Észak-Magyarország, 2004. november (60. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-30 / 279. szám
■■ mm 2004. november 30., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # JUBILEUM / IV Tévésztárok. Manócska és társai kötötték le két évtizeddel ezelőtt a gyerekek figyelmét. S nemcsak a tévében, hanem a kiállítóteremben is lelkesen nézték kis kedvenceiket. Manapság elképzelhetetlen, hogy ilyen hősökért rajongjanak a gyerekek. Az egykori Übü király mint politikai botrány okozója 1983. „Szerencsen, az elmúlt héten a nagyközség több pontján is találkozhattunk a falusi színjátszók találkozójára, bemutatójára invitáló plakátokkal. (...) Kétségtelen, hogy a megyei bemutató legnagyobb vitát kiváltó produkciója a múcsonyi művelődési ház színjátszóinak nevéhez fűződik, az Übü király előadásával. Itt most azért érdemes a produkcióval foglalkozni, mert a szerencsiek mellett az egész megyében a legfolyamatosabban, legrégebben, leginkább támogatottabban dolgozó csoportról van szó. Nagyon tehetségesek ezek a fiatalok, a bányászterületeken elismerésre méltó missziót vállalnak (és vállaltak) föl. Szerencsre vitt bemutatójuk bevallottan is műhelymunkának szántan vitték színre az Übü királyt. Egy dolgot elértek vele: két részre szakították a nézők és bírálók táborát... És ez is valami...” 2004. Amire az újságíró huszonegy évvel ezelőtt csak célzást tett, azt Palkó Pál, a darab rendezője a napokban világította meg.- Az Übü király politikai darab volt. Előadása után politikai botrány lett, amit az is tetézett, hogy a múcsonyi művelődési házban épp november 7-én adtuk elő. Én politikai megfigyelés alá kerültem, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem játszhattuk többé a darabot. Az állami, politikai hatalom úgy vélte: a szakszervezet és a párt lejáratása volt a célunk, és az előadás nem segíti elő a fiatalok erkölcsi nevelését. Csak Budapesten adhattuk elő a színdarabot, ott is csak szakmai körökben. így került az Übü király a Tér Színházba, az Egyetemi Színpadra és a Metró Színpadra, persze fergeteges sikert aratva. Palkó Pál ma már nem a múcsonyi művelődési ház igazgatója és a színjátszó csoport vezetője, hanem Kazincbarcikán tanít a Deák Ferenc Szakképző Iskolában. Itt is szervezett színjátszó csoportot, de politikai darabot már nem rendez. Legutóbb a Szent Iván éji álom című művet adták elő tanítványai.- Húsz évvel ezelőtt forradalmi színházra volt szükség, akkor a művészetnek fűnk-' ciója volt - adott magyarázatot Palkó Pál. Palkó Pál BUEK 1990-ből, avagy már annak idején is közölt az Észak-Magyarország pikáns fotókat - az urak örömére. A2L századi Észak a kulisszák mögött Az informatikai rendszer mindent behálóz Mit hol talál? IV. emblet Tárgyalók III. emelet Észak-Magyarországszerkesztó'ség, könyvtár II. emelet Borsod Online- szerkesztőség, Tipp-szer- kesztő- ség %\\ * ü Földszint Call Center (szolgáltató telefonközpont) Észak- IV! agyar ország- szerkesztőség, laptördelés lapterjesztés, lapelofizetés, marketing | f Miskolc (ÉM) - A redakció - ahogy régiesen mondták - valaha néhány írógéppel felfegyverkezett szorgos zsurnalisztából állt, a háttérben nyomdászokkal és a rikkancsokkal. Ma ez kicsit másképp fest... Ha ma ugyanaz a látogató belépne az Északhoz, aki megtette ezt úgy ötven-hatvan évvel ezelőtt is, igencsak elcsodálkozna. Nemcsak azért, mert sokkal többen vagyunk, akik a lapot készítjük, hanem azért is, mert sokkal bonyolultabb, összetettebb munka az, ami a Zsolcai kapui székházban zajlik. Az érhálózat alapja Látszólag mindenki ugyanazt csinálja: számítógépek előtt ülünk telefonokkal körülvéve, van, akin a pilótákéhoz hasonló „headset”, azaz mikrofon-füllhallgató együttes található. De valójában mindenki mást csinál - csak a mindent behálózó és mindent összekötő, működtető informatikai rendszer mint egy érhálózat rendezi egy gépezetté minden percben a sok részleg és egyén munkáját. Ma egyetlen lap sem képes informatikai rendszer nélkül működni. Az Északnál olyan számítógépes hálózat működik, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre álljon mindenki összeköttetésben a nagyvilággal, a kollégájával, a főnökével, szerkesztőjével és a technikai részlegekkel, valamint a kiadó egyéb területeivel. Ez a rendszer olyanná teszi a lapkészítést, mintha egy nagy show-műsor zajlana, a teljes nyilvánosság elé tárva minden részletet. Bármikor néhány gombnyomással láthatóvá válik egy bizonyos újságoldal, s rajta a cikk, riport állapota, helyzete a hozzá való képekkel. Kábelen „ellövik” Az újságot előállító gépezet sokrétű. A szerkesztőség „csak” az újságok tartalmát készíti. A tördelők elektronikus formában elkészítik az újságoldalakat, s kábelen „ellövik” a nyomdába, ahol ez alapján indulnak a nyomdagépek. Az értékesítők szervezik a lap értékesített, azaz reklámoldalait. Üzleteket kötnek és megszervezik, hogy mindebből látvány, rajz, fotó, azaz hirdetés legyen. A lap immár együttműködik elektronikus testvérével, a BOON internetes portállal is. A BOON szerkesztői ugyanúgy rakják össze a virtuális oldalakat, mintha az egy sok-sok oldalas újság lenne. A legfiatalabb testvér A terjesztés nagyon fontos részleg, innen irányítják a sok száz kézbesítőt, akik kora hajnalban eljuttatják a lapot mindenkinek. A marketing ma már létkérdés egy lap számára: ez a részleg szervezi, hogy Önök játszhassanak velünk, hogy a lap támogasson okos és szép kezdeményezéseket. A legfiatalabb testvérünk a CC, azaz a Call Center. Ez nem más, mint egy korszerű számítógépes telefonos központ. Az itt ülők telefonon keresik fel Önöket, megkérdezve, elégedettek-e a lappal, és velük beszélhetnek akkor is, ha panasz, bejelentenivaló van. Van, aki este, van, aki reggel olvassa Hirdetőpartnereink „vallomása” az Északról Az ó' segítségükre éjjel-nappal számíthatunk (Fotó: Bujdos Tibor) Partnereink a tájékoztatásban Miskolc (ÉM - PT) - Ahhoz, hogy olvasóinkat gyorsan és pontosan tájékoztathassuk baleseti helyszínekről vagy katasztrófa- helyzetek történéseiről, egy-egy szakterület szakemberei, szakértői segítik munkákat. Az Észak-Magyarország születésnapja alkalmából szerkesztőségünkbe invitáltuk azokat, akik mindig készek együttműködni munkatársainkkal - még ha bajba került emberekről, vagy káreseményekről van is szó. Múlt pénteken dr. Szabó Péter alezredes, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóval kapcsolatot tartó munkatársa és Vass György, a Miskolc Városi Közlekedési Rt. baleseti helyszínelője járt nálunk. Mindkettőjük tevékenységét megjutalmazta Kiss László főszerkesztő. Miskolc (ÉM) - Üzleti partnereink nemcsak hirdetői, de rendszeres olvasói is lapunknak: mint azt egyöntetűen vallják, a helyi hírekről mindig az Északból tájékozódnak.- Itt élek, itt dolgozom Miskolcon, s fontosnak tartom, hogy tájékozódjak a helyi eseményekről, így napi rendszeres olvasója vagyok az Északnak, s úgy gondolom, hogy az a vevőkör, amely az áruházban vásárol, többségében szintén olvassa a lapot - Kiss Gyula vallja Kiss Gyula, a Borsod Do- mus Áruház igazgatója, aki nemcsak hirdetője, de hűséges olvasója is az Észak-Magyarországnak. - A legideálisabb az lenne, ha reggel kávé mellett tudnám elolvasni az Északot, de meglehetősen zsúfoltak a reggeleim, így a napi munka közben csak átfutom az újságot, este hazaviszem, és nyugodt körülmények között olvasom végig. Elsősorban a helyi érdekeltségű hírek, események érdekelnek, amely az áruházra is kihatással lehet, illetve ami magánemberként érinthet engem, s persze nem mellékes, hogy az azonos profilú üzletekről is tájékozódhatom. A helyiben hisz Mint hirdető és mint olvasó is fontosnak tartja az Északot - hangsúlyozta kérdésünkre Vájsz Miklós, az OTP Bank Rt. regionális igazgatója. Bevallása szerint minden reggel az asztalán fogadja az Észak, amiből a helyi aktualitásokról informálódik.- Elégedett vagyok olvasóként és hirdetőként egyaránt. Üzletileg az Észak-Magyarországot és a Heves megyei újságot tartom kiemelkedőnek, mivel azt tapasztalom, hogy egy- egy új termék meghirdetésekor jelentősen megnő az érdeklődők száma. E téren sokkal jobban számítok a helyi lapra, mint bármelyik országos médiára - emelte ki az igazgató. Vájsz Miklós Papíron és monitoron, avagy hírek két tálalásban Az internetes tartalomszolgáltatás előretörésével változik a nyomtatott média Miskolc (ÉM - OlKa) - A 21. század új helyzetet teremtett a hírszolgáltatás területén az on-line média terjedésével, ami alapvetően más megvilágításba helyezte a nyomtatott sajtót. Ugyanakkor szó sincs harcról. Verseny helyett sokkal inkább az olvasótábor bővítését szolgálja a nyomtatott sajtó mellett megjelenő on-line hírszolgáltatás, miközben a rivalizálás minimális szinten marad. Az újságok internetes változata jelenti a jövőt, ami egy olyan szolgáltatás, ami pluszolvasókat ad ahhoz a körhöz, amelyet a print verzióval érnek el a kiadók. Megyénkben 2001 februárjában indult be a Borsod Online, ám az itt megjelenő híreket és képeket túlnyomórészt az Észak-Magyarország napilap adja. Mindez megfelelő, hatékony együttműködést igényel, így valósulhat meg, hogy a két médium nem gyengíti, hanem erősíti egymást. Nem egészen azonos Jóllehet az internetes portálokat nem köti terjedelmi korlát, mégsem alkalmasak arra, hogy egy-egy témát hosszasan, háttérrel, elemzésekkel együtt közöljenek azon egyszerű oknál fogva, mert a hírportálok látogatói nem ezt várják el. Pontos, gyors, lényegre törő, a nap közbeni tájékoztatást szolgáló összefoglaló információkért keresik fel a netes hírszolgáltatókat. Ez is mutatja, kiválóan megfér egymás mellett a nyomtatott és az on-line média, hozzátéve, hogy ezen igények szerint képes reagálni a print változat és új alapokon felépíteni hírszolgáltatását. Felvetődik a kérdés, hogy a hazai médiában ma hol helyezhető el az internetes tartalomszolgáltatás? A WebAudit felmérése minden bizonnyal kielégítő választ nyújt erre, ugyanis a független auditáló három hónappal ezelőtti vizsgálata egy álomhatár átlépéséről számot be: e szerint az internetezők egy nap alatt 40 millió oldalt néztek meg a hazai website-okon. Hamarosan mindez a múlté lett, november 2-án ugyanez az érték már meghaladta az 50 milliót! Merre tovább? Magyarország visszafogott információs fejlettségét nézve az internetes hírszolgáltatásban még rengeteg lehetőség rejlik, és sejteti a mutató erősödését, ugyanakkor a hírszolgáltatás egy újabb szereplőjének terjedésével is számolni kell. A fejlődés a digitális újságok felé mutat, amely téren napilapként az Észak élen jár, hiszen 2004 júliusában Hiller István kul- tuszminiszer mutatta be kiadónk, az Inform Média fejlesztését, ami az Észak-Magyarország és hazai társlapjaink (a Hajdú-bihari Napló és a Kelet-Magyarország) digitális megjelenését jelentik. Ezzel egy újabb kört sikerült elérni, hiszen ez többek mellett a sokat utazó, a határon túl élő magyaroknak és a régiónkon kívül élőknek kínál megoldást. Hogy ki milyen médiafogyasztó lesz, azt a szokások, igények döntik el, s hogy egyre többen lesznek, abban pedig bízunk.
