Észak-Magyarország, 2004. október (60. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

2004. október 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# Egy érv az alma „ellen” Miskolc (ÉM) - Csupán egyetlen érv szól az alma ellen, az pedig az ára. Sajná­latos tény, hogy ma Magyarországon a té­li gyümölcsök közül nem az alma a leg- hozzáférhetőbb a lakosok pénztárcája sze­rint, ugyanis háttérbe szorul a banánnal szemben, ami nem csak, hogy sok esetben olcsóbb, de déli is, vagyis „divatos”. (Je­lenleg a banán ára magasabb mint az al­máé, a tél során az árak kiegyenlítődnek, majd - a tendencia szerint - a banán lesz az olcsóbb.) Az alma drágasága a banán­hoz képest a hazai termelési helyzetnek és a kereskedelemnek „köszönhető”. Olcsó, mégis drága a piacon Hazánkban egy kilogramm almát körül­belül 28-30 forintért lehet előállítani, a fel- vásárlási ára pedig 30-50 forint az étkezé­si alma esetében, vagyis nem mondható, hogy a termelők túl lennének fizetve, mégis a piacokon egyes esetekben ennek többszöröséért vehetjük meg. Persze min­den esetben a kereskedelem teszi rá a je­lentős hasznot a termékekre. A termelő­ket sújtja az is, hogy - a más országokban működő nemzeti támogatásoknak köszön­hetően - a hazai hipermarketekben jelen­tős mennyiségű import almát találunk. Előnyök hosszú sora Ugyanakkor az almáról előnyök hosszú sora sorolható. Amit még nem említet­tünk, az a széles körű felhasználhatóság, így süthetünk belőle pitét, vagy egyéb fi­nomságokat, vagy csak egyszerű sült al­mát, kompótot, befőttet, de süthetjük hús­sal és készíthetünk aszalványt, almakocso­nyát és még sorolhatnánk. EHETI PIACI ALMAÁRAK Miskolc100-120 Ft/kg Kazincbarcika 40-120 Ft/kg Mezőkövesd50-120 Ft/kg Őzd 80 Ft/kg Sárospatak 60-140 Ft/kg Tiszaújváros 110 Ft/kg Almavásár. A megye piacain többnyire nem olcsó az alma... (Fotó: archív) A HAGYOMÁNYOS FAJTÁKRÓL Jonathan: ______________________________ 1800 bán New York államban véletlen magonc- ként jött létre, és értékének felismerőjéről, Jo­nathan Hasbrouckről nevezték el. Bevezetését követően igen jelentős volt, de az 1900-as évek­ben lecsökkent a termesztési aránya. Európa valamennyi almatermesztő országában megis­merték, de hazánkon kívül sehol sem vált fő faj­tává. Szeptemberben szedhető, 5-6 hónapig csak a szabályozott légterű tárolókban tárolha­tó. A Jonathan fajtát íz-, zamatanyagai, kedve­ző alakja miatt a keresztezéses nemesítésben is felhasználták, ebből származó értékesebb faj­ták a Jonagold, az Éva és az Idared. Golden Delicious:_______________________ Nyugat Virginiában 1880 körül találták, a legel­terjedtebb fajta a világon. Hazánkban 1930-tól ismerik és termesztik, érési ideje szeptember vége, október eleje. Fogyasztási érettségét a szü­retet követő időszaktól 6 hónapon keresztül megőrzi. A gyümölcs héja vékony, viaszréteg nem borítja, ezért rendkívül érzékeny és könnyen per- zselődik, gyümölcse savszegény, kellemes ízű. Az alapfajta keresztezéses nemesítésbe vonásá­nak eredménye az Elstar és a Mutsu. Starklng Delicious: _____ __ Á Delicious rügymutációjaként fedezték fel 1921- ben New Jerseyben. Fényigényes és hőérzékeny fajta, bordázott, rendszerint nagy, sötétpiros­sal csíkozott fedőszínű, tetszetős gyümölcse jól szállítható, későn érik és jól tárolható. íze egy­oldalúan édes, sok esetben jellegtelen, sav­szegény, erősen illatos, húsa éretten kásásodik. Bár sokasok éven keresztül az alma volt a legkedveltebb, s alig vártuk a szüretet, mára „divatosabb” gyümölcsök vették át ezt a szerepet. (Fotó: Bujdos Tibor) A leggyümölcsebb gyümölcs mostoha sorsa Legismertebb hazai gyümölcsünket, az almát kiszorítják a fogyasztásból a déli termések Miskolc (ÉM) - Ha azt ku­tatnák a magyar lakosok kö­rében, hogy mondjanak egy gyümölcsfajtát, nagy többsé­güknek elsőre az alma jutna eszébe, ha a színét kérdez­nénk, azt mondanák: piros. Annak ellenére, hogy minden­ki ismeri és szereti az almát, egyre kevesebbet fogyasztunk be­lőle, holott télen ez az egyetlen friss hazai gyümölcsünk (persze ha nem importot veszünk vala­melyik nagyáruházban), amit világon több mint ezer fajta alma létezik, ebből a hazai piacokon körülbelül tíz fajtát vásárolhatunk meg. Bodnár Imre .....................................................W szeptembertől márciusig fo­gyaszthatunk, illetve könnyedén tárolhatunk más gyümölcsfajták­hoz képest. Ugyanakkor az alma napjainkban kénytelen a banán, narancs, citrom és kivi árnyéká­ban meghúzódni, holott nincs még egy olyan gyümölcs, ami­nek felhasználási lehetősége ennyire széles. Fő almánk a Jonathan- A világon több mint ezer faj­ta alma létezik, ebből Magyaror­szágon ötszáz körüli lelhető fel, míg a hazai piacokon körülbe­lül 10-fajta almát szerezhetnek be a magyar lakosok. Azért csak ennyit, mert nagyüzemi termesz­tésben legfeljebb 100 fajtát ter­mesztenek - számolt be kérdé­sünkre Bodnár Imre, a felsőzsol- cai gyümölcsös vezetője. - Ma­gyarországon a legnépszerűbb al­mák a Jonathan, a Golden és a Starking. Ez előbbi a legolcsóbb, leginkább eltartható, ami hosszú ideig az első számú alma volt ha­zánkban népszerűségét tekintve, ám az új fajták - mint például az Elstar, a Mutsu, az Idared, a Glotser - időlegesen visszaszorí­tották ezt a típust, s napjainkban kezd újra népszerű lenni me­gyénkben is. Az alma megfelelő körülmé­nyek között több hónapig is el­tartható hűvös, de fagymentes helyen, bár az eltarthatóság idő­szakát nagyban befolyásolja az alma fajtája és az, mikor szedték le a gyümölcsöt. Több hónapig tárolható- A Jonathánnál maradva, ha azt szeptember 5-20-a között sze­dik le, vagyis körülbelül az éré­sének a háromnegyedénél, akkor a legtovább eltartható, ugyanis az alma utóérő gyümölcs. Ez azt jelenti, hogy a korábban szedett alma áll el a legtovább. Ha ugyanezt az almát október elején szedem le, sokkal mutatósabb, de már csak gyorsfogyasztásra al­kalmas, ugyanis a héja elvéko- nyul, kevésbé eltartható. Ugyan­így minden almának (és más gyümölcsöknek is) megvan a sze- dési ütemezése - ismertette a szakember. Ne legyen nagyon érett Bodnár Imre elmondta, az alma mérete is lényeges rak­tározási szempontból. Erre azért hívja fel a figyelmet, mert a magyar vásárló az érett és a nagyobb, 65 milliméter át­mérő fölötti almákat keresi. Ezeknek a gyümölcsöknek na­gyobb a víztartalma, de keve­sebb a szái'azanyag-tartalma, vagyis raktározása kevésbé al­kalmasak, csakúgy, mint a na­gyon érett gyümölcsök. Tárolási célra keressük a 60-65 milliméter átmérő közöt­ti, nem teljesen érett almákat, amik egyébként olcsóbbak is, mint a kereskedelmi szemmel értékesebb nagy és érett al­mák. A legértékesebb a téli gyümölcsök között Sülve-főve: számos felhasználási lehetőségét ismerjük az almának Miskolc (ÉM) - Mi a kü­lönbség az édes és a savanyú alma között, milyen beltar- talmi értékekkel bír? - ezek­re kerestünk választ összeál­lításunkban. Az alma már az ókorban a „gyümölcsök királynője” tiszte­letbeli nevet kapta sok jó tulaj­donsága miatt. Legnagyobb elő­nye, hogy szinte minden éghajla­ti viszony mellett meghonosodik, és a kedvezőtlen időjárású évek­ben is lényegesen nagyobb ter­mést hoz, mint más gyümölcsfák. Értékes a szervezetnek Az alma összetétele alapján is olyan gyümölcs, mely biztosítja az élethez szükséges tápanyago­kat: kizárólag almán is meg le­het élni, szinte korlátlan ideig. Magas a fehérjetartalma, csak néhány más idénygyümölcs elő­zi meg. A téli alma egyike a legértékesebb gyümölcseinknek; 8-13 százaléka gyümölcscukrot, a héjában és a héj alatti húsban nagy mennyiségű C-vitamint tar­talmaz, magas a foszfor-, a nát­rium- és vastartalma. Értékesek a szerves savai és az emészthe­tő rostjai is (rostanyaga csak tel­jesen érett állapotban válik emészthetővé), továbbá szilárd alkotórészei az egész gyümölcs 15 százalékát alkotják. Az érett alma körülbelül 1-1,5 órát tartózkodik a gyomorban, vagyis az emésztési ideje rövid, szinte azonnal energia nyerhető belőle. Ugyanakkor az édes és a savanyú alma másként hat. Az édes almát jól hasznosítják a székrekedésben szenvedők, a vérszegények, míg a savanykás almákra a túltápláltaknak és a reumásoknak van szükségük. Amire hatásos lehet Minden alma hatásos vértisz­tító érelmeszesedésnél, szívbeteg­ségnél, aranyérnél és menstruá­ciós zavaroknál. A savasságát il­letően tudni kell, hogy az almát- éppúgy, mint más gyümölcsöt- savas hatása miatt nem szabad kenyérrel együtt fogyasztani, mert a keményítő emésztését le­hetetlenné teszi. http://forum.boon.hu \^J írják meg a véleményüket! Reszelve is finom az al- j ma, s több ételhez is felhasz­nálható ily módon. (Fotó: B. T.) ( ............................................................., MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Milyen gyakran eszik gyümölcsöt, s konkrétan N aponta eszem gyü­mölcsöt, gyakorlati­lag mindenfélét, de al­mát csak télen, azt is szigorúan a televízió előtt ropogtatva. A Jonagold a kedvenc almafajtám, szinte mindennap megeszek egyet, illetve egyéb idénygyümölcsöket fo­gyasztok. G yakran eszek gyü­mölcsöt, most éppen a szőlő a sláger, télen narancsot, mellette pe­dig almát szoktam nap­közben enni. A z „aprógyümölcsö­ket” szeretem, de nyilván ezeknek nincs szezonja, így télen első­sorban narancsot és al­mát eszem. G yümölcsök közül a barackot szeretem, télen a kivit és a ba­nánt, az almára hama­rabb ráunok gyakori fo gyasztásnál. Telepi Róbert (22) FŐISKOLAI HALLGATÓ Verba Attila (35) KERESKEDŐ Kárpi Attila (33) BIZTONSÁGI ŐR Turnóczki-Fagyos Zsuzsa (23) SZERVEZŐ Bodon Noémi (31) FŐISKOLAI HALLGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom