Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-11 / 83. szám
2005. április 11., hétfő ÉSZAK AKTUÁLIS (A KÖLTÉSZET NAPJA) /5 A LEGKEDVESEBB Marton Éva operaénekes: Két József Attila-vers osztozik a legkedvesebb jelzőn: a Mama és A Dunánál. Mindkettő a gyermekkoromat idézi. A Dunához közel nőttem fel, a Bakáts tér 2/B alatt. Kicsi koromban sokat segítettem az édesanyámnak, többek között a nagymosásban... Amikor miniszteri extra ösztöndíjasként bekerültem az Operába, Mikó András arra kért, mondjam el a kedvenc versemet. A Mama volt. Ennek alapján kaptam meg első, méghozzá prózai szerepemet, a kolduskirálynőt. Dr. Szabó Miklós jogász dékán: —— Az biztos, hogy József Attila a legked- ir\ vesebb költőm, de nehéz egyetlen versét kiválasztanom, hiszen az egész munkásságát nagyra tartom. Amelyik most mégis elsőként eszembe jut: „Tudod, hogy ■111 nincs bocsánat, / hiába hát a bánat. / Légy, ami lennél: férfi. / A fű kinő utánad." A lét nagy kérdéseire ad választ, s akár vezérelvként is szolgálhat, egy olyan világban, amelyben nem nagyon vannak vezérelvek. Amúgy nem szoktam verseket mondani, de versolvasó ember vagyok. Dr. Gulya Angéla állatorvos: I ^ Megfordítom: nem kedvenc versem, ked- véne költőm van, Weöres Sándor. Majd- ■ TmI nem mir|den este olvasok tőle verseket, f *& WB) Sokrétű költő, én leginkább a filozofikus pS tartalmú költeményeit kedvelem. Majdnem M 'im m'nc*en élethelyzetben találok közöttük olyat, amelyben megkapaszkodhatom, amelyben útmutatást lelek halálra, életre, szeretetre, szerelemre. Ha mégis ki kell emelnem közülük egyet, az az Örök pillanat. Talán azt olvasom a leggyakrabban, a legszívesebben. Hajnal József stúdióvezető: Vannak versek, amelyeket igaznak tartok, tudok olyat mondani, amely elkápráztat, olyat, amely fontos vers, s van, amely nagyon elszomorít. De az én versem egy József Attila-vers. Sebőéktől hallottam, egyetemista koromban. Ráadásul először a zenéje ragadott meg, a Rejtelmek muzsikája. Az évek során aztán a vers is megtelítődött tartalommal. Megértettem, mit is jelent igazán egy szerelmes kapcsolatban: „Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe"... Népszerű József Attila Miskolc (ÉM - HSz) - Nem lankad az érdeklődés a verseskötetek iránt - mondta el érdeklődésünkre Bartha Tamás, a Miskolc Plazában található Alexandra Könyváruház boltvezetőhelyettese. Különösen népszerűek a gyűjteményes kiadványok, annak ellenére, hogy ezek ára magasabb az átlagnál. Népszerűek a diákkönyvtár-sorozatok , amelyek a tananyaghoz kapcsolódóan tartalmazzák a kötelező versek válogatását. A felnőtt vásárlók leggyakrabban a „nyugatos” költők könyveit keresik, de sokan vásárolnak manapság József Attila-kötete- ket is. Nemcsak a verseit keresik most az olvasók, hanem a vele kapcsolatos életrajzokat is. Ez valószínűleg József Attila- emlékév programsorozatának és az így felkeltett nagyobb érdeklődésnek v köszönhe- iis tő. Olvasni jó (Fotó. ém) Főként klasszikus Miskolc (ÉM - HSz)- A II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban főként a diákok keresik a versesköteteket - tudtuk meg Jószai Zsoltné könyvtárostól. A középiskolások és az egyetemisták általában a tanulmányaikhoz kölcsönzik ki a magyar és a külföldi költők könyveit. Megfigyelhető, hogy egy-egy jelentős évforduló, esemény kapcsán általában megnövekszik az érdeklődés az adott szerző iránt. Az elmúlt időszakban többen érdeklődtek József Attila iránt. A könyvtárban valamennyi jelentős költő verseskötete megtalálható, de az átlagosnál nagyobb érdeklődés a klasszikus művek iránt nyilvánul meg. Szabad ötletek. Már az előző héten elkezdődött a költészet napjára emlékező rendezvények sora. Pénteken Jordán Tamás a miskolci színházban a Szabad ötletek jegyzéke című József Attila műsorát adta elő. (Fotó: Ádám János) Költők, a fülnek is írjatok! megmosolyogtató. Úgy is mondták akkoriban: szavalat. Ma: versmondás. Természetesen a hevület most is benne kell hogy legyen. De: egyszerű, emberi szóval. Tanárként is ezt tanítom. A mai világban már hamisnak tűnne a nagy hév, a nagy pátosz. Hozzá kell tennem, a költők is mások. Addig nincs baj. míg Kulcsár Imre (Fotó: Kőhalmi Péter) ■ A versek is mások, a versmondás sem ugyanolyan, mint 45 éve, amikor Kulcsár Imre kezdte. Balogh Attila wmitty@eszak.boon.hu ÉM: Gyakran hallani, hogy a kultúra szerepe megváltozott a társadalomban, csökkent az igény a művészet iránt, verset sem olyan szívesen olvasnak és hallanak az emberek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Hogyan éli át ezt egy színész, aki akkor is, ma is a szavalat mestereként ismert? Kulcsár Imre: Épp egy interjú kapcsán döbbentem rá a minap, 45 éve mondok verseket... Tény, a régebbi időkben sem politikai, sem egyéb társadalmi esemény nem volt elképzelhető vers nélkül. A politikai rendezvényeken természetesen inkább politikai témájú, „vonalas” versek szerepeltek, ám akkor is igyekeztem jó költeményeket választani; rossz verset nehéz jól elmondani. Volt aztán az „Olvasó népért” című mozgalom, rengeteg irodalmi rendezvény, például író-olvasó találkozók. A költő beszélt - a színész illusztrálta versekkel. A könyvtárak is élen jártak ebben. ÉM: Érezhető nosztalgiával beszél az emlékekről. Kulcsár Imre: Valóban emlékezetesek. Elmentünk például, hogy csak egy nevet mondjak, Kalász Lászlóval vidékre. Milyen hangulatos volt egy kisvárosi, urambocsá, falusi könyvtárba vagy nem tudom én hova bemenni: egyszerű falusi emberek ültek ott, tátott szájjal hallgattak minket. ÉM: Valóban ilyen idilli volt ez a kép? Kulcsár Imre: Valóban. De napjainkban is rendre kiderül számomra, hogy az emberek szeretik a költészetet. 1 Elég az elmúlt napok estjeit felidéznem: a nézők néma . :ii csendben hallgat- ták. Úgy érzem, mintha mostanában újra feltámadna az érdeklődés, javára változik a helyzet. Mintha eljönne egy kis megnyugvás: ismét időt szakítanak rá az emberek. Kéthetente telt ház van. ÉM: Változik a világ, a társadalom, a kultúra. Mennyire változik maga a versmondás? Kulcsár Imre: Változik a vers is, a versmondás is. Régebben patetikusabban mondtak verset. Visszahallgatva a régi nagy színészeket... kicsit rímek vannak... A szabadversekkel, egyáltalán, a mai magyar költőkkel már nehezebb a helyzet. Inkább a szemnek szólnak, mint a fülnek. Ötször el kell olvasni, míg megérti az ember - ha megérti egyáltalán. Az írótáborban is kértem már tőlük: a fülnek is írjatok! ÉM: A laikus evidenciának veszi, hogy a színésznek értenie kell a verset, különben el sem tudná mondani. Vagy ez részben rutin, netán technika kérdése? Kulcsár Imre: Értenie kell. Anélkül lehetetlen. Szerintem ez egyfajta gondolatátvitel, majdhogynem tömegpszichózis. Ha ő nem érti, akkor a közönség sem fogja. Megjegyzem, ma kevés is a színész, aki verset mond... „Az olvasók ■ Kérdéses, hogy visszahódíthatja-e a kortárs vers az olvasó- közönséget. Miskolc (ÉM - HM) - Vajon olvasnak-e az emberek ma verseket? S ha igen, kiket: igaz-e, hogy főleg klasszikusokat? Kupcsik Lidi költő (és magyar szakos egyetemista) csak a maga nevében mer ff ................. Ma nagyon sok orgánumban nagyon sok vers jelenhet meg... Kupcsik Lidi .....................................ff nyilatkozni. Az ő szemszögéből pedig mindez nem igaz: inkább a kortárs költőket olvassa, a klasszikusok közül főleg azok, akik írnak" csak azt, ami az egyetemre kell. Mások viszont... tény, hogy még a magyar szakosok között is csak egy szűk kör érdeklődik a kortársak iránt.- Főleg azok, akik maguk is írnak - jegyzi meg. Az okokról hosszan lehetne beszélni. De hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni? Kupcsik Lidi szerint a kulturális műsorok segíthetnének. Nincs remény(?) Kupcsik Lidi maga is próbál „népszerűsíteni”. A Miskolci Galéria Dőry-pincéjében rendezett irodalmi estjei (ahová kortársakat hív meg) egyre több érdeklődőt vonzanak, főleg az egyetemisták köréből. A költő hogyan éli meg, hogy kevés emberhez jut el. http://emtippek.boon.hu Interjúk. A Varró Dániellel készült" interjúk letölthetők (DOC 204 kB) amit mond? Kupcsik Lidi annyit mond: elfogadtuk. Ez vált természetessé, nincs remény, hogy változzon a dolog. Megkérdeztük, lát-e esélyt, hogy megjelenjenek költőóriások, mint a nyugatosok. A válasz: nem valószínű. Ma sok lapban nagyon sok vers jelenhet meg, s ez meghatározza a színvonalat is. Egy sikeres és ismert költő, Varró Dani (Fotó: Ádám János) Elkapkodták a kötetét Annak a tézisnek, miszerint nem olvasunk verseket, ellentmond, hogy Varró Dániel (az idén József Attila-díjat kapott) versesköteteit elkapkodták. Nevét sokan ismerik, a kritikák szerint Weöres Sándor óta nem volt magyar költő, akinek verseit ennyit (fejből) idézték volna. Hogy mi az oka a népszerűségének? Kupcsik Lidi szerint az, hogy a mai, igen bonyolult XXI. századot meg tudja fogalmazni akár XVII. századi formában is. Maszathegy című meséje a legkisebbek körében is népszerű. „Hatalmas tehetségre vall, hogy' egy ilyen fiatal srác ilyen mesét ilyen formában meg tudott írni” - fogalmaz. A vers olyan, mint a határőr, aki a valóság s a képzelet határán ácsingózik. „Szíve” hol ide, hol oda húz, s nem tudja igazán, hová is tartozik. Egy mágikus szóhalmaz, amit sem a józan gondolat nem képes kordában tartani, sem a nyelvtan törvényei. A fantázia szárnyait ugyan meg lehet lovagolni, de nem lehet uralni. DovAk DAvid ZrInyi Ilona Gimnázium !: Mire való ma a vers? A vers nagyon jó dolog. Hazánknak sok jó és értékes költője volt és van, és egyre többet olvasom a verseiket. Érdekes számomra, hogy a problémáimra mindig találok megoldást ezekben a költeményekben, ezért is fordulok „hozzájuk”. De az js fontos, hogy az ember, ha sok verset olvas, műveltebbé válik. Nagy TamAs Avasi Gimnázium Ú gy' gondolom, a vers ugyanazt jelenti napjainkban is, mint X'égen, azaz az érzések kifejezésére szolgál. Remélem, hogy' a vers mindig megtalálja a közönségét, bár azt hiszem, a mai fiatalok egyre kevesebb verset olvasnak. Ennek oka, hogy kevés az érthető vers, pedig a hallgatóság nem minden esetben felkészült. Simonfalvi Barbara Szepsi Cs. M. Gimnázium A vers nem más, mint menekülés a világból, nemesebb, szebb, igazabb helyre. Különleges ajándék a gondviseléstől, ha valaki költőként ki tudja fejezni magát, és ezért kötelessége, hogy írjon verseket, melyek reményt adnak, szórakoztatnak, elvarázsolnak, idegesítenek. Verseket, igényes, hasznos rímeket. Göbel Ágoston ZrInyi Ilona Gimnázium A vers az önkifejezés egyik csodálatos módja, és akinek megadatott a versírás képessége, az így átadhatja a gondolatait az olvasónak. Nagyon szeretem a verseket, és én is írtam már párat. Úgy gondolom nehéz jó verset írni, éppen ezért akinek mégis sikerül, azt jobban meg kellene becsülni, értékelni. HuhAk Heléna Földes Ferenc Gimnázium
