Észak-Magyarország, 2005. január (61. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-10 / 7. szám
2005. január 10., hétfő KARRIER / 5 JEGYZET Mettol meddig Paulovits Ágoston e-mail: agoston.paulovits@eszak.boon.hu Az egész életen át tartó tanulás az oktatásnak és a képzésnek egyre fontosabb részévé válik. Nem nehéz belátni, hogy az elkövetkezendő' években, évtizedekben ezt a gyakorlatot kell megvalósítani, nemcsak azért, mert az unió tagjai lettünk, hanem jól felfogott saját érdekünkben is. A minimális tudás megszerzése hajdan alapvető követelmény volt az élet minden területén, ennek megtartása azonban egyre kevesebb. Tudásunk négy-öt év alatt amortizálódik, következésképpen szükség van az élethosszig tartó tanulásra, és ennek támogatási rendszerére. Különben a világ elrohan mellettünk, a tegnap szerzett tudásunk kevés a holnap feladatainak megoldásához. Ezért kell felépíteni azt a folyamatot, amely természetes igénnyé teszi az új ismeretek megszerzését. Felépíteni ezt a folyamatot, tudatosítani, elfogadtatni és segíteni az embereket abban, hogy a lehetőségekhez hozzájussanak. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a felnőttképzés, mely munkaerőoldalról is vizsgálja az igényeket és a lehetőségeket. Ugyanis sokfajta képzés létezik, de vannak öncélú, esetleg a társadalom számára kevésbé hasznos tanfolyamok, oktatási formák. Ezért célszerű az, ha a munkaerőpiacot igyekszünk kielégíteni a képzéssel vagy a továbbképzéssel. Sarkasan fogalmazva olyan segítséget nyújtani munkaadóknak és munkavállalóknak is kedvezmények, információk formájában és egyéb csatornákon, hogy motiváltak legyenek a munkaerőpiac meghatározta új ismeretek megszerzésében. Minden infrastrukturális hátrányunkkal együtt ahhoz, hogy kimozduljunk jelenlegi helyzetünkből, nagy szükség van az egyetemek, a középfokú tanintézetek és a felnőttképzési hálózat rendszerének olyan átjárhatóságára, amely kapcsán lehetőség kínálkozik hozzá, hogy tudjuk, mikor, hol és mit kell tanulnunk életünk során. Nyári egyetemi kurzus indítása Miskolc (ÉM) - A Magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatot hirdet magyarországi felsőoktatási intézmények, illetve felsőoktatási intézmények által akkreditált szervezetek részére nyári egyetemi kurzusok indítására külföldiek számára. Elvárások Szempontok és elvárások a nyári egyetemi kurzusokkal kapcsolatban: 1. Szükség van 2, illetve 4 hetes kurzusokra (60- 120 órában, nyelvi kurzusok esetén) 2. magyar nyelvi kurzus esetén minden szinten kell tudni indítani csoportokat (kezdő, újrakezdő, haladó, felsőfokú stb) 3. Tematikus kurzusokra való jelentkezéseket is elfogadunk a programok teljes részletezésével 4. Biztosítani kell a teljes ellátást (szállás, étkezések) valamint az ösztöndíj (zsebpénz) kifizetését az ösztöndíjasoknak (300Ft/fő/nap) 5. Megfelelő színvonalon kell biztosítani a kurzusok pénzügyi és technikai hátterét is 6. A MÖB (az OM költségvetéséből) biztosítja a szerződésben rögzített pénzeszközt a programok lebonyolításához. A támogatást a számlákkal igazolt költségek szerint utólag biztosítja. Azon intézményeknek, amelyek 2003- ban már pályáztak és 2004-ben már rendeztek nyári egyetemi kurzust a MÖB-el kötött szerződés alapján csak az árakra vonatkozó javaslatukat kell beadni, ha a tematika nem változik. Jelentkezési határidő: 2005. január 31-ig. Pályázat benyújtásának helye: Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája (Bp. 1146, Ajtósi Dürer sor 19 - 21.). Az oldalt a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatta Korszeni ismeretek nélkül nincs esélyünk 2004-ben 660 millió forintott fordítottak több ezrek esélynövelő munkaerőpiaci képzésére Paulovits Ágoston e-mail: agoston.paulovits@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Az Európai Tanács 2000. márciusában tartott értekezletének következtetései azt igazolják, hogy az egész életen át tartó tanulás, a tudás alapú gazdaság és társadalom felé való sikeres átmenet és velejárója. Következésképpen mindenkinek biztosítani kell az esély- egyenlőséget, hogy a társadalmi és gazdasági változás által támasztott igényekhez igazodni tudjanak, és Európa, valamint saját jövőjének kialakításában aktívan részt vehessenek. ÉM: Gúr Nándor országgyűlési képviselő úgy is, mint a parlament Foglalkoztatási Bizottságának az alelnöke, és úgy is, mint korábban gyakorlatban is felnőttképzéssel foglalkozó szakember, miként látja napjainknak már-már társadalmi problémájává erősödő megoldását Gúr Nándor: Nálunk ma az jellemző, hogy a felnőttek körében azok vannak a leghátrányosabb helyzetben, akik semmilyen szakmai képzettséggel nem rendelkeznek. A munkaerőpiac minden visszajelző rendszere ezt bizonyítja. Az érzékelhető az elmúlt öt évben is, hogy azok, akik szakmai képesítéssel rendelkeznek, már sokkal kedvezőbb helyzetben vannak. Viszont tudjuk azt is, hogy nagyon keményen amortizálódik a tudás. A megszerzett ismereteink négy-öt év alatt „feleződnek”, ilyen értelemben figyelembe kell venni azt, hogy kevés tradicionális szakmai képzettséggel rendelkezni, hanem kiegészítő ismeretekre van szükség. ÉM: Ezeket az új ismereteket nyilván különféle oktatási formákon, elsősorban a felnőttoktatásban lehet megszerezni. Gúr Nándor: A 90-es években sok nagyüzem, és az ehhez kötődő szakma megszűnt. A 2000- es években próbálják a megváltozott helyzethez illeszkedő szakmákat és ismereteket előtérbe helyezni az oktatás különböző fázisaiban, kapcsolatot tartva új vállalatokkal és vállalkozásokkal. A cégek munkaerőpiaci szerepe így egyre jobban kötődik az időközben átrendeződött oktatási folyamatokhoz. Ezzel egy időben több mint felére csökkent a különféle oktatást szervező cégek száma, viszont a szigorúbb akkreditálás révén ez a mennyiségi csökkenés jelentős minőségi eredményekkel járt. Ez hozta a munkaerőpiachoz történő könnyebb igazodást. ÉM: Vagyis piacképes képzés történik. Gúr Nándor: Ez a lényeg, ami nemcsak a szakképzésre, hanem az egész felnőttoktatásra és a felsőfokú képzésre is igaz. Nyitott lett a felsőoktatás, könnyebb a bekerülés mint korábban volt, és így olyan fiatalok hagyják el az egyetemet, akik az első kudarcaikat nem az iskolában, hanem az életben élik, mert az a tudás, amit megszereztek, vagy kevés, vagy nem fogadja el a munkaerőpiac. Tehát ilyen vonatkozásban is kell sajátos struktúraváltást gerjeszteni. Ezért beszélünk a pálya- orientációról, vagy a pályakorrekcióról. ÉM: Valahol ez összefügg azzal is, amit gyakran emlegetünk: a gazdaságnak versenyképes tudásra van szüksége. Gúr Nándor: így igaz, hiszen nem mindegy, hogy az eredményeket milyen energiával teremtjük meg. Egyértelmű, hogy minél kisebb energiabefektetéssel minél nagyobb hozamot termeljünk. A lehetőségek között fontos helye van az élőmunka keretek között tartásának, de ha magasabb tudású, nagyobb hasznot hozó munkaerő áll rendelkezésre, akkor a bérek is jobban alakulnak. Nem haszontalan a tudás, az új ismeretek megszerzése. ÉM: Mindezért mit tehetnek a kamarák, és egyáltalán a civil szervezetek? Gúr Nándor: Sokat tehetnek, de legalább ennyit tehet a kormány is. Forrásoldalról a kormány a felnőttképzés normatív rendszerét minél szélesebb kör számára elérhetővé tegye. Az elmúlt két esztendő arról szól, hogy a felnőttképzés normatív összege és a résztvevők, utolérhetők köre is bővült. A kamarák, a civil szervezetek azt tehetik, hogy a munkaerő regisztrálásában szerepet játszó szervezetekkel karöltve, folyamatában elemzik azt ami mögöttünk van, és azt ami várható. Felmérések alapján láttatni kell, hogy milyen igények várhatók a jövőt illetően. NÉVJEGY Gúr Nándor, a Foglalkoztatási Bizottság alelnöke Az Északkelet-magyarországi Regionális Képviselet vezetője, tizenöt éve a Primom Megyei Agrármarketingcentrum igazgatója is egy személyben. Kora: 47 év Diploma: mérnök-közgazdász (ME); személyügyi szakértő (BKE), Munkakörök: Megyei Tanács Vállakozási Osztályának főelőadója, majd a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, később a BÖKIK Szakképzési igazgatója, jelenleg 2002-től országgyűlési képviselő, a parlament Foglalkoztatási Bizottságának alelnöke. Család: nős, két gyermek, egy fiú és egy lány A munkanélküliek nagyobb százalékát teszik ki a szaképzettséggel nem rendelkezők, akinek van képzettsége könnyebb helyzetben van Nem túl biztató helyzet Miskolc (ÉM) - Lényegében stagnál a munkanélküliség, mértéke alig változik. A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből azonban kiderül, hogy például a pályakezdők helyzete nem túl biztató. Stagnáló munkaerőpiac Tavaly szeptember és november között 6,3 százalék volt hazánkban a munkanélküliségi ráta, ami az elmúlt évek átlagánál néhány tized százalékkal magasabb, ám összességében stagnál a munkaerőpiac - áll a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. Míg nálunk a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint az unióban, a foglalkoztatási arány sem közeledett a közösség átlagához, hiszen a vizsgált időszakban a munkaképes korban lévőknek mindössze 54 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Egyre nehezebbé válik a fiatalok munkához jutása is, 2003 őszéhez képest ugyanis tavaly őszre 4,5 százalékkal emelkedett a 15 és 24 évesek között tapasztalható munkanélküliség, ám még mindig egy százalékkal alatta marad a fiatalok uniós munkanélküliségi rátáját jelentő 18 százalékhoz képest. http://foruiTi.boon.hu írják meg a véleményüket! Segítség azok számára, akik rászorulnak... Cél a szociális szakemeberhiány, munkanélküliség csökkentése Miskolc (ÉM) - Felmérések alapján Miskolcon az idősgondozás területén emelkedő szükséglet van a kapacitásbővítésre. Az ön- kormányzat munkaerő-piacon történő szerepvállalása kedvezően befolyásolja a helyi, kistérségi és régiós foglalkoztatási folyamatokat. A 2003-ban készült miskolci Szociális térkép rámutatott, hogy az önkormányzatnak szerepet kell vállalnia a foglalkoztatás területén, így szakképzett munkaerőt invesztál a szociális gazdaságba, tartós munka- nélküliek képzésével.- Beavatkozási irány a kirekesztettség, a hátrányos helyzet, a képzett szociális szakemberhiány, és a tartós munka- nélküliség csökkentése - adta tájékoztatásul Wagner Tamás romareferens. Pályázati segítség Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Regionális Operatív Program 3. 2. intézkedésére, a „Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban” 2-es komponensre. A projekt címe: Szociotranzit. A szociotranzit tartalma- A konzorciumi tagok az Alma Mater Kht. és a Területi Gondozó Szolgálta, további együttműködő partnerek a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ, a Bárka Egyesület - Miskolci Tanoda, és a Tér Kép Egyesület „Utcagyerek” projektje - tette hozzá. Hátrányos helyzetűek, kiemelten romák Segítő kézre mindig szükség van információs-forrásközpontjának létrehozása. A központ lehetőség a helyi szociális szolgáltatások felülvizsgálatára, a forráskoncentrációra, a rejtett és félig rejtett csoportok feltárására, ellátására. Tartós munka- nélküliek, kiemelten romák képzése-foglalkoztatása, alternatív közösségi szolgáltatás létrehozása, az alap- és szakellátást nyújtó szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása, mennyiségi és minőségi fejlesztése. (Fotó: Illusztráció)
