Észak-Magyarország, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-25 / 225. szám
2004. szeptember 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ KULTÚRA / 6 RÖVIDEN 0 Kiállítás Kassán. A XXII. Miskolci Grafikai Biennálé válogatott anyagából nyílt tegnap délután kiállítás Kassán, a Löffler Béla Múzeumban. A kiállítást Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere nyitotta meg. Fandl Ferenc a Portugálban Nőkről nem csak nőknek Miskolc (ÉM) - A női lélek rejtelmeit kutathatják a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházának vendégei a 2004/2005- ös évadban - áll a színház saját produkcióit népszerűsítő sajtóközleményében. Olyan előadásokat lehet itt megtekinteni, amelyek elsősorban nőkről, a női lélek sokszínűségéről szólnak, de nem csak a nőknek. Furcsa pár, furcsa előadásban Igazi komédiára számíthatnak a Furcsa pár nézői. A miskolci előadásban a két ízig- vérig nőt Müller Juli és Seres Ildikó alakítja. Élő, eleven mai történetet mutat be a Hattyúk tava - mulató, a táncpassió elrablóit női sorsokról és a női őserő elpusz- títhatatlanságáről szól. A történet középpontjában olyan nők állnak, akik egy lepusztult mulatóban dolgoznak, Csajkovszkij balettjének eredeti dramaturgiája elevenedik meg a kortárs tánc nyelvén. Mai magyar történet Egressy Zoltán színműve a Portugál, melyet a tavalyi bemutató óta nagy sikerrel játszanak a Kamaraszínházban. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szép színházi élményt ígér A dzsungel könyve és az Alice Csodaországban. SZÍNHÁZBARÁT ..............1.................L -'wVwiL VC-lm* Az Észak és a Miskolci Nemzeti Színház játéka színházjegyekért! Az új évadban is indul Kamara-bérlet sorozat a Miskolci Nemzeti Színházban. Az első bemutató már nagyon közel van, A kölyök című musical, amelynek 2004. október 15-én lesz a bemutatója. Itt a lehetőség, hogy a kérdésre beküldött helyes válaszokkal ön is részese legyen a darab nyújtotta élménynek ezen a napon! A kérdés: Ki rendezte a Kölyök című musicalt? A választ szerdáig kell eljuttatni személyesen vagy levélben a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájába (3525 Miskolc, Széchenyi u. 23.), illetve e-mailben a jegy- iroda@miskolcinemzetiszinhaz.hu címre, a levél tárgya: Játék”. A helyes megfejtők között A Kölyök című musical október 15-ei bemutatójára sorsolunk ki 2 db jegyet. Válasz: Név: _________________________ Cím:_________________________ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG § Péterfy Gergely és az írás zegzugos metróvonala „A könyveim egy szorgos tanuló jegyzetei” - mondja az író lapunknak nyilatkozva Búss Gábor Olivér e-mail: bgo@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Péterfy Gergelyt, a kortárs magyar irodalom erőteljes alkotóját majdnem hallottuk Miskolcon. Pénteken felolvasott volna Miskolcon Máger Ágnes és Zemlényi Attila irodalmi szalonjában, de lemondta a programját. Válaszolt viszont kérdéseinkre. ÉM: Hogy nem jött el, azért is sajnáljuk, mert szemben más alkotókkal, Péterfy Gergelynek termékeny alkotóként van mit felolvasnia. Hogyan lép át egyik szöveg hangulatából a másikba? Péterfy Oergaly: Különösebben nem kell átlépni, inkább csak olyan, mint amikor az egyik metróvonalról az ember átszáll a másikra - a hasonlatban nem a budapesti metró értendő, annál zegzugosabb vagyok -, miközben végig a föld alatt maradt. Azt szokás mondani, kétféle író van, az egyik mindig ugyanazt a könyvet írja, a másik mindig újat keres, ha ez igaz, én. talán az előbbi vagyok: nagyjából minden írásom ugyanabban a világban mozog, legalábbis azok, amelyeket az imént említett, mindenféleképpen. Ennek a„könyvnek” talán legáttetszőbb fejezete a Misikönyv, amely egy beavatási történet azoknak, akik épp kilépni készülnek a gyereklét aranykorából. ÉM: Annak, akinek az írásaival ilyen sok helyen találkozhat a közönség, szüksége van egyáltalán arra a fajta irodalmi nyilvánosságra, amit egy-egy felolvasás, irodalmi szalon nyújthat? Esti Misi, avagy kalauz közénk... Miről szól a Misikönyv? Hogyan vezeti át a kicsiket a felnőttek világába a Misi- könyvben, amellyel megnyerte az Édes anyanyelvűnk pályázat kategóriadíját, s amelyet a Kalligram Kiadónak köszönhetően vehetünk majd a kezünkbe? - kérdeztük az írót.- A Misikönyvet a fiamnak írtam, mert tízéves lett, és el kellett neki mondanom néhány olyan dolgot, amit csak úgy, beszélgetésben nem lehet elmondani. Illetve csak képeken, történeteken keresztül lehet egyáltalán beszélni róla. Olyan dolgok ezek a lélekről, önmagunk felfedezéséről, a világ dolgairól, a varázslatról, a jóról és a gonoszról, amely minden tízévesnek szól, aki elhajózni készül a gyerekkor szigetéről és partra szállni készül itt nálunk, a halandók kontinensén. Péterfy Gergely: Felolvasni mindig más, mint az a tudat, hogy az embert alkalmasint viszonylag sokan olvassák. Felolvasás közben mindig újat tudok meg a szövegről és önmagámról, talán azért, mert bizonyos fokig akkor én is a közönség részévé válók, én is kívülről hallgatom - általuk - magam. ÉM: Ha az írásai alapján akarnánk megrajzolni Péterfy Gergely portréját, már zavarban lennénk, annyira sokféle hangon tud megszólalni. Keres valamit? Péterfy Gergely: Az írások alapján csak az írások portréját lehet megrajzolni, én kívül vagyok a képen. Ami a keresést illeti, igen, ez az egyetlen, ami éltet, hogy megtudjak még és még valamit, amit nem tudok, és ehhez az írás folyamatán keresztül vezet az út. A nyelvezet és a diszpozíció sokfélesége csak következménye ennek a kíváncsiságnak. ÉM: Művei témáját a jelenből választja, viszont a Miskolci Egyetemen antik irodalmat tanít. Miért az ismerősebb kortárs irodalmat? Péterfy Gergely: Hogy mit tanítok, nem én döntöm el, hanem az egyetem, egyébként pedig az antik irodalom számomra épp olyan jelenvaló, mint az úgynevezett kortárs, tulajdonképpen ugyanolyan kortárs, mint ez a mostani. A jégkorszak volt régen, meg a dinoszauruszok. Az írásbeliség az időt egyszerűen feloldja, Platónnál ugyanolyan dialógusban lehetsz, mint Térey Jánossal. ÉM: Mit lehet és mit kell tanulnunk Péterfy Gergelytől? Péterfy Gergely: Én vagyok az, aki tanulok, a könyveim pusztán egy szorgos tanuló jegyzetei. ONI ; www.boon.hu http:/ 'konw.boon.hu írásaink könyvekről! NÉVJEGY Péterfy Gergely író A kulturális tárca által meghirdetett Édes Anyanyelvűnk pályázat egyik első díjasa a gyermekirodalom kategóriában Születési hely, Idő: Budapest, 1966 Végzettsége: latin-ógörög szak, ELTE Kötetek: Félelem az egértől (novellák) 1994, Liget A B oldal (regény) 1998 Palatínus A tűzoltóparancsnok szomorúsága (regény) 2000 Palatínus Bányató ( regény) 2004 Palatínus A betyár, a gulyás és a Viszkis Filmvászonra kerül a rabló kalandos élete Szam-szin-sor. Jan Kuch- ta szlovák festőművész (képünkön) tárlata látható a Miskolci Galériában. A Szám-szín-sor kiállítás október 16-ig tekinthető meg a Rákóczi-házban. Felvételünk a kiállítás megnyitóján készült. Miskolc (ÉM - KHE) - Új hőst talált magának Amerika. Egy amerikai újságíró könyvet írt Ambrus Attiláról, közismertebb nevén a Viszkis rablóról. Már folynak a tárgyalások a megfilmesítés jogáért. „Ha én csinálnám meg a sztorit filmen, ugyanazzal a színésszel játszatnám el a rablót és a pandúrt, vagyis a rendőrkapitányt, akinek Ambrus maszkírozta magát a rablások során. Istenem, micsoda ötlet, fantasztikus!” - lelkesedett Kevin Lezak amerikai filmes, miután végignézte a tévében a Viszkissel készített interjút. Minden a helyén Egy sikeres filmhez elég az Ambruséhoz hasonló kalandos életút vagy valami más is kell? Például egy jó forgatókönyv? - kérdeztük kollégánkat, Búss Gábor Olivér újságírót, aki a nagy sikerrel játszott Üvegtigris című film forgatókönyvírója, s jelenleg a folytatáson dolgozik.- Hogy valaki bankokat rabol, és közben hol rendőrkapitánynak maszkírozza magát, hol virágot visz a pénztárosnőnek, majd első elfogása után csíkokra vágott lepedőn megszökik... Ez annyira filmszerű, hogy szinte azt várnánk, már eleve van valahol egy film, amit Ambrus Attila látott és annak forgató- könyve alapján csinálta végig ezt az egészet - fogalmazott kollégánk. Hálás téma- Nagyon filmszerű és nagyon kitalált történet, minden a helyén van, rendkívüli karakterek, sok esemény, hálás téma. Az perW .............................. Mi itt biztosan másképp nyúlnánk a témához, mint egy amerikai rendező. Búss Gábor Olivér újságíró sze más szempont, hogy ezen belül miről készít filmet valaki, a népi hősről, a boldogulni akaró nagyvárosi vagányról, vagy a kegyetlenségét jópofa gegekkel leplező bűnözőről. Mi itt biztosan másképp nyúlnánk a témához, mint egy amerikai rendező, hiszen míg ott kegyetlen élet-halál kérdése egy-egy bankrablás, nekünk még volt egy békés rablónk (az időmeghatározás lehet m.e. - Mór előtt), akire rá lehet húzni a belvárosi Patkó Bandi szerepét, aki lehet Rózsa Sándor korát követő igazi aszfalt-betyár... A móri bankrablás vagy a néhány nappal ezelőtti budapesti rablólövés óta biztosan sokan még ártalmatlanabbnak tartják a Viszkist, és ez is befolyásolná, hogy mi és ma hogyan készítenénk filmet róla. Rólunk is szól Búss Gábor Olivér szerint az amerikai könyv éppúgy szól Ambrusról, a rablóról, mint rólunk, a megraboltakról és a rendőrökről, akikre rábíztuk magunkat. Ambrus a világnak magyar betyár lesz a gulyás és a puszta mellett. Egy hazai film arról szólna, hogy mi itt milyennek látjuk, vagy szeretnénk látni magunkat, egy amerikai forgatókönyv viszont azt mutatja majd, hogy ők milyennek látnak minket.- Ezen nagyon megsértődnek majd páran - tette hozzá kollégánk. NAPLÓ * im ........... íí&iMi _ V ...... H-1-: . / -í ’ ■ , • v' ül* ......... 1 v JJJ iiiiJSi . I jjjj. yjjjj ww/Jw Móricz Zsigmond időszerűsége Serfőző Simon e-mail: eszak@eszak.boon.hu /Vióricz Zsigmondra gondolva, felidézve a 125 éve született író alakját, rendre felmerülnek bennem elbeszéléseinek, regényeinek, drámáinak szereplői is. Mindazok, akiket tollára vett. Akiket a magyar társadalom mélyvilágából kiemelve oly hitelesen jelenített meg, formált életessé. Azt az érzetet keltve az olvasóban, hogy ők valóságosak, s talán még ma is élnek, mint a mesék hősei. Mintha a lelenc Árvácska ma is hajtaná a tehenet valamelyik kunsági tanyán egy szál darócruhájában, meztéláb, s akár le is guggolhatunk hozzá, fejét megsimogathatjuk. Hogy akár mi is találkozhatnánk a „boldog ember" Jó Györggyel, akire ha odafigyelünk, elmeséli az életét, merre járt-kelt a világban. S miért romlott meg olyan nagyon a dolgos ember élete, hogy nem érdemes érte kimenni a ház sarkáig se. S mintha valahol itt szorongna közöttünk a félre fésült hajú Nyilas Misi, aki nem akar debreceni diák lenni, lelkét úgy megszomorította a felnőttek világa, s az emberiséget akarja jóra tanítani. S mintha Túri Dani is, mint egy új Dózsa György, szemünk láttára vívná ádáz harcait önmagával és a körülötte füstölgő valósággal. S felidéződnek mind a többiek: a pillangót kergető Hitves Zsuzsika, aki Darabos Jóskával a cséplőgép tö- rekporában szeretik meg egymást, s esnek olyan csillagfényes szerelembe, hogy az ember szeme belekáp- rázik. Felidéződnek a Kivilágos ki- virradtig duhajkodó, vesztüket érző figurái. S idevarázsolódik Rózsa Sándor: mintha épp most vágtatna el az alkonyodó láthatár felé. A Móricz-regények, elbeszélések, riportok, színdarabok szereplői oly annyira láttatóan megformáltak, hogy szinte testközelben látjuk őket. Ezért érezzük úgy, hogy jártunkban- keltünkben akár össze is futhatnánk velük. S azért is tűnnek ismerőseinknek, mert Móricz sokukkal valóban találkozott, beszélt velük vagy a hasonmásaikkal. Figurái nem légből kapottak, azokat az életből vétettek... Lejegyezte a falvak legalján, s valamennyi, a magyar népélet különböző szintjein élők szavait, életük történéseit. Mint a tenyerét, ismerte a kiszolgáltatottak Magyarországát, ahol mindig szorított a szűkösség, s máig hatóan adta tudtára azoknak, akik elfelejtenék, hogy a „szegény is ember". Móricz „a kapás jobbágyoktól a zászlós urakig" tartotta számon őseit. Innen van, hogy ő a csécsei, prügyi, zagyvarékasi falulakókon át a felvidéki városi tisztviselőkig, az alföldi kisurakig, a dzsentrivilág lecsúszottjaiig tartotta ismerősének a fél országot. Elhitető erejüknél fogva bizonyítják a művek, hogy azok is voltak. S LJgy élt, dolgozott, „mint a tűz: ropogva és magát égetve". Segítségével a hitnek, hogy jobbító szándékai nem vesznek kárba. Életművének lezárulta óta az idő fája háromszor is megcsavarodott, árnyékot azonban nem vetett rá. Aki meg akarja ismerni a kort, amelyben élt, őhozzá forduljon. Azokat az időket, prózában a leghitelesebben, ő fogalmazta meg. Érvényre ő juttatta. Azzal a meggyőződéssel írt, hogy az irodalom - az igazi - az élet résztvevője. Nem pedig szemlélője. Cselekvő részese a mindennapoknak. A remény megváltója.
