Észak-Magyarország, 2004. november (60. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-30 / 279. szám
2004. november 30., kedd ÉSZAKMUGYARORSZáEi Egyetemi élet - kicsit másképp 1983. „Lukács János, a Miskolci Egyetem tanszéki ösztöndíjas gyakornoka:- Véleményem szerint nem szabad megfeledkezni az egyetemistákat jellemző sajátos helyzetről sem. Különösen nálunk, hiszen mi meglehetősen zárt világban élünk. Az itt eltöltött öt év három jól elkülöníthető részre oszlik. Az első évben a hallgatók magaviseletére még az jellemző, amit a középiskolából magával hoz. Később már az a meghatározó, amit az egyetemtől kap. Ez a döntő időszak. Befolyásolja véleményalkotását. Az utolsó évben pedig azzal foglalkozik, hová kerül, milyen munkát kap. A végzős, sok helyen látja, hogy a diplomásokat nem a képzettségüknek, szaktudásuknak megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Ez a jelenség gyakori, amelyért a KISZ nem vonható felelőségre.” Lukács János 2004. Lukács János ma a Miskolci Egyetem humánpolitikai igazgatója. Bár beosztásánál fogva nem a hallgatók életpályájának segítésében érdekelt, de szívesen elmondta véleményét az egykor felvetett témában.- A hallgatók egyetemi éveire jellemző hármas tagozódás ma is igaz, bár az arányok megváltoztak - fogalmazott az igazgató. - A mai fiatalok sokkal rövidebb idő alatt beilleszkednek és alkalmazkodnak az új körülményekhez, mint húsz éve. A középiskolában nyitottabbá, önállóbbá nevelik őket, nagyobb a felelősségtudatuk, és problémáikra szívesebben keresnek megoldást. Az egyetemi évek harmadik periódusa mára jelentősen megnőtt. A hallgatók már a 2., 3. évben azon gondolkodnak, hogyan tovább. Szakirányt is ennek szellemében választanak, és a nyári gyakorlat helyét is a pályakezdés befolyásolja. A rendszerváltozás sok reformot hozott az egyetem életében. Az egykori KISZ-feladatok nagyrészét a hallgatói önkormányzat látja el. Tagjai próbálják a diplomás fiatalok elhelyezkedését segíteni. Felejthetetlen fehér éjszakák 1984. „Gyerekképek, gyermekkezek munkái. Vidám rajzok, cím- és születésnapjegyzék.- Nagyon fiatal volt mindenki a táborban - sorolja Pintye János, aki ugyan már elsős a Kilián Gimnáziumban, élményei még visszaviszik a 35. Számú Általános Iskolába, ahol kiváló úttörőmunkát végzett, így került nemzetközi jutalomtáborba.- A legtöbb gyerek tizenkét éves volt, mi magyarok tizennégy. Oslótól 1155 kilométerre van Tromsó, a fjordba nyúló város. Itt szervezett nemzetközi gyermektábort a CISV gyermekszervezet. „Az iskolában híradós, krónikás voltam, szerveztük a híradós-rádiós szakkört, részt vettem az ünnepségeken” - mondja János. "Nagyon szép volt a jutalmam. A tromsói táborban olyan érzésem volt a sokféle ország gyerekei között, mintha egy kicsit minden országba elmehettem volna, ahonnan ők jöttek”. 2004. Az egykori kiváló úttörő, aki lelkes munkája jutalmául norvég táborban tölt- hetett egy hónapot, a KISZ munkájában már nem vett részt.- Akkor kerültem gimnáziumba, amikor a KISZ kezdett kimúlni, ezért nem volt már rangja - emlékszik vissza Pintye János. A gimnázium után a Miskolci Egyetemen tanultam tovább, ahol közgazdász diplomát szereztem. Most Budapesten dolgozom egy pénzügyi cégnél. Nagy élmény volt a norvég tábor - kanyarodik vissza János a gyermekkorhoz. - Még ma is élénken él az emlékezetemben. Felejthetetlenek a fehér éjszakák, egy fejlett nyugati ország megismerése, a sok barátság, majd az évekig tartó levelezés.” Pintye János Hányszor húsz év kellene még Golopon? A Vay-kastély tovább várja a megújulást 1983. „Ahogy Abaújszántó felől jövet az útkanyar után elénk toppan az a kis túlzással erődnek tűnő, rusztikus, egyszerű vonalú, formájú kastélyépület, a látvány - a több helyen beszakadt tető, az itt-ott beomló fal, az üres ablakkeretek - bennünk egy minap lezajlott ostrom képzetét kelW ................................................. Az önkormányzat legfőbb célja, hogy a kastély végre megújulhasson, | ^ és gondos kezekbe ' kerüljön. Kondráth József POLGÁRMESTER ................................................» ti. Pedig nagyon-nagyon régen volt errefelé ostrom, harci A feljegyzések, leírások ilyen negatív értelemben tulajdonképpen csak a törököket említik. Ugyanis ők voltak azok, akik a környék fal- vaival együtt a kúriát is felgyújtották. De az nagyon-nagyon régen volt, még 1567-ben. (...) Nem véletlenül kerestem föl a golopi Vay-kastélyt. Az épület egy azon kastélyok sorában, amelyeknek állagmegóvására, felújítására központilag biztosítanak pénzforrást. Fehér Miklós, a Monoki Közös Tanács vb-titkáránál érdeklődtem, mikor látható majd ennek kedvező nyoma?- A golopi műemléki környezetnek -, melybe beletartozik az ó- és új kastély, a park, a templom - állagmegóvása két ütemben történik. Az első ütemben az ó-kastély felújítását tervezik, ami a tetőszerkezet cseréjét, az oldalfalak tatarozását, a nyílászárók pótlását jelenti.” 2004. Több mint húsz év kevés volt. A golopi kastély ma is ugyanolyan ostrom utáni állapotban várja gondos gazdáját, mint 1983- ban. Az egykori riportban nyilatkozó Fehér Miklós már nem él, ezért Golop polgármesterétől, Az enyészet még látszik rajta, de tervek is vannak már felújítására Kondráth Józseftől érdeklődtünk a műemlék sorsa felől.- A '80-as évek elején egy budapesti férfi kívánta hasznosítani a kastélyt, s a rendbetételére meg is kapta az államtól az 1,8 millió forintot - emlékszik vissza a polgármester. - Akkor az épület betonfödémet és új tetőszerkezetet kapott, de aztán a pénz elfogyott, így a felújítás abbamaradt. A rendszerváltozásig nem történt semmi, azonban a '90-es évek elején a múemlékfelügyelet úgy határozott, hogy a tetőszerkezetet le kell bontani, mert az nem felel meg a reneszánsz kastély építészeti stílusának. Ez azóta sem történt meg. A '90-es évek közepén a golopi önkormányzat értékesítette a műemléket, azzal a feltétellel, hogy a tulajdonos rendbe teszi és hasznosítja azt. Az új tulajdonosnak nagy tervei voltak, alkotótáborok rendezésére és idegenforgalmi célokra hasznosította volna a kastélyt, de a munkák megkezdése előtt elhunyt. A fia szeretné eladni az épületet, de még nein sikerült senkivel sem megegyeznie.- Áz önkormányzat legfőbb célja, hogy a kastély végre megújulhasson, és gondos kezekbe kerüljön - fogalmazott a polgár- mester. - Az új tulajdonost felszólítjuk, hogy kezdje el a felújítást. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a szerződés értelmében a műemlék visszaszáll az ön- kormányzatra. Ez megoldaná a kastély sorsát, hiszen felújítására és hasznosítására jelentős összegekre pályázhatnánk. Szeretett összevont osztályban tanítani Szabó Erzsébet, ahogy húsz éve, ma is tanítja a semjéni gyerekeket Káhu órái, MASiomr repülő gépen utazom. Egy mosoly. Ahogy múlik az idő, egyre kevesebben és kevésbé értjük meg eleink kifinomult humorát, amely egykoron még kitűnő, karikatúraszerú rajzokkal is párosult. Akkor még a sorok és vonalak közé kellett rejteni a mondanivalót. 1983 „A semjéni kultúrház egyik termében tizennégy nebuló várja izgatottan a tanítónő, Szabó Erzsébet osztályozását.- Tulajdonképpen az iskola a szomszédban van, a templom mellett - igazít útba a fiatal tanítónő, aki naponta tizenhat kilométert utazik azért, hogy írni, számolni, olvasni tanítsa a semjéni gyerekeket.- Két éve kaptuk ezt a termet, azóta csak délelőtt oktatjuk a gyerekeket két helyen.- Most volt a farsangi mulatság az iskolában - dicsekszik Juhász Berci. - Én medvének öltöztem.- És a tanulás?- Hát - mondja szemlesütve az is megyeget...- Berci jó eszű, csak kicsit figyelmetlen - mondja a tanítónő. - Sokat felejtenek a gyerekek. Többet kellene velük otthon foglalkozni.- Én meg tündér voltam - kotyog közbe Szabó Tünde, visszatérve a farsangi mulatsághoz, mert erről a gyerekek szívesebben beszélnek, mint a tanulásról.- A farsangi műsor valóban jól sikerült. Azért is örültem, mert ennyi szülő még sohasem jött el. A semjéniek otthonülőek - mondja a tanítónő.” 2004. A semjéni iskola még ma is működik, igaz, a gyermeklétszám fokozatos csökkenése miatt már csak egyetlen összevont oszW"..................... Akik tovább tanultak, azok a munkahely hiánya miatt nem költöztek vissza a faluba. Tótokné Szabó Erzsébet .................................................» tállyal, ahová elsősök, másodikosok és harmadikosok járnak. Az iskola egykori tanítónője, Szabó Erzsébet ma a Ricsei Általános Iskola tanára, de a semjéni gyerekeket ma is tanítja, hisz a harmadik osztály után Ricsén folytatják a tanulást.- A riportban szereplő Juhász Berci ma is Semjénben él, gazdálkodik, Szabó Tünde viszont Budapestre költözött a családjával, és vállalkozásba kezdett - tudjuk meg Tótokné Szabó Erzsébettől.- Amikor a riport készült, kezdő tanító voltam, és csak két évig dolgoztam Semjénben. Azóta elvégeztem a tanárképzőt, földrajz szakos tanár lettem, így a felsősöket és a negyedikeseket tanítom. Egykori tanítványaim közül páran a faluban maradtak, ők leginkább közmunkát végeznek, azonban sokan tovább tanultak, egyetemre, főiskolára jártak. Ők viszont a munkahely hiánya miatt nem költöztek visz- sza a faluba. Szerettem az összevont osztályban tanítani - emlékszik vissza a húsz évvel ezelőtti évekre a pedagógus - a kisebbek sok mindent megtanultak a nagyobbaktól, és önállóan végezték a feladatukat. Amikor a lakótelepiek ismerték egymást Ma már hiába is keresnénk az Avasi Kulturális Egyesületet 1983. „A jobbra, többre vágyók szerencsére nem zárkóztak be a lakótelepi szobákba; népművelők, - ott élők - pedagógusok voltak a szószólói annak, hogy szervezeti keretet találjanak a lakótelep kulturális lehetőségeinek bővítésére, így került sor az Avasi Kulturális Egyesület megalakítására. A tervekről kérdeztük Kecskés Tibornét, az egyesület titkárát. Panelvalóság az Avason- Mielőtt a tervekről szólnék, meg kell jegyezni, hogy éppen azzal a céllal hívtuk életre az egyesületet, hogy folyamatosan gyűjteni lehessen az ötleteket, javaslatokat. Tehát, a jelenlegi terveinket is úgy kell kezelni, hogy menet közben újabb dolgokkal gyarapodhat, gazdagodhat a kínálat. (...) Teendőinket négy pontban fogalmaztuk meg. Fontosnak tartjuk az információs iroda, azaz olyan tájékoztatási rendszer működését, amely a lakótelepen élők eligazodását szolgálja. Ehhez kapcsolódik a szolgáltatások beépítése: lehetőség lenne gépelésre és gépeltetés- re, munkalehetőségeket kutatunk fel kismamák számára, szabásvarrás és öltözködési tanácsadót akarunk szervezni, és sokak kérésének megfelelően balett-tanfo- lyamot indítani gyerekeknek.” 2004. Ma már nincs az avasi lakótelepnek kulturális egyesülete, pedig, mint az egykori titkár, Kecskés Tiborné mondta, szükség lenne rá.- Annak idején minden tervünket megvalósítottuk, nagyszerű programokat szerveztünk, és csodálatos emberekkel dolgoztunk együtt. Aztán a rendszer- változás után abbamaradt a lelkes munka. Megszűnt a lakásszövetkezet is, melynek elnöke egyben az egyesület elnöke is volt. Pedig szükség lenne ma is hasonló összefogó ei'őre. Akkor a lakótelepi emberek ismerték egymást, a lakóklubok közös programokat szerveztek. W.......................... Akkor a lakótelepi emberek még ismerték egymást, és a lakóklubok közös prgramokat szerveztek. Kecskés Tiborné EGYKORI TITKÁR .................................................W S hogy miért nincs ma? Kecskés Tiborné az okokról szólva el- mondta: a rendszerváltozás előtt a népművelési intézet támogatta a lakóközösségek kezdeményezéseit, nemcsak Miskolcon, hanem minden városban. Ma a hivatalos közművelődés próbálkozik, de olyan programokat, melyeket húsz évvel ezelőtt a helyi egyesületek szerveztek, nem tudnak megvalósítani. November 8 ón: kedden: országos állat- és kirakó* dóvásárt rendeznek Szerencsen es Péter vásárán; november 9-én. szerdán: Mezőcsóton, országos állat vásár* pedig Hevesen; november 10-én csütörtökön: országos állat- és kirakodóvásárt Csépán; november 13-án, vasárnap: gépkocsi vásári rendesnek Miskolcon. Debrecenben. Nyíregyházán és Tlszakéeskér ■ november 14-én, hétfőn: országos állat- és kirakodóvásár lesz Cigandon. Szikszó Tisza vasváriban. Múlt és jövő? Egyre ke- j vesebben tudják, hogy hol ; és mikor tartják a hagyó- [ mányos vásárokat. Pedig a [ vásárnaptár ma is hasonló | terjedelmben jelenhetne meg az újságban, mint egykor. Mondják, hipermar- j ketesedő korunkban is van még jövője a klasszikus kirakodóvásároknak.
