Észak-Magyarország, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-07 / 31. szám
2005. február 7., hétfő ÍSZAKMAGYARORSZÁG# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 5 Miskolc és környéke kiadás JEGYZET Köszöntünk, Agora! Kiss László e-mail: laszlo.kiss@eszak.boon.hu Egy hírlap mindig optimista, nem is lehet ezt másként, mert mi a jelenben és még inkább a jövőben élünk, a tegnap nem a napilapok műfaja. Ha még ráadásul helyi lapról van szó, mint az Észak- Magyarország, ugyan elképzelhető lenne együtt élnünk Önökkel, kedves olvasóink, anélkül, hogy minden lapcsináló ne hinne e térség, megye, város jövőjében? Az Agora nevű virtuális fórumunkat azért hívtűk életre, hogy Miskolc véleménynyilvánításra és főként beszélgetésre, párbeszédre kész polgárainak legyen egy hatalomtól, kiszolgáltatottságtól mentes vitatere. Ez a fórum az interneten él az agora@inform.hu címen. Minden értelmes, beszédre vágyó levelezőt és olvasót várunk ide: de ehhez előbb jeleznie kell ebbéli szándékát Szabados Gábor kollégámnak a gabor.szabados@inform.hu címre. A levezőkör így nyitott, de csak tagjai számára olvasható és látható. Mi igyekszünk a legfontosabb, legérdekesebb megállapításokból szemezgetni a lap minden olvasója számára, mint most is. És ami ennél is fontosabb: utánajárni minden érdemi felvetésnek, amit lehet „elintézni", sínre tenni a város érdekében. Azt is reméljük, hogy kialakul egy kötetlen, politikai görcsöktől mentes vitastílus, amit a szellemesség és az angolos udvariasság jellemez, és nem a mostanság kis hazánkban elterjedt, agresszív szájtépés. Optimisták vagyunk, s az első néhány bét igazolta reményeinket! Várjuk az agorázókat és várjuk a jobbnál jobb leveleket! Egyetem, Science Múzeum, az egyetemet - és a tervezett Science Múzeumot - dr. Besenyei Lajos rektor (balra) mutatta be Mesterházy Balázsnak, az Európa kulturális fővárosa pályázat miniszteri biztosának. (Fotó: Végh Csaba) Az Észak e-mail-kávéháza Miskolcról Fórumunkon most az Európa kulturális fővárosa pályázat kapcsán folyik az eszmecsere Zemlényi Attila, Zai Péter, Rózsa Edit „A nagy ugrás, esetünkben a cím elnyerése talán nem fog elsőre sikerülni, bár én remélem, hogy igen. Mindenesetre a meglévő problémáink megoldásához, és ahhoz hogy egy szebb, élhetőbb városunk legyen, szükség van a kis lépésekre is. Kezdjünk hozzá. Éppen elég ideig vártunk fanyalogva, hogy ezt valakik helyettünk megteszik. Talán azok, akiknek ez lenne a dolguk. Úgy tűnik egy kis segítségre szükségük van.” Zai Péter vállalkozó „Örülök minden olyan lehetőségnek, ahol tjem kicsinyes egyéni érdekek, vélt, kreált vagy valós sérelmek megbántott áldozatai, nem ellendrukkerek, „haneméntaláltamkiakkor... és itt indulatfüggő jelző” intriku- sok, ahol nem „az engem mellőztek, így semmi sem jó, amit nélkülem csináltak”, egyébként kiváló emberek, ahol nem a névtelenség vélt védelmébe bujkáló sunyik, hanem olyan emberek találkoznak, akik talán egy aprócska lépést tehetnek azért, „hogy a helyi társadalom valódi közösséggé váljék - ne csupán egyének fizikai egymás mellett tartózkodása legyen -, és amelynek közös, belső szabály- rendszere egységes kultúrát alkothasson”, szabad fordításban ideidézve Gyulai Iván elgondolkodtató, figyelemre méltó gondolatai. Olyannyira, hogy azt gondolom az Észak-Agorába bekapcsolódó személyek egyben válaszolnak is Gyulai Ivánnak: közösséget építenek .......olyan közösséget, ahol az emberek együtt gondolkodnak, együtt döntenek, s együttműködnek döntéseik megvalósításában.” E fórumot közvetetten ugyan, de egy pályázat generálta, ha úgy tetszik: „kívülről jött motiváció, egy elnyert (elnyerendő)' lehetőség, egy pályázat... Azt hiszem, ez a kör is hitelesítheti azt a gondolkodást, amelynek - függetlenül a pályázat praktikus eredményétől - legnagyobb jelentősége, hogy közösséget épít(het).” Rózsa Edit kommunikációs szakember Kishonthy Zsolt városa. Ez enyhén szólva nem egy nagy dicsőség, de a hosszú távon így maradókat tényleg be Rockmúzeum-alapítvány-alapítók a „Szikla” előtt (Fotó: végh Csaba) lehetne festeni, én műalkotásokra gondolnék.” Kishonthy Zsolt MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ ami kötelező, ami motivál, ami felráz bennünket. Miért nem lehet ezt a gondolkodást hitelesí„Kíváncsi lennék a miskolci kult. főváros csomag mennyire vette komolyan a civil szervezetek ötleteit, más egyesületeket, köröket, alapítványokat. Mi, az EKME, a városháza illetékeseit tájékoztattuk, de nem tudjuk, számolnak-e velünk, illetve más szervezetekkel. A bemutatkozó sajtótájékoztatónkon is bejelentettük, hogy a cél érdekében készek vagyunk mindenkivel tárgyalni, de azóta is az egy egyetemi fenyegetésen kívül (az Észak, jan. 24-i számában olvasható), csak civilek kerestek meg bennünket, ők legalább jócskán.” Zemlényi Attila költő Erőmű KortArs Művészeti Egyesület „Európa kulturális fővárosa lenne most a nagy durranás, a szorgos történelmi aprómunka nélkül egyből a célba érni. Mondhatjuk, jó lenne, mert ha a célba jutunk, akkor jöhet a munka. S ez pozitív, lesz valami, Gyulai Iván teni? Mert kívülről jön a motiváció. Egy pályázati felhívás, esetleg egy elnyert lehetőség. Nem a közösség belső igénye, amelyért akkor is cselekszik, ha nem jár vele kulturális fővárosi cím... Vagyis nem épületeket, turisztikai látványosságokat és vonzerőt, hanem közösséget kell építeni.” Gyulai Iván ÖKOLÓGUS Akar(sz}e csatlakozni a fórumhoz? A tegeződős ’sz' betűnek egyrészt figyelemfelkeltő célja van, másrészt utal arra az internetszabályra, amely szerint az e-mail-diskurzus pertu zajlik. Mustrát kínálunk olvasóinknak agoránk levelezéséből. (És mostantól időről időre jelentkezünk válogatásunkkal.) A kiragadott idézetek bepillantást adnak abba az eszmecserébe, ami fórumunkon, az Észak-Agorán zajlik. Az Észak-Agora tagjainak köre egyre bővül - jelenleg 170-nél többen vannak -, részben meghívásos alapon, részben úgy, hogy az érdeklődők írnak a moderátornak, Szabados Gábornak - gabor.szaba- dos@eszak.boon.hu -, és hamarosan ők is agorázhatnak, miután felkerülnek a címlistára. Megkapják a többiek leveleit (olvashatják az archívumban a korábbiakat) és természetesen hozzászólhatnak az azokban leírtakhoz, ötleteikkel, javaslataikkal előre vihetik közös ügyünket. Miskolc (ÉM) - Az alábbiakban öt hozzászólásból közlünk részleteket, olyanokat, amelyek e-mail-kávéházunk- ban „hangzottak el” Miskolc Európa kulturális fővárosa- pályázata kapcsán. Várospolitikai fórumunknak most bő 170 tagja van. „A vízióról: szerintem a városháza különböző fiókjaiban rengeteg vízió lapul, kiprintelve, be- spirálozva. Ezeket főleg PR-, marketing-, szociológus, idegen- forgalmi, városfejlesztő teamek írták, gondolom, nem ingyen, nosza: itt közzé lehetne tenni őket, lehetne miről vitázni. Eszak-Agora Miskolc Zai Péter ötlete a tűzfalak be- festéséről nagyon jó. Sok művészbarátommal sétáltam már Miskolcon, és mindig megállapítottuk, hogy Miskolc a tűzfalak SZÍNE ÉS FONÁKJA Győzzük-e apróval? Békés Dezső e-mail: eszak@eszak.boon.hu K4ár-már hibrid, azaz radiátor + kályha fűtési módon gondolkoztunk - mondta félig tréfásan, félig komolyan kedves ismerősöm, ö is abban a városrészben lakik ugyanis, ahol a közelmúltban egy napig szünetelt a távfűtés csőtörés miatt. Az általa hibridnek nevezett fűtési módot egyébként a tévéből, egy Romániából sugárzott riportból leste el. Arrafelé ugyanis egyes lakótelepeken elvétve sem működik a távfűtés, és a szerencsétlen lakók úgy segítenek magukon, ahogy tudnak: fatüzelésű sparheltet, kályhát állítanak be a radiátorok mellé. A füstcsövet pedig nemes egyszerűséggel kidugják az ablakon. Reméljük, idáig azért sohasem jutunk el Miskolcon, bár az egyre inkább elöregedő csőrendszerrel törvényszerűen egyre több baj lesz, és ismétlődhetnek a múltkorihoz hasonló zavarok. Jól tudja ezt mindenki, leginkább a panelházakban élők. Ok azonban, talán még a csőtörésnél, fűtéskimaradásnál is jobban félnek az áremeléstől, ami ha az idén el is halasztódott, Damoklész kardjaként ott lebeg a fejük felett. Azt mondják, hogy az oroszlánra felszállni könnyű, csak le- szállni nehéz. Valahogy így vannak otthonukkal a panellakok is: annak idején könnyű szívvel vállalták a rezsit, egyrészt azért, mert (az államilag dotált energiaárak miatt) olcsó volt a fűtés, világítás, miegyéb, ők pedig aktív dolgozóként bőven megkeresték az árát. Időközben ez is, az is megváltozott, és nem éppen előnyükre. Szabadulnának a magas költségű lakástól, csakhogy - mint az oroszlánról való leszállás - ez is igen bajos. Aligha kapnának az áráért mondjuk egy hagyományos fűtéssel rendelkező kisebb kertes házat. Mondjuk olyat, amilyet annak idején a tömeges lakásépítés korszakában szanáltak, s helyette cserébe kapták a jelenlegi panelt. A régi ház nem volt olyan tágas, szép, de duruzsolt benne például egy fával vagy szénnel fűthető cserépkályha, amiben - mellesleg - almát lehetett sütni hosszú téli estéken, illatfelhőbe burkolva a szobát. De ez már a megszépítő messzeségbe vesző múlt, a jelen pedig az, hogy a szolgáltatások köldökzsinórjáról leszakadni tehát nehéz, szinte lehetetlen, és pont azok képtelenek változtatni a sorsukon, akiknek a hasukon kell megspórolni a komfortot. így is sokuk számára fenyegető rém az eladósodás. A múlt héten bejárta a sajtót egy különleges akció híre: nyugdíjasok csapata csupa fémpénzből összegyűjtötte a tartozását az egyik sorstársuknak. A villanyszámla büntetésekkel felszaporodott horribilis összege ugyanis már-már maga alá temette az idős asszonyt, és attól rettegett, hogy előbb-utóbb kiköltöztetik. Nehéz volt a szolgáltató irodájába cipelt szállítmány. Nyilván azt akarták szimbolizálni a többmázsás törlesztéssel a gyűjtők, hogy ha szavuknak nem is, de adományuknak legalább súlya van. Hasznos és ráadásul mutatós megoldás! Széles körben való elterjedése mégsem valószínű. Mert gondoljanak csak bele: mennyi aprópénzt kellene összegyűjteni, hogy az ország összes anyókájának a sorsa - ha csak átmenetileg is - könnyebb legyen? Legfeljebb a pénzverde győzné érmével. Szolidaritást viszont ott nem gyártanak.