Észak-Magyarország, 2004. december (60. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-03 / 282. szám

2004. december 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ HÍRCSOKOR 0 Irodalomkor. Rendezvényükként ez al­kalommal Rónay György: Kövek és ke­nyerek; Olajfák éjszakája műveiről hall­ható előadás december 17-én (pénte­ken) este 6 órától a Civilházban (Mis­kolc, Széchenyi u. 14. a TIT emeletén). 0 Tárlat és találkozás. Művészek, mű­vek, műgyűjtők címmel nyílik kiállítás a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) decem­ber 3-án, pénteken este 6 órakor. A tár­laton, amely a kortárs és 19-20. száza­di magyar művészek alkotásait mutatja be, minden mű megvásárolható. Az est vendége lesz Einspach Gábor, az Artmagazin főszerkesztője, továbbá szá­mos, a városban élő alkotó. Foszerkesztőváltás lesz januártól az Új Holnap élén Miskolc (ÉM - HM) - Januártól új fő- szerkesztője lesz az Új Holnapnak. Dobrik István, a jelenlegi, Görömbölyi Lászlónak, a folyóirat felelős szerkesztőjének adja át a stafétabotot.- Csak december 15-én, a téli lapszá­munk bemutatóján szerettük volna a váltást bejelenteni - nyilatkozott lapunk­nak Dobrik István. - Nem hirtelen dön­tésről van szó, hiszen annak idején ideiglenesen vállaltam el ezt a posztot. A korábbi főszerkesztő, Ficsku Pál távo­zása utáni időszakban kívántam kon­szenzust teremteni, ez sikerült, most már átadhatom a helyemet. A főszerkesztői feladatok ellátásával (mint felelős kiadó) Görömbölyi Lászlót bíztam meg. Dobrik István sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azokat a híreket, mi­szerint a váltással a lap több kollégájától is megválik. Mint mondta, a lap új struktú­rájának kialakítása utódja feladata lesz. Dobrik István SáfSfil MÁlYáS faKjf h EMUT EH* ' ' tttíW Albion, ezúttal köd nélkül Miskolc (ÉM) - A több mint négy évti­zede Londonban élő szerző, Sárközi Mátyás átfogó, helyi szokásokra, a királyi család magánéletére, a klubok és pubok törzsközönsé­gének anekdotáira, az angol etikettre és okta­tásra is kiterjedő ka­lauza magyar szemmel látja és láttatja azt az országot, amelyre sok­szor hivatkozunk, ame­lyet sokszor irigylünk, ahová sokszor vágya­kozunk, és ahová sok­szor ellátogatunk, de amelyről mégis na­gyon keveset tudunk. Egy magyar gentle­man könnyed eleganciával és baráti köz­vetlenséggel osztja meg olvasójával gazdag tapasztalatait második hazájáról. Miközben szórakozva megismerhetünk egy országot, arra a kérdésünkre is választ kapunk, hogy „az angol pázsit miért zöldebb?”. KM A Jelenkor Kiadó az interneten:- **www.Jelenkor.com i Update könyvének második része, amelyet Budapesten mutattak be. A ren­dezvényen részt vettek azok is, akik Norbinak köszönhetik, hogy megszabadul­tak súlyfeleslegüktől. (Fotó: ÉM) ÉM-INTERJÚ: A miskolci színház új előadásának főszereplőjével Szabados Gábor e-mail: szabados@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Hunyadkür- ti Istvánnak a miskolci az ötö­dik Egerek és embereke. És az első, amelyben ő Lennie. ÉM: Igencsak agitálnom kellett erre a beszélgetésre. Hunyadkiirtl István: Nem sze­retek magamról és a szerepeim­ről beszélni. Tényleg úgy gondo­lom, a színpadon és filmen nyúj­tott teljesítményem alapján ítélje­nek meg. ÉM: Jó. Milyen ember ön sze­rint Lennie? Befolyásolják-e önt azok az Egerek és embe- rek-előadások, amelyekben játszott? És a filmek? Milyen segítséget vett igénybe ahhoz, hogy a maga Lennie-jét meg­formálja? Hunyadkiirtl István: Most mond­jam, hogy Lennie szánni való, ér­ző, beteg, gyermeteg, félős lélek? Inkább azt mondom újra: nézzék meg az előadást. Határozottan ál­lítom, hogy nem befolyásol senki alakítása. Ami a „külső” segítsé­get illeti: első a rendező. Nem fel­tétlen meghatározó, de egészen biztos, hogy szerepépítő szerepe volt egy nagyszerű barátomnak: Sityunak, azaz Boncz Istvánnak. http://szlnhaz.boon.hu y írásaink a színház világából! ÉM: Másodszor van a mis­kolci színháznál... Hunyadkiirtl István: Sok más színházról is elmond­hatnám, hogy legalább két­szer voltam a tagja. Nagyjá­ból végigjátszottam az orszá­got, oda-vissza. Hunyadkürti István másodszor van a miskolci színházban (Fotó: Bujdos Tibor) ÉM: Miért ez a nagy mozgás­kényszer? Küldik vagy magá­tól megy? Netán renitens? Hunyadkiirtl István: Nem, úgy gondolom, hogy nem vagyok re­nitens. ÉM: Azt lehetne hinni... Hunyadkiirtl István: Talán azért, mert általában rossz embere­ket játszom. A színházváltások szinte mindig azért voltak, mert szakmailag már nem éreztem jól magam. ÉM: Mondjon két nevet Mis­kolcról. Hunyadkiirtl István: Halasi Im­re, Csiszár Imre. Ezeréves barát­ság fűz Halasihoz. ÉM: A direktorhoz. Felmerül a gyanú... Hunyadkiirtl István: Ne merül­jön... Nincs előnyöm belőle. ÉM: Csiszár? Aki persze most nem miskolci. Hunyadkiirtl István: Sokat, sok­felé dolgoztunk együtt. Az egyik meghatározó rendezőm. Feltétlen híve vagyok. ÉM: Ezek után megtudhatunk-e valamit is a magánéletéről? Hunyadkiirtl István: A kislá­nyom, Éva 19 éves. Színész akar lenni. Szép, tehetséges. Egyéves korától egyedül nevelem. A sze­relmem Csapó Gabriella, több­százszoros válogatott röplabdás, aki Augsburgban él. Éppen ezért kicsit bonyolult az életem szer­vezése. És talán érdekes lehet, hogy kilencen vagyunk testvé­rek. Ennyien élünk. Öt éve nem dohányzom, azelőtt napi három­négy dobozzal szívtam. Megle­hetősen erős akaratú embernek érzem magam... A magánéletem­ről ennyit... De nem. Hadd mondjak még valamit. Drága ba­rátomra, Bubik Pistára fogok emlékezni ma este, amikor fel­megy a függöny. Szerintem ő volt minden idők általam látott legjobb Lennie-je. ÉM: Akit van szerencsém is­merni. A humorista Boncz Gé­zának a bátyja. És pszichiá­ter-ideggyógyász főorvos Sze­geden. Hunyadkiirtl István: Függetle­nül az Egerektől, időnként Si- tyuval a munkahelyén is találko­zunk, láthattam a pácienseit. És ő még mesélt is, felhívta a fi­gyelmem az ilyesfajta betegsé­gekre, illetve a betegek viselkedé­si formáira. Bubik István emlékének ajánlja a mai premiert Hunyadkürti István Lennie az Egerek és emberekben Ma este premier John Steinbeck legnépsze­rűbb színművét, az Egerek és embereket mutatja be ma este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház. Tordy Géza az előadás rendezője, két főszereplője pedig Hu­nyadkürti István (Lennie) és Mihályi! Balázs (George). George-ot és Lennie-t mély barátság fűzi egybe. Soha be nem teljesülhető álmuk egy saját, közös birtok. A két férfi mezőgazdasági (vándor)munkás: George stramm, egészséges ember, Lennie viszont gyámolítás- ra szoruló, szellemileg visszamaradott óriás. Ké­pünkön: Somló István, Mi- hályfl Balázs (Fotó: Bujdos T.) Boniésklájd-premier Miskolc (ÉM) - Két héttel az országos premier előtt indítja mindhárom miskolci mozi Deák Krisztina A miskolci boniésklájd című filmjét. A magyarországi forgalmazásban még nem volt pél­da arra, hogy egy új film bemu­tatóját a fővároson kívül tartsák. Nemcsak a film témája, és maga a forgatás kötődik Miskolchoz, hanem a női főszereplő is a város szülötte: Ráczkevy Ildikó. Az ünnepélyes díszelőadást de­cember 15-én este rendezik meg a Kossuth moziban. A vetítésen részt vesznek és ta­lálkoznak a közönséggel a film al­kotói, színészei. Ugyanezen a na­pon a szinvaparki Hollywood Multiplexben is tartanak egy be­mutatót: előtte 7-kor a mozi előtt, a vetítést követően pedig a terem­ben beszélgethet a közönség a film készítőivel. OLVASÓNAPLÓ Szabó család ha ágyba megy Bujdos Attila f-mail: bujdos@eszak.boon.hu A titok hasznos: az eladást szolgálhatná. Álnéven írt valaki Rendszervál­tó szerelmek címmel könyvet, a cím részben fedi a pikáns tartal­mat, lehet találgatni: miért rejtőz- ködik a szerzó'. A szatirikus mese szereplői néhol teljesen azonosít­hatónak tűnnek, mintha a valósá­got adta volna vissza az író, aki a várható perek miatt nem akar a nyilvánosság elé állni. Lehet is­mert alkotó játéka: kirándulás a lektűrbe - a fogadtatás dönti el, hogy vállalja-e a művet. Vagy kezdő tehetség munkája - nem biztos benne a kiadó sem, hogy a titok nélkül lenne esélye az eladási listákon. A mű megítélése szempontjá­ból persze zavaró, ha nem nyil­vánvaló a szerző személye, nem jó, ha az olvasónak azt kell érez­nie: valamit tudnia kell, de kire­kesztették belőle, szórakoznak vele. Ki és miért? Miután éppen erre nincs vá­lasz, marad pőrén a kötet, és hát végül is erről kellene most mon­dani valamit. A Rendszerváltó szerelmek mindenekelőtt olyan könyv, mint amit legalább három ember írt. Az egyik nagyon alapos megfi­gyelő, a karakterek ábrázolásá­ban végtelenül pontos, megbíz­ható. A párbeszédes részek a má­sik, az ügyetlenebb szerzőre ma­radtak. A könyvbeli jellemektől bosszantóan idegen szavak és dialógusok. A harmadik a törté­netért felel, hogy miként kapasz­kodjanak egybe a szálak, honnan induljanak és hová fussanak. A Rendszerváltó szerelemek cí­mű könyvet elkezdték, aztán elfe­lejtették befejezni. Ez baj, ha regényként olvas­suk. Nem baj, ha nem úgy. Ez a kötet leginkább olyan, mint valami kísérlet a szappan- opera műfaji és tartalmi kiterjesz­tésére. Ilyen értelemben már a szereplők megválogatásában is kellően pimasz: az értelmiség krémjét emeli be a történetbe, a szappanopera szabályai szerint amúgy érdektelen belterjességből gyárt folytatásokat. Némileg kifor­dítja a szappanoperai helyzete­ket, amikor olyan közeget ábrá­zol, amely a fogyasztók sokasága számára nem vonzó, vagy legalább nem ismerős, miként a Ewingok, vagy a Szabó család. Márpedig a tudásra épülő élet ebből a szempontból nem vete­kedhet az anyagi javakra épülő léttel. A Rendszerváltó szerel­mekben ráadásul nincs ármány, szerelem is alig, az is túl bonyo­lult hózzá, hogy önmagában éb­ren tarthassa az olvasó kukkolói érdeklődését. A szerzőt ez persze nem ér­dekli, hiszen éppen arra tár elő bizonyítékot, hogy bármiből ké­szülhet szappanopera. Mindegy, hogy ki éli át, hogy kivel történik: az erotika, a leskelődés bármely közegre alkalmazva élvezetessé tehető. Szórakoztató, ahogyan sa­ját magát sem veszi komolyan: ki-be jár a regény valósága és a regény keletkezésének valósága között, egyiket a másik részévé téve, egyiknek sem tulajdonítva túlzott jelentőséget. Biztosan nincs is, ha egyszpr minden való- . ság és semmi sem az. Ez játék, az ennek szóló elismerés kijár. Halloway János: Rendszerváltó szerelmek (Fekete Sas Kiadó, 2004)

Next

/
Oldalképek
Tartalom