Észak-Magyarország, 2004. november (60. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-26 / 276. szám
2004. november 26., péntek ÍSai”il6¥iiiiSIÍ8t KULTÚRA / 6 RÖVIDEN 0 Gálvölgyi és Bajor. Gálvölgyi János és Bajor Imre közös show-műsorát láthatják az érdeklődők december 7-én 19 órától a miskolci Rónai Művelődési Központban. Kedvenc francia dalaikból tartottak bemutatót a miskolci Alliance Francaise rendezvényén a résztvevők. (Fotó: Bujdos Tibor) Az északos vetítések - indiános filmek és német scífi a vásznon Miskolc (ÉM) - Régen látott filmekre hívja most olvasóit az Észak-Magyarország. Családi mozinkra egy jegy 100 forint, indiános filmjeinkre egy 250 forintos jegy áráért ketten ülhetnek be. Műsoron: az Apacsok és az Orion űrhajó. Az Észak-filmklubban olyan NDK-ban készült westernfilmeket mutatunk be, amelyek ma már filmtörténelmet idéznek - ne hagyják ki legendás jugoszláv és kelet-német indián hősöket felvonultató sorozatunkat! Pénteken az Apacsok című fűm látható a Hevesiben (17 órától), szombaton pedig 14.30-tól látható az Orion űrhajó - A visszatérés című film a Kossuth mozi nagytermében. KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak-Magyarország játéka Miskolc (ÉM) - Legutóbbi kérdésünk: melyik évben mutatták be Bécsben Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét? A helyes válasz: 1915. A helyes választ beküldők közül Gál Róbert: Túl az Ópe- rencián című kötetét Takács Györgyné (Miskolc) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk:melyik évben és melyik városban született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij? A helyes választ beküldők közt Dosztojevszkij: Hasonmás című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: __________________________ Név: Cím: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# „boniésklájd” - elkészült a miskolci rablókról a film Itt mutatják be Deák Miskolc (ÉM - BGO) - Miskolci bűncselekmény, miskolci szenzáció, miskolci elfogás, miskolci forgatás - országos premier. A később miskolci Bonnié és Clyde néven elhíresült bankrabló páros 2000 áprilisában a Gö- möri felüljárón rálőtt az őket üldöző rendőrjárőrre. Film készült történetükből. A Kossuth moziban december 15-én mutatják be azt a filmet, amelyet Novák Tünde (alias Bonnié) börtönben írt visszaemlékezései alapján forgattak. Mint bizonyára sokan emlékeznek rá, a két bűnözőt egy görömbölyi garázsnál fogták el, a férfi a börKrisztina új alkotását tönben lett öngyilkos, társa, Novák Tünde pedig azóta is börtön- büntetését tölti, de leírta, hogyan látta ő kettejük történetét. Deák Krisztina filmrendező a megtörtént események alapján játékfilmet írt, „ez nem dokumentumfilm” - jegyezte meg az Észak- Magyarország egyik cikkében. A bűncselekményről szóló újságcikk fogta meg, ennek hatására utazott Miskolcra, és így kezdődött az egész... Megfogta a város A forgatás helyszínéül Miskolcot választotta, mint később elmondta, lehet hogy máshol olcsóbb lett volna, de megfogta a város hangulata. A miskolci önkorA főszereplő Ráczkevy Ildikó mányzat is jelentősen támogatta „A miskolci boniésklájd” című film elkészültét - azzal az ajánlatával, hogy a forgatás helyszíneinek biztosításáért nem kér pénzt a város. A filmnek ezen túl is vannak még miskolci vonatkozásai - a szereplőválogatáson egy miskolc (akkori gimnáziumi diák-) lány(Fotó: Kőhalmi Péter) ra esett a választás - bár a történet eredeti szereplői közül egyik sem miskolci, mindketten sza- bolcs-szatmár-beregiek. íVn| http://konvv.boon.hu írásaink könyvekről! Barátkozás a hangszerekkel. Miskolci Szimfonikus Zenekar nemcsak fellépéseivel nyújt csodálatos élményt hallgatóságának, de igyekszik megismertetni és megkedveltetni a zenét a legfiatalabbakkal. A napokban ugyanis gyerekeknek mutatták be a különböző hangszereket, játékos formában. A kezdeményezés keretében elsőként tavasszal szervezetek ilyen programot. (Fotó: Bujdos Tibor) Szunyóka király igazi karakter Csorba Piroska meséje a bábszínházban Miskolc (ÉM - KHE) - Csorba Piroska gyermekkorában nem járt bábszínházban, s most, amikor saját darabjának bemutatóját látta, igazi varázslatnak volt tanúja. Harminc éve írta meg Csorba Piroska, Miskolcon élő író, költő és tanár A virágfejű ember című bábjátékát. Először a pécsi Bóbita Bábszínház tűzte műsorára, s huszonnégy év után Miskolcra is elérkezett, a Csodamalom Bábszínház színpadára. Sorozat indul- Ott voltam a bemutatón, és nagyon tetszett - mondta az írónő. - Lenyűgöztek a bábok, a díszletek, a látvány, s a csodálatos karakterek. A kedvencem Szunyóka király bábja, a karakteres arckifejezése miatt. Csorba Piroskának az ihletet Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese című könyvének egyik szereplője adta, a történet saját. Az író szívesen ír gyermekeknek. Sok iskolából hívják föl, hogy verseit, dramatizált novelláit szeretnék előadni. A Magyar Televízió Cimbora műsorában gyermekversei hangzottak el, Kardos Ferenc pedig filmet készített egyik kamasznovellájából. A » ......................... Lenyűgöztek a bábok, a díszletek, a látvány, s a csodálatos karakterek. Csorba Piroska író ...................................................» Miskolci Tv-ben decenberben indul egy sorozat, meTben az óvodásoknak szóló mesk kapják a főszerepet.- Nem voltak ríég gyermekeim, és nem is tantottam, amikor elkezdtem a gjermekeknek írni - emlékszik visza. - Aztán, ahogy tanítványok majd saját gyermekeim vettek körül, szaporodtak az ötletek, a történetek, írásaim között fele-'ele arányban találhatók gyermeleknek és felnőtteknek írott művek. KÉPTÁR: Miklósa Erika arcai Kőhalmi Péter) A miskolci szimfonikusok november 15-1 koncertjének szólistája volt az ismert énekes HANGVERSENYTEREM Hasonlóan talán, így még soha Bánhegyi Gábor e-mail: banhegyi@eszak.boon.hu V erdi-nyitánnyal nem nagy rizikó műsort kezdeni. Több okból. Először azért, mert a Verdi-nyitá- nyok remek darabok. Ebből következik, a többi ok tulajdonképpen lényegtelen. Talán annyiban mégsem, hogy egy nyitány nagymértékben képes befolyásolni a befogadót, miként is viszonyuljon a műélvezet következő perceihez. Miután a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertdarabként adta elő a Népszerű Zenei Estek bérletsorozat legutóbbi előadásán Verdi: A szicíliai vecsernye nyitányát, így ráértek a Kovács László vezényelte zenészek brillírozni, hiszen egyszer kellett megmutatniuk azt, amit egy operista zenekarnak adott esetben szakmánybán kell hoznia. A nyitány azonban mégiscsak egy áriaestet volt hivatott felvezetni. Az áriaesteknek azonban rengeteg a buktatója, hiszen nagyon karakteres hang kell ahhoz, hogy a közönséget ugyanaz az előadó húsz percnél tovább tudja lekötni. Éppen ezért raktározódott is a nyitány hangulata, hogy az esetlegesen kezdődő unalmat majd bírja ellensúlyozni a nehezebb percekben. Hanem aztán jött Miklósa Erika, aki úgy futott neki a tízezer méteres távnak, hogy az első százon - padlóba döngölte az arra az etapra érvényes világcsúcsot. Ilyen szédületes kezdést régen tapasztalt a Miskolci Nemzeti Színház színpada. Goudnod Júliája hasonlóan talán szólalt már meg, így azonban még soha. A mester annak idején amiatt kesergett, hogy íme, megírtam én ezt a művet, ahogy csak megálmodni voltam képes, de hol találtatik az a szoprán, aki gondolataimat híven tolmácsolja. Ekkor egy őszöreg anyóka lépett Goudnod mellé, rámosolygott a zeneszerzőre és annyit mondott neki, ne félj egy szemet sem, te ugyan az általad teremtett Júliát soha nem fogod látni, de vigasztaljon a tudat, 2004 novemberében a miskolci színpadon megvalósul az és úgy, amit és ahogy a kottába véstél. Talán így történt, talán nem, a lényegen nem változtat. Miklósa Erika kétperces élettörténeteket rajzol magabiztos vonásokkal. Katonasorukban tüzéreknél szolgált egykori honvédek talán még emlékeznek a kettőesz- háromem típusú önjáró lövegre, amelyről azt kellett tudni, hogy egy hatalmas tank. Ennek 27 tonnája valószínűleg visszapattanna Miklósa Erika rekeszizmáról, és ha ezt a fel- tételezést elfogadjuk, akkor könnyen belátható, egy ilyen magabiztos rekesz bármely hangot képes megtartani, önmagáról elpattintani. Nem annyira hangok ezek, mert a hang az megfogható, fizikai kiterjedése van, rezegteti a levegőt, érinti a dobhártyát, működésbe hozza a hallócsontokat, ingerületet kelt az agy hallóközpontjában. A hang az ilyen. A Miklósa Erika torkából előtörő csodák azonban körülölelnek, simogatnak, gyakran a könnycsatornák környékét irritálják. Tíz kőkemény ateista közül Miklósa Erikát hallgatva nyolc erősen elgondolkodik azon, itt most génprádét látunk és hallunk, vagy tényleg létezik felettünk álló, rólunk rendelkező nem evilági erő. Olyan erő,amely valamely szeszély folytán Miklósa Erikát látta arra alkalmasnak, hogy ezzel az emberi mércével ndiezen mérhető adottsággal megajándékozza. Olyan ez a hang, mintegy menyét- féle ragadozó gerince, karikába lehet hajlítani, csomót léiét rá kötni, bármit lehet vele tenni, mégsem törik meg soha. Hallgatjuk már negyven perce és még mindig azon örülünk, milyen jó, hogy smét egy magyar világsztárt köszönhettünk Miskolcon, és alig győzzüc kivárni az áriák végét, hogy tapsolhassunk és reménykedjünk, talán nem ez volt az utolsó dal. Brahms I. szimfónájának megszólalásáról majd akkor, ha legközelebb előtte nem Millósa Erika fog énekelni.
