Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-14 / 61. szám
2005. március 14., hétfő ÉSZAK AKTUÁLIS /6 Ünnep. Készül a kokárda a március 15-i megemlékezésre. Sokan, sokféleképpen gondolunk az ünnepre. Erről szól összeállításunk. (Fotó: Bujdos Tibor) Kokárda és farmerdzseki Miskolc (ÉM - NSzR) - A márciusi ifjak fehér ingben, fekete attilában ültek a Pilvax kávéházban. Azóta eltelt több mint másfél évszázad, és a díszes ruha farmer- dzsekire változott. Legalábbis bizonyos óriásplakátokon, ahol a farmer és kokárda jól megfér egymás mellett. Ezeknek a hirdetéseknek a célcsoportja a 30-40 éves korosztály, akik már nem az attilá- ba öltözött képpel, sokkal inkább far- merdzsekis fiatallal tudnak azonosulni - mondta Végvári Zsófia díszlettervező. Ez pszichológia, és igenis fontos aktualizálni az ünnepi jelképeket, éppen azért, hogy a fiatalok is magukénak érezzék az ünnep üzenetét. Március 15-dike esetében azonban nemcsak ezért fontos, hogy fiatalok hívják fel a figyelmet az ünnepre, hanem a forradalom eszmeiségét is jelképezi a márciusi ifjakat - tette hozzá Végvári Zsófia. Az „őt ismerem” érzése Az ilyen reklámok esetében az is nagyon fontos, hogy ne karakteres árcokat válasszanak, hiszen olyan modellekre van szükség, akiknek átlagos a külsejük. Éppen azért, hogy akinek a plakát szól, azt érezze: őt ismerem valahonnan - tudtuk meg a díszlet- tervezőtől. Végvári Zsófia két évvel ezelőtt a március 15-ei állami ünnepség díszlettervezője volt. M-int mondta: elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy a nemzeti szimbólum, a kokárda visszakerüljön méltó helyére. Azaz újra a magyarság jelképe legyen és ne a politikai pártoké. Végvári Zsófia KÖLTŐK A FORRADALMI VERSRŐL Cseh Károly költő: Klasszikus értelemben nem létezik mai magyar forradalmi költészet, a Petőfikből ma csendtudósítók lennének; a szabadság iránti vágy belső tájakra vonult, s leginkább önmegvalósító törekvésekben mutatkozik meg. A költő főnevet igésít, a vadhajtások pedig a politikai szférákra terelődtek. Nem a világszabadság, sokkal inkább a világszakadtság korát éljük. Vass Tibor költő: A forradalmi költészet elsősorban a múlt századok irodalmára jellemző, így március 15. tájékán fellapozom a régi köteteteket, Petőfi-verseket olvasgatok, így jelenik meg a forradalmi költészet a mában. Ha léteznek is a mai társadalomban olyan folyamatok, amelyek bennem érzelmeket keltenek, netán megrendítenek, azokat nem tartom arra alkalmasnak és méltónak, hogy beemeljem a saját költészetembe. Csorba Piroska költő: A művészember szívesen feszeget korlátokat, de most demokráciában élünk, nincs korlát, mit feszegessünk? A líra forradalma inkább formai síkra terelődött: különbözni próbál minden eddigitől, ami nagyon nehéz, hiszen sokféle korszak, stílus és forma volt már korábban is. S ha léteznek is manapság indulatot keltő társadalmi jelenségek, azok nem nyilvánvaló formában jelennek meg az irodalomban. A március 15-ei közvélemény-kutatás eredményei* NemNem Igen Ön szerint sajtószabadság van-e ma Magyarországon? (százalék) Megirhatják-e az újságok, amit akarnak? (százalék) Nem tudja Nem tudja Nem válaszol Nem válaszol Nem Nem tudja Nem válaszol Igen Érvényesül-e a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje? (százalék) Rangsorolja 1-től 3-ig, mennyire fontosak ön szerint a következő eszmék Rangsorolja 1 -töl 3-ig, mennyire fontosak ön szerint a következő eszmék az ország életében! (a kapott pontok*') az ön személyes életében! (a kapott pontok**) (*a válaszadók számai 180 fö) j Első ; Második RjJ Harmadik (*'elsö=3 pont, második=2 pont, harmadik-1 pont) Grafikaés forrás: Észak-Magyarország Párhuzamos interjú: közvéleménykutatásunk eredményét elemzik a politológusok Hiányzik a történelmi Inkább mondható szabadnak a sajtó, a 18- 19. század forradalmi eszményei közül a szabadság a legfontosabb, az egyenlőség és a testvériség jelszavai a háttérbe szorulnak. Ezek a lapunk által közölt közvéleménykutatás legfontosabb megállapításai. Az Inform Média készítette a telefonos felmérést, 250 ember megkérdezésével. Az elemzésre a Miskolci Egyetem politológusait, Soltész Erzsébetet és Kovács Sándort kértük. SOLTÉSZ ERZSÉBET Teljesen normálisan tükrözik a jelenlegi átmeneti időszak összefüggéseit. A sajtószabadságról a megkérdezettek kétharmada azt mondja, érvényesül. Az arány szerintem jó. Ugyanakkor vannak, akik szerint nem szabad a sajtó, akiknek rosszak a tapasztalataik. Olvastam olyan felmérést, hogy sokak szerint nagyobb volt a sajtószabadság a rendszerváltás idején, közvetlenül 1989 után. Úgy vélem, ez csak optikai csalódás. Meglepik-e a felsorolt megállapítások? A szakember szemével nézve elárulnak-e ezek a válaszok valami újat a társadalomban ma érvényesülő eszményekről? KOVÁCS SÁNDOR Történelmünkben nem tett ki összesen két évtizednél többet, amikor érvényesülhetett a sajtószabadság: 1848-49-ben, •majd 1919-ben pár hónapot, 1946-48 között, '56- ban egy hónapnyit, és végül 1989-től máig. Örülök, hogy ezt ma értékelik az emberek, de a 22 százalékon sem csodálkozom, aki nemmel válaszolt. Történelmi távlatba még nem kerülhetett ez a fogalom. Tartalmilag ma sem tökéletes a sajtószabadság. Korábban a politika befolyásolta közvetlenül, ma az indirekt befolyásolásnak lehetünk tanúi. Amit a francia forradalom alatt értettek az egyenlőségen, az a jogegyenlőség. Hogy ne legyenek privilegizált rétegek. Ebben az értelemben megvalósult a cél. A szabadság fogalma ehhez képest korántsem változott ilyen sokat. Testvériségen pedig én a szolidaritást értem. Olyasmit, hogy kiállunk-e az elnyomottakért. Valamiképp az individuum ellentéte. Márpedig utóbbira épül az egész rendszer. A „Szabadság, egyenlőség, testvériség" hármas jelszavát illetően szkeptikusak az emberek. Itt is el kell különíteni a formai és tartalmi jelentéseket. Ami a formait illeti, könnyű megvalósítani: törvény előtti egyenlőség, vallási és egyéb közösségekben megvalósuló testvériség, polgári szabadság. A szabadság az leginkább, amire elemi az igény az előző évtizedek nyomán. Az egyenlőség eszméje mostanában háttérbe került, utópiának bizonyult. Ma inkább az esély- egyenlőségre való törekvést tartjuk fontosnak. A válasz teljesen logikus. Hogy a szabadságot ilyen fontosnak tartják, az nyilván az egyéni lehetőségeik kiszélesítését jelenti. Ha szabadságunkban áll sokmindent megtenni, az temészetszerűleg egyenlőtlenségeket fog teremteni. Pont fordítva, mint ahogy az államszocializmus hirdette, amely egyenlőséget akart, az egyéni szabadság korlátozása árán is. Amikor fontossági sorrendet kell felállítani, a válaszadók a szabadságot kiemelten kezelik, különösen a másik két fogalommal összehasonlítva. Vajon miért? Az egyenlőség megítélése ma más, mint volt, átalakult. A testvériséget bizonyos vallási közösségek értékelik magasra. Társadalmi szinten a megvalósulása igen gyenge lábakon áll. A modern társadalomban fontosabb az „én-császár”: az egyéni érdekérvényesítés áll a középpontban. A sorrend az lehet, hogy a szabadság eszménye válhat először valóra, aztán az egyenlőség, és szerintem a testvériség marad legkésőbbre. távlat MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Mit jelent számára a szabadság? A nemzet szempontjából azt jelenti, hogy évszázadokon át vágytunk és törekedtünk rá, ami most végre megvalósult. A demokratikus, szabad országban az egyén is szabadnak érezheti magát, mint ahogy én is. Erre érdemes volt várni és törekedni. Sir László, igazgató, Miskolci Szimfonikus Zenekar A szabadság számomra biztonságot jelent sok szempontból. Jelenti a gondolkodás biztonságát és a nevelés biztonságát. Szabad légkörben sokkal könnyebb a gyermeknevelés. Ez persze nem jelenthet szabadosságot, fontos, hogy tiszteljük egymás jogait. Arday István, az Avasi Gimnázium igazgatója T anult fogalomként a szabadság, a felismert szükségszerűség. Az én életemben azt jelenti, hogy olyan munkát végezhetek, ami érdekel, és bármennyit dolgozhatok. A nemzet szempontjából saját kultúránk és önbecsülésünk érvényesítését biztosítja. Dr. BIró György, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese A szabadság azt jelenti számomra, hogy az önmegvalósításnak nincs semmiféle akadálya. Emberként, pedagógusként és szülőként is ki lehet és ki tudok teljesedni. Ez a légkör, ami napjainkat jellem zi, az emberek boldog jövőjét biztosítja. Kovácsné Pogány Lenke, a PSZ VÁROSI TITKÁRA A szabadság elsősorban egy örömteli történelmi eseményt jelent, mely példát adhat ma is emberségből, önbecsülésből, helyzet- felismerésből. A személyes életemben a képzőművészet adja az igazi szabadságot, amikor a céljaimat szabadon valósíthatom meg. Urbán Tibor képzőművész
