Észak-Magyarország, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-08 / 32. szám

2005. február 8., kedd ÉSZAX-ÜAfiYRRQ8SIÁ6# KULTÚRA / 6 RÖVIDEN 0 Népszerű bérlet. Vivaldi Négy évszak­ját és Mahler IV. szimfóniáját adta elő tegnapi lapzártánk idején kezdődött kon­certjén az Alexander Walker vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar. A Népsze­rű bérletsorozat hétfői szólistája volt a miskolci szfnházban Cserna Ildikó (ének) és Lendvay József (hegedű). OLVASNI VALÓ A csillagokban Bubik István Miskolc (ÉM) - Szép kiállítású könyv jelent meg a tragikus körülmények között, autóbalesetben elhunyt színészről. A csil­lagokban Bubik Ist­ván című kötetet Gubcsi Lajos és Gubcsi Anikó szer­kesztette. Az emléke­zés jegyében készült albumban olvasható a színészegyéniséggel életében készült in­terjú, de nagyobb­részt a pályatársak idézik alakját - má­sok mellett - a teljesség igénye nélkül so­rolva - Cserhalmi György, Udvaros Do­rottya, Eperjes Károly, Márta István. Szá­mos felvételt használtak illusztráció gya­nánt: ezek nagyobbrészt ereje teljében áb­rázolják Bubik Istvánt, egy sorozat pedig az Új Színházban rendezett búcsúztatóján készült. A könyv kiadója a GL-4 Kft. Kataputt fesztivál: igazi kiugrás Miskolc (ÉM) - A Miskolci Est Kata- pult Rockfest néven rockzenei vetélkedőt hirdetett meg, amelyre lapunk, az Észak- Magyarország is felajánlott egy különdí- jat. A Miskolci Egyetem Rockwell Klub­jának két színpadán március 4-én méri össze tudását az a 12 zenekar, akiket a be­küldött anyagok alapján választottak ki a szakemberek. A Katapult fődíja több fel­lépési lehetőség lesz a 2005-ös Sziget Fesz­tiválon, egy előadó pedig 100 ezer forint­tal térhet haza. Az egyik zenekar elké­szíthet egy videoklipet, amely látható lesz majd a hazai zenecsatornán is. A Miskol­ci Est hatodik születésnapja alkalmából kiad egy 3000 példányos ingyenes CD-t, melyen minden fellépő szerepel egy dal­lal. Az Észak-Magyarország is felajánlott egy különdíjat, ez 2005-ben 7, megyénkbe- li fellépést jelent. http://zene.boon.hu A Katapult fesztiválról un bővebben Számlaszáma: OTP 11734004-20400268-00000000 az alszámla neve: Első Miskolci Lions Klub ÉSUK-MA6YARQRSZÁ6 é „Segítsünk együtt az újjáépítésben!” Kondás Vilmos könyvkereskedő Az Észak és a Lions segít az ázsiaiakon Elkezdődött a kortárs európai drá­maszemle Miskolcon. A Hársing Hilda szerkesztette sorozatban szombaton Sarah Kané két utolsó egyfelvonásosát, a Szomj és a 4.48 pszichózis címűt hallhatta és láthatta a közönség a Játékszínben. A szerző, aki nagy hatással volt a mai angol színházra, fiatalon vetett véget életének. Költői művei tolmácsolására rendezőként Lévay Adina vállalkozott, a két Sarah Kane-drámát Bősze György, Lukács Gábor, Szirbik Bernadett és Máhr Ági, illetve Bősze György és Máhr Ági olvas­ta fel (képünkön Lukács Gábor és Máhr Ági). A sorozat folytatódik. (Fotó: Ádám János) A „magyar film” nem lesz szitokszó „Jogos a filmszemle magas látogatottsága” Budapest (ÉM - BAL) - Re­kordnak nevezik a nézőszá­mot a kommentárok: a most zajló filmszemle ritkán látott érdeklődést vált ki. Vajon mi lehet a magyarázat? Harminc- vagy akár negyven­ezer is lehet az érdeklődők száma egy hét alatt. A héten folyó 36. Magyar Filmszemle a vártnál na­gyobb érdeklődést vált ki. Mindeközben egyes elemzések ar­ról szólnak, hogy a program gyen­gébb például az előző évieknél (tény, több kurrens név hiányzik a mostani programból, Jancsó Miklóstól Fliegauf Benedekig). Pénzfüggő ritmus- Amiket most láthatunk, ezek is kurrens filmek. Hallottam ma­gam is, hogy „nem olyan jó, mint a tavalyi”, de az én tapasztala­taim kedvezőek - reagált fentiek­kel kapcsolatos kérdésünkre Schubert Gusztáv esztéta, aki napjait természetesen a szemle vetítésein tölti. A Filmvilág című folyóirat főszerkesztő-helyettese, aki a Magyar Mozgógép Közala­pítvány (MMK) kuratóriumi tag­ja, fontosnak tartja megemlíteni, hogy a 2003-as MMK-döntés mi­lyen meghatározó ezekben az esz­tendőkben. Mint mondja, az ak­kor elosztott pénzből készült al­kotások voltak láthatók a tava­lyi szemlén, az idein is, és lesz­nek a jövő évin is. - A filmké­szítés ritmusa nálunk nagyban függ attól, hogyan tudnak pénzt szerezni az alkotók. Nagyon fon­tos ugyanakkor, hogy megvan filmtörvény, tízévnyi vajúdás után; ez a magántőke beáramlá­sát is lehetővé teszi az állami tá­ITtTTI www.boon.hu http-, emtlppek.boon.hu A szemle programja DOC 317 kB Három kiállítás a gyöngyszemekből A századforduló grafikája Stuttgartban... Miskolc (ÉM - HM) - Az európai grafika a századfor­dulótól a 30-as évek végéig. Ebből a hatalmas anyagból három sikeres kiállítást is rendezett gyors egymásután­ban Magyarország Stuttgart­ban és környékén. A kiállítás előzménye az a nagy grafikai kiállítás volt, ame­lyet ősszel rendeztek a Nemzeti Galériában, s melyen a német város galériájának anyaga volt látható, tudtuk meg Kishonthy Zsolt művészettörténésztől, a V ........................ Több mint száz grafikát: rajzot és sokszorosított művet állítottunk ki Stuttgartban... Kishonthy Zsolt galériás .....................................................................» Mission Art Galéria tulajdonosá­tól. A stuttgartiak meghívására állított ki nemrégiben a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművésze­ti Múzeum és a német Staatsga- lerie Stuttgart. Az anyag ugyan­az volt, az 1900-as évek elejének európai grafikája. Meseszerű városka Ezt követte a közelmúltban a Mission Art Galéria tárlata „A magyar grafika gyöngyszemei” címmel, ugyanebből a korszakból.- Több mint száz grafikát: raj­zot és sokszorosított művet állí­tottunk ki - mondja Kishonthy Zsolt. - A kiállítást magyar rész­ről Koncz Erika helyettes állam­titkár nyitotta meg, hangsúlyoz­va, fontosnak tartja, hogy egy ma­gángaléria nemzeti intézmények­kel karöltve állít ki. S bár ez Ma­gyarországon még gyerekcipőben jár, követendő lépés. A harmadik tárlatot Bietig- heim-Bissingenben tekinthették meg az érdeklődők, ezt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közösen rendezte.- Egy csodálatos, meseszerú városka fantasztikus múzeumá­ról van szó - meséli a művészet­történész. - Régi linóleumgyárat alakítottak át múzeummá. A vá­ros rendszeresen rendez grafikai biennálékat is. Amikor megtud­ták, Miskolc is, meghívtuk az igazgatót a városunkba. Márciusban érkezik Miskolc­ra a baden-württembergi kul­tuszminisztérium főosztályveze­tője, ahol a városi programokon kívül hegyaljai kiállítást szervez majd neki a Mission Art.- A hármas kiállításnak egyébként hatalmas sikere volt - jegyzi meg Kishonthy Zsolt. - Bizonyítván, hogy így érdemes, ha több hasonló program erősí­ti egymást. NÉHÁNY KIÁLLÍTOTT- Abanovák Vilmos _____________- Uitz Béla_____________,_______- Hincz Gyula___________________- Mattis Teutch János Magyar szemmel A tíz legnézettebb magyar mozifilm 2004-ben (nézőszám szerint, zárójelben a bemutatás hónapja) 128 000 (98 000 82 000 67 000 Magyar vándor (február) Argó (szeptember) Temetetlen halott (október) Csodálatos Júlia (becember) Állítsátok meg Terézanyutl (december) Szezon (szeptember) Trianon (aktober) Nyócker (beeember) Rap, revü, Rómeó (április) Mlx (Mmér) Grafika: Észak-Magyarország, forrás: Nemzeti Filmiroda/mancs.hu 456 000 _j 48 000 (48 000 j 46 000 J23 000 J21000 Mozijegyeladások Az év első tíz hónapjában a nézőszám elérte a 11,5 milliót. (* V J Ebből több mint egymllllóan magyar filmet néztek meg. mogatás mellé. - A szakíró úgy véli, a mostani szemle is színvo­nalas: ezek „nem rossz filmek”, avagy „soha rosszabbat”. Akad­nak nagy nevek, beleértve a fia­tal tehetségeket is. Jófelé megyünk- Kritikusként is azt mondha­tom: nyugodt vagyok, elindulha­tott egy új nemzedék, kurrens gondolkodásmódot mutatnak fel, pergő cselekményt, érdekes tör­téneteket. A magyar film ma len­dületben van, jelen vannak a fia­talok, a nagy öregek és a közép­generáció egyaránt. Ez érződik, ezt érzi a közönség is. - Schubert Gusztáv szerint ma egyértelmű, szükség van arra, hogy a nézőket visszahódítsa a magyar film, ha­sonlóan a hatvanas évekbeli „fénykorhoz”. - Ez akkor sikerül, ha olyat találnak a moziban, amit meg tudnak nézni. És akkor a „magyar film” nem lesz szitok­szó, szinonimája az „unalmas”- nak. A kettőt, művészet és szó­rakozás, nem szabad szembeállí­tani. Ez a szellem munkálkodik a mai magyar filmművészetben, a trend tehát jó, jófelé megyünk. Az éjszaka magányában alkotott Ma temetik Debrecenben Tar Sándort Debrecen (HBN) - Kis kertet szeretett volna ta­vasszal venni, ahol meg­termelhet némi zöldséget- gyümölcsöt: ezt a tervét már nem valósíthatta meg a vasárnap egy hete el­hunyt Tar Sándor. Imádott kertészkedni, sza­bad idejét többnyire a hajdú­sámsoni családi szőlőben töl­tötte, amíg el nem adták - emlékezett visz- sza Kovács Zsolt, a József Attila-díjas író 38 éves kereszt­fia. Mint el­mondta, Tar Tar Sándor Sándor az év­szakok közül a tavaszt szível­te leginkább: kihívásnak te­kintette, s a mozgás is hiány­zott neki a téli hónapok alatt. Mindig naprakészen A debreceni író késő este látott neki az írásnak, amikor minden elcsendesedett. Mun­ka közben egyedül szeretett lenni, zavarták a zajok, a ne­szek. Egyik szobából a másik­ba sétált, s akár egészen haj­nalig dolgozott. Rengeteg ötlete volt, ame­lyeket napi rendszerességgel gyűjtött. A kistáskájában min­dig tartott papírt és tollat, hogy feljegyezhesse a gondola­tait, noha mindenre pontosan emlékezett. Remek megfigyelő­képességével a legkisebb vál­tozásokat is észrevette. Sokat beszélgetett hétköznapi embe­rekkel, könnyen megtalálta ve­lük a közös hangot. Arról írt, ami foglalkoztatta őket, nem fikciókat: különleges érzékkel vette észre a lényegi dolgokat. Hajdúsámsonban sok lecsú­szott emberrel találkozott, aki­ket segített, pártfogásába vett. Mindig jellemző volt rá a tö­rődés és az odafigyelés. Megszokott mederben Nem szívesen mozdult ki otthonról, azt kedvelte, ha nyu­godtan folynak körülötte a dol­gok, a megszokott mederben, s nem örült, ha kizökkentették ebből. Nem szeretett szerepel- ' ni, ennek ellenére sok közön­ségtalálkozóra elment, főleg akkor, amikor kötete jelent meg. Ezeken az alkalmakon gyorsan oldotta az eleinte fe­szült légkört, s közvetlenné váltak a beszélgetések. Ha nem helyénvaló kérdést kapott, ak­kor is kivágta magát. A humor nem állt távol tőle, családi kör­ben pedig tele volt viccel, tré­fával, szófordulatokkal. Optimistán vélekedett az életről, ha baj volt, azt mon­dogatta: „Oda se neki, úgyis mi győzünk!” ÉCVAflff ^ar Sándort február 8-án - ma - 14 órától búcsúztatják a debreceniVöz- temető 2. számú ravatalozójából. Az írót a Mag­vető Kiadó saját halottjának tekinti. itt ............................... ..........

Next

/
Oldalképek
Tartalom