Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

2005. március 19., szombat Kék bolygó Kellően vigyázunk-e Földünkre? A mi hi- bánk-e, hogy a Földünk egyre rosszabb állapotba kerül? Manapság szinte az összes médiából arról értesülhetünk, hogy a környezetünkben törté­nő természeti katasztró­fákról tulajdonképpen mi, emberek tehetünk. Séllei Judit Berzeviczy Gergely Szakközépiskola Mozi, színház? Barcikán a fiatalok és diákok körében igen közkedvelt a szórakozó­helyek látogatása. Ha­zánkban számtalan szó­rakozási lehetőség van, és sohasem tudtam megérteni, miért pont a diszkóba és pubokba jár­nak a fiatalok. Kazinc­barcikán is számos lehe­tőség van a kikapcsoló­dásra, és ezt a fiatalok többsége ki is használja. Hétvégén a fiatalok pró­bálják kiengedni az egész heti „gőzt”. Kíváncsi vagyok, és felháborodva tapaszta­lom, hogy elfe­lejtettük a mo­zit, színhá­zat! Négyessy Andrea Ságvári Endre Gim­názium Óvatosan! Időjárás­függő Az időjárás javulása után csökkenhet-e a közúti balestek száma az utakon? - hangzik el a kérdés az autósok körében. Én úgy gon­dolom, hogy a balesetek többsége nem az időjáráson múlik, jó, így télvíz idején ez is közreját­szik. A látási viszonyok miatt vannak, akik las­sabban vezetnek, de sajnos vannak olya­nok is, akik erre nem mindig ügyelnek, és a baj sok esetben be is következik. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy van, amikor az ittas vezetés okozza a balesteket. A vezetők­nek akár tél van, akár nyár, mindig 100 szá­zalékon kell teljesíte­niük az utakon. Tehát szerintem a balesetek száma nem fog az időjárás miatt csökkeni. Losonczi Dóra Szepsi Csombor Márton Gimnázium DIÁK ÚJSÁGÍRÓINK A mai oldal összeállításában jeleskedtek: Dovák Dávid Bencsik Zsolt Életkor: 18 éves • Érdeklődési kör: kerékpározás, olvasás Iskola: Zrínyi Ilona Gim­názium Felkészítő tanára: Lukácsné Eisner Éva Losonczi Dóra Életkor: 18 éves Érdeklődési kör: olvasás Iskola: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola Felkészítő tanára: Dicsük Ivett Farkas Niki Életkor: 15 éves Érdeklődési kör: sport, olvasás Iskola: Szepsi Csombor Márton Gimnázium Felkészítő tanára: Víghné Kiss Éva Séllei Judit Életkor: 16 éves Érdeklődési kör;- olvasás, írás Iskola: Berzeviczy Gergely Szakközépiskola Felkészítő tanára: Dicsük Ivett Életkor: 17 éves Érdeklődési kör: zene, olvasás Iskola: Ságvári Endre Gimnázium Felkészítő tanára: Barkó Krisztina Életkor: 22 éves Érdeklődési kör: színház, olvasás Iskola: Európa Szakképző Iskola Felkészítő tanára: Molnárné Vaszil Nóra Tokai Máté Az előadáson egy igazi nőcis délutánba pillanthatunk bele Boldog vég igenis létezik ■ A sok nevetés közben azonban nagyon is fon­tos kérdést feszeget a darab: a boldogságot. Ki ne emlékezne Jack Lem- mon és Walter Matthau ferge­teges játékára a Furcsa pár­ban? Azt azonban kevesen tudják, hogy a szerző Neil Si­mon megírta a történetet egy másik szemszögből is, nőiből. Férfi létére nem is akárhogy. Szervét Tibor rendezésében - akinek ez már a második Si- mon-rendezése - felszabadult nevetéssel teli két órát tölthe­tünk el a Kamaraszínházban. Felixből Florance, Oscarból ■ A XXI. század fiatal generációjának tagjaként felelősséggel tartozol a szomorú jelenségért. A nyugatmajmolás, az ame- rikanizálódás közepette jut-e- időnk arra, hogy anyanyel­vűnket méltóképpen ápoljuk, s megőrizzük az utókor szá­mára? Mert végső soron min­dez rajtunk múlik. Tőlünk függ, hogy midőn a magyar társadalom fő alkotó­elemévé válik korosztályunk, mit tud majd felmutatni a nyelvművelés és a kultúra te­rén, vajon a jelenlegi kataszt­rofális helyzetből tud e még mélyebbre süllyedni nyelv- használatunk színvonala. És hogy oka is van e szomorú Olive lett, de a helyzet nem változott. A trehány, lusta Olive befogadja a válófélben lévő, tisztaságmániás, hipo- chonder Flo-t, és fenekestül felfordul az élete. Segítségük­re sietnek a barátnők, akik miután szembesülnek tehetet­lenségükkel, inkább elmarad­nak. így Olive-nak egyedül kell megbirkóznia a problé­mával. A kiutat a szomszédos spanyol testvérpárban találja meg. Vérbeli vígjáték lévén jöhet a „hepiend”, mindenki boldog és elégedett. Poénlabdák Amint beülünk a nézőtérre és megpillantjuk a díszletlám­tendenciának, bizonyításul álljék itt egy örökérvényű idé­zet Kölcsey Ferenc tollából: „Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” És való­ban. Megannyi lehetőség nyí­lik meg előttünk, hogy idegen nyelveket tanuljunk. Nyelv­vizsgát szerezhetünk angol­ból, franciából, olaszból vagy németből. Szent ügy Más alternatívaként akár skandináv vagy távol-keleti nyelveket is tanulhatunk. No de - és itt fordul fonákjára a történet - miközben kedves diáktárs, megtanulsz á hatá­rainkon túliak nyelvén szól­ni, ápolod-e a sajátod? Ugyan már, mit papolok én páról lógó nejlonharisnyát, átérezzük a helyzetet. Aztán egy igazi „nőcis” délutánba pillanthatunk bele. Mintha Szex és New Yorkot néznénk. A két főszereplő személye te­litalálat. Müller Juli (Olive) másodszor találkozik ezzel a szereppel, Seres Ildikót (Flo) főleg énekes szerepekben lát­hatta a miskolci közönség. Mindkettőjük játéka természe­tes, könnyedén dobják fel és ütik le a megírt „poénlabdá­kat”. A mellékszereplők közül kiemelkedik Molnár Anna naiv, „szőke” Renee-je, a leg­kisebb mozdulatával is képes mosolyt csalni a nézők arcára. itt, hisz a magyar fiatalság el­jutott arra a pontra, hogy még csak nem is érdekli a „Szent ügy”. Sokan fel sem ismerik tudásuk felszínességét, s meg vannak elégedve azzal, ami van. Ami van, az meg nem sok: szegényes szókincs, kife­jezésbeli problémák, stílusta- lanság. Persze ma már - az unióban - fontosabb, hogy nyelvvizsgával rendelkezz és képes legyél egy külföldivel társalogni, minthogy valóban meg tudj szólalni magyarul, íme a mai magyar valóság. Míg mi vidáman „ápoljuk”, sőt fejlesztjük nyelvünket, ad­dig Kölcsey forog a sírjában. De ennek valóban így kell len­nie? Dovák Dávid Zrínyi Ilona Gimnázium A sok nevetés közben azonban ha mélyebben elgondolko­dunk, nagyon is fontos kérdést feszeget a darab. Mégpedig a boldogság kérdését. A fősze­replők két hét alatt szinte a poklok kínját élik át együtt, de aztán megtalálják a boldogsá­got. Talán ha kijövünk a néző­térről, elhisszük egy kis ideig, hogy „boldog vég” nemcsak a mesékben létezik. Farkas Niki Európa Szakképző Iskola '£7731 w w w. b o o n. Ii ti http. emtippek.boon.hu Korábbi írásaink a Furcsa pár bemutatójáról (DOC 36 KB) Rádiócsillag Ha már szólt a rádió­tok szerda este 8 és 10 között, s éppen „azt” a miskolci adót hallgattá­tok, akkor tudjátok, hogy hetente egyszer angol nyelvűvé változik a „Bo­lond Rádió” két órája. S ez nem véletlen, hi­szen mindannyian jól tudjuk, hogy a világ első számú kommunikációs nyelve az angol. S hol be­szélnek angolul? Szinte mindenhol! Az egyik hely, ahol anyanyelvként használják, az Kanada. Ebből a kicsit hűvös or­szágból érkezett Lin is, a műsor házigazdája. Bencsik Zsolt Berzeviczy Gergely Szakközépiskola Mi lesz veled magyar nyelv? Rosszul nem járhatnak ■ Manapság egyre töb­ben vannak a magukat el nem fogadó, túlsúlyos emberek, felnőttek. Az utóbbiaknak a kormány próbál segíteni, mégpedig úgy, hogy az egészségtelen ételeket kiveszik az iskolai büfék kínálatából, megszünte­tik a kóla- és kávéautomatá­kat, de ez nem elég. A tanulóknak is tenniük kell azért, hogy egészségeseb­bek legyenek, mondjuk spor­tolniuk kellene. Akármelyik sporttevékenységet is választ­ják, rosszul nem járhatnak. A nebulók körében a leggyako­ribb sportág a kosárlabda, a foci és a kézilabda. Magyaror­szágon a legszokványosabb hobbi az úszás, amellett, hogy minden izmot megmozgat, testtartásjavító is. Ha valami érdekesebb spor­tot választanál, például a ví­vást - ez a legeredményesebb sportágunk az olimpián -, ak­kor csak hajrá! Ez a sport fi­gyelmet, koncentrálást igé­nyel, fejleszti a reflexet és megtanít küzdeni. De végezz akármilyen testmozgást, az kitartásra és rendszerességre fog nevelni. Ezek után gondol­kodjatok el, hogy érdemes e változtatni. Simonfalvi Barbara Szepsi Csombor Márton Gimnázium Népszerű a kosárlabda Miért jó sétásnak lenni? Vajon benne van a cikkünk? Milyen előnyök származ­nak abból, hogy részt veszek a Séta médiaprogramban? Amióta cikkeket írok, na­gyon sok dolgot tanultam. A felkészítő tanárom mindig átnézte a cikkeimet mielőtt elküldtük a szerkesztőségbe. Azóta nagyon sok minden­nek utána kellett néznem. Egyszer majd büszkén me­sélhetem a gyerekeimnek, hogy régen, gimnazista ko­romban cikkeket is írtam a megyei napilapba. Tirpák Anita Szepsi Csombor Márton Gimnázium

Next

/
Oldalképek
Tartalom