Észak-Magyarország, 2004. október (60. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-05 / 233. szám
2004. október 5., kedd ÉSZAK-MA6YAR0RSZÁ6Í MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /5 RÖVIDEN 0 Lomtalanítás. Az RWE Umwelt Miskolc Kft. ingyenes lomtalanítást tart családi házas övezetben október 11-től október 15-ig. Az ürítési napokon a lomot az edény mellé helyezzék ki. Érdeklődni a 46/344-499, 70/335-0057 számokon lehet. Miskolc oktatási Intézményeit ért változások FÓROM, FOGADÓÓRA 0 Bazin Géza miskolci önkormányzati képviselő (MSZP) ma délután 4 és 6 óra között tartja fogadóóráját a Miskolc Stadion u. 37 sz. alatti helyiségben. (Bulgá rföld) 0 Dr. Varga Zoltán miskolci önkormányzati képviselő (MSZP) ma délután 5 órakor lakossági fogadóórát tart a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában 0 Orosz Lajos miskolci önkormányzati képviselő (MSZP) október 6-án (szerdán) délelőtt 8 és 10 óra között fogadóórát tart a körzetében lakók részére a Martin-kertvárosi részönkormányzat (MÁV-óvoda melletti) helyiségében. DARA-MAMA Baba: Zakariás Klára Mama: Somodi Ramóna Született: Miskolc, 2004. 09. 22. Súlya: 2350 gramm Hossza: 48 cm Baba: Farkas Richárd Mama: Farkas Richárdné Született: Miskolc, 2004. 09. 20. Súlya: 3200 gramm Hossza: 54 cm Baba: Gedai Anna Zsófia Mama: Gedai Zoltánná Született: Miskolc, 2004. 09. 23. Súlya: 3500 gramm Hossza: 52 cm Baba: Csóka Diána Mama: Csóka Szilvia Született: Miskolc, 2004. 09. 23. Súlya: 3300 gramm Hossza: 51 cm www.boon.hu rP További képek! Óvodák száma (Miskolcon ni n fi fi s kJ r"i rt r-j fni 5 in in ifl if) in ri r*. f~l Önkor- \ mányzatí óvodák ■ Egyéb fonntar / tasű / 2 óvodák ! « «5 .« m in 'c >c y b b in a. cr»<r»<yjcncr>ooooo 0)0>Cb<noipPOOO W W tH *4 CM CM CM CM 'f’edagógusokszáma Miskolc önkormányzati ^intézményeiben / 1Jysgí m6 |bm[_3.505J 11997 Sm^Fm7J I /1998 baM^-14031 / 1999 SiüiF0®3 2000 Eü^ir14101 j Óvodások száma (Miskolcon ” S A 2 C C Iu>, 5f, fO .H C m I I 1®I 2 S- s- ’ao s ! | II in 50 rr cn o IMIHLIIIli O CM Tf <49 00 O cn cr> cn a> <r> o 3 3 3 3 3 8 io re ÍO n Önkor- \ mányzatí \ óvodákban} ■ Egyéb fenntartású óvodákban Általános iskolák száma Miskolcon 5 S! <2 o o nnnn yss?? ’m ói s S w 11 11 p. p. .<*> m co m m ro O r-t CM <*> cr> <?> o> & a> ó> o> cr> á> <7) H xH ri T-t ca w tű e C c u> a> r*** oo cr> o -H s a § a a § § T-t ÍH rd -H T-t CN CM [~| Tanítók, tanárok íR Óvodapedagógusok ; □ Ónkor-\ mányzatí' iskolák ■ Egyéb fenntartó tésu H iskolák / UsiMiM ín ro rr ni,tc5 I g g § adat) j OJ 04 CM / Általános iskolások száma Miskolcon <£> P ZL ,0 |-| P (O n CM ri Kj O □ Önkormányzati ’ Iskolákban a rí :» s r, fi 5 ? G ,<n ’o H K. Jrt n n _ _ »as i jN [o> ói ,<j> £ R O EJ n I w p, £ « S o « □ I -h |4 . < Cd oo K ,ro o Egyéb fenntartású iskolákban W ;S s :« ’g C n s á a ti § 3 * 11 H ii 3 a s n s a 1 § 1 H *IHIHIh gasfsassssag os<n<y»<y»cncn<y><ncr>obo rirÍri»-|-rMriri*rMririfM (o. a.: nincs adat) » ' Grafika: Észak-Magyarorszój Bezárták, atadtak, integrálták Alapos változás az oktatási intézményeknél Miskolc (ÉM) - Alapos változáson mentek keresztül Miskolc oktatási intézményei az elmúlt 10-15 évben. 1990-ben még 57 óvodával és 46 általános iskolával büszkélkedhetett a megyeszékhely, ma, a gyermeklétszám csökkenése és az ez évben történt integrálás miatt Miskolcnak 18 óvodája és 22 általános iskolája van, a nem önkormányzati intézményeket is számba véve. Az első nagyobb változások a rendszer- változás után történtek, amikor lehetőség nyílt egyházi, magán- és alapítványi intézmények létrehozására. 1993-tól folyamatosan csökkent az önkormányzati iskolák és óvodák száma, az egyéb fenntartásúaké viszont nőtt. A gyermeklétszám csökkenése is alapos változást idézett elő, 1995- től óvodák és iskolák szűnnek meg, 1999-től pedig elkezdődik az önkormányzati óvodák integrálása. A legnagyobb vitát kiváltó változást ez év tavaszán szavazta meg a képviselő-testület, aminek következtében a 45 önkormányzati óvoda helyett 13, a 33 iskola helyett pedig 15 kezdte el szeptemberben a munkát. Burgonya és alma Miskolc (ÉM) - Folytatódik a Fidesz éléskamra-akciója, ma 3 órától Szirma-Be- rekkert városrészben a Miskolci utca - Kaptár utca sarkán, 6-án 3 órától a Petnehá- zy utcai óvodánál és 1 órától a Soltész Nagy Kálmán utcán az általános iskola előtt. MEGKÉRDEZTÜK: Hogyan látja a piac fejlődését? A záltal, hogy rendbe tették ezt a részt, tisztább, higiénikusabb lett. Más kérdés, hogy a túloldalról mégis csak egy nagy fal látszik... Egyébként nem sokat járok ide. Idő hiányában. Könnyebb, gyorsabb egy bevásárlóközpontba beugrani. Pedig itt, a piacon jobb az áru. Fehér Magdolna, piaci VÁSÁRLÓ F él évig nem voltam itt, mikor visszajöttem, meg is lepődtem. Pozitív értelemben. Az új vezetés teszi a dolgát. Igaz, akiket érint az átépítés, nem örülnek. Nem kérdezték őket, milyet akarnak. Ami az átlátszó tetőt illeti: nyáron olyan lesz, mint a melegház... minden tönkremegy. Orvos Mónika, ÉDESSÉGÁRUS A lényeg: fejleszteni kellene a piacot. Rá is férne, mondhatom. El is kezdték, igaz, nem minden tetszik az itt dolgozóknak, nem úgy alakult, ahogy szerették volna. Az új árusítóhelyeket látva nem lesz könnyű kipakolni a ládáinkat. De ez már „unió szerint” épült állítólag. Appel Ernőné, ZÖLDSÉGÁRUS A z első tervet 1997- ben láttam: azóta elfelejtődött, a „csúnya” anyagiak miatt. Nem mintha a helyhatóság ne szeretne európai piacot. De mindig van máshova tenni a pénzt. Saját erőből nem fog menni. Ám amit most megcsináltak, annak örülök - háziasszonyként is. Szilágyi Gizella, A KÖRZET KÉPVISELŐJE E gyfelől zajlik a köz- beszerzési eljárás a továbbépítésre, másrészt az igazgató a leállításáért lobbizik, a csarnok fedését javasolja. Nem látszik az irány, csapon- góak az elképzelések. A magánbefektető bevonása privatizációt jelent. Ha neki üzlet, miért ne lehetne az a városnak? Juga György, képviselő SZÍNE ÉS FONÁKJA 1WW w i ■ HHHH Madár és gondozója Békés Dezső E-mail: eszak@eszak.boon.hu Hatalmas csőrrel torzított profilja alapján a madarak Cyranójá- nak is nevezhetnénk, de csak az első megszólalásig. Hangja ugyanis nem olyan szívet melengető, mint a méretes orral megvert színpadi hősé. Éppen ellenkezőleg: dobhártyaszaggató rikoltozásban tör ki, amikor megpillantja gondozóját. Pedig nem haragszik, hanem csak kér, követel. A fiatalasz- szony azonban hajthatatlan: - Nem kapsz többet, te telhetetlen, hiszen egyszer már vacsoráztál! A tokmányorrú, termetes madár félrehajtott fejjel hallgatja, lemondóan rikkant még egyet-kettőt, aztán elcsendesedik. Ekkor mi már a kazuárok kifutójánál járunk. Igyekeznünk kell, mert gyorsan közelít az őszi alkony a Miskolci Vadaspark fái között. A gondozónőnek ez az utolsó köre, amint végez az etetéssel, véget ér számára a hosszú, hosszú műszak, biztosan fáradt, de ez csöppet sem látszik rajta, hisz minden ketrecnél, kifutónál jut ereje egy-egy simoga- tásra, néhány kedves szóra. Azok meg ott, a drót túloldalán szemmel láthatóan hálásak. Az ő kedvéért még a mogorva tarajos sülök is vitézi pózba vágják magukat, azaz felborzolják hatalmas tüskéiket. A fiatalasszonyt otthon társa, gyermeke várja, és azt hihetnénk, hogy egy-egy ilyen nap után reggelig hallani sem akar állatokról. Ez azonban nem így van! Tisztába kell tennie háziasított vadászgörényeit, sőt még egy rövid kergetőzésben is benne van. Nála ugyanis nem egyszerűen munka, hanem szívvel, már-már megszállottsággal gyakorolt hivatás az állatgondozás. Szerencsére nem áll egyedül. És most már nemcsak munkatársaira gondolok, hanem azokra a civilekre is, akik (a ketreceken olvasható táblák szerint) örökbe fogadták az állatok többségét, s vállalják az ezzel járó anyagi terhet, munkát is. Még tovább tágítva a kört, nyugod. \ tan közéjük sorolhatom az állatvédőket, a kutyamenhelyeket saját zsebükből fenntartó embereket. N em tudom, egyetértenek-e velem, de én úgy látom, hogy manapság furcsa kettőség jellemzi az állat- védelem helyzetét. Mert miközben szívszorítóan sok ezer kivert eb kóborol szerteszét, egyre gyakrabban hallatják a hangjukat azok, akik úgy érzik, felelősséggel tartozunk mind a vadon élő, mind a háziasított állatokért. Az egész hazai sajtót bejárta, és országos felháborodást keltett nemrégiben egy szerencsétlen négylábú megkínzása, kivégzése. S ma már kockázatot is vállal, aki puskavégre kap védett madarakat. Mintha lassan-lassan élni, hatni kezdenének az állatvédelmi törvények. Gyerekkoromban gyakran tanúja voltam, amint bepálinkázott fuvarosok, sűrű káromkodások közepette, ostornyéllel verték lovaikat, ha elakadtak a túlterhelt kocsival. Akkor is elhangzott ugyan néhány együttérző hang, de a járókelők közül senki sem mert szembeszállni a kegyetlen hajtókkal. Szerintem most elképzelhetetlen lenne egy ilyen jelenet bármelyik település utcáján. És ez jó, nagyon jól... Én titkon azt remélem, hogy ad- dig-addig erősödik e mozgalom, míg egyszer átcsap az embervédelemre is. Ha ez a szép idő ránk köszönt, oly elnézően bánnak velünk, kétlábúakkal, mint a fentebb emlegetett gondozónő a tokmány- csőrű madárral. Sőt, mindig mindenkinek lesz majd egy olyan gondozója (hozzátartozója), aki minden este jó álmokat kíván neki, s talán még a buksi fejét is megsimogatja. Vagy ez már tiszta utópia?
