Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-18 / 89. szám
2005. április 18., hétfő KULTÚRA /9 HÍRCSOKOR • Festmény és feledés. Elfeledett életművek címmel nyitják meg Meilinger Dezső festőművész emlékkiállítását a Miskolci Galéria Rákóczi-házában április 21-én, csütörtökön délután 5 órakor. A tárlat május 19-ig tekinthető meg. •Irodanyitó. Ügyfélszolgálati irodát nyit a Miskolci Szimfonikus Zenekar április 19-én, kedden délelőtt 11 órától. Új irodájuk Miskolcon, a Rákóczi u. 2. szám alatt működik majd. Jordán Tamás előadása Miskolc (ÉM) - Folytatódik a József Attila születésének századik évfordulója alkalmából szervezett rendezvények sora Miskolcon is. Április 19-én, kedden este igazi csemegét ígérnek a szervezők a költő versei iránt érdeklődő megyénkben közönség számára. Este 6 órától József Attila verseinek egyik legismertebb tol- mácsolója, Jordán Tamás színművész, a Nemzeti Színház igazgatója lép fel a borsodi megye- székhelyen. A napokban vele már találkozhattak a miskolciak a Ráadás elnevezésű bérletsorozat keretében. Mostani műsorát a zenész és zeneszerző Sebő Ferenccel közösen állította össze. A József Attila-est a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermében lesz. A belépés díjtalan a rendezvényre, amelyre a szervezők várják az érdeklődőket. Kovács László (Fotó: ÉM) Játsszunk zenét Miskolc (ÉM) - „Játsszunk zenét a Szimfonikusokkal" címmel újra megszervezi nagy sikerű nyílt délutánját a Miskolci Szimfonikus Zenekar kisiskolások számára. 2005. április 23-án 15.30-tól a zenekar székházába (Miskolc, Fábián u. 6/a) várják a gyerekeket szüleikkel, nagyszüleikkel. A rendezvény célja, hogy a gyerekek közelebbről megismerjék a hangszereket, együtt zenélhessenek a zenekar művészeivel. A délután mottója: Ülj közénk és muzsikálj velünk! Vezényel: Kovács László. Jegyek 500 Ft-os áron válthatók a Filharmónia Kelet-Ma- gyarország Kht. jegyirodájában. OLVASNI VALÓ Otthon maradnak tévézni ■ „Operett, operettvilág", avagy éppen annak ellentéte, tagadása a kiállítás? Balogh Attila wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - „Csárdáskirály” - ezt, a látogatóban már hangzásával érdeklődést keltő, ugyanakkor nyilvánvaló asszociációkat sugalló címet választotta a Miskolci Galériában csütörtökön megnyílt tárlatnak öt képzőművész. Vajon pontosan mire szerettek volna utalni az alkotók a képeikkel, a plasztikus címválasztással? Mind az ötüket szembesítettük ezzel a kérdéssel. zös szellemi identitáshoz kötődött: a vágyhoz, hogy reagáljunk arra a világra, amiben élünk, annak a befolyására. A turbónihilista kispolgárság által megtestesített gondolkodásra. Olyan képek ezek, amelyek kritikailag viszonyulnak a látottakhoz. A cím valahol vicces, valahol torz. Mindenképpen provokatív. feLu- gossy László:- CsárdásdrMáriás Béla, feLugossy László, Szikszai Károly, Urbán Tibor, Gaál József (Fotó: Kőhalmi Péter) Groteszk, furcsa Gaál József:- Groteszk, furcsa embertípusokat sorakoztatunk fel. A kelet-európai identitásproblémát idézik az alakok: itt mindig kérdéses, ki hova megy és mit csinál. A konvenciókat kiforgatva akartuk bemutatni, hogy a vígoperett és könnyedség világa mellett ott a nyomottsá- gé is - a hamisság, a giccs. A monarchia öröksége, ami mély nyomott hagyott bennünk, éppúgy, mint a szocializmus. dr Máriás Béla:- A cím és az ötlet két éve született. Egy életérzéshez, kökirály: ebben benne van a világ kettőssége. A férfi-nő viszony? Az is. Ha nem is férfi-nő ellentét: hiszen lehetnek csodálatos szerelmek, harmónia, család, gyerek. A világ olyan, amilyen. Az ember a saját környezetét igyekszik jobbá tenni. Nemcsak fizikai, de szellemi értelemben is. A képzőművészek vizuálisan próbálnak valamilyen visszajelzést adni. Sajátos nyelvezettel. Elijeszteni? Nem hiszem, inkább felmutatni valamilyen szuverén reflexiót a történésekre, amelyek körülvesznek. A huszadik században mindig olyasmit keres a képzőművészet, ami közelebb van az ember természetéhez, a dolgok természetéhez. Ami pedig az operettet illeti: biztos szükség van rá - a világban sok minden megfér. Sok minden más is. Komoly vicc Urbán Tibor:- Ha azt mondjuk, a „Csárdáskirály” egy szóvicc, akkor valami humoros dolog jut eszünkbe. De hát a legkomolyabb témákkal is lehet viccelni. Kicsit ironikus, kicsit groteszk hangulatot áraszt a tárlat. Mert szeretnénk rávilágítani bizonyos összefüggésekre. Mit akarunk közösen megváltoztatni? Több alkotó van itt; amikor ki-ki elhozta az alkotásait, valamit hozzátett a többiekéhez. Az egyéni munkákban megvan a közös szál. Bizonyos dolgokat hasonlóan látunk. Azzal, hogy Miskolcon van a kiállítás, hazai problémák kerülnek előtérbe. De lehetne bárhol a világon. Vannak dolgok, amik mindenkit zavarnak. Szikszai Károly: •- Nem az operettvilág lesaj- nálásáról van szó. Inkább arról, hogy létezik egy hamis realista világ, amit igyekszik minél jobban a saját érdekére fordítani a kereskedelmi média. Nevezhetjük új mumusnak is. Azokat célozza meg, akik elhiszik a Csárdáskirálynő meséjét, ahogy elhiszik a valóságsót, a délutáni kibeszélőműsort. Pedig az egész: manipuláció. Azzal védik ki: „Mi nem az elit-kultúrát képviseljük - a kultúrát!” De nem lehet ezeket elválasztani. Ez a kiállítás egy kis példa arra, hogy létezik összekötő híd. Eljuthat-e az üzenete a befogadókhoz? Ez, persze, csak vágy. De a kép a falon van, létezik ez már jó érzés: akár meg is nézhetik. Bár inkább otthon maradnak, tévézni. h ttp.'/emtippek.boon.hu \_J Szeifert Judit művészettörténész a csárdáskirályságról (DOC 33 kB) A mű és a közönsége (Fotó: Kőhalmi Péter) Evelyn Lau: Szökevény Miskolc (ÉM) - Nem mindennapi utat tett meg az íróvá válásig a kanadai író: tizennégy évesen szökött el otthonról. Az egyetlen, amit magával vitt, a naplója volt. Két évet töltött az utcán, s tizenhét évesen, e feljegyzéseiből született meg könyve, amelyet Szökevény: egy utcagyerek naplója címmel adott közre magyar nyelven a Konkrét Könyvek. A kötet a világ sok országában bestseller, film is készült belőle. Őszinte, megdöbbentő és tanulságos vallomás ez elveszettségről, kitaszítottságról, az értelmes élet keresésének esélyéről. A könyv kiadója az interneten: ALBUM Híres rajzfilmslágerek Miskolc (ÉM) - Híres rajzfilmslágereket adott közre a Zeneker Kft. A kiadó elsősorban gyerekeknek szánt albumok kiadására szakosodott. Mostani lemezükön számos, népszerű alkotás - a többi között A kis hableány, az Oroszlánkirály, az Aladdin és magyar rajzfilmek - kisérődala hallható. A közreműködők: Khín István, Várkonyi Zsolt, Tohai Andrea, Pulius Tibor, Gyenis Erika, Zónái Tibor, Héderváry Lilla, Kövecses Kornél, Kirsch Péter, Gaílusz Nikoletta. * ikfBM ^ 'emez Kiadója az interneten: Ktblnn www.zeneker.hu LEMEZBEMUTATÓ: Orbán György művei a miskolci Európa Házban A Reményi Ede Kamarazenekar tartotta lemezbemutatóját szombaton. Az est díszvendége a zeneszerző (első képünkön) volt (Fotó k p ) OLVASÓNAPLÓ Az értelem tagadása, a szív igenlése Bujdos Attila bujdos@eszak.boon.hu N incs titok, mert nem lehet titok: a tudás kényszere mozgatja a cselekményt Sébastien Japrisot Hosszú jegyesség című regényében. Régies könyv ez, amiként a benne ábrázolt világ is az, a maga egyféle - egyrészt-másrészt mérlegelést nem ismerő - igazságával, és a ráérősséggel, amellyel ehhez az igazsághoz közelít. A nyomozás könyve a Hosszú jegyesség, melynek hőse, tudni akarván az igazságot, ugyanazokat a köröket rója, újra és újraértelmezve minden körülményt, minden mondatot. Ehhez az alapossághoz valóban kell az idő és kell a türelem, átlátni az alig változó elbeszéléseken egészen a történetig. Japrisot hőse, Mathilde türelmes: biztos önmagában. Azzal a fajta szerelemmel szeret, amelyik nem tesz különbséget a szerelmese emlékéhez való ragaszkodás és a szerelméhez való ragaszkodás között: eleven az érzés, akár eleven, akár halott, akihez köti. Nem mellékes persze, hogy mi lett Manech sorsa, hiszen ez az a történet, amelyet a lány tudni akar, s ez a történet adja a regény értelmét: annak keíl kiderülnie, megtörtént-e, úgy-e, ahogyan mondják, úgy-e, ahogyan cáfolják. Manech katona, aki szabadulna a háború poklából, s az őt elítélő franciák más öncson- kítókkal együtt kiteszik a senki földjére: végezzék el a piszkos munkát a németek. A titok: Manech túlélő, vagy halott. A nyomozást nehezíti, hogy ha igaz, ami vele történt, az gyalázat, nem ahhoz fűződik tehát érdek, hogy kiderüljön, hanem hogy titok maradjon. Ráadásul többnyire katonahistóriákból kellene kibontani a valóságot, olyan szöveg- környezetből, amelyben otthonos a megélt világ minden torzítása - hiszen torz helyzet a szabadság és az önrendelkezés megvonása, torz a háború céltalansága. Lehetetlen kívülről belehelyezkedni az ilyen elbeszélésekbe, az örökös korrekció igényével kell közeledni ezekhez, anélkül, hogy pontosan tudni lehetne: mit, miért és mennyire kell átértelmezni a szövegben a megismeréshez. A Hosszú jegyesség annak az állhatatosságnak a regénye, amellyel az ember tudni akar, akkor is, ha nincs mit és miért megérteni. Japrisot könyve attól szerethető, hogy nem erőlteti a megértést: a háború tény, az emberi kapcsolatokba beépülő valóság, az értelem tagadása. Lehetetlen helyzet, amelyet Japrisot a szív által segít elviselhetővé és túlélhetővé tenni hőseinek. Az ember nemcsak a másik emberhez ragaszkodik, de önmagához is, ezek a ragaszkodás körüli érzések teszik végső soron derűssé a Hosszú jegyességet, ezek teremtik meg a szeretettel teli közelséget az olvasó és a regény hőse között. Sébastien Japrisot: Hosszú jegyesség (Konkrét Könyvek, 2004)
