Észak-Magyarország, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-25 / 225. szám

2004. szeptember 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ KULTÚRA / 6 RÖVIDEN 0 Kiállítás Kassán. A XXII. Miskolci Gra­fikai Biennálé válogatott anyagából nyílt tegnap délután kiállítás Kassán, a Löffler Béla Múzeumban. A kiállítást Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere nyitot­ta meg. Fandl Ferenc a Portugálban Nőkről nem csak nőknek Miskolc (ÉM) - A női lélek rejtelmeit kutathatják a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházának vendégei a 2004/2005- ös évadban - áll a színház saját produkcióit népszerűsítő sajtóközleményében. Olyan előadásokat lehet itt megtekinteni, amelyek elsősorban nőkről, a női lélek sokszínűsé­géről szólnak, de nem csak a nőknek. Furcsa pár, furcsa előadásban Igazi komédiára számíthatnak a Furcsa pár nézői. A miskolci előadásban a két ízig- vérig nőt Müller Juli és Seres Ildikó ala­kítja. Élő, eleven mai történetet mutat be a Hattyúk tava - mulató, a táncpassió el­rablóit női sorsokról és a női őserő elpusz- títhatatlanságáről szól. A történet közép­pontjában olyan nők állnak, akik egy le­pusztult mulatóban dolgoznak, Csajkovsz­kij balettjének eredeti dramaturgiája ele­venedik meg a kortárs tánc nyelvén. Mai magyar történet Egressy Zoltán színműve a Portugál, melyet a tavalyi bemutató óta nagy sikerrel játszanak a Kamaraszínház­ban. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szép színházi élményt ígér A dzsungel könyve és az Alice Csodaországban. SZÍNHÁZBARÁT ..............1.................L -'wVwiL VC-lm* Az Észak és a Miskolci Nemzeti Színház játéka színházjegyekért! Az új évadban is indul Kamara-bérlet so­rozat a Miskolci Nemzeti Színházban. Az első bemutató már nagyon közel van, A kölyök című musical, amelynek 2004. ok­tóber 15-én lesz a bemutatója. Itt a lehető­ség, hogy a kérdésre beküldött helyes vá­laszokkal ön is részese legyen a darab nyújtotta élménynek ezen a napon! A kérdés: Ki rendezte a Kölyök című musicalt? A választ szerdáig kell eljuttatni személyesen vagy levélben a Miskolci Nem­zeti Színház jegyirodájába (3525 Miskolc, Széchenyi u. 23.), illetve e-mailben a jegy- iroda@miskolcinemzetiszinhaz.hu címre, a levél tárgya: Játék”. A helyes megfejtők kö­zött A Kölyök című musical október 15-ei bemutatójára sorsolunk ki 2 db jegyet. Válasz: Név: _________________________ Cím:_________________________ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG § Péterfy Gergely és az írás zegzugos metróvonala „A könyveim egy szorgos tanuló jegyzetei” - mondja az író lapunknak nyilatkozva Búss Gábor Olivér e-mail: bgo@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Péterfy Gergelyt, a kortárs magyar irodalom erőteljes alkotóját majdnem hallottuk Miskol­con. Pénteken felolvasott volna Miskolcon Máger Ág­nes és Zemlényi Attila iro­dalmi szalonjában, de le­mondta a programját. Vála­szolt viszont kérdéseinkre. ÉM: Hogy nem jött el, azért is sajnáljuk, mert szemben más alkotókkal, Péterfy Gergely­nek termékeny alkotóként van mit felolvasnia. Hogyan lép át egyik szöveg hangulatából a másikba? Péterfy Oergaly: Különösebben nem kell átlépni, inkább csak olyan, mint amikor az egyik metróvonalról az ember átszáll a másikra - a hasonlatban nem a budapesti metró értendő, an­nál zegzugosabb vagyok -, mi­közben végig a föld alatt maradt. Azt szokás mondani, kétféle író van, az egyik mindig ugyanazt a könyvet írja, a másik mindig újat keres, ha ez igaz, én. talán az előbbi vagyok: nagyjából min­den írásom ugyanabban a világ­ban mozog, legalábbis azok, ame­lyeket az imént említett, minden­féleképpen. Ennek a„könyvnek” talán legáttetszőbb fejezete a Misikönyv, amely egy beavatási történet azoknak, akik épp kilép­ni készülnek a gyereklét arany­korából. ÉM: Annak, akinek az írásai­val ilyen sok helyen találkoz­hat a közönség, szüksége van egyáltalán arra a fajta iro­dalmi nyilvánosságra, amit egy-egy felolvasás, irodalmi szalon nyújthat? Esti Misi, avagy kalauz közénk... Miről szól a Misikönyv? Ho­gyan vezeti át a kicsiket a fel­nőttek világába a Misi- könyvben, amellyel megnyerte az Édes anyanyelvűnk pályá­zat kategóriadíját, s amelyet a Kalligram Kiadónak köszönhe­tően vehetünk majd a kezünk­be? - kérdeztük az írót.- A Misikönyvet a fiamnak írtam, mert tízéves lett, és el kellett neki mondanom né­hány olyan dolgot, amit csak úgy, beszélgetésben nem lehet elmondani. Illetve csak képe­ken, történeteken keresztül le­het egyáltalán beszélni róla. Olyan dolgok ezek a lélekről, önmagunk felfedezéséről, a vi­lág dolgairól, a varázslatról, a jóról és a gonoszról, amely minden tízévesnek szól, aki el­hajózni készül a gyerekkor szigetéről és partra szállni ké­szül itt nálunk, a halandók kontinensén. Péterfy Gergely: Felolvasni mindig más, mint az a tudat, hogy az embert alkalmasint vi­szonylag sokan olvassák. Felol­vasás közben mindig újat tudok meg a szövegről és önmagámról, talán azért, mert bizonyos fokig akkor én is a közönség részévé válók, én is kívülről hallgatom - általuk - magam. ÉM: Ha az írásai alapján akarnánk megrajzolni Péterfy Gergely portréját, már zavarban lennénk, annyira sokféle hangon tud megszólalni. Keres valamit? Péterfy Gergely: Az írások alapján csak az írások portréját lehet megrajzolni, én kívül va­gyok a képen. Ami a keresést il­leti, igen, ez az egyetlen, ami él­tet, hogy megtudjak még és még valamit, amit nem tudok, és eh­hez az írás folyamatán keresz­tül vezet az út. A nyelvezet és a diszpozíció sokfélesége csak kö­vetkezménye ennek a kíváncsi­ságnak. ÉM: Művei témáját a jelenből választja, viszont a Miskolci Egyetemen antik irodalmat tanít. Miért az ismerősebb kortárs irodalmat? Péterfy Gergely: Hogy mit ta­nítok, nem én döntöm el, hanem az egyetem, egyébként pedig az antik irodalom számomra épp olyan jelenvaló, mint az úgyne­vezett kortárs, tulajdonképpen ugyanolyan kortárs, mint ez a mostani. A jégkorszak volt ré­gen, meg a dinoszauruszok. Az írásbeliség az időt egyszerűen feloldja, Platónnál ugyanolyan dialógusban lehetsz, mint Térey Jánossal. ÉM: Mit lehet és mit kell ta­nulnunk Péterfy Gergelytől? Péterfy Gergely: Én vagyok az, aki tanulok, a könyveim pusztán egy szorgos tanuló jegyzetei. ONI ; www.boon.hu http:/ 'konw.boon.hu írásaink könyvekről! NÉVJEGY Péterfy Gergely író A kulturális tárca által meghirdetett Édes Anyanyelvűnk pályázat egyik első díjasa a gyermekirodalom kategóriában Születési hely, Idő: Budapest, 1966 Végzettsége: latin-ógörög szak, ELTE Kötetek: Félelem az egértől (novellák) 1994, Liget A B oldal (regény) 1998 Palatínus A tűzoltóparancsnok szomorúsága (regény) 2000 Palatínus Bányató ( regény) 2004 Palatínus A betyár, a gulyás és a Viszkis Filmvászonra kerül a rabló kalandos élete Szam-szin-sor. Jan Kuch- ta szlovák festőművész (ké­pünkön) tárlata látható a Miskolci Galériában. A Szám-szín-sor kiállítás októ­ber 16-ig tekinthető meg a Rákóczi-házban. Felvételünk a kiállítás megnyitóján ké­szült. Miskolc (ÉM - KHE) - Új hőst talált magának Ameri­ka. Egy amerikai újságíró könyvet írt Ambrus Attilá­ról, közismertebb nevén a Viszkis rablóról. Már foly­nak a tárgyalások a megfil­mesítés jogáért. „Ha én csinálnám meg a szto­rit filmen, ugyanazzal a szí­nésszel játszatnám el a rablót és a pandúrt, vagyis a rendőrkapi­tányt, akinek Ambrus maszkí­rozta magát a rablások során. Is­tenem, micsoda ötlet, fantaszti­kus!” - lelkesedett Kevin Lezak amerikai filmes, miután végig­nézte a tévében a Viszkissel ké­szített interjút. Minden a helyén Egy sikeres filmhez elég az Ambruséhoz hasonló kalandos életút vagy valami más is kell? Például egy jó forgatókönyv? - kérdeztük kollégánkat, Búss Gá­bor Olivér újságírót, aki a nagy sikerrel játszott Üvegtigris című film forgatókönyvírója, s jelen­leg a folytatáson dolgozik.- Hogy valaki bankokat rabol, és közben hol rendőrkapitány­nak maszkírozza magát, hol vi­rágot visz a pénztárosnőnek, majd első elfogása után csíkok­ra vágott lepedőn megszökik... Ez annyira filmszerű, hogy szin­te azt várnánk, már eleve van valahol egy film, amit Ambrus Attila látott és annak forgató- könyve alapján csinálta végig ezt az egészet - fogalmazott kollé­gánk. Hálás téma- Nagyon filmszerű és nagyon kitalált történet, minden a he­lyén van, rendkívüli karakterek, sok esemény, hálás téma. Az per­W .............................. Mi itt biztosan másképp nyúlnánk a témához, mint egy amerikai rendező. Búss Gábor Olivér újságíró sze más szempont, hogy ezen be­lül miről készít filmet valaki, a népi hősről, a boldogulni akaró nagyvárosi vagányról, vagy a ke­gyetlenségét jópofa gegekkel lep­lező bűnözőről. Mi itt biztosan másképp nyúlnánk a témához, mint egy amerikai rendező, hi­szen míg ott kegyetlen élet-ha­lál kérdése egy-egy bankrablás, nekünk még volt egy békés rab­lónk (az időmeghatározás lehet m.e. - Mór előtt), akire rá lehet húzni a belvárosi Patkó Bandi szerepét, aki lehet Rózsa Sándor korát követő igazi aszfalt-be­tyár... A móri bankrablás vagy a néhány nappal ezelőtti buda­pesti rablólövés óta biztosan so­kan még ártalmatlanabbnak tart­ják a Viszkist, és ez is befolyá­solná, hogy mi és ma hogyan ké­szítenénk filmet róla. Rólunk is szól Búss Gábor Olivér szerint az amerikai könyv éppúgy szól Ambrusról, a rablóról, mint ró­lunk, a megraboltakról és a rendőrökről, akikre rábíztuk magunkat. Ambrus a világnak magyar betyár lesz a gulyás és a puszta mellett. Egy hazai film arról szólna, hogy mi itt milyen­nek látjuk, vagy szeretnénk lát­ni magunkat, egy amerikai for­gatókönyv viszont azt mutatja majd, hogy ők milyennek látnak minket.- Ezen nagyon megsértődnek majd páran - tette hozzá kollé­gánk. NAPLÓ * im ........... íí&iMi _ V ...... H-1-: . / -í ’ ■ , • v' ül* ......... 1 v JJJ iiiiJSi . I jjjj. yjjjj ww/Jw Móricz Zsigmond időszerűsége Serfőző Simon e-mail: eszak@eszak.boon.hu /Vióricz Zsigmondra gondolva, felidézve a 125 éve született író alakját, rendre felmerülnek bennem elbeszéléseinek, regényeinek, drá­máinak szereplői is. Mindazok, akiket tollára vett. Akiket a magyar társadalom mélyvilágából kiemelve oly hitelesen jelenített meg, formált életessé. Azt az érzetet keltve az olvasóban, hogy ők valóságosak, s talán még ma is élnek, mint a me­sék hősei. Mintha a lelenc Árvácska ma is hajtaná a tehenet valamelyik kun­sági tanyán egy szál darócruhájá­ban, meztéláb, s akár le is guggol­hatunk hozzá, fejét megsimogathat­juk. Hogy akár mi is találkozhat­nánk a „boldog ember" Jó Györggyel, akire ha odafigyelünk, elmeséli az életét, merre járt-kelt a világban. S miért romlott meg olyan nagyon a dolgos ember éle­te, hogy nem érdemes érte kimenni a ház sarkáig se. S mintha valahol itt szorongna közöttünk a félre fé­sült hajú Nyilas Misi, aki nem akar debreceni diák lenni, lelkét úgy megszomorította a felnőttek világa, s az emberiséget akarja jóra taníta­ni. S mintha Túri Dani is, mint egy új Dózsa György, szemünk láttára vívná ádáz harcait önmagával és a körülötte füstölgő valósággal. S felidéződnek mind a többiek: a pil­langót kergető Hitves Zsuzsika, aki Darabos Jóskával a cséplőgép tö- rekporában szeretik meg egymást, s esnek olyan csillagfényes szerelem­be, hogy az ember szeme belekáp- rázik. Felidéződnek a Kivilágos ki- virradtig duhajkodó, vesztüket érző figurái. S idevarázsolódik Rózsa Sándor: mintha épp most vágtatna el az alkonyodó láthatár felé. A Móricz-regények, elbeszélé­sek, riportok, színdarabok szereplői oly annyira láttatóan megformáltak, hogy szinte testközelben látjuk őket. Ezért érezzük úgy, hogy jártunkban- keltünkben akár össze is futhatnánk velük. S azért is tűnnek ismerő­seinknek, mert Móricz sokukkal va­lóban találkozott, beszélt velük vagy a hasonmásaikkal. Figurái nem lég­ből kapottak, azokat az életből vé­tettek... Lejegyezte a falvak legalján, s valamennyi, a magyar népélet kü­lönböző szintjein élők szavait, éle­tük történéseit. Mint a tenyerét, is­merte a kiszolgáltatottak Magyaror­szágát, ahol mindig szorított a szű­kösség, s máig hatóan adta tudtára azoknak, akik elfelejtenék, hogy a „szegény is ember". Móricz „a kapás jobbágyoktól a zászlós urakig" tartotta számon őseit. Innen van, hogy ő a csécsei, prügyi, zagyvarékasi falulakókon át a felvidéki városi tisztviselőkig, az alföldi kisurakig, a dzsentrivilág le­csúszottjaiig tartotta ismerősének a fél országot. Elhitető erejüknél fog­va bizonyítják a művek, hogy azok is voltak. S LJgy élt, dolgozott, „mint a tűz: ropogva és magát égetve". Segítsé­gével a hitnek, hogy jobbító szán­dékai nem vesznek kárba. Életmű­vének lezárulta óta az idő fája há­romszor is megcsavarodott, árnyé­kot azonban nem vetett rá. Aki meg akarja ismerni a kort, amely­ben élt, őhozzá forduljon. Azokat az időket, prózában a leghiteleseb­ben, ő fogalmazta meg. Érvényre ő juttatta. Azzal a meggyőződéssel írt, hogy az irodalom - az igazi - az élet résztvevője. Nem pedig szemlélője. Cselekvő részese a mindennapoknak. A remény meg­váltója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom