenni. Nemcsak fizikai, de szellemi értelemben is. A képzőművészek vizuálisan próbálnak valamilyen vissza­jelzést adni. Sajátos nyelve­zettel. Elijeszteni? Nem hi­szem, inkább felmutatni vala­milyen szuverén reflexiót a történésekre, amelyek körül­vesznek. A huszadik század­ban mindig olyasmit keres a képzőművészet, ami közelebb van az ember természetéhez, a dolgok természetéhez. Ami pedig az operettet illeti: biz­tos szükség van rá - a világ­ban sok minden megfér. Sok minden más is. Komoly vicc Urbán Tibor:- Ha azt mondjuk, a „Csár­dáskirály” egy szóvicc, akkor valami humoros dolog jut eszünkbe. De hát a legkomo­lyabb témákkal is lehet vic­celni. Kicsit ironikus, kicsit groteszk hangulatot áraszt a tárlat. Mert szeretnénk rávi­lágítani bizonyos összefüggé­sekre. Mit akarunk közösen megváltoztatni? Több alkotó van itt; amikor ki-ki elhozta az alkotásait, valamit hozzá­tett a többiekéhez. Az egyéni munkákban megvan a közös szál. Bizonyos dolgokat hason­lóan látunk. Azzal, hogy Mis­kolcon van a kiállítás, hazai problémák kerülnek előtérbe. De lehetne bárhol a világon. Vannak dolgok, amik minden­kit zavarnak. Szikszai Károly: •- Nem az operettvilág lesaj- nálásáról van szó. Inkább ar­ról, hogy létezik egy hamis realista világ, amit igyekszik minél jobban a saját érdeké­re fordítani a kereskedelmi média. Nevezhetjük új mu­musnak is. Azokat célozza meg, akik elhiszik a Csárdás­királynő meséjét, ahogy elhi­szik a valóságsót, a délutáni kibeszélőműsort. Pedig az egész: manipuláció. Azzal vé­dik ki: „Mi nem az elit-kul­túrát képviseljük - a kultú­rát!” De nem lehet ezeket el­választani. Ez a kiállítás egy kis példa arra, hogy létezik összekötő híd. Eljuthat-e az üzenete a befogadókhoz? Ez, persze, csak vágy. De a kép a falon van, létezik ez már jó érzés: akár meg is nézhetik. Bár inkább otthon maradnak, tévézni. h ttp.'/emtippek.boon.hu \_J Szeifert Judit művészettörténész a csárdáskirályságról (DOC 33 kB) A mű és a közönsége (Fotó: Kőhalmi Péter) Evelyn Lau: Szökevény Miskolc (ÉM) - Nem mindennapi utat tett meg az íróvá válásig a kanadai író: tizennégy évesen szökött el otthonról. Az egyetlen, amit magával vitt, a naplója volt. Két évet töltött az utcán, s tizenhét évesen, e feljegyzéseiből született meg könyve, ame­lyet Szökevény: egy utca­gyerek naplója címmel adott közre magyar nyelven a Konkrét Könyvek. A kötet a világ sok országában bestseller, film is készült belőle. Őszinte, megdöbbentő és tanulságos vallomás ez elveszettségről, ki­taszítottságról, az értelmes élet keresésé­nek esélyéről. A könyv kiadója az interneten: ALBUM Híres rajzfilmslágerek Miskolc (ÉM) - Híres rajzfilmslágereket adott közre a Zeneker Kft. A kiadó elsősor­ban gyerekeknek szánt albumok kiadására szakosodott. Mostani lemezükön számos, népszerű alkotás - a többi között A kis hab­leány, az Oroszlánki­rály, az Aladdin és magyar rajzfilmek - kisérődala hallható. A közreműködők: Khín István, Várkonyi Zsolt, Tohai Andrea, Pulius Tibor, Gyenis Erika, Zónái Tibor, Héderváry Lilla, Kövecses Kornél, Kirsch Péter, Gaílusz Nikoletta. * ikfBM ^ 'emez Kiadója az interneten: Ktblnn www.zeneker.hu LEMEZBEMUTATÓ: Orbán György művei a miskolci Európa Házban A Reményi Ede Kamarazenekar tartotta lemezbemutatóját szombaton. Az est díszvendége a zeneszerző (első képünkön) volt (Fotó k p ) OLVASÓNAPLÓ Az értelem tagadása, a szív igenlése Bujdos Attila bujdos@eszak.boon.hu N incs titok, mert nem lehet titok: a tudás kényszere moz­gatja a cselekményt Sébastien Japrisot Hosszú jegyesség című regényében. Régies könyv ez, amiként a benne ábrázolt világ is az, a maga egyféle - egyrészt-másrészt mérlegelést nem ismerő - igazságával, és a ráérősséggel, amellyel ehhez az igazsághoz közelít. A nyomozás könyve a Hosszú jegyesség, melynek hő­se, tudni akarván az igazságot, ugyanazokat a köröket rója, új­ra és újraértelmezve minden körülményt, minden mondatot. Ehhez az alapossághoz valóban kell az idő és kell a türelem, átlátni az alig változó elbeszé­léseken egészen a történetig. Japrisot hőse, Mathilde türel­mes: biztos önmagában. Azzal a fajta szerelemmel szeret, amelyik nem tesz különbséget a szerelmese emlékéhez való ragaszkodás és a szerelméhez való ragaszkodás között: ele­ven az érzés, akár eleven, akár halott, akihez köti. Nem mellékes persze, hogy mi lett Manech sorsa, hiszen ez az a történet, amelyet a lány tudni akar, s ez a történet adja a regény értelmét: annak keíl kiderülnie, megtörtént-e, úgy-e, ahogyan mondják, úgy-e, ahogyan cáfolják. Manech katona, aki szaba­dulna a háború poklából, s az őt elítélő franciák más öncson- kítókkal együtt kiteszik a senki földjére: végezzék el a piszkos munkát a németek. A titok: Manech túlélő, vagy halott. A nyomozást nehezíti, hogy ha igaz, ami vele történt, az gyalázat, nem ahhoz fűző­dik tehát érdek, hogy kiderül­jön, hanem hogy titok marad­jon. Ráadásul többnyire kato­nahistóriákból kellene kibonta­ni a valóságot, olyan szöveg- környezetből, amelyben ottho­nos a megélt világ minden tor­zítása - hiszen torz helyzet a szabadság és az önrendelkezés megvonása, torz a háború cél­talansága. Lehetetlen kívülről belehelyezkedni az ilyen elbe­szélésekbe, az örökös korrek­ció igényével kell közeledni ezekhez, anélkül, hogy ponto­san tudni lehetne: mit, miért és mennyire kell átértelmezni a szövegben a megismeréshez. A Hosszú jegyesség annak az állhatatosságnak a regénye, amellyel az ember tudni akar, akkor is, ha nincs mit és miért megérteni. Japrisot könyve attól szerethető, hogy nem erőlteti a megértést: a háború tény, az emberi kapcsolatokba beépülő valóság, az értelem tagadása. Lehetetlen helyzet, amelyet Japrisot a szív által segít elvi­selhetővé és túlélhetővé tenni hőseinek. Az ember nemcsak a másik emberhez ragaszkodik, de önmagához is, ezek a ra­gaszkodás körüli érzések teszik végső soron derűssé a Hosszú jegyességet, ezek teremtik meg a szeretettel teli közelséget az olvasó és a regény hőse között. Sébastien Japrisot: Hosszú jegyesség (Konkrét Könyvek, 2004)

Next

/
Oldalképek
Tartalom