Észak-Magyarország, 2004. december (60. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-02 / 281. szám
2004. december 2., csütörtök ÉSZM-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR 0 Festmények a templomért. Macskássy Izolda festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást december 2-án délután 4 órakor a Miskolctapolcai Közösségi Házban. (Miskolc, Győri utca 13.) A kiállított festmények a helyszínen megvásárolhatók. A bevétel egy részét a művész a tapolcai templom'építésére ajánlja fel. 0 Trombitások és ötösök. A Zeneművészeti Szakközépiskolák Vili. Országos Trombitás- és Ütősversenyét december 2-5-ig rendezik meg a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Az ünnepélyes megnyitó december 2-án este 7 órakor kezdődik. OLVASNI VALÓ Japrisot: Hosszú jegyesség Miskolc (ÉM) — Öt francia katona hátrakötözött kézzel menetel a lövészárkokon keresztül. A haditanács ítélete szerint szándékos öncsonkítás miatt ki fogják lökni őket a „senki földjére”, hogy az ellenség végezzen velük. A legfiata- labbik, a Búzavirágszemű, még húszéves sincs. A háború után a Franciaország túlsó végében élő Mathilde nem tud belenyugodni kedvese halálhírébe. Szerelme a Búzavirágszemű iránt erősebb, mint valaha. Meg kell tudnia mindent arról az iszonyatos januári napról. Sébastien Japrisot számos igen jelentős francia bestseller szerzője. Az 1991-ben írt Hosszú jegyesség talán a legjelentősebb műve - így ajánlja a kiadó, a Konkrét Könyvek a kötetet az olvasók figyelmébe. A konkrét Könyvek az interneten: ÖMÜftt I www.konkretkonyvek.hu KÖNYVRARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak-Magyarország játéka Miskolc (ÉM) - Legutóbbi kérdésünk: melyik évben és melyik városban született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij? A helyes válasz: 1821, Moszkva. A helyes választ beküldők közül Dosztojevszkij: Hasonmás című kötetét Brosch Gusztáv (Bocs) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107., tel: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: melyik évben és hol halt meg Wass Albert író? A helyes választ beküldők közt Wass Albert: Tizenhárom almafa című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: __________________________ Név:____________________________ Cím:____________________________ ÉSZAK-MflGVMORSIÁG $ Az Azlan Miskolcról startol Európába Amerikából jöttek, mesterségük címere: családi rockzenekar... Az Azlan (Fotó: magánarchfvum) Miskolc (ÉM - SZG) - Különleges történet Kiss Istváné, zenekaráé, családjáé. A történet Miskolcról indult, Amerikában folytatódott, és most megint itt van. A közelmúltban hazatért családjával Magyarországra - Miskolcra - Kiss István. A családból hárman zenekart alkotnak, a negyedik tag pedig lehetne akár a fiúk unokatestvére is, noha nem az. „Csak” egy barátnak, egy kollégának a fia. (Cse- tényi Gábor Levente nevű gyermekéről van szó.) Erő és bölcsesség Azlan. Ez a zenekar neve. A szó török, magyarul annyit tesz: oroszlán. A névválasztásról ezt mondja a zenekarvezető (szóban, és írja honlapjukon, a www.azlan- rocks.net-en): „C. S. Lewis novellája... adta az ötletet. A zenekar olyan nevet akart, amely az erősük // http://zene.boon.hu írásaink a zene világából! ség és a bölcsesség szimbóluma...” Hogy jön ide az erő meg a bölcsesség? Kiss István az Index nevű jó nevű miskolci zenekar basszusgitárosa volt. És volt ereje - bölcsessége? - ahhoz, hogy felesége teljes egyetértésével összecsomagoljon, búcsút mondjon, és nekivágjon Amerikának. 1990-ben történt ez. Ne részletezzük a megpróbáltatásokat, nehézségeket Amerikában. Azt viszont írjuk ide, hogy a feleség, Marianna minden pillanatban férje mellett állt, támasza volt, ami vagy a bölcs választást igazolja, vagy a Sors kegyes szereposztását dicséri. István sokféle munkából tartotta el családját, pillanatra sem feledve vagy feladva a célt: zenészként, zeneszerzőként nevet szerezni magának az Egyesült Államokban. Mind több és több hangszeren tanult meg játszani, zenét oktatott, zenét és szöveget írt, zenekari tag lett, majd zenekart (zenekarokat) szervezett, szponzort keresett és talált, stúdiókat bérelt, később épített. Egyszer csak felnőttek a gyerekek, és Kiss István eljutott oda - miután egyik, majd a másik fia jelentkezett nála és másoknál tanulásra ők lesznek a zenekar. (Korábban volt nem egy együttese, sikeres szereplésekkel is, de egyik banda se volt az igazi.) Egyéni hang Van egyéni hangjuk, vannak kiváló számaik, van remek CD- jük, és van bennük annyi fenntartás Amerikával szemben, hogy hazajöttek, és Miskolcról szervezik az életüket. Amelynek most is az az egyik célja, hogy szimfonikus rockot játszó családi zenekarként minél többeknek szerezzenek örömöt. Itthon és a világban. Az együttes Kiss István zenekarvezető (apa), aki billentyűs hangszereken, akusztikus és basszusgitáron játszik Isby (ifjabb Kiss István) énekes Kiss Tamás dobos Csetényi Levente gitáros A Hegyalja Népi Együttes harmincöt éve A sátoraljaújhelyi Latabár Színházban gálaelőadással ünnepeltek A Rákóczi Gyermekkönyvtárban című rendezvény keretében Nagy Csaba tárogatóművész a kuruckor zenéjéből tartott előadást november 24-én a megyei könyvtárban. (Fotó: Bujdos t.) Sátoraljaújhely (ÉM) - Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli idén a Hegyalja Népi Együttes. Ebből az alkalomból gálaelőadást tartottak a sátoraljaújhelyi Latabár Színházban szombaton,. Együtt zenélt, énekelt és táncolt az együttes és a zenekar valamennyi régi és jelenlegi tagja. A díszelőadáson Szamosvölgyi Péter polgármester üdvözlő szavait Sző- nyi István. Sátoraljaújhely önkormányzata oktatási bizottságának elnöke tolmácsolta. A köszöntőben egyebek mellett elhangzott, a magyar népzene, néptánc a nemzet felbecsülhetetlen értékei közé tartozik, hiszen a nemzeti kultúrát örökölni nem lehet, azt csak tovább menteni, tovább ápolni lehet és kell. Ennek az értéknek a megmentésén fáradozik immár 35 esztendeje a Hegyalja Népi Együttes. Az ünnepség részeként átadták azt az emlékplakettet, amelyet Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés elnöke ajándékozott az együttesnek. Együtt a régi és jelenlegi tagok (Fotó: Bánhegyi Gábor) SZALON: Végvári Lajos művészettörténészre és Loss Sándor társadalomkutatóra emlékeztek Máger Ágnes és Zemlényi Attila irodalmi szalonjában idézték a közelmúltban elhunyt két ismert miskolci alakját (Fotók: Kőhalmi Péter) SZÍNHÁZ Csehov, hagymaszag Bujdos Attila e-mail: bujdos@eszak.boon.hu 3piró György jó író. A jó írót magabiztosnak képzelem: uralja az akaratot és a tudást, a legegyszerűbb történeteiben is megérezni az időtlenséget. Kivételes érzés az ilyen, szembesülni vele, hogy az ember több, mint aminek hiszi magát. Hogy az élet is több, mint ahogyan leéljük. Hogy milyen szépen lehet példálózni még a reménytelenséggel is. Spiró György a Kvartett című komédiájában a reménytelenséggel példálózik. Ez időszerű: itt é$ most nagyon is érthető. Korszakváltás közelében egyszerre nyomaszt a múlt hiánya és a nincs jövő érzése. Nincs megfelelő viselkedés, nincs mihez viszonyítani, nincs mihez ragaszkodni, nincs hová elrugaszkodni: ahogyan addig élt az ember komikus, ahogyan élni szeretne szánni valóan utópisztikus. A sodródás sem igazi lehetőség tehát. Miért? Honnan? Hová? Kikkel? Ez érthető Csehov óta: az idő ilyen értelemben mellékes, szinte már jelentéktelen. A sorsból való kiszakadás képtelensége az érdekes. Hogy nincsenek csodák, mert a csodák is erőtlenek a sorshoz való ragaszkodással szemben. A miért így, és miért nem másként kérdései az érdekesek, végső soron. Spiró György Kvartettje persze egyszerű történetté is csupaszítható: az '56-os emigráns hazatér, hogy új életet kínáljon annak, akit egykori megmentőjének hisz, de az öreg kommunista nem kér ebből. Se pénz, se Amerika. Csak az a semmi, amit valaminek hisz. A Miskolci Nemzeti Színház előadása azoknak szerethető, akik a kortárs drámától a ma ábrázolását várják, egyszerűen. A rendező, Korognai Károly vakmerő, amikor a kedvükre tesz. Egy korszak megítéléséhez ugyanis távolság kell, levegő, még az olyan bizonytalan, sokszor szegényesnek mutatkozó korszak megítéléséhez is, mint ez a mostani. A Kvartettet értelmező Korognai Károly nem egyszerűen közelről szemléli a mát, de benne van. így az ábrázolásban is jelentőséget nyernek számára a részletek. Ha a feleség paprikás csirkét készít, hagymaszagnak kell lennie, ha a cselekmény konyhához kötött a tér értelemszerűen szűkös (díszlet és jelmez: Bozóki Mara), ha a Kádár-kor haszonélvezőjének konyhájában vagyunk feltűnő a tömegízlés és így tovább. És ugyanígy a karakterek megjelenítésében: egyértelmű a butaság Máhr Ági, a kilátástalanság Kertész Marcella, az értetlenség Áron László, a múlthoz ragaszkodás Szegedi Dezső színészi játékában. Még csak azt sem mondanám, hogy felszínes rendezés, hiszen nemcsak észreveszi, de a maga módján meg is mutatja a valóban komikust és poéntól poénig szépen véget is ér az előadás. Mondjuk ki: Korognai Károly rendezése bizonyos értelemben tényleg szórakoztató. Nem a komédiázó kedvvel van a baj, hanem ami hiányzik ebből az előadásból: mindaz a keserűség, bánat, amiről a szövege szerint ez a darab egyébként szól. A rendezői értelmezésből hiányzik a csend, a tűnődés, hiányzik a pillanat - és ez hiányzik a színészi játékból is. A pillanatok összessége számít, a tempó, a lendület, mintha félni kellene attól, hogy az árnyalt ábrázolás, a napi aktualitáson túli tartományok megmutatása unalmassá teheti a Kvartét-, tét. így viszont nyomasztó hallgatni a színészeket - főleg a Vendég szerepében Áron Lászlót -, ahogy valami nagyon nem őszintének, nagyon nem emberinek tűnő hangon felmondják a szöveget, ahogy a rutin élteti az előadást. Kár, hogy ez az erősebb élmény és nem ahogy Máhr Ági szeme elkerekedik a felismeréstől, vagy Szegedi Dezső dacos fejvetése, Kertész Marcella beletörődő testtartása, Áron László döbbeneté, az a töredékmásodperc amelyben megszólalni képtelen, pedig már tudja, hogy minek kellene elhangzania. Hogy mind menthetetlenek, és emiatt lennének többek sablonoknál, emiatt lehetne szeretni őket.
