Észak-Magyarország, 2005. január (61. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-08 / 6. szám
2005. január 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 6 RÖVIDEN 0 Párosán szép. Ezzel a címmel nyílik meg a Magyar Fotóművészek Szövetsége kiállítása a Miskolci Galériában január 13-án, csütörtökön délután 5 órától. A tárlatot Tarczai Béla FIAP fotóművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. OLVASNI VALÓ Vass Tibor: Bevallás garnitúra Miskolc (ÉM) - Az Orpheusz Kiadónál jelent meg Vass Tibor új kötete. A Bevallás garnitúra túllép a hagyományos verseskönyvről alkotott fogalmainkon: a kötet maga is alkotás. A közepén, két irányba kezdődik, így kétszer ér véget. A szöveget kilencven fokkal elmozgatták, ettől olyan érzetünk keletkezhet, mint amikor határidőnaplót olvasunk. Nem véletlenül: a Miskolcon élő költő művészetének egyik lényegi vonása a hétköznapokra reagálni: mit tesz, mit érez, mit gondol - örökké itt és most. Most négy fejezetbe gyűjtötte össze újabb műveit, melyeket a kötetben Pataki János díszített - a borítón is a festőművész alkotása látható. ALBUM Cseh Tamás: A véletlen szavai Miskolc (ÉM) - Hat év után jelent meg Cseh Tamás és Bereményi Géza új albuma. A véletlen szavai című lemezben a Cseh Tamást kedvelők aligha csalódhatnak: a szöveg és a zene világa, a hangulatok ismerősek lesznek a számukra. A tizennyolc új dal rengeteg, a kor kiváltotta érzésrpl szól, férfibarátságról, nőkről, találkozásokról. Az énekes a lemez megjelenése előtt koncertkör- úton népszerűsítette az albumot. Miskolcon is, ahol az Ady Művelődési Házban rengeteg érdeklődő látta-hallotta a produkciót. ^seh ^am^s a vilá£hálón: www.csehtamas.hu Fotótárlat. Komlósi Imre fotográfus munkáiból látható kiállítás Miskolcon a galéria épületében található Bor+Tárlat Borszaküzlet és Kisgalériában. (Fotó: b.t.) ÉM-INTERJÚ: Görömbölyi Lászlóval, az Új Holnap új főszerkesztőjével ..................... Ja Uj Holnap ugyanaz marad ezután is, ami eddig is volt” Meghatározott szándékuk az évi négy helyett hat megjelenés Hajdú Mariann E-MAIL: mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc(ÉM) - Az új esztendőt új összetételű szerkesztőséggel kezdi a Miskolcon megjelenő művészeti, irodalmi és társadalmi folyóirat, az Új Holnap. Az újonnan megbízott főszerkesztőt, Görömbölyi Lászlót kérdeztük az átalakulás okairól, és arról, hogy ennek nyomán mire számíthatnak a lap olvasói. ÉM: Főszerkesztői kinevezése egyszerre az állandóság és a változás ígérete. Az állandóságé, hiszen korábban felelős szerkesztője volt a lapnak. A változásé: mint új főszerkesztő bizonyára sok mindenen változtatni kíván. Mi marad? Mi változik? Görömbölyi László: Dobrik István, aki a Miskolci Galéria igazgatása, valamint számos egyéb szakmai és társadalmi tevékenysége mellett nemcsak hosszú évek óta felelős kiadója, de 2002-től fő- szerkesztője is volt a lapnak, tovább már nem tudta vállalni az ezzel járó elfoglaltságot. Ám csupán szervezeti átalakulásról van szó, az Új Holnap lényegében ugyanaz marad, ami eddig volt. A kiadó és a szerkesztőség változatlanul fontosnak tartja a folyóirat hármas funkciójának következetes érvényesítését: a valóság- feltáró-közgondolkodó tartalom mellett az eredeti művek (irodalmi és képzőművészeti alkotások) megjelentetését, továbbá a lap hatókörében, vonzáskörzetében zajló kulturális élet lényeges folyamatainak, jelenségeinek bemutatását. Határozott szándékunk viszont, hogy az idén az évek óta megszokott négy szám helyett hat Új Holnapot kínálunk az olvasóknak, akik az első számot már február végén kézbe vehetik. ÉM: Az Új Holnapot több bírálat is érte: egyes hangok szerint sokkal inkább irodalmi lapra lenne szükség a régióban, mint „vegyes" folyóiratra. Figyelembe veszi a megállapítást? Görömbölyi László: A bírálat joga természetesen bárkit megillet. De hadd tegyem hozzá: ugyanilyen joggal mondhatná bárki azt is: sokkal inkább társadalmi folyóiratra lenne szükség a régióban, mint „vegyes” lapra. Nekem is van erről személyes véleményem, de annál sokkal fontosabb az adott helyzet: egyetlen folyóirat létezik, ráadásul az is rendkívül mostoha anyagi körülmények között. Ezt az egyet viszont jelentős részben a megyeszékhely és a megye, azaz - és ezt rendkívül fontosnak tartom hangsúlyozni - a helyi társadalom finanszírozza, reményeink szerint az idén valamivel talán nagyvonalúbban, mint tavaly. Meggyőződésem, hogy ebben a helyzetben a szerkesztőségnek kötelessége efféle „vegyes” - én szívesebben mondom: több funkciót betöltő - folyóiratot közreadnia. És persze úgy, hogy a „vegyes profil” nyilvánvaló korlátái ellenére is vállalható legyen irodalmi-művészeti és kulturális-társadalmi folyóiratként egyaránt. ÉM: Az Új Holnap réteglap. Inkább az elithez szól, mint a közemberhez. Próbálnak-e po- pulárisabb irányt venni, olyan hangot találni, amely részévé válhat a helyi közbeszédnek? Görömbölyi László: Inkább úgy fogalmaznék: szeretnénk sokoldalúan megjeleníteni a lap hasábjain ' '’yi. u ^ • 'v Görömbölyi László: A bírálat Joga mindenkit megillet azokat a folyamatokat, problémákat, amelyek érintenek, foglalkoztatnak bennünket, alakítják a sorsunkat. Meggyőződésem, hogy ezzel bővítjük a lap iránt érdeklődő olvasóközönséget, egyre inkább elérjük azt az értelmiségi-polgári réteget, amely nemcsak kíváncsi saját világának elemző bemutatására, de alkalmanként talán megszólalni, véleményt mondani, érveket érvekkel szembesíteni is hajlandó - mondjuk az Új Holnapban. ÉM: Formailag változik-e a lap? Görömbölyi László: Valamivel vékonyabbak lesznek a lapszámok, de nagyobb, A4-eshez hasonló lesz a formátum, így az egy számban közölhető anyag meny- nyisége alig változik. ÉM: Személyi változásokról is hallani. Több alkotó is távozik az Új Holnap kötelékéből: gondolok itt Fecske Csabára, Serfőző Simonra, Urbán Tiborra. Valóban távoznak a laptól? Görömbölyi László: Őszintén remélem, hogy senki sem távozik, legfeljebb a „titulusok” változnak. A lényeg az, hogy a múlt évi tapasztalatokat értékelve próbáltunk olyan megoldást találni, ami alkalmasnak látszik a céljaink megvalósítására, egyúttal pedig alkalmazkodik a szűkös anyagi források szabta korlátokhoz is. Tavaly kilenc tagja volt a szerkesztőségnek, az idén csak öt lesz. Ez világosabb, áttekinthetőbb munkamegosztásra, hatékonyabb működésre ad lehetőséget az egyes lapszámok elkészítésében, miközben természetesen továbbra is számítunk azokra, akik eddig is köztünk voltak. Az Új Holnap címlapjait, mint ed dig, ezután is Urbán Tibor tér vezi majd, Fecske Csaba váltó zatlanul gazdája lesz az Új Hol nap stúdiójának, Serfőző Simon nak pedig mind az írásaira mind a kapcsolataira szüksé günk van. A szerkesztőség tagjai ugyanazok, akik eddig is ott vol tak: Filip Gabriella olvasószer kesztő, Vass Tibor irodalmi szerkesztő, Kornya István és Méhes László rovatszerkesztő. http:/; kultura.boon.hu írásaink a kultúra világából Kataputt, avagy rockugrás a sikerbe Márciusban léphetnek színpadra a tehetségkutatón az együttesek Miskolc (ÉM) - Az Észak- Magyarország is felajánlott egy különdíjat a Miskolci Est Katapult Rockfest egyik nyertes előadójának. Az amatőr rockegyütteseknek hirdetett fesztivált március 4-én rendezik - a jelentkezők közül hamarosan kiválasztják, kik kerülnek a színpadra. A rendezvény szervezése során elsősorban miskolci előadókra számítottak, de az ország sok pontjáról, sőt a határon túlról is jelentkeztek - hangsúlyozta kérdésünkre Juhári Andrea, az est egyik szervezője. Határidőn túl Pénteken járt le a jelentkezési határidő, jelenleg a jelentkezések feldolgozása folyik, hamarosan értesítik azokat, akik felléphetnek március 4-én a Miskolci Égyetem területén működő Rockwell Klubban. A fesztivál produkcióit a rockzene nagy neveiből álló zsűri bírálja - és a közönségszavazatok is számítanak majd. A kezdeményezés mellé állt Müller Péter Sziámi, a jól ismert dal- szövegíró és énekes is, a Katapult fődíja lesz egy fellépési lehetőség a 2005-ös Sziget Fesztiválon és 100 ezer forint. A díjak közt kap még helyet egy fellépés a Budapesti Trafóban megrendezendő Song- writers’-be, ahol egy új dalt rögzíthet a vendégzenekar. Egy zenekar lehetőséget kap továbbá egy videoklip készítésére és a klip látható lesz majd a hazai zenecsatornán is. A zsűri által kiemelt produkciók és előadók kapnak hangszervásárlási utalványt, professzionális hangkártyát, meghívást a miskolci Vian klubba. A Miskolci Est hatodik születésnapja alkalmából kiad CD-t, melyen minden fellépő szerepel egy dallal. Díj lesz továbbá a zenekarok által felhasználható stúdióidő, elő- zenekari meghívás is. Az Észak- Magyarország is felajánlott egy különdíjat, ez 2005-ben 7, megyénkbeli fellépést jelent. NAPLÓ I Mintha mindent át lehetne hárítani te-?*?-’ Serfőző Simon e-mail: eszak@eszak.boon.hu Az utóbbi idó'ben úgy hozta a sorsom, hogy több alkalommal is „kórházi lakos" voltam, megfeküd- tem két’osztály vaságyát is. Az egyiknél, ahol az évek során jó párszor megfordultam már, „bevonulásom" után nem sokkal eldöntöttem, mivel a fekhelyemet két másik ágy közé beszorítva jelölték ki - zajlott az épület felújítása -, átrendezem a betegszobát. A nővérek, orvosok részéről meg is született a vélemény: felcsaphatnék lak- berendezőnek. Ezzel a ténykedésemmel, ténykedésem jóváhagyásával, s a fogadtatás szobatársaimmal történő megbeszélésével el is telt az első nap. A többi már korántsem volt ilyen mozgalmas. Ment minden a megszokott módon, akárcsak máskor. Reggel hőmérőosztás, leolvasás, ki- től-kitől vérvétel, takarítás, aztán reggeli, később a kezelőorvos kérdései hogylétünkről, gyógyításunk mérlegelése, gyógyszerek kiosztása, majd vizit, ebéd, vacsora, s lehet aludni. Már aki tud. Napközben látogatók jönnek egyen, ketten, hárman, némely beteghez annál is többen. Az első pillanatokban még megilletődöttek, sustorognak, majd egyre hangosabbak. Kis nevetés is elhangzik, aztán már hahota. A végére egészen jó kedvük lesz. Csak a szegény beteg kókado- zik, legszívesebben lefeküdne, ha fekszik, akkor aludna. A látogatók mintha észrevennék ezt, egymás közt kezdenek beszélgetni, egészen belemelegednek, mit se törődve a betegükkel, jó, hogy össze nem vesznek, nem kapnak kaszára-ka- pára. Az ágy melletti kis szekrény megpakolva minden földi jóval: almával, körtével, szőlővel (a leg- szebbikből válogatva a piacon), dobozos alma-, narancs-, baracklével (jó adag tartósítóval benne), flakonos puffasztó kólával (a benne lévő szénsavtól nem győz böfögni a páciens). A tiszta víz egészségesebb lenne. De az víz csak - nézik le. S ott van még a tálkában a húsleves, egy másikban tyúkpaprikás galuskával. Papírba csomagolva a rétesek, krémesek! Igaz, hogy nem lenne szabad megenni, diétázni kellene szegény ágyon fekvőnek. Eszébe jutnak a gyerekkori, azutáni csirkéből főtt ebédek, azok a fölsé- ges ízek! S a kalácsok, sütemények! Egy napon sem lehet említeni az itt kapott ételekkel. Tagadná meg magától őket? S kire panaszkodik, mert nem javul az állapota? Az orvosra! árcsak a másik ágytársam! Ő nem az ételnek a rabja, hanem az italnak. Az orvos előtt tagadja, hogy sokat inna. A mája azonban mást mond. Elárulja a napi sörözéseket, bprivásokat, amik mellé „rövid" is társult. S most segíteni kellene rajta. Igen ám, de hogyan? Hiszen most is kijár naponta a közeli kocsmahivatalba. Átöltözik, cipőt húz s megyen. A boltba, mondja. Oda megy ő! Mikor visszajön, érezni a leheletén, merre járt. Ahol nagyon sok embernek a halotti bizonyítványát állítják ki! Elásnak is kiállítják azt - mondja. Amiben száz százalékig igaza van. Csak nem mindegy, mikor! S az sem, hogyan hagyja itt ezt a világot. Beteljesítve a sorsát, vagy félbe-szerbe hagyva. Felelősség mintha nem is lenne. Az orvosok meg feszüljenek meg! Vívják csak heroikus küzdelmüket, bírják le a lehetetlent. Szakadjon minden az ő nyakukba. Mintha nekünk nem volna értük, magunkért semmi dolgunk. Mindent át lehet hárítani másokra.
