Észak-Magyarország, 2004. november (60. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-18 / 269. szám

2004. november 18., csütörtök ÉSZAK-MA6YAH0RSZÁG % KULTÚRA / 7 nek ellenére a latin ex libris vál­tozat terjedt el. A első könyvje­gyek név nélküli címerek voltak. Az ex libris őse az a vaslánc, mellyel egykor a büszke és kin­cseit féltő könyvgyűjtő egy-egy kódexet a könyvtár polcaihoz erősített, s amely az évszázadok során művészeti rajzolatú lapok­ká alakult át. Élénk gyűj tóelet Az ex libris egyidős a nyom­tatással. Egyesek szerint az első fametszeteket Albert Dürer ké­szítette 1516-ban. A múlt század közepén a kőnyomatos sokszoro­sítás terjedt el. A szép ex lib­risek felkeltették a grafikai mű­vészetek kedvelőinek érdeklődé­sét. Később már nem csapán praktikus céljai voltak, hanem az is, hogy a művészet kedvelői­nek gyűjteményét gyarapítsák. A 19. század végére már élénk gyűjtőélet alakult ki Európa- szerte, melybe hazánk is bekap­csolódott. Az első ex libris kiál­lítást 1903-ban rendezték meg az Iparművészeti Múzeumban. A Miskolc Városi Könyvtár­ban találhatók ex librisszel ellá­tott könyvek, legtöbb a Lévay Muzeális Könyvtárban. Ezek a gyűjtők felajánlásaiból, ajándé­kozásából vagy az antikvárium­ból kerülnek a könyvtárakba. A városi könyvtár is rendezett már • ex libris-kiállítást Petneki Áron, a Miskolci Egyetem oktatójának gyűjteményéből, de gazdag gyűj­temény található a szerencsi Zempléni Múzeumban is. cn www.boan.hu http: konw.boon.hu írásaink könyvekről! RÖVIDEN 0 Jótékonysági hangverseny. Jótékony- sági hangversenyt rendez az Erzsébet Hospice Alapítvány november 20-án dél­után 4 órától a Mindszenti templomban. Az alapítvány a bevételt a gyógyíthatatlan daganatos betegek ellátására fordítja. Ex libris, azaz valakinek a könyvtárából Mit szolgál az azonosító: az egyek tulajdonképpen név nélküli címerek voltak Bemutató. Gyárfás Ágnes Tur-án népé­nek nyelvén című könyvét mutatták be Mis­kolcon. Képünkön a szerző, a Miskolci Böl­csész Egyesület elnöke. (Fotó: V. Cs.) Miskolc (ÉM - KHE) - Az ex libris őse az a vaslánc volt, mellyel egykor a büsz­ke és kincseit féltő könyv­gyűjtő egy-egy kódexet a könyvtár polcaihoz erősített. Erotikus ex libris című kiál­lítás nyílt a Hermán Ottó Mú­zeum Papszer utcai épületében a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum gyűjteményéből. De mi az az ex libris? Bizonyára sokan nem hal­lottak az európai könyvkultúrá­nak erről a hagyományáról. A Miskolci Városi Könyvtár igaz­gatójától, dr. Kis Józsefnétől sze­reztünk bővebb ismereteket. Könyvcímer, könyvjegy Az ex libris tulajdonképpen kisméretű grafika, melyet a könyvek belső oldalára ragasz­tottak. Ezek az alkotások általá­ban a könyv tulajdonosának a nevét, címét, jelmondatát tartal­mazták, melyek mindenképpen utaltak a tulajdonos egyéniségé­re, kedvtelésére. A grafikához szöveg is társult: ex libris és egy W ........................... A szép ex librisek felkeltették a gra­fikai művészetek kedvelőinek ér­deklődését Erotikus ex librisekből nyílt kiállítás Miskolcon a papszeri múzeumépületben (illusztráció) (Fotó: b t.) Versek, zene e A Miskolci Nemzeti Miskolc (ÉM) - Események­ben bővelkedik a Miskolci Nemzeti Színház élete az el­következő napokban: több program nem is szerepel kö­zülük a színlapokon. Ami viszont igen, az az új be­mutató: november 19-én Spiró György darabját, a Kvartettet mu­tatja be a színház a Játékszínben. Nem színi előadások Középpontjában egy házaspár­ral, akik lakótelepi lakásukban, életvezetésükben valahol az 1970- es években ragadtak le. A dara­bot Korognai Károly viszi szín­re, akárcsak az előző évadban a nagy sikerű Portugált. Ugyan­ezen a napon délután Müller Pé­ter író lesz a színház vendége: olvasóival a szerétéiről beszél majd a Kamaraszínházban. is új bemutatók Színház műsorából Két további „nem színi elő­adás” is szerepel a teátrum mű­során. Az első a verskedvelőknek: Egy óra versek között címmel hajdanvolt és kortárs költők mű­veiből szemelgetnek a színház művészei. Egy másik a zeneked­velőknek: Mozart Requiemjét hallgathatják meg az érdeklődők a*színház szervezésében jótékony- sági koncert keretében a Minori­ta templomban. Korognai Károly (Fotó: ÉM) Évgyűrűk címmel vendég­előadást is láthat a közönség, a kassai európai kulturális feszti­vál előadása látogat el hozzánk november 23-án. A hónap végén pedig egy újabb premier várha­tó a kamarában, a Hattyúk tava- mulató táncpassió. MŰSORON- november 19.19.00: Bemutató, Játékszín, Spiró György: Kvartett- november 19. 17.00 Kamara­színház: Müller Péter író Boldog lel­kek tánca címmel beszélget a sze­rétéiről ___ _____ j- november 23. 20.00 Csarnok Évgyűrűk címmel a VI. Kassai Eu­rópai Kulturális Színházi Fesztivál előadása___________ I- november 25. 17.00 Játékszín Egy óra versek között_________ j- november 26. 19.00 Bemutató a Kamaraszínházban: Hattyúk tava- mulató c. táncpassió- november 27. 19.30 Minorita templom: Mozart: Requiem jóté­konysági koncert DR. KlS JÖZSEFNÉ IGAZGATÓ Ezek a döbbenet képsorai... Miskolc (ÉM) - A romániai Verespata­kon egy kanadai cég Európa legnagyobb aranykészletét készül feltárni. A Rosia Montana Gold Corporation a szomszédos falu helyén százszor nagyobb ülepítő me­dencét tervez építeni az arany kinyerésé­hez használt cianidos szennyvizek tárolá­sára, mint amilyen a Tisza katasztrófáját okozta 2000-ben. A falvakat környező hegye­ket naponta 20 tonna dinamittal 15 év alatt eltüntetnék. Négy falu lakosságának, több ezer embernek kellene elhagynia otthonát, földjét, templomait, temetőit, múltját. A vi­lágon egyedülálló római kori tárnarendszer és régészeti leletek is elpusztulnának. A há­zak felvásárlása és lerombolása már meg­kezdődött... Ez Kocsis Tibor operatőr-ren­dező Új Eldorádó című dokumentumfilmje - dióhéjban. A megdöbbentő képsorok a Hevesy Artmoziban is láthatók a közeljö­vőben: november 18-a és 23-a között este 7 órai kezdettel. FOLYÓIRAT Huszonöt éves a Filmvilág Budapest (ÉM) - Negyedszázados jubi­leumát ünnepli idén a Filmvilág. A hazai filmes szakmai sajtó jeles képviselője im­már 25 éve jelenik meg mai (nagyalakú) formájában. A havilap jubileumi, novem­beri számában az olvasók visszatekintést találnak az elmúlt két és fél évtized cik­keire, témáira, méltatott filmtörténeti alakjaira és alkotásaira - természetesen a filmvilág akkori saját cikkeinek felidé­zése révén. A folyóirat aktuális tartalmá­ból,az iráni moziról szóló összeállítást és a Jean Gabinre való emlékezést lehet kiemelni. A Filmvilág az interneten is megtalálható. Az archívum iaiiyyllfl 1997-ig kereshető vissza. www.filmvilag.hu név, azaz valakinek a könyvtá­rából. Próbálták magyarosítani (könyvcímer, könyvjegy), de en­Gryllus Vilmos nagy sike­rű gyermekműsorral lépett a közönség elé a napokban Miskolcon, az Ifjúsági és Sza­badidő Házban. (Fotó: B. T.) KONYVBARAT A Géniusz Könyváruház és az Észak-Magyarország játéka Miskolc (ÉM) - Legutóbbi kérdésünk: Mi történt a Biblia szerint a teremtés he­tedik napján (olvasható Mózes első köny­vében)? A helyes válasz: az Isten a hete­dik napot megszentelte és megáldotta, majd megpihent. A helyes választ bekül­dők közül Cseh Károly Bibliás föld című kötetét Gergely Istvánná (Prügy) a Gé­niusz Könyváruházban (Miskolc, Széche­nyi U. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: melyik évben mutatták be Bécsben Kálmán Imre Csárdáskirálynő cí­mű operettjét? A helyes választ beküldők közt Gál Róbert: Túl az Óperencián című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig vár­juk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: __________ SZÓLÓ Név: Cím: ÉSZflK-MfiGYARORSIÁGt Eizelmes zene: a szív gazdagsága Bujdos Attila e-mail: bujdos@eszak.boon.hu Lajkó Félix érzelmes zenét játszik. Mennyire keveset tudunk az érzelmekről. Nem úgy, hogy egyáltalán, mert sejteni könnyű a szív gazdagságát. Elképzelni bánat és öröm, vágy és betelje­sülés koordinátáit. Boldognak, boldogtalannak látni magunkat metszéspontok közelében- távolában. Hinni a repülés ma­gasában, a kilátástalan sötétjé­ben. Végül talán ez sem nehéz. Csak hát a szív gazdagsága nem ilyen. Nem ilyen kiszámít­ható, nem ilyen könnyen adja magát. Fáj, ha ritkán és kevés szót veszünk elő az érzéseink­ről. Fáj, mert mintha nem tűn­nénk fontosnak magunk előtt. Mintha lehetne fontosabb tudni és érezni magunkat: nevünkön neveztetni. Vagy legalább meg­próbálni. Adagára figyel az ember, ha a szívéről beszél. Száll alá. Ott és akkor nem tehet másként: ta­nulja és használja az érzelmek nyelvét. Ismerős nyelv és vala­hogy ismeretlen. Emlékeztetnek valamire a kifejezések, de így egymásba kapaszkodva idegen szöveget rajzolnak. Idegen ze­nét. Hát így is lehet. És ez bor­zongató. Annyira bonyolult és annyira átláthatónak tűnik. Sajnálatosnak, hogy nem mindig így van. Vagy hogy nem korábbi az élmény, el­vette valami kor, pedig gyerek­ként biztosan megvolt. Meg kel­lett lennie. Mert akkor talán az élet is, mennyivel máshogy élhe­tő lenne. Az érzések értelmétől másmilyen. A róluk való gondol­kodás és beszéd által. Az érzelmek hangja hegedű­hang. Mintha a hegedű nem is lenne, mintha az emberből jön­ne ez a tiszta és pontos hang. Mintha az emberből rezegne elő, az egészen parányi váltáso­kat is egyértelművé teszi. A rit­mus a szív ritmusa, a lázé, a beletörődésé, a megértésé. Mennyire furcsa, hogy nincs benne elvágyódás. Az van ben­ne ami egyébként is van, ka­paszkodás, csak most sokkal gazdagabban. Ahogyan ritkán, vagy soha máskor. Ha mesélni kell róla: ez a borozás, a sokadik pohár után hirtelen feltisztuló tudat perce. A jelen a múlt fényeiben. Józan­ság, a józanság hite és kénysze­re nélkül, a bor ízével a szájban. Lajkó Félix érzelmes zenét játszik tehát. Csukva a szeme, osztozik velünk az időn, de túl is néz rajta. Ha jelzi valami az időt, az a fáradtság. Jól látható, mennyire kimerítő az őszinte­ség, ívben hajol a test, elpattan­ni készül. Pedig takarékos,' ha nekilódul is a zene, a zenész nyugalmat mutat. Valahogy fel­nőttség ez, ahogyan a felnőtt nem képes szertelen lenni. Mi­nek. Tudja miről kell beszélni és hogy miként lehet elmondani azt a valamit. / Érzelmekről beszélni komoly dolog. Ez elbeszélés az életről, nem szükséges csapkodni hoz­zá. Nem arról szól, hogy bele­halunk, hanem hogy még a be- lehalás is szép. Valahogy. Lajkó Félix komoly zenész. Szeme csukva, az arca nyugodt. Szép ember, szép zenével. Jó hallgatni. Tiszta érzés. (Lajkó Félix koncertje a mis­kolci Rónai Művelődési Köz­pontban, 2004. november 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom