Észak-Magyarország, 2004. december (60. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-20 / 296. szám

2004. december 20., hétfő ÉSIAK-MAGYARORSZáfi# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 5 Miskolc és környéke kiadás RÖVIDEN 0 Télapó a jégen. Télapó-ünnepséget tart ma délután 5 órai kezdettel a Miskolci Honvéd Sportegyesület Műkor­csolya Szakosztálya a miskolci jégpá­lyán. A programba a korcsolyabemutatón kívül ajándékosztás és „örömkor- csolyázás" is belefér. Minden érdeklődőt várnak. Szép perceket szerzett a műsor az egybe­gyűlteknek (Fotó: Végh Csaba) Karácsony előtt Sajópálfalán Sajópálfalva (ÉM) - Az időseket kö­szöntötték Sajópálfalán szombaton délután a helyi önkormányzat rendezvényén. A ka­rácsonyt megelőlegező ünnepségen az óvo­dások műsora mellett a Miskolci Egyetem kórusa és a Fráter György Katolikus Gim­názium kórusa szerzett szép élményt az egybegyűlteknek. Amelyen a nyitó gondo­latokat Bessenyei György, a Miskolci Egye­tem rektora, a zárszavakat pedig Pankucsi Márta, a társadalomkutató központ vezető­je mondta el. Gyerekek köszöntése. A Miskolci I Egyetemen az idén is megajándékozták a Gyermekváros lakóit. Az immár évek óta hagyományos eseményen pénteken délután közel kétszáz gyermek vehette át karácso­nyi ajándékát, amelyeket az egyetem, illet­ve a támogató cégek biztosítottak. (Fotó: Végh Csaba) V _____„________________________________________________________4 Fák, erdő, a csöndesen meditáló költővel A lillafüredi József Attila-szobor megformálásának utolsó fázisában tart Varga Éva Miskolc (ÉM - BAL) - Egy költői alkotást meg lehet ze- nésiteni, vagy akár színpad­ra állítani, meg is festheti az avatott kezű művész. József Attila alakját s egyben Ódá­ját most Varga Éva szoborba önti - az alkotót a mű szüle­téséről kérdeztük. A több köztéri alkotása révén is ismert miskolci szobrász mint érdeklődésünkre elmondta, ez év elején kapott felkérést az önkor­mányzattól a József Attila-szobor elkészítésére. Viszont már ides­tova két éve, hogy Fedor Vilmos alpolgármester megkereste őt a költő emlékének felidézésére vo­natkozó elképzeléssel. Nem szeretnék ezzel a munká­val kapkodni. Hálás vagyok, hogy elég időt kaptáin a tervezésre. Varga Éva szobrász ...........................................- Nagyon szeretem a verseit. Ez fontos volt, ahogy az is, hogy az a város bízott meg a feladat­tal, ahol a nevezetes vers szüle­tett. Egy szobrász életében ritkán adódik ilyen megbízás - fogalmaz Varga Éva. - Egyértelmű volt: azt a József Attilát kell bemutat­nom, aki itt boldog volt egy rö­vid időre. Másnak kell lennie, mint a többi szobrának. Ezzel a portréval nem a teljes tragikus sorsát akartam megformálni, ha­nem ezt az egy boldog pillanatát. Csak egy ábránd Az elképzelés kimunkálása során értelemszerűen felmerült: Varga Éva alkotása a Kossuth utca előtti téren (Fotó: Bujdos Tibor) legyen kétalakos a szobor. - Csakhogy tudni kell, a költő és a versben megjelenített nőalak között a nem volt igazi betelje­sült szerelem. Hirtelen megis­merte, megszerette. Csak egy ábránd. Tehát abból indultam ki,* hogy szerepeljen a kompozí­cióban a nőalak - de ne hang­súlyosan. József Attila életnagy­ságú bronzalakban jelenik meg, a korlátra támaszkodva, mellet­te egy nőnek a árnyéka látszik, aki mintha szemben állna vele - írja le Varga Éva az agyag­minta készítésének fázisában lé­vő alkotást. Ez a szakasz hete­ken belül lezárul, jöhet a gipsz­minta, majd a bronzba öntés, a végén pedig április 11-én, a köl­tészet napján az ünnepélyes le­leplezés. Filigrán férfialak Az életrajzi adatok arra utal­nak, ez a nőalak valóban csak a versben létezett: a költő, miután hazatért Lillafüredről, többet nem is kereste őt. A neve fenn­maradt az irodalomtörténetben, de nem közismert. Ezért Varga Éva úgy alakította a kompozí­ciót, hogy „a nőalak van is, meg nincs is.”- Nem szeretnék ezzel a mun­kával kapkodni. Hálás vagyok, hogy elég időt kaptam a terve­zésre - meséli Varga Éva. ­Azért a bronzra esett a válasz­tás, mert ez az anyag nagyon fi­nom melegséggel rendelkezik. A filigrán férfialak - vékony lá­bak, kezek, ujjak, elálló végta­gok - megformálásra alkalma­sabb, mint a kő: kevésbé sérü­lékeny. A hely adott volt, oda kellett terveznem: a vízeséssel szemben, az egyik terasz szegle­tébe. József Attila alakja ide il­lik: fák, erdő a háttérben, vad­regényes hangulat - a csöndesen meditáló költővel. http: forum.boon.hu írja meg véleményét amwmnnwK „Visszautasították kinyújtott kezünket” Juga György (Fidesz) nyílt válasza a polgármesteri nyílt levélre Miskolc (ÉM) - Visszauta­sítom az alaptalan gyanúsít- gatást, írta nyílt levelében Káli Sándor, Miskolc polgár- mestere a Fidesz múlt heti sajtótájékoztatóján elhang­zottakra reagálva. A Fidesz ugyanis gyanúsnak nevezte a városvezetés ingatlaneladá­sait, pályázatait. Káli Sándor neki címzett leve­lét olvasva Juga György is szót kért. „Nyílt (válasz)levél Káli Sán­dor polgármester úrnak. Tisztelt Polgármester Úr! Az ünnepek közeledtével - egyáltalán nem ünnepi hangu­latú - nyílt levelet intézett sze­mélyemen keresztül az Összefo- gás-Fidesz-MDF frakcióhoz, így megszólítva azon miskolciakat is, akik velünk értenek egyet. Sajtótájékoztatónkon a város- vezetés gyanús ingatlanügyeire hívtuk fel a közvélemény figyel­mét, azonban ahelyett, hogy fel­vetéseinkre adott volna egyértel­mű válaszokat, visszamutogat, vádaskodik és valótlan megálla­pításokat tesz. Ön ugyanis mint Kohold Ta­más egykori alpolgármestere ugyanolyan felelősséggel tartozik az elmúlt években meghozott döntésekért (pl.: az Avas Szálló és az Erzsébet fürdő eladásáért), mint minden korábbi városi tisztségviselő, ezért érthetetlen az a művi emlékezetkiesés, ami­ben szenved. Választóink és képviselőtár­saim, de talán minden miskolci nevében kijelenthetem, hogy vá­rosunk felemelkedését nem az ön nyílt leveléhez hasonló sze­mélyeskedő hangvételű vita szol­gálja, hanem a város ügyeiről fo­lyó érdemi párbeszéd. Mi ko­moly erőfeszítéseket tettünk en­nek érdekében (közös levél a mi­niszterelnökhöz a kohászat meg­mentéséért, a belvárosi üzlethe­lyiségek ügye, a Tapolcán élők problémáinak kezelése, stb.), de Önök szinte minden esetben visszautasították kinyújtott ke­zünket. Pedig a közgyűlésben kellene inkább higgadt eszmecse­rét folytatni arról, hogy miért akarják harminc évre az Önök által kiválasztott befektetőnek odaadni a tapolcai strandot, sür­gősséggel eladni a Kossuth mo­zit, majd visszavásárolni az Avas Szállót, vagy éppen látszat-pályá­zattal értékesíteni a Szentpáli szakiskola volt ingatlanját. Tisztelt Polgármester Úr! Ké­rem, ne az ellenzékre haragud­jon, ha önnek esetleg kellemet­len témákat vetünk fel, mert mi csak a dolgunkat tesszük. Ja­vasoljuk, inkább gondolja át azt, hogy helyesen, a város ér­dekében döntött-e minden eset­ben. Befejezésül, engedje meg, hogy a közelgő karácsonyra va­ló tekintettel, egy mind- annyiunk számára megszívle­lendő, a szeretet tulajdonságai­ról szóló bibliai idézettel pró­báljam új mederbe terelni vi­tánkat: »Nem cselekszik éktele­nül, nem keresi a maga hasz­nát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt« (Pál I. Kor. 13,5). Tisztelettel: Juga György frakcióvezető” Gálaműsor. Gálaműsort i rendeztek pénteken délután a miskolci Ady Endre Mű­velődési Házban az Értel­mi Fogyatékosok Napközi Otthonának lakói. Ezzel a programmal emlékeztek meg az intézmény fennállá­sának huszadik évforduló­járól. (Fotó: Végh Csaba) V ..................................................J SZÍNE ÉS FONÁKJA Miskolci évszakok Békés Dezső e-mail: eszak@eszak.boon.hu sem gonddlhatja komo­lyan, hogy egy város azért lesz népszerű a hazai és külföldi turis­ták körében, mert szellemes, kifeje­ző szlogennel hirdeti magát. De azért, higgyük el az idegenforgalmi szakembereknek, hogy mint a bor­nak a cégér, a tájnak, városnak is fontos a reklám. A döntő persze itt is, ott is az, hogy milyen portékát kínálnak. A városi közgyűlés minapi ülé­sén az egyik képviselő megkérdez­te: igaz-e, hogy a régi mellé alkot­tak egy újat, és immár két szlogen­je van Miskolcnak. S ha igaz, ak­kor hogy szól az új? A válasz vala­hogy így hangzott: a „Miskolc a nyitott kapuk városa" nem minden­kinek nyerte el a tetszését, sokan úgy vélhették ugyanis, hogy a haj­dani városkapukra (szentpéteri ka­pu, győri kapu stb.) utalnak benne, holott a nyitottságot, vendégszere­tetet próbálták kifejezésre juttatni benne az ötletadók. Ezért merült fel az igény egy másik szlogenre, s így született meg a még nem hiva­talos verzió: „Miskolc a négy év­szak városa". Ez meg arra utal, hogy városunkban minden évszak­ban talál tartalmas szórakozást a vendég. Nyáron az operafesztivált, várjátékot, bükki kirándulást, télen meg a barlangfürdőt, bánkúti síe­lést, avasi pincesort. Világos be­széd. Azt már csak én teszem hoz­zá, hogy nem baj, ha az új szlogen is alkalmat ad némi áthallásra, hisz Vivaldi népszerű műve a város gazdag zenei életét, s ezen belül az operafesztivált juttathatja az em­ber eszébe. Ami egyébként nyilván hatékony érv lehetett a pályázat­írók körében is. Természetesen arra a pályázatra gondolok, melyet a város jeles elméi készítettek, meg­célozván az „Európa kulturális fő­városa" címet. Mert Miskolc tíz vagy tizenegy várossal együtt, sze­retné elnyerni 2010-ben ezt a ne­mes titulust. Ha a pályázók névsorát nézzük Budapesttől Pécsig és Győrtől Ege­rig, megkísérthet bennünket a ké­tely: álljuk-e majd a sarat ebben a rangos mezőnyben? Én azt mon­dom, hogy ne legyünk kishitűek, hisz - múltját, kulturális életét te­kintve - pátriánk is sok-sok érték­kel dicsekedhet. Arról nem is be­szélve, hogy lám, szlogenünk is van már vagy kettő, ami valószínű­leg jobb arány a nagy magyar át­lagnál. De félre az iróniával és örüljünk neki, hogy legalább volt merszünk kiállni a versenypályára. S ha mégsem mi nyerünk, akkor legalább tudni fogjuk, mennyivel maradtunk a léc alatt. Addig meg, amíg összeül a nemzetközi zsűri, igyekezzünk, hogy tényleg jól érez­ze magát a vendég (meg a helybeli polgár), akár havat hord a szél, akár hét ágra süt a Nap. Olvasom az egyik országos lapban, hogy a vetélkedő magyar városok közé tizedikként beálló Székesfehérvár jelmondata így hangzik: Kézfogás a történelem­mel. Szerintem jó. Olyan jó, hogy érdemes lenne elplagizálni belőle egy picit: a kézfogást. Ha nem is szó szerint, hanem követendő gyakorlatként. Hisz kézfogás, összefogás nélkül nem megy ez majd nekünk sem. Remélem, hogy a pályázat ké­szítői gondoltak - miért ne gon­doltak volna? - a megyeszékhe­lyet környező táj értékeire, pél­dául Mezőkövesd gyógyvizére, a Hegyalja borára is. Ha igen, bi­zony nem elképzelhetetlen a si­ker, és 2010-től valóban igazzá válik az a bizonyos négy évszak, mert új korszak köszönt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom